Könyvvizsgálat, könyvvizsgáló

Könyvvizsgálat

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) szakmai önkormányzat, amely az 1997-es megalakulása óta eltelt években nem csak a működéséhez szükséges szakmai és szervezeti rendet, hanem a könyvvizsgálat nemzetközi követelményekhez igazodó feltételeit is megteremtette, s egyúttal társadalmi elfogadottságot is szerzett.

A gazdálkodók és az érintett állami szervek egyaránt partnernek tekintik a kamarát. Szakmánk (egyúttal hivatásunk) az átlagosnál nagyobb hatást gyakorol a környezetre – jelentős szerepet vállalunk a vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmezőségi viszonyok objektív megítélésében –, ezért felelősségünk is átlag feletti.

A könyvvizsgálat olyan hivatás, amely minden társadalomban kulcsfontosságú szerepet tölt be az általános és a piaci bizalom, hitelesség megteremtésében, megőrzésében, esetenként helyreállításában. Önkéntes jogkövetésre ösztönzi a vállalkozásokat, és erősíti az ellenőrzöttség tudatát. Egy független és objektív szakértő jelenléte az egyik legfőbb visszatartó erő a visszaélések, a csalások elkövetése – fiktív számlák befogadása, bevételek eltitkolása, színlelt szerződések megkötése – ellen, hozzájárul a vállalkozás adózási, számviteli és vagyongazdálkodási színvonalának emeléséhez, a költségvetési bevételek határidőre történő befolyásához, a hitelezők és a befektetők védelméhez, csökkenti a társaságok tőkeköltségeit, alapvető összetevője a pénzügyi stabilitásnak, bizonyosságot szolgáltat a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének valódiságáról.

A könyvvizsgálói vélemény megformálásához, az elvégzendő könyvvizsgálói munka minőségének garantálásához olyan standardokra van szükség, amelyeket minden könyvvizsgáló elfogad, és egységesen alkalmaz. Magyarországon kollégáink a nemzetközi standardokhoz igazodó magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok alapján végzik a könyvvizsgálatot, mely szakmai előírások következetes betartása megteremti a megfelelő színvonalú munkavégzés kereteit.

A könyvvizsgált vállalkozások számára hasznot hajt a könyvvizsgáló jelenléte, mivel a könyvvizsgálónak módja és lehetősége van a jogszabályi döntésekkel ellentétes döntések meghozatalát, könyvelési hibák elkövetését megelőzni, illetve azokat súlyosabb következmények nélkül feltárni, a tevékenységgel nem összefüggő költségelszámolásokat kiszűrni. A könyvvizsgáló időben figyelmeztetheti a vállalkozásokat a jogszabályok tényleges, szándékolt vagy véletlen átlépésére, ezzel elkerülhető a hatósági szankció.

Ezzel párhuzamosan az államnak, a költségvetésnek mindenképpen biztonságot jelent, ha a gazdálkodó szervezeteknél jelen vannak a könyvvizsgálók. A könyvvizsgálók értéket teremtenek a költségvetés számára azzal, hogy önkéntes jogkövetésre ösztönzik a vállalkozásokat, erősítik az ellenőrzöttség tudatát. A csőd- és felszámolási eljárás alá került vállalkozások döntő hányada a nem könyvvizsgált társaságokból kerül ki. A könyvvizsgáló által biztosított külső fék hiányában növekedhetnek a visszaélések, csökkenhetnek az adóbevételek, romolhat a számviteli adatok megbízhatósága, melyet csak az állam ellenőrző szerepének erősítésével lehet megfékezni.

Törvényi meghatározottsága

 A hazai könyvvizsgálat, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara története dióhéjban

• Magyarországon a XX. század első felében történtek kezdeményezések a hazai revízió kialakítására. 1911-ben néhány jeles szakember, akik a szükséges elméleti ismereteken túlmenően megfelelő gyakorlati tapasztalattal is rendelkeztek (bíróságokon vagy bíróságon kívüli könyvszakértők), megalakították a Magyar Revizorok Szövetségét, mely pár éves munkásság után megszűnt.
• A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1926-ban a hazai gazdasági élet 36 kiemelkedő könyvszakértőjét „hites kamarai revizorrá” nevezte ki, mely könyvszakértők ugyanabban az évben megalapították a „Hites Kamarai Revizorok Szövetségét”.
• Az 1930. évi V. törvénycikk törvényes alapra helyezte a hites könyvvizsgálatot és szabályozta a könyvvizsgálói képesítést.
• 1932-ben megalakult a Magyar Hites Könyvvizsgálók Egyesülete.
• A II. világháború befejezése után a hites könyvvizsgálók működtek közre az ún. 1947. január 1-jei forintmérleg felülvizsgálatában és annak záradékolásában. Az államszocialista rendszer fokozatos kialakulása a könyvvizsgálók mozgásterét radikálisan beszűkítette, amely 1950. szeptember 15-én a hites könyvvizsgálók intézményének megszüntetéséhez vezetett.
• Az 1980-as évek második felében felgyorsult az államszocialista gazdasági rendszer és irányítás felbomlásának folyamata, elindultak a reformtörekvések, a piacgazdaság kereteinek kialakítása indokolttá tette a könyvvizsgálat intézményének ismételt bevezetését. 1987. október 1-jén megalakult a Magyar Könyvvizsgálók Egyesülete, amely fennállásának 10 éve alatt sokat tett a magyar könyvvizsgálat fejlesztéséért.

Az Országgyűlés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvénnyel elismerte a könyvvizsgálók jogát olyan szakmai önkormányzathoz, amely lehetővé tette, hogy tagjaik – a maguk választotta testületek és tisztségviselők útján – a törvények által meghatározott ügyeiket önállóan intézzék, valamint szakmai, gazdasági érdekeiket a közérdekkel összhangban képviseljék, és így hozzájáruljanak a nemzetgazdaság fejlődéséhez.

Az uniós és a nemzetközi gyakorlatoknak megfelelő jogharmonizáció során az országgyűlés elfogadta a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt, amely megerősítette a kamara jogállását, kibővítette szakmai és hatósági feladatait.

Felépítése

A kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, végrehajtó szerve az elnökség. A kamarának a központi ügyintéző szerve (főtitkári hivatal) mellett 19 megyében és a fővárosban működnek önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szervezetei. A szakmai és a hatósági munka a főtitkári hivatal támogatásával az elnökség, az elnök és az alelnökök, a kamara állandó bizottságai, valamint szakmai tagozatai között oszlik meg.

A kamara legfontosabb feladatai

• az érdekképviselet körében megalkotja az önkormányzati szabályzatait, véleményezi a vonatkozó jogszabályokat, szükség esetén azok módosítását kezdeményezi, együttműködik az érintett állami szervekkel, hatóságokkal, részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói és számviteli szervezetek munkájában, a megszerzett ismeretanyagot közreadja a könyvvizsgálók részére, valamint szakmai konzultáció, tanácsadás keretében módszertani segítség nyújt, szakmai tájékoztatókat, ajánlásokat és segédleteket ad ki, szakmai rendezvényeket szervez.
• ellátja a jogkörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek intézését;
• vezeti a közhiteles nyilvántartásokat;
• működteti a könyvvizsgálói tevékenység minőségbiztosítási rendszerét, a kamarai minőségellenőrzés keretében ellenőrzi a könyvvizsgálati munka megfelelőségét;
• meghatározza és aktualizálja a nemzeti könyvvizsgálati standardokat
• meghatározza az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit, ellátja a vizsgáztatási feladatokat, és a képzés irányításával, felügyeletével kapcsolatos hatósági feladatokat, meghatározza a szakképesítés tartalmi kereteit, szabályozza a képzésben közreműködő szervezetek feladatait, gondoskodik a feladatellátás minőségbiztosításáról, kiadja a szakképesítést igazoló oklevelet;
• szervezi és felügyeli a könyvvizsgáló jelöltek képzését, meghatározza a könyvvizsgáló jelöltek képzési programját, a szakmai kompetencia vizsga követelményeit, lebonyolítja a szakmai kompetencia vizsgát,
• szervezi és felügyeli a kamarai tag könyvvizsgálók kötelező szakmai továbbképzését, gondoskodik a feladatellátás minőségbiztosításáról;
• gyakorolja a fegyelmi jogkört.

A kamara törvényességi felügyeletét a pénzügyminiszter gyakorolja.

Nemzetközi kapcsolatai

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara teljes jogú tagja a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetségnek (International Federation of Accountants – IFAC), valamint a könyvvizsgálók európai szervezetének (Accountancy Europe).
A kamara számos ország szakmai szervezeteivel kötött együttműködési megállapodást, képviselőink rendszeres résztvevői és előadói a nemzetközi szakmai konferenciáknak.

Kiadványai

	Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat c. havi folyóirat – 2019-ben a 61. évfolyam jelenik meg, napjainkban már elektronikusan is elérhető a szak-ma.hu oldalon.
	Könyvvizsgálók lapja c. hírlevél – 2000 januárja óta jelenik meg, jelenleg elektronikusan havonta.