Állásfoglalás a hitelintézetek (pénzügyi intézmények) könyvvezetési kötelezettségéről

A kamara konzultációs szolgálatához az utóbbi időben több kérdés is érkezett arra vonatkozóan, hogy a tevékenységi engedély visszavonását követően miként alakul a hitelintézetek könyvvezetési kötelezettsége. A szakértői bizottság a kérdéskörrel összefüggésben a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 138. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, az egységes szakmai gyakorlat kialakításának elősegítése érdekében az alábbi állásfoglalást alakította ki:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 14. § (1) bekezdése értelmében külön felügyelet engedély szükséges a hitelintézet alapításához, illetve működésének megkezdéséhez.

A Hpt. 47. § (5) bekezdése szerint, a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyének visszavonása esetén a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésből eredő kötelezettségeit, ideérve a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket azok megszűnéséig vagy az állomány átruházásáig a pénzügyi intézmény teljesíti. Előző törvényszakasz (6) bekezdése rögzíti: a pénzügyi intézmény az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését az e törvényben vagy más a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását a Felügyelet ellenőrzi.

A Hpt. 49. § (1) bekezdése alapján a hitelintézet tevékenységi engedélyének 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye.

Fentiekből megállapíthatóan a hitelintézeti (pénzügyi intézményi) minőség kezdete nem a tevékenységi engedély megadásához kötődik, hiszen az alapítást a felügyelet külön engedélyezi, ezt követően a gazdálkodó már hitelintézet (pénzügyi intézmény), ugyanakkor amíg nem szerez tevékenységi engedélyt, addig nem kezdheti meg a pénzügyi szolgáltatását. Megítélésünk szerint ugyanígy a hitelintézeti minőség nem szűnik meg automatikusan abban az időpontban, amikor a gazdálkodó tevékenységi engedélye visszavonásra kerül, hiszen maga a jogszabály is a hitelintézet megfogalmazást alkalmazza az engedély visszavonását követően engedményezett követelések beszámítása során, illetve a Hpt. 47. § (5) bekezdése is a pénzügyi intézménynek az engedély visszavonását követő kötelezettségeit szabályozza.

Álláspontunk szerint, előzőekre figyelemmel a hitelintézet (pénzügyi intézmény) önmagában a tevékenységi engedély visszavonása miatt nem kerül ki automatikusan a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) hatálya alól.

Előző Korm. rendelet 28/A. § (4) és (5) bekezdése a pénzügyi intézménynek az engedély megszűnését követő nyilvántartási kötelezettségét az alábbiak szerint rendezi:

„28/A. § (4) Az a pénzügyi intézmény, amely év közben szünteti meg pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és a továbbiakban pénzügyi szolgáltatástól eltérő tevékenységet folytat, a pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásának időpontjára vonatkozóan köteles főkönyvi számláit lezárni, leltárt és főkönyvi kivonatot készíteni.

(5) A tevékenységét megszüntető pénzügyi intézmény egyidejűleg köteles a (4) bekezdés szerinti főkönyvi kivonata alapján a Tv. vagy az általa meghatározott és felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti mérleget és eredménykimutatást alátámasztó főkönyvi számláit megnyitni és számviteli nyilvántartásait ennek megfelelően folyamatosan vezetni.

A Korm. rendelet bevezető bekezdése szerint Tv. alatt a rendelet szövegében a továbbiakban a számviteli törvény értendő.

Előzőek értelmében

  • a pénzügyi szolgáltatási tevékenységét év közben megszüntető és
  • a továbbiakban pénzügyi szolgáltatástól eltérő tevékenységet folytató

pénzügyi intézmény köteles az engedély visszavonásának időpontjára vonatkozóan főkönyvi számláit lezárni, leltárt és főkönyvi kivonatot készíteni, egyidejűleg a számviteli törvény vagy az általa meghatározott és felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti mérleget és eredménykimutatást alátámasztó főkönyvi számláit megnyitni és számviteli nyilvántartásait ennek megfelelően folyamatosan vezetni.

A szakértői bizottság álláspontja szerint a Hpt. 47. § (5) bekezdése, illetve a Korm. rendelet 28/A. § (4)-(5) bekezdése alapján, amennyiben a hitelintézet (pénzügyi intézmény) a tevékenységi engedélyének visszavonását követően továbbra is rendelkezik pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésekből eredő kötelezettségekkel (ideérve a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket), úgy a kötelezettségek teljesítéséig és a meglévő állomány kifuttatásáig (vagy az állomány átruházásáig) a pénzügyi szolgáltatási tevékenység nem szűnik meg, a hitelintézet (pénzügyi intézmény) könyvvezetési kötelezettsége változatlanul a Korm. rendelet előírásai szerint történik.

Megítélésünk szerint a felszámolás alatti hitelintézet kötelezettségei is az előzőeknek megfelelően alakulnak, mivel esetében egyrészről nem áll fenn az a feltétel, hogy a továbbiakban pénzügyi szolgáltatástól eltérő tevékenységet folytatna, másrészről a Hpt. a 47. § (5) bekezdése szerinti (a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésekből eredő) kötelezettség teljesítését általános rendelkezésként a "Pénzügyi intézmény jogutód nélküli megszűnése" fejezetben részletezi. Mindebből véleményünk szerint az következik, hogy a felszámolás alatti hitelintézet a Korm. rendelet hatálya alá tartozik és a szerint köteles a beszámolóját elkészíteni, függetlenül attól, hogy a tevékenységi engedély visszavonására a felszámolás elrendelése előtt, vagy azt követően került sor.

Amennyiben a hitelintézet (pénzügyi intézmény) a pénzügyi szolgáltatási tevékenységét a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésből eredő kötelezettségek hiányában év közben szünteti meg és a továbbiakban pénzügyi szolgáltatástól eltérő tevékenységet folytat, úgy a hitelintézet (pénzügyi intézmény) köteles az engedély visszavonásának időpontjára vonatkozóan főkönyvi számláit lezárni, leltárt és főkönyvi kivonatot készíteni, egyidejűleg a számviteli törvény vagy az általa meghatározott és felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti mérleget és eredménykimutatást alátámasztó főkönyvi számláit megnyitni és számviteli nyilvántartásait ennek megfelelően folyamatosan vezetni. Ez esetben a hitelintézet (pénzügyi intézmény) kikerül a Korm. rendelet hatálya alól és könyvvezetési kötelezettségére a számviteli törvény – illetve a tevékenységétől, szervezeti formájától függően a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott más kormányrendelet – rendelkezései az irányadóak.

A fenti állásfoglalás a hatályos jogi szabályozás alapján jóhiszeműen kialakított szakmai vélemény és álláspont, amely az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettek szerint kötelező erővel nem bír, arra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.

Dr. Ladó Judit
szakmai alelnök,
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértői Bizottságának elnöke
 

Betöltés...
X