A Szakértői Bizottság közleményei

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői bizottsága júliusban létrehozta a kamara honlapján a Fenntarthatósági Tudásbázist (Tudástár menüpont), ahol a könyvvizsgálók egy helyről tájékozódhatnak az új fenntarthatósági témakör szabályozásáról, továbbá a fenntarthatósági jelentés vizsgálatát segítő hasznos információkat nyújtó hazai és nemzetközi segédanyagokról, továbbképzési anyagokról. Ezúton tájékoztatjuk a könyvvizsgálókat, hogy a Fenntarthatósági Tudásbázis Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) felületét frissítettük, ahol 10 db a fenntarthatósági jelentés tartalma és könyvvizsgálata vonatkozásában felmerült kérdést válaszolunk meg a jelenlegi szabályozás ismeretében. 

Szeretnénk tagjaink figyelmébe ajánlani, hogy a kamara honlapján megjelent a „Kevésbé összetett gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálataira vonatkozó nemzetközi könyvvizsgálati standard” (ISA for LCE) magyar nyelvű fordítása.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői bizottsága új Fenntarthatósági Tudásbázist hozott létre a kamara honlapján, a Tudástár menüpontban, ahol a könyvvizsgálók egy helyről tájékozódhatnak az új fenntarthatósági témakör szabályozásáról, továbbá a fenntarthatósági jelentés vizsgálatát segítő hasznos információkat nyújtó hazai és nemzetközi segédanyagokról, továbbképzési anyagokról. Tekintettel a fenntarthatósági jelentéskészítési kötelezettség újdonságára a honlapot folyamatosan frissíteni fogjuk a nemzetközi és hazai anyagok megjelenésével párhuzamosan. A könyvvizsgálók figyelmébe ajánljuk az Accountancy Europe fenntarthatósági témakörben készült angol nyelvű videósorozatát, amely elérhető a Fenntarthatósági Tudásbázis menüpontban a továbbképzési anyagok között.

2023. július 1-jétől új szabályozás lépett életbe a hulladékgazdálkodási ágazatba tartozó gazdálkodókra, mely a korábbiaktól eltérően rögzíti a számviteli szétválasztási követelményeket, az ezekhez kapcsolódó beszámolási előírásokat, illetve különösképpen az ezekről való könyvvizsgálói jelentéstételi kötelezettségeket.

A kamara szakértői bizottsága ezennel közreadja a „Minőségirányítási kézikönyv egyéni, egyedül dolgozó könyvvizsgálók számára” című kiadványát.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján a könyvvizsgáló szolgáltatók minőségirányítási rendszerével foglalkozó tudásbázis oldalon elérhetővé válik két új kiadvány, amelyek a kis – és közepes méretű társaságok számára nyújtanak segítséget a Minőségirányítási Rendszer (MIR) bevezetésével összefüggésben.

A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény értelmében módosult a 2007. évi LXXV. törvény (a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről – a továbbiakban: Kkt.). A módosítások a könyvvizsgálók elektronikus aláírási és elektronikus archiválási kötelezettségeit érintik a 2025. üzleti évtől.

Frissítésre került a közúti áruforgalmi engedély, illetve az autóbusszal végzett személyszállítási engedély kiadásához szükséges könyvvizsgálói nyilatkozattal kapcsolatban a megfelelő pénzügyi helyzetet igazoló tőkeerő kiszámításánál 2024. január 1-től alkalmazandó EUR árfolyam.

Változtak a közúti áruforgalmi engedély és az autóbusszal végzett személyszállítási engedély kiadásához a megfelelő pénzügyi helyzetet igazoló tőkeerő meghatározásának feltételei.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján a könyvvizsgáló szolgáltatók minőségirányítási rendszerével foglalkozó tudásbázis oldalon elérhetővé vált az Európai Könyvvizsgálói Közfelügyeletek Bizottsága (CEAOB) által publikált minőségirányítási ellenőrzési kérdőív. 

A közfelügyeleti hatóság 2023. december 14-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 77/2023. (11.10.) számú elnökségi határozattal 2023. november 10-én elfogadott módosításait a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard-nak (MNKS-nek). A módosítások eredményeképpen:

• az MNKS-ben átvezetésre kerültek az új minőségirányítási standardok bevezetéséből adódó szakmai terminológiai változások,
• az MNKS új bekezdésekkel egészült ki, melyek az 1. témaszámú minőségirányítási standardnak a minőségirányítási rendszer 8. Figyelemmel kísérési és helyrehozási folyamat komponensére vonatkozó követelményei miatti kiegészítéseket tartalmaznak,
• egyértelműsítésre kerültek az egyedi megbízások minőségét áttekintő személlyel szembeni szakmai követelmények, valamint
• az MNKS 1. számú Függelékében a standardok megnevezései pontosításra kerültek.
   

A szakértői bizottság a kamarai tagok 2024. január 1-jétől létrehozandó és működtetendő minőségirányítási rendszerének (MIR) dokumentálása körében kidolgozta és jelen közleménnyel közreadja a megbízás, illetve az ügyfél elfogadási és –megtartási eljárásokat és szempontokat, valamint az ezeken alapuló könyvvizsgálói megítélés és döntés dokumentálására alkalmas dokumentum mintát.

A közfelügyeleti hatóság 2023. október 17-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 67/2023. (09.29.) számú elnökségi határozattal elfogadott, ISA 600. témaszámú „Speciális szempontok― Csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatai (beleértve a komponens-könyvvizsgálók munkáját)” című (Felülvizsgált) magyar nemzeti könyvvizsgálati standardot, valamint a többi nemzeti standard ehhez kapcsolódó szövegharmonizációs módosításait. A felülvizsgált 600. témaszámú standard és annak más standardokat érintő kapcsolódó módosításai 2024. január 1-jén lépnek hatályba, azaz a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó, csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára kell alkalmazni.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői bizottsága új Minőségirányítási Tudásbázist hozott létre a kamara honlapján, a Tudástár menüpontban, ahol a könyvvizsgálók egy helyről tájékozódhatnak az új minőségirányítási standardokról, továbbá az új minőségirányítási standardok bevezetését és alkalmazását segítő, valamint a könyvvizsgáló szolgáltató saját belső MIR szabályzatának kidolgozásához és működtetéséhez hasznos információkat nyújtó hazai és nemzetközi segédanyagokról, továbbképzési anyagokról.

Elkészült a Könyvvizsgálók Nemzetközi Etikai Standardok Testülete (IESBA) által kiadott „Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak (a nemzetközi függetlenségi standardokkal egybefoglalva)” című kézikönyv (IESBA Etikai kódex) 2022. évi kiadásának magyar nyelvű fordítása, melyet 2024. január 1-től kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett.

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői bizottsága elkészítette és 2023. június 6-i ülésén elfogadta az „Iránymutatás az 1. témaszámú Nemzetközi Minőségirányítási Standard (ISQM 1) alkalmazásához” című segédanyagot, melyet a kamara elnökségének 2023. június 16-án megtartott ülésén meghozott döntésének (50/2023. (06.16) számú elnökségi határozat) megfelelően ezúton teszünk közzé a kamara honlapján.

A közfelügyeleti hatóság 2023. július 17-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 49/2023. (06.16.) számú elnökségi határozattal elfogadott két módosított magyar nemzeti standardot. Az alább megnevezett két módosított magyar nemzeti standard 2024. január 1-jén lép hatályba, azaz 2024. január 1-jétől kell azokat alkalmazni.

Emlékeztetjük kamarai tagjainkat, hogy az új minőségirányítási standard (ISQM 1) 2024. január 1-jétől felváltja a jelenleg érvényben lévő 1. számú minőségellenőrzési standardot (ISQC 1-et). 

Felhívjuk a könyvvizsgálók figyelmét, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz-és Tőkepiaci Tagozata a közelmúltban konzultációt folytatott a Magyar Nemzeti Bankkal, melynek eredményeként a kibocsátók auditált pénzügyi jelentésének, illetve pénzügyi kimutatásainak közzétételével kapcsolatos fontos gyakorlati tudnivalókkal egészíti ki korábbi közleményét.

Értesítjük a tisztelt könyvvizsgálókat, hogy bővült, valamint módosult is a szakmai és etikai standardok elérése: a honlapon immár megújult felületen, átlátható módon, standard típusonként csoportosítva érhetők el az egyes standardok jelenleg alkalmazandó, valamint a kamara elnöksége által elfogadott és a Könyvvizsgálati Közfelügyeleti Hatóság által jóváhagyott jövőbeni időponttól alkalmazandó változatai, az alkalmazási időpont megjelölésével, időgépes lekérdezési lehetőséggel pedig a kamarai tagok részére díjmentesen biztosított Jogtár felületen a Könyvvizsgáló modulban, valamint a publikusan elérhető Netjogtár felületen.

A közfelügyeleti hatóság 2022. október 12-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 61/2022. (09.12.) számú elnökségi határozattal elfogadott 21 darab módosított magyar nemzeti standardot, valamint a kamara elnöksége 62/2022. (09.12) határozatával jóváhagyott 3 darab módosított egyéb IAASB közzétételt. A módosított magyar nemzeti standardok és egyéb IAASB közzétételek 2023. január 1-jén lépnek hatályba, azaz a módosított magyar nemzeti standardokat a 2023. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára, átvilágítására, valamint ezen időszakokhoz kapcsolódó bizonyosságot nyújtó, valamint kapcsolódó szolgáltatásokra szóló megbízásokra kell alkalmazni, a módosított egyéb IAASB közzétételek pedig a 2023. január 1-től hatályos magyar nemzeti standardok alkalmazásához nyújtanak segítséget.

A közelmúltban két olyan szabályozásbeli változás történt, amelyek érintették a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat keretében megvizsgált számviteli beszámolókról kiadásra kerülő független könyvvizsgálói jelentéseket. 2022 szeptemberében módosult a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard, illetve módosultak a számviteli törvénynek a független könyvvizsgálói jelentés tartalmára vonatkozó előírásai. A kamara szakértői bizottsága mindkét változást áttekintette, és úgy foglalt állást, hogy a számviteli törvény módosított 156. § (5) bekezdés e) pontja nem igényli az eddigi kamarai jelentésminták megváltoztatását, míg az MNKS-ben tett szövegpontosító módosítások átvezetésre kerültek a kamara honlapján elérhető könyvvizsgálói jelentésmintákban. A szakértői bizottság részletes tájékoztatóját az alábbiakban olvashatják.

A közfelügyeleti hatóság 2022. május 12-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 41/2022. (04.22.) számú elnökségi határozattal elfogadott, ISRS 4400. témaszámú „Megállapodás szerinti eljárások végrehajtására szóló megbízások” című kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó felülvizsgált magyar nemzeti standardot. A felülvizsgált standardot a könyvvizsgálónak azokra a megállapodás szerinti eljárások végrehajtásáról szóló megbízásokra kell alkalmaznia, amelyeknél a megállapodás feltételeiről a megbízási szerződésben, 2023. január 1-jén, vagy azt követően állapodnak meg. A felülvizsgált 4400. témaszámú standard hatálybalépését megelőzően megkötött megbízási szerződések teljesítésére a korábbi azonos témaszámú standardot kell alkalmazni.

A közfelügyeleti hatóság 2022. október 12-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 65/2022. (09.12.) számú elnökségi határozattal elfogadott ISQM 1. témaszámú „Minőségirányítás a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát vagy átvilágítását, vagy egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló vagy kapcsolódó szolgáltatási megbízásokat végrehajtó társaságok számára” című magyar nemzeti minőségirányítási standardot, a kamara elnöksége által 66/2022. (09.12) számú elnökségi határozattal elfogadott ISQM 2. témaszámú „Megbízás minőségének áttekintései” című magyar nemzeti minőségirányítási standardot, valamint a kamara elnöksége által a 67/2022 (09.12) számú elnökségi határozattal elfogadott ISA 220. témaszámú „Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának minőségirányítása” című (Felülvizsgált) magyar nemzeti könyvvizsgálati standardot.

A közfelügyeleti hatóság 2022. október 12-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 70/2022. (09.30.) számú elnökségi határozattal elfogadott, 2024. január 1-jei hatállyal módosításra kerülő aktualizált 1. számú Függelékét a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardnak. 

A közfelügyeleti hatóság 2022. október 12-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 64/2022. (09.12.) számú elnökségi határozattal elfogadott, ISA 540. témaszámú „Számviteli becslések és a kapcsolódó közzétételek könyvvizsgálata” című (Felülvizsgált) – az azonos témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardon alapuló – magyar nemzeti könyvvizsgálati standardot, valamint az ISA 540 standard módosítása miatt a többi nemzetközi standard változásait a magyar nemzeti standardokban is lekövető szövegharmonizációs módosításokat. A felülvizsgált 540. témaszámú standard és annak más standardokat érintő kapcsolódó módosításai 2023. január 1-jén lépnek hatályba, azaz a 2023. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára kell alkalmazni.

A közfelügyeleti hatóság 2022. október 12-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 63/2022. (09.12.) számú elnökségi határozattal elfogadott, ISA 315. témaszámú „A lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása és felmérése” című (2019-ben felülvizsgált) – az azonos témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardon alapuló – magyar nemzeti könyvvizsgálati standardot, valamint az ISA 315 standard 2019-es módosítása miatt a többi nemzetközi standard változásait a magyar nemzeti standardokban is lekövető szövegharmonizációs módosításokat. A 2019-ben felülvizsgált 315. témaszámú standard és annak más standardokat érintő kapcsolódó módosításai 2023. január 1-jén lépnek hatályba, azaz a 2023. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára kell alkalmazni.

A közfelügyeleti hatóság 2022. szeptember 5-én jóváhagyta a kamara elnöksége által az 59/2022. (06.17.) számú elnökségi határozattal 2022. június 17-én elfogadott módosított Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard-ot (MNKS-t). A módosítások eredményeképpen:

• az MNKS új bekezdésekkel egészült ki, melyek az átalakulási-, egyesülési- és szétválási vagyonmérlegek könyvvizsgálatának néhány alapvető sajátosságát rögzítik a standardbeli követelmények szintjén, 
• aktualizálásra került a standard 1. számú Függelékében szereplő, az MNKS által befogadott Nemzetközi Könyvvizsgálati és Minőségellenőrzési Standardok listája, valamint
• a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó minta példákban „A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelőssége” szakaszban kisebb szövegpontosításra került sor.
   

2022. július 12-én az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény (KATA törvény) jelentős módosítását, mely idén szeptember 1-jétől hatályba lép. Az új szabályozás értelmében a KATA-s egyszerűsített adózási körből kikerülnek azok az egyéni illetve kisvállalkozások, amelyek bevétele nem kizárólag magánszemélyek részére nyújtott szolgáltatásból, értékesítésből származik.  Várhatóan sok jelenleg KATA-s kisvállalkozás fog átlépni a számviteli törvény hatálya alá, nekik a törvényben meghatározott nyitómérleget kell készíteniük és könyvvizsgálóval felülvizsgáltatniuk.

A közfelügyeleti hatóság 2022. február 2-án PM/2535/1/2022. számon jóváhagyta a kamara elnöksége által a 98/2021. (11.12.) számú elnökségi határozattal elfogadott, ISAE 3410. témaszámú a „Üvegházhatású gázokra vonatkozó kimutatásokra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások” című magyar nemzeti standardot. A standard a könyvvizsgálónak a 2022. december 31-én vagy azt követően végződő időszakokhoz kapcsolódó ÜHG kimutatásokra vonatkozó, bizonyosságot nyújtó jelentéseire hatályos. A standard korábbi alkalmazása a 2021. december 31-én vagy azt követően végződő üzleti évek ÜHG kimutatásaira megengedett.

A Szakértői bizottság az alábbi közleményben teszi közzé álláspontját a közúti áruforgalmi engedély, illetve az autóbusszal végzett személyszállítási engedély kiadásához szükséges, jogszabályban előírt könyvvizsgálói nyilatkozat kiadásával kapcsolatban.

A Szakértői Bizottság kidolgozott egy olyan összeállítást, melyben megkísérelte összegyűjteni a különféle jogszabályokban előírt szerteágazó, és sok esetben a jellegüket tekintve is nagyon különböző azon könyvvizsgálói feladatokat, melyek a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény („Kkt.”) 3. § (1) bekezdése alá esnek, azaz jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységnek minősülnek. Ezen túlmenően a bizottság egy másik listába azokat az ismertebb könyvvizsgálói feladatokat gyűjtötte össze, melyek nem alapulnak jogszabályi előíráson, de a könyvvizsgálók gyakran kapnak felkérést ilyen jellegű feladatok elvégzésére.

Az ukrán-orosz konfliktus eszkalálódása és a válaszul életbelépő nemzetközi szankciók hatása a gazdasági élet számos területén jelentkezik világszerte és Magyarországon is. A jelenlegi helyzet miatt a könyvvizsgáló szakmának ismét komoly kihívásokkal kell szembenéznie, a két évvel ezelőtti koronavírus járvány kitöréséhez hasonlóan.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Főtitkári Hivatala 2021 decemberében egy tájékoztató levelet küldött azon vállalkozások számára, amelyek az IM Céginformációs Szolgálatának adatbázisából lekérdezett adatok alapján – a megelőző két üzleti év nettó árbevétel adatait, illetve az átlagos foglalkoztatói létszám adatait figyelembe véve – a 2020. évi számviteli beszámolójuk tekintetében valószínű, hogy könyvvizsgálatra lettek volna kötelezettek, de nem tettek közzé könyvvizsgálói jelentést a beszámoló letétbehelyezésével egyidejűleg. A kamarai tájékoztatás elsődlegesen arra irányult, hogy felhívja az érintett vállalkozások figyelmét a törvényi előírások alapján fennálló könyvvizsgálati kötelezettségük teljesítésére, egyrészt pótlólag a 2020. évi beszámolójuk tekintetében, másrészt a jövőben elkövetkező üzleti évekre nézve.

A hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXVII. törvény a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára előírja, hogy évente javadalmazási jelentést készítsenek, amelyben áttekintést adnak „a legutóbbi üzleti évben megítélt vagy annak eredményei alapján járó, a javadalmazási politikának megfelelően bármilyen formában az egyes igazgatók részére megállapított összes javadalmazásról”.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői bizottsága új jelentésminta ajánlást dolgozott ki a számviteli szétválasztásról való jelentéstételi kötelezettségéhez a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatási ágazatban működő vállalkozások könyvvizsgálói számára a tavalyi év során módosított jogszabályi előírásoknak megfelelően.

Az Európai Közfelügyeleti Szervek Bizottsága (Committee of European Auditing Oversight Bodies - CEAOB) közzétette új iránymutatását a könyvvizsgálók szerepéről az értékpapír kibocsátók éves pénzügyi jelentésének európai egységes elektronikus beszámolási formátumban (ESEF) készült pénzügyi kimutatásaival kapcsolatban. Az új iránymutatás felváltja a korábbi 2019. november 28-án közzétett CEAOB iránymutatást.

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardalkotási Testület (IAASB) 2021. július 23-án közzétette nyilvános tervezetét (Exposure draft) a Kevésbé összetett szervezetek (KKV-k) könyvvizsgálatára vonatkozó új, különálló könyvvizsgálati standardra vonatkozóan. Az IAASB 2022. január 31-ig várja a visszajelzéseket minden érintett körtől, a Szakértői bizottság kéri tagjainkat, hogy észrevételeiket a Magyar Könyvvizsgálói Kamara részére is juttassák el.

2021. február 27-én megjelent a 1078/2021. (II. 27.) Korm. határozat a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokra vonatkozó éves pénzügyi jelentés egységes elektronikus beszámolási formátumban való közzétételének feltételes halasztásáról, amely szerint Magyarország él azon lehetőséggel, hogy a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói az éves pénzügyi jelentés egységes elektronikus beszámolási formátumban való elkészítésére vonatkozó előírásokat a 2021. január 1-jén vagy azután kezdődő pénzügyi évekre alkalmazzák.

2021. február 22-én az Országgyűlés elfogadta, és 2021. február 25-én a Magyar Közlönyben kihirdetésre került az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény. A módosító törvény 2021. március 1-jén lépett hatályba, és nem tartalmaz átmeneti rendelkezést a könyvvizsgálók számviteli szétválasztással kapcsolatos módosuló jelentéstételi kötelezettségének ettől eltérő alkalmazási időpontjára.

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) a törvénymódosítás kihirdetését és hatályba lépését követően a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felé megerősítette azt a korábbi közleményünkben már ismertetett álláspontját, miszerint a MEKH elfogadja, ha a könyvvizsgálók a módosított szabályokat a 2020. üzleti évi beszámolókra még nem alkalmazzák, hanem legelőször a 2021. január 1-jén vagy az azt követően induló üzleti évről készült beszámolók tekintetében tesznek eleget a módosított szabályoknak. 

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértői Bizottsága a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) és a kisvállalati adóról (KIVA) szóló törvény hatálya alól kilépő kisvállalkozók számviteli törvény 2/A § (4) bekezdése szerinti nyitómérlegének kötelező könyvvizsgálatára tekintettel kidolgozta az általa ajánlott, a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokon alapuló könyvvizsgálói jelentésmintát.
A 2021. január 1-jétől életbe lépett adótörvény változások hatására a kisvállalkozók várhatóan nagy számban fognak felhagyni kisadózói státuszukkal, így a számviteli törvény hatálya alá átkerülve auditált nyitómérlegre lesz szükségük a 2021. évi könyvviteli nyilvántartásaik megnyitásához.
Az adózási forma változása miatti áttérés nyitómérlegére vonatkozó könyvvizsgálói jelentésminta közreadásával a Szakértői Bizottság a könyvvizsgálók munkáját és egységes jelentéstételi gyakorlatát kívánja segíteni.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által kidolgozott egységes elektronikus beszámolási formátumot (ESEF) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóinak kell alkalmazniuk pénzügyi kimutatásaikra. Az ESEF előírások bevezetéséről szóló, 2020.12.21-én megjelentetett közleményét a Szakértői Bizottság bővített tartalommal bocsátja a könyvvizsgálók és más érdekeltek tájékoztatására.

A közfelügyeleti hatóság 2020. december 21-én jóváhagyta a kamara elnökségének 37/2020. (04.17.) számú határozatán alapuló, ISA 250. témaszámú (Felülvizsgált) „Jogszabályok és szabályozások figyelembevétele a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál” című módosított magyar nemzeti standardot.

2021. január 1-jével lép hatályba a megújult IESBA Etikai Kódex magyar nyelven. Sok egyéb változás mellett a kódex elnevezése, valamint az azt megalkotó nemzetközi etikai standardalkotó testület elnevezése is némileg módosult. Ezek az elnevezésbeli változások átvezetésre kerültek a közfelügyeleti hatóság által 2020. december 15-én jóváhagyott módosított Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard (MNKS) függelékeiben lévő könyvvizsgálói jelentésmintákban. (Az aktualizált könyvvizsgálói jelentésminták az MNKS 4/A, 4/B, 5/A és 5/B függelékeiben találhatók.)

A közfelügyeleti hatóság 2020.12.15-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 99/2020. (09.25.) számú elnökségi határozattal 2020. szeptember 25-én elfogadott a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard-ot (MNKS) érintő módosításokat. A módosítás eredményeképpen pontosításra kerültek az MNKS 31. és 32. pontjai, melynek értelmében a könyvvizsgálati dokumentáció megőrzési kötelezettsége a könyvvizsgáló szolgáltatóra vonatkozik.

A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásról szóló kormányrendelet könyvvizsgálói feladatok teljesítését írja elő. Az elvégzendő könyvvizsgálói feladatok értelmezéséről és módszertani megközelítéséről a szakértői bizottság a következő tájékoztatást teszi közzé, a versenyképesség-növelő támogatások elosztását kezelő Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt.-től bekért álláspont figyelembevételével.

A közfelügyeleti hatóság 2020. június 17-én jóváhagyta a kamara elnöksége által a 38/2020. (04.17.) számú elnökségi határozattal elfogadott, és a 98/2020. (09.25.) számú elnökségi határozat értelmében kihirdetendő ISAE 3402. témaszámú a „Szolgáltató szervezetnél működő kontrollokra vonatkozó bizonyosságot nyújtó jelentések” című magyar nemzeti standardot. A standard a szolgáltató szervezetek könyvvizsgálóinak a 2021. december 31-én vagy azt követően végződő időszakokat lefedő, bizonyosságot nyújtó jelentéseire vonatkozóan lép hatályba.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az idei évtől kezdve egyszerűsítette a tagjai számára előírt tagdíjbevallási és fizetési folyamatokat. Mostantól a NAK a rendelkezésére álló hivatalos adatok alapján elkészíti tagjai számára a tagdíjbevallást és megállapítja (felajánlja) a tag által fizetendő tagdíj összegét. További változás, hogy a NAK által felajánlott tagdíj elfogadását, vagy annak korrigálását ezután már nem csak a NAK tagok, hanem az általuk meghatalmazott könyvelők vagy könyvvizsgálók is elvégezhetik a tag helyett, amennyiben erre a tagtól meghatalmazást kapnak.

Az elmúlt években több megkeresés érkezett a kamarához azzal kapcsolatban, hogy melyik nemzeti standard vonatkozik az apportértékelés felülvizsgálatára vonatkozó könyvvizsgálói feladatra, és milyen jelentés mintát kell alkalmazni.
A téma kapcsán a Szakértői Bizottság az alábbi iránymutatást teszi közzé.

A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) a Kis- és középvállalkozásokat kiszolgáló könyvvizsgálók bizottságának (SMPC) támogatásával útmutatót bocsátott ki a múltra vonatkozó pénzügyi kimutatások átvilágítására szóló megbízásokra vonatkozó 2400-as nemzetközi standard (ISRE) használatához a kis- és középvállalkozások területén.

Szeretnénk tájékoztatni tagjainkat, hogy a kamara – nemzetközi partnerével, az Association of Chartered Certified Accountants (ACCA) közösen – közzéteszi honlapján magyar nyelven az alábbi tanulmányokat a legfrissebb ACCA-kutatásokról és ehhez kapcsolódó cikkekről.

Örömmel tudatjuk, hogy a kamara honlapjára felkerült Dr. Bor Zoltán tanulmánya „A könyvvizsgálati reformról”. A tanulmányban a szerző ismerteti a 2014-es EU könyvvizsgálati reformhoz vezető utat, valamint kitekintést nyújt a reform hatásairól a könyvvizsgálói piacra, a gazdasági szereplőkre, a könyvvizsgálói szakma megítélésére, és a könyvvizsgálókkal szemben támasztott követelményekre, valamint a könyvvizsgálat ellenőrzésének folyamatára.

Elkészült a The International Ethics Standards Board for Accountants (IESBA) „Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak kézikönyve” c. angol nyelvű kiadvány (IESBA Etikai Kódex) 2018. évi kiadásának 2021. január 1-jétől alkalmazandó magyar nyelvű fordítása.

Szeretnénk tájékoztatni tagjainkat, hogy a kamara - folytatva a standardok alkalmazását segítő, magyar nyelven is elérhető egyéb szakmai anyagok aktualizálását - közzétette honlapján az „Előszó a nemzetközi minőségellenőrzési, könyvvizsgálati, átvilágítási, egyéb bizonyosságot nyújtó és kapcsolódó szolgáltatási kiadványokhoz” című kiadvány (továbbiakban: Előszó vagy Preface) legfrissebb magyar nyelvű fordítását.

A koronavírus járvány terjedése egyre inkább érezteti kedvezőtlen hatását a gazdasági élet számos területén világszerte és most már nálunk is. A világméretű járvány miatt a könyvvizsgáló szakmának is komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és a nehézségeket még tovább fokozza a járványügyi helyzet súlyosbodásának a fő könyvvizsgálati szezonnal való időbeli egybeesése.

Frissítés! Elérhető a folyamatábra a könyvvizsgálói vélemény fajtái a vállalkozás folytatása elv (going concern) érvényesülésének vizsgálatával összefüggésben.

A könyvvizsgálók munkájának megkönnyítése érdekében a Szakértői Bizottság 2017. elején kidolgozott számos könyvvizsgálói jelentésmintát a 2016. decemberében kihirdetett módosított Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban (MNKS-ben) foglalt követelmények alkalmazásának elősegítésére.

A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjak meghatározásának elveire és szempontjaira, valamint a díjtételek alsó határaira vonatkozó új ajánlást a kamara elnöksége 2019. december 13-i ülésén megtárgyalta és elfogadta.

Szeretnénk tagjaink figyelmébe ajánlani, hogy felkerült a kamara honlapjára a Keretelvek legfrissebb magyar nyelvű fordítása. A Keretelvek (Framework) az IFAC egyik legfontosabb egyéb szakmai kiadványa, amely a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások elemeinek és céljainak a megértését célozza és segíti elő.

A könyvvizsgálók általi különjelentésre vonatkozó Könyvvizsgálati Standard hamarosan módosul

A kamara honlapján 2018. január 16-án magyarul megjelentetett „Etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak kézikönyve” (továbbiakban: „IESBA etikai kódex”) két fejezete foglalkozik a „Válaszadás jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelésre” kérdéseivel, ami az angol elnevezéséből NOCLAR néven vált ismertté.

A Szakértői Bizottság 2018. július 19-i ülésén foglalkozott a könyvvizsgálói megbízási szerződésminta kiegészítésével, amely a 2018. május 25-én hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelettel (továbbiakban: GDPR) életbe lépett, a kamarai tag könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló cégeket (továbbiakban együtt: könyvvizsgáló) is érintő adatvédelmi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben válik szükségessé.

A Szakértői Bizottság a Nemzeti Agrárkamara (a továbbiakban: „Agrárkamara”) kérésére az idén is áttekintette és szükség szerint módosította az agrárkamarai tagok tagdíjbevallásában kimutatott árbevétel adatok könyvvizsgáló általi igazolása esetén használatos jelentésmintákat.

A Szakértői Bizottság ez úton hívja fel a könyvvizsgálók figyelmét és emlékeztet arra, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésnek a könyvvizsgáló felelősségét leíró szakaszába a vizsgált vállalatcsoport könyvvizsgálatának irányításáért, felügyeletéért és elvégzéséért, és ezzel összefüggésben a vállalatcsoport beszámolójára kiadott könyvvizsgálói véleményért való könyvvizsgálói felelősség leírását is bele kell foglalni.

A hitelintézeteknek, az MNB elvárásainak megfelelve, az IFRS 9 szerinti nyitóról 2018. január 1-re vonatkozó adatszolgáltatást kell teljesíteniük, melyet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetniük.

A Szakértői bizottság aktualizálta és ez úton közreadja a vezetői teljességi nyilatkozat minta dokumentumát. Frissítés! Felkerült a honlapra a teljességi nyilatkozat minta angol és német nyelvű változata is!
A honlapon lévő korábbi teljességi nyilatkozat minta a 2011-es a „Kisvállalkozások könyvvizsgálatának módszertani útmutatója” című kiadvány „Dokumentumtárában” található, annak „09” sorszám alatti dokumentumaként.
 

A Szakértői bizottság közreadja a könyvvizsgálói megbízási szerződésminta aktualizált változatát.
Az elfogadó nyilatkozat minták nem változtak, a 2014. április 9-én közreadott minta továbbra is használható.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamarában (a továbbiakban: kamara), illetve a kamarai tagság körében az elmúlt években ellentétes jogi és szakmai álláspontok alakultak ki a könyvvizsgálói megbízatás időtartama és a könyvvizsgálati szerződés lejártát követő könyvvizsgálói tevékenység tekintetében. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó előírásai a megbízatás és nem a megválasztás időtartamáról rendelkeznek (érzékelhetően felváltva használva a fogalmakat), ezzel adott esetben többfajta értelmezésnek is teret adva.

Néhány napja kihirdetésre kerültek a kamara honlapján a 2017-es üzleti év könyvvizsgálatánál alkalmazandó könyvvizsgálói jelentésminták. A Szakértői Bizottság az új jelentésminták alapul vételével átdolgozta a gazdasági társaságok egyesüléséhez kapcsolódó vagyonmérlegek könyvvizsgálatára vonatkozó, a kamara honlapján korábban a „Tudástár”-ban a speciális jelentésminták között közreadott könyvvizsgálói jelentésmintákat is.

A közfelügyeleti hatóság 2017. október 25-én jóváhagyta a kamara elnöksége által 2017. szeptember 22-én elfogadott módosított Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardot. A módosított MNKS a közfelügyeleti hatóság jóváhagyását követő napon, 2017. október 26-án lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2017. december 15-én vagy azt követően végződő üzleti évekre vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre kell alkalmazni.

A Szakértői Bizottság elvégezte a hatályban lévő Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard-ban (MNKS-ben) lévő könyvvizsgálói jelentésminták felülvizsgálatát, és a kamara elnöksége 2017. szeptember 22-i ülésén elfogadta az elé terjesztett módosított MNKS-t.

A NAK tagdíjalap meghatározásához a bevételmegosztás könyvvizsgálói igazolásához a könyvvizsgálói jelentésminták, amelyeket az MKVK Szakértői Bizottsága a 2016. július 4-i közleményében említett, az idén, 2017-ben is megfelelőek és használhatók.
Ezek a jelentésminták ugyanis a 4400-as témaszámú Megbízás pénzügyi számviteli információk megállapodás szerinti vizsgálatának végrehajtására című, Egyéb szolgáltatásokra vonatkozó Nemzeti Standard alapján kerültek tavaly kidolgozásra, ez a standard pedig az előző évhez képest nem változott.

A Szakértői Bizottság, a közfelügyeleti hatóság egyetértésével, a 2016. december 15-én hatályba lépett MNKS függelékeiben közzétett új könyvvizsgálói jelentésminták felülvizsgálatát határozta el a legutóbbi, 2017. június 6-án megtartott ülésén. A bizottság határozata értelmében az elmúlt fél év tapasztalatainak figyelembe vételével indokolt a számviteli törvény szerinti éves beszámolóra vonatkozó jelentésminta felülvizsgálata és szükség szerinti kiigazítása, amelyhez a bizottság meg szeretné ismerni a könyvvizsgálók szélesebb körének véleményét és észrevételeit.
A vélemények beküldésére 2017. július 15-ig van lehetőségük a könyvvizsgálóknak, amelyet a szakertoi@mkvk.hu vagy mkvk@mkvk.hu e-mail címre küldött levélben fogad a bizottság.

A Szakértői Bizottság a kamarai tagoktól érkező kérésnek eleget téve, a számviteli beszámoló, a vezetés teljességi nyilatkozata és a könyvvizsgálói jelentés dátumozása, valamint a taggyűlés / közgyűlés előtti, illetve utáni könyvvizsgálói jelentés témájában az alábbi állásfoglalást teszi közzé.
Az állásfoglalásban foglaltak megfelelnek a minőségellenőrzés szempontjainak.

FRISSÍTÉS! A könyvvizsgálói jelentés dátumozásával kapcsolatos iránymutatás kérésének eleget téve, a Szakértői Bizottság az előzőleg közreadott állásfoglalás kiegészítéseként az alábbi, részletesebb iránymutatást dolgozta ki és bocsátja a könyvvizsgálók rendelkezésére:

A Szakértői Bizottság a 2016. december 15-étől hatályos módosított MNKS alapján újabb könyvvizsgálói jelentésmintákat dolgozott ki és ad közre a könyvvizsgálói munkához. Ezúttal a közhasznú szervezetek számviteli beszámolójára, valamit egyes más speciális könyvvizsgálati megbízásokra vonatkozó jelentésmintákról ad tájékoztatást a bizottság.

Módszertani ajánlásként közreadjuk a helyi önkormányzatok zárszámadási rendelettervezetére, valamint az összevont (konszolidált) beszámolójára vonatkozó könyvvizsgálói jelentések mintáit, amelyek a módosított Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban (MNKS-ben) foglalt új követelményekre figyelemmel készültek.

A Szakértői Bizottság közreadja „A könyvvizsgálói jelentés megújulása” című szakmai előadás anyagát, amely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fővárosi Szervezetének 2017. március 29-i taggyűlése keretében megtartott szakmai előadáson hangzott el. Az előadáson Barsi Éva szakmai alelnök összefoglalta a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó új követelményeket a hatályban lévő Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján. Reméljük, hogy ez a szakmai anyag megkönnyíti a könyvvizsgálók eligazodását az új könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos megváltozott követelményekben és hasznos lesz munkájuk során.
 

A kamara elnöksége 2012-ben elfogadott és a könyvvizsgálók részére kiadott egy ajánlást a könyvvizsgálói tevékenységért járó díjtétel-minimumok meghatározásáról. A Szakértői Bizottság a 2016. évi feladatai között foglalkozott a 2012. évi díjajánlás felülvizsgálatával és annak aktualizálásával. Ennek a munkának az eredményeként elfogadott ajánlást a bizottság az alábbiakban adja közre.

A módosított MNKS-sel kihirdetett új könyvvizsgálói jelentés alkalmazása már a 2016. december 31-én záruló üzleti évről készült beszámolóra kötelező. A könyvvizsgálók munkájának megkönnyítése érdekében a Szakértői Bizottság módszertani segédanyagként közread néhány könyvvizsgálói jelentésmintát, hangsúlyozva, hogy ezek nem képezik részét az MNKS-nek.

A Szakértõi Bizottság áttekintette a Konzultációs szolgálat tevékenységét és a válaszadási gyakorlatot. Ennek alapján szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a Konzultációs szolgálat a feltehetõleg többeket is érintõ kérdésekre adott válaszait a kamara honlapján, illetve a Könyvvizsgálók Lapjában közzéteszi. Így a Konzultációs szolgálat válaszai között elõfordulhatnak olyanok, amelyek az Ön szakmai kérdésére esetleg választ nyújthatnak, illetve segítik Önt a szakmai tovább gondolkodásban.

2017. január 1-jét követően kötelező lesz IFRS-ek szerinti beszámolót készíteni - az MNB felügyelete alá tartozó intézmények kivételével – azon vállalkozások számára, amelyek értékpapírjait az Európai gazdasági Térség bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák (EU-s tőzsdén jegyzett cégek).

A Szakértői Bizottság tájékoztatja a könyvvizsgálókat, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság jóváhagyta a módosított Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokat (MNKS-t).

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara, mint az IFAC tagja, résztvevője az IFAC tagsággal rendelkező kamarákra kiterjesztett megfelelőségi programnak, amelynek célja a tagországokban a könyvvizsgálói szakma feltételeinek és működtetésének folyamatos fejlesztése. E program keretében a tagországi szervezetek rendszeresen megfelelőségi jelentést tesznek az IFAC felé a nemzetközi követelményekkel összhangban, de a saját céljaikra kidolgozott Akciótervben kitűzött feladatok megvalósításában elért időszakos eredmények felülvizsgálata és értékelése révén.

Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 36. § (2) bekezdését – mely szerint ”A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a saját és irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetési beszámolóját a költségvetési évet követő év április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszti” – a 402/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.

2016. január 1-jétõl kibõvült azon gazdálkodók köre, akik éves beszámolójukat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készíthetik el.

Szíves figyelmükbe ajánljuk a könyvvizsgálói szakma jövőbeli helyzetével foglalkozó, alább letölthető két angol nyelvű anyagot.

A kamara konzultációs szolgálatához az utóbbi időben több kérdés is érkezett arra vonatkozóan, hogy a tevékenységi engedély visszavonását követően miként alakul a hitelintézetek könyvvezetési kötelezettsége. A szakértői bizottság a kérdéskörrel összefüggésben a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 138. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, az egységes szakmai gyakorlat kialakításának elősegítése érdekében az alábbi állásfoglalást alakította ki:

Ahogyan az 2014. május 14. óta az MKVK honlapján olvasható, a könyvvizsgáló az EU-s támogatások könyvvizsgálatát a 4400. témaszámú Nemzetközi Kapcsolódó Szolgáltatásokra Vonatkozó Standard - Megbízás pénzügyi információk megállapodás szerinti vizsgálatának végrehajtására - szerint köteles végezni, és ennek megfelelő könyvvizsgálói jelentést kibocsátani.

2014. március 15-ével hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv. Az új Ptk. változása miatt a Szakértői bizottság aktualizálta a megbízási szerződés, valamint az elfogadó nyilatkozat mintákat, melyek alább katintva tölthetőek le.

Tájékoztatjuk könyvvizsgáló kollégáinkat, hogy a közepes és kishitelintézetek könyvvizsgálóinak szóló módszertani útmutató frissítésre került. A módosításokat jóváhagyta a Pénz- és Tőkepiaci Tagozat Elnöksége, valamint a Szakértői Bizottság.
A „Módszertani útmutató a közepes és kishitelintézetek könyvvizsgálóinak" elérhető a Kamara honlapján a Pénz és Tőkepiaci Tagozat Dokumentumai között.

Az elnökség 112/2013. számú (2013.10.07.) elnökségi határozatával elfogadta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti belső szabályzat kidolgozásához kiadott kamarai mintaszabályzat módosítását, amely a vonatkozó elnökségi határozat közzétételével, 2013. október 9. napjával hatályba lépett (a szabályzat 2014. február 12. napján módosult!). Az alábbiakban a könyvvizsgáló cégek ezzel kapcsolatos feladatairól olvashat.

2013. december 16-án az EU Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti háromoldalú egyeztetés (un. trilogue) zajlott tekintettel arra, hogy az érdekeltek nem tudtak egyezségre jutni az audit reform számos kulcskérdésében.

A háromoldalú egyeztetés résztvevői december 17-én előzetes megállapodásra jutottak, majd december 18-án a COREPER (az Állandó Képviselők Bizottsága) jóváhagyta, hogy az előzetes megállapodás az EU Parlament plenáris ülése elé kerüljön szavazásra. Az EU Parlament a jelenlegi információk szerint 2O14. február 4-én fog szavazni az audit reformról.

A Szakértői Bizottsághoz érkezett kérés, hogy készítsen a közbenső mérlegre vonatkozó könyvvizsgálói jelentés „mintát” az osztalékelőleg kifizetéséhez. Ez elkészült és az osztalék előleg kifizetéséhez kapcsolódó rövid jogszabályi áttekintést is készítettünk.

A Szakértői bizottság 2013. február 4-ei ülésén foglalkozott az államháztartás könyvvizsgálatának helyzetével, különös tekintettel az önkormányzatok kötelező könyvvizsgálatában 2013-tól bekövetkezett változásokra. A bizottság az ülésen kialakult álláspontjáról kikérte a Költségvetési tagozat véleményét és mindezek alapján a Szakértői bizottság és a Költségvetési tagozat a következő közös állásfoglalást teszi közzé.

Ezúton szeretnénk felhívni tisztelt könyvvizsgáló kollégáink figyelmét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fegyelmi bizottságának és Szakértői bizottságának együttes állásfoglalására, melyet 2011. május 6-án bocsátottak ki.