Az állandó könyvvizsgálói megbízatás időtartamával kapcsolatos közlemény

2017.12.20.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamarában (a továbbiakban: kamara), illetve a kamarai tagság körében az elmúlt években ellentétes jogi és szakmai álláspontok alakultak ki a könyvvizsgálói megbízatás időtartama és a könyvvizsgálati szerződés lejártát követő könyvvizsgálói tevékenység tekintetében. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó előírásai a megbízatás és nem a megválasztás időtartamáról rendelkeznek (érzékelhetően felváltva használva a fogalmakat), ezzel adott esetben többfajta értelmezésnek is teret adva.

A kamara az előző kérdéskörrel összefüggésben az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében hivatalos állásfoglalás iránti kérelemmel fordult a Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Főosztályához; a kamarai megkeresés, továbbá a végül az Igazságügyi Minisztérium (IM) által kiadott állásfoglalás szövege itt olvasható:

Az előzőekben hivatkozott állásfoglalás megerősítette azon eddigi kamarai jogértelmezést, miszerint:
-a könyvvizsgálói szerződés az elfogadó nyilatkozathoz igazodva köthető dátum szerinti határozott időre, a Ptk, alapján nem minősül semmis kikötésnek a szerződés azon fordulata, mely szerint a szerződés határozott időtartamra, a megbízó beszámolót elfogadó legfőbb szervi ülésének napjáig/a beszámoló elfogadásáig, de legkésőbb dátum szerint meghatározott napig szól;
-a határozott időre kötött szerződés a határozott idő elteltével megszűnik, azt nem kell felmondani/megszüntetni, a közfelügyeleti hatóságnak bejelenteni;
-amennyiben a megbízó a határozott idő lejártáig nem adja át a pénzügyi kimutatásokat és az azokat alátámasztó, a könyvvizsgálathoz szükséges dokumentációt, nincs további – akár évekig fennálló – rendelkezésre állási kötelezettsége a könyvvizsgáló szolgáltatónak; ha a megbízó a könyvvizsgálat elvégzéséhez szükséges iratokat, illetve az aláírt beszámolót a megbízási idő lejárta után bocsátja a könyvvizsgáló rendelkezésére, úgy a könyvvizsgáló szolgáltató a szerződés megszűnésére figyelemmel a könyvvizsgálat elvégzésére már nem köteles és nem kötelezhető.

Az IM állásfoglalás alapján ugyanakkor, amennyiben a megbízó késedelmesen, vagy hiányosan, de még a szerződés lejárta előtti időpontban adja át a pénzügyi kimutatásokat és az azokat alátámasztó, a könyvvizsgálathoz szükséges dokumentációt, az állandó könyvvizsgáló – a korábbi kamarai gyakorlattal ellentétben – a könyvvizsgálói jelentés kiadásához még hátralévő, átmeneti időre történő újraválasztása, illetve a megbízási szerződés időtartamának meghosszabbítása nélkül kiadhatja a könyvvizsgálati szerződés lejárta utáni időpontban a független könyvvizsgálói jelentést. Előző teljesítés a szerződés korábbi formális megszűnése ellenére a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak alkalmazásával jogszerűnek minősül, és az állandó könyvvizsgálót a késedelem jogkövetkezményei ez esetben nem terhelik. A független könyvvizsgálói jelentés keltezésére a vonatkozó könyvvizsgálati standardelőírások (így a 700. témaszámú – a 2016. december 15-én vagy azt követően végződő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára hatályos - nemzetközi könyvvizsgálati standard 49. bekezdése és A61. bekezdése) ilyen esetekben is megfelelően irányadóak.

Hangsúlyozandó, hogy a független könyvvizsgálói jelentésnek a szerződés formális lejárta utáni időpontban való, előzőek szerinti kiadása nem minden esetben kötelező: az állandó könyvvizsgáló a körülményeket mérlegelve a könyvvizsgálat határidő utáni befejezése helyett dönthet a könyvvizsgálói szerződés felmondása, vagy a lehetetlenülés jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett is.

Jelen közleménnyel egyidejűleg az előzőekkel ellentétes tartalmú esetleges korábbi kamarai állásfoglalások a hatályukat veszítik.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Szakértői Bizottsága