A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fegyelmi Bizottságának közérdekű szakmai állásfoglalásai

1. Titoktartási ügyek

2. Függetlenségi kérdések

3. Egyéb

  1. Könyvvizsgálat alkalmával kiállításra kerülő teljességi nyilatkozat, beszámoló és könyvvizsgálói jelentés időpontjainak értékelése

  


1. Titoktartási ügyek

Figyelemfelhívás a titoktartási kötelezettség megőrzésére

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fegyelmi Bizottsága a kamarai alapszabály 339. e) pontja alapján, az irányadó törvényi szabályozás időközbeni módosításaira tekintettel szükségesnek látta a könyvvizsgálói titoktartási kötelezettség körében kiadott korábbi állásfoglalásait aktualizálni, melynek szövege az alábbi linken olvasható:

A Fegyelmi Bizottság állásfoglalása a könyvvizsgálói adatszolgáltatási és titoktartási kötelezettségről letöltése

2019. szeptember 17.

  

A korábbi állásfoglalások a könyvvizsgálói titoktartásról elérhetőek: a Fegyelmi Bizottság közérdekű szakmai állásfoglalásai archív oldalon.


Marosi Gizella
a Fegyelmi bizottság elnöke

  


  

2. Függetlenségi kérdések

Fegyelmi bizottság
2022. évi állásfoglalások

1. számú Állásfoglalás

2. számú Állásfoglalás

3. számú Állásfoglalás

4. számú Állásfoglalás

5. számú Állásfoglalás

6. számú Állásfoglalás

7. számú Állásfoglalás

8. számú Állásfoglalás

9. számú Állásfoglalás

10-1. számú Állásfoglalás

10-2. számú Állásfoglalás

Fegyelmi bizottság
ÁLLÁSFOGLALÁS - 2012.04.11.

1. Kérdés:

Ütközik-e valamilyen függetlenségi szabályba, ha az ügyfél ügyvezetője és könyvvizsgálója cégtárs egy olyan könyvvizsgáló cégben, mely nem áll üzleti kapcsolatban az ügyféllel?


2. Releváns szabályozás:

2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről

62. § (2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást csak akkor vállalhat el, ha az a függetlenségét nem veszélyezteti.
(3) A kamarai tag könyvvizsgálónak, a könyvvizsgáló cégnek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a függetlenségét fenyegető veszélyeket (ideértve különösen az önellenőrzést, az önérdeket, az elfogultságot, a magánjellegű kapcsolatot és a fenyegetést) folyamatosan figyelemmel kell kísérnie.
63. § (3) Könyvvizsgáló cég esetében a függetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző összes kamarai tag könyvvizsgálóra alkalmazni kell. Bármely kamarai tag könyvvizsgáló függetlenségének veszélyeztetése egyben a könyvvizsgáló cég függetlensége veszélyeztetésének minősül.
(4) Könyvvizsgáló cég esetében a függetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a könyvvizsgáló cég legfőbb szervének, legfőbb irányító (vezető) szervének és felügyelő testületének összes tagjára, valamint a vezető állású munkavállalóira is alkalmazni kell.


A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzata a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról

B) 1.9. (1) Könyvvizsgáló cég esetében a függetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző összes kamarai tag könyvvizsgálóra alkalmazni kell. Bármely kamarai tag könyvvizsgáló függetlenségének veszélyeztetése egyben a könyvvizsgáló cég függetlensége veszélyeztetésének minősül.
(2) Könyvvizsgáló cég esetében a függetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a könyvvizsgáló cég legfőbb szervének, legfőbb irányító (vezető) szervének és felügyelő testületének összes tagjára, valamint a vezető állású munkavállalóira is alkalmazni kell.
B) 2.1. (2) A könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége során függő helyzetben van, illetve függő helyzetbe kerül különösen, ha
c) olyan társaságban van érdekeltsége, befektetése, amelynek befektetése van másik társaságban, amelyben ügyfelének érdekeltsége van, vagy közös társasága van megbízójával (ügyféllel), ügyfele tisztségviselőjével (kivéve az olyan nyílt részvénytársaságokat, amelyekben az ügyféllel vagy annak tisztviselőjével együtt sem érik el a szavazatok 10 százalékát);
B) 2.3. (1) Az ügyfél tulajdonosa, társtulajdonosa, igazgatóságának, felügyelő-bizottságának (ellenőrző bizottságának) tagja, ügyvezetője, a társaság képviseletére jogosult tagja vagy alkalmazottja nem láthat el a Kkt. szerinti könyvvizsgálói feladatot az adott társaságnál és könyvvizsgálójánál. Ez a tilalom fennáll akkor is, ha a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló jelölt 3 éven belül a könyvvizsgált társaságnál az előbb felsoroltak közé tartozott.
B) 3.3. A könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet olyan társaságban, ahol a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég bármely tagja, alkalmazottja vagy bármilyen módon foglalkoztatottja – ideértve ezek közeli hozzátartozóit is – a vizsgálandó társaságnál a rá vonatkozó szabályok szerint vezető tisztségviselőnek (igazgató, ügyvezető, felügyelőbizottsági tag, audit bizottsági tag, stb.) minősül.

3. Vélemény

Az ügyfél (Z. Takarékszövetkezet) ügyvezetője és az ügyfél könyvvizsgálói tisztségére pályázó könyvvizsgáló (X.Y.) közös érdekeltségében áll az X Könyvvizsgáló Kft. Az ilyen jellegű függéseket hivatott kizárni az etikai szabályzat B) 2.1. pont (2) bekezdésének c) pontja.

Az etikai szabályzat B) 2.3. pont (1) bekezdése azt a helyzetet zárja ki, amikor maga az ügyvezető lenne a könyvvizsgáló. Esetünkben ez azért kizáró ok, mert a Kkt. 63. § (3)-(4) bekezdései, valamint az etikai szabályzat B) 1.9. pontja alapján az X Könyvvizsgáló Kft-ben lévő cégtársra is pont azokat az összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni, mint X.Y. többségi tulajdonosra. Az etikai szabályzat B) 3.3. pontja pedig a B) 2.3. pont kapcsán leírt tilalmat közelíti meg másképpen: az X Könyvvizsgáló Kft. az X.Y. könyvvizsgáló által megpályázott pozíció miatt nem lehetne könyvvizsgálója a Z. Takarékszövetkezetnek. Mivel a kizáró ok a céggel szemben fennáll, ezért annak minden tagjával, vezető tisztségviselőjével, könyvvizsgáló alkalmazottjával szemben is fennáll a kizáró ok. Ezért az X Könyvvizsgáló Kft. részéről a főállású könyvvizsgáló sem végezheti el ezt a feladatot. Sőt, ha a főállású kamarai tag annak a másik könyvvizsgáló cégnek, amelyik könyvvizsgálóként megválasztásra kerülne a takarékszövetkezetnél, a vezető beosztású alkalmazottja, vagy részéről jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati feladatokat ellátó személy, esetleg tagja, vezető tisztségviselője, fb tagja, akkor az ő személye miatti összeférhetetlenség azt a másik könyvvizsgáló céget (annak összes tagját, tisztségviselőjét, könyvvizsgálóját, stb.) is kizárja, amely részéről a takarékszövetkezet könyvvizsgálati feladatait el kívánta látni.


 



Állásfoglalás - összeférhetetlenség (2012. május)

  

3. Egyéb

Könyvvizsgálat alkalmával kiállításra kerülő teljességi nyilatkozat, beszámoló és könyvvizsgálói jelentés időpontjainak értékelése

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fegyelmi bizottsága megtárgyalta annak a könyvvizsgálói magatartásnak a következményét, hogy ha a könyvvizsgálat alkalmával az ügyfél által kiadott teljességi nyilatkozat, az elkészített beszámoló és a könyvvizsgáló által kiadott könyvvizsgálói jelentés egy időpontot tartalmaz, akkor ezzel a könyvvizsgáló fegyelmi vétséget követ-e el.

A bizottság az állásfoglalás kialakításánál figyelembe vette az 580. és a 700. számú Standard-okat. A bizottság az állásfoglalás kialakításánál arra a véleményre jutott, hogy a három okiraton azonos időpont szerepeltetése nem von maga után fegyelmi vétséget.
A bizottság nyomatékosan felhívja azonban a könyvvizsgálók figyelmét, hogy az a tény, hogy a három okiraton ugyanazon időpont szerepeltetése nem fegyelmi vétség nem azt jelenti, hogy ez azokban az esetekben is helytálló, amikor az okiratokon az időpont nem a valóságnak megfelelően kerül feltüntetésre.

A bizottság kéri a könyvvizsgálókat, hogy a teljességi nyilatkozat kiállításának, a könyvvizsgálói jelentés kiállításának és a beszámoló időpontja úgy kerüljön a meghatározásra, amely a tényleges, valóságos könyvvizsgálói munka során megvalósult.

Az előzőektől eltérően minden más esetben a kiállított okirat nem valós okiratként minősíthető, amely vonatkozásában a társadalomra veszélyesség függvényében a magánokirat-hamisítás vétsége is felmerülhet.

A dátumok közötti könyvvizsgálói felelősség vizsgálata továbbra is fennáll.

Kérném a könyvvizsgálókat, hogy az állásfoglalást a könyvvizsgálatok során minden esetben szíveskedjenek figyelembe venni és alkalmazni.

Szeged, 2015. szeptember 30.

Dr. Borzi Miklós
Fegyelmi bizottság elnöke


Kapcsolódó anyagok

Betöltés...
X