Az Igazságügyi Tagozatának ügyrendje

1. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Alapszabályának 199. pontja alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara azon tagjai, akik egyben igazságügyi könyvszakértők is, létrehozták az igazságügyi szakértői tagozatot. A tagozat nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel.

A Tagozat feladatai

2. Az Igazságügyi Könyvszakértői Tagozat feladatai:

• a szakmai tagozatot közvetlenül érintő jogszabályok véleményezése, szükség esetén javaslat készítése azok módosítására,
• tagozathoz tartozó tagok részére speciális, a tagozatot közvetlenül érintő sajátos kérdésekben szakmai vélemény kialakítása, annak továbbítása a Kamara elnökségéhez,
• a könyvvizsgálói standardok igazságügyi könyvszakértői kiegészítése, módszertan kialakítása az igazságügyi könyvszakértői munkára,
• kapcsolattartás az igazságügyi szakértői kamarák könyvszakértői szakosztályaival, és a kirendelőkkel, a piac megismerése és folyamatos monitorozása,
• a tagozathoz tartozó tagok oktatásának, továbbképzésének előkészítésében, lebonyolításában való részvétel. A feladat megvalósítása érdekében kapcsolatot kell tartani a Kamara helyi szervezeteinek elnökségeivel,
• figyelemmel kíséri a tagozathoz tartozó tagok szakmai tevékenységét, jelzi az esetleges hiányosságokat, etikai szabálysértéseket, ennek során kapcsolatot tart a Kamara helyi szervezeteinek elnökségeivel,
• az igazságügyi könyvszakértők tájékoztatása, ennek érdekében a Kamara honlapján belül el kell készíteni és folyamatosan frissíteni kell a tagozat fiókját, és igénybe kell venni a hírlevelet.

3. Az Igazságügyi Könyvszakértői Tagozat nem képviseli a Kamarát.

4. A tagozat tagja lehet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minden olyan tagja, aki egyben igazságügyi könyvszakértő is, függetlenül a kamarai státuszától, azaz a szüneteltetők is teljes jogú tagjai a tagozatnak.

5. A tagozat tagjának joga, hogy igénybe vegye a tagozat szolgáltatásait, tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a tagozat ülésein, részt vegyen a vezetőség megválasztásában, és vezetőségi tagnak válasszák.

A taggyűlés

6. A tagozat legfőbb szerve a taggyűlés, amely a tagozathoz tartozó kamarai tagok összességéből áll. A taggyűlés kizárólagos feladat-és hatáskörébe tartozik:

• a tagozat vezetőségének éves munkájáról szóló beszámoló elfogadása,
• a tagozat vezetősége tagjainak, ezen belül a vezetőnek megválasztása, döntés a visszahívásukról, lemondásuk tudomásul vétele,
• a tagozat ügyrendjének, annak módosításának jóváhagyása, amely nem lehet ellentétes jogszabállyal, a Kamara alapszabályával, más szabályzatával,
• döntés minden olyan ügyben, amelyet a Kamara alapszabálya, más szabályzata, a Kamara küldöttgyűlése, elnöksége, bizottsága a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

7. A taggyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni akkor is, ha a tagozat tagjainak 20 százaléka az ok és a cél megjelölésével írásban azt a tagozat vezetőjénél indítványozza. A tagozat vezetője a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles a taggyűlés összehívása iránt intézkedni. A taggyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Kamara küldöttgyűlése, elnöke, elnöksége az ok és a cél megjelölésével indítványozza.

8. A taggyűlést a tagozat vezetője hívja össze. A taggyűlésre a tagozat tagjait az időpont, a hely, és a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. A meghívó e-mailen vagy faxon is továbbítható.

9. A taggyűlésre meg kell hívni a Kamara elnökét és a szakmai bizottság elnökét. A taggyűlésre tanácskozási joggal olyan személy vagy szervezet is meghívható, akinek/amelynek a részvétele a napirend tárgyában indokolt. A taggyűlésen a tagozat tagjai személyesen vesznek részt, képviseletnek nincs helye.

10. A taggyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagozati tagok több mint fele (50 % + 1 fő) a taggyűlés megkezdésének időpontjában jelen van. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt taggyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevők és a szavazásra jogosultak számától függetlenül határozatképes. A megismételt taggyűlést az eredeti - határozatképesség miatt elmaradt - taggyűlés időpontját követően 15 napon belül kell összehívni, amely időpont az eredeti taggyűlés meghívójában is szerepelhet.

11. A taggyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel (50 % + 1 szavazat), nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben csak titkos szavazással lehet határozni. A határozathozatal során minden tagnak egy szavazata van.

12. A taggyűlést levezető elnök vezeti, akit a tagozat vezetősége kér fel. A taggyűlésről a hozott határozatokat is magában foglaló jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a tagozat két jelenlévő tagja hitelesítőként, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

A vezetőség

13. A tagozat vezetősége 3-7 főből álló testület, amelynek vezetőjét és tagjait a taggyűlés választja meg. A vezetőség tagjává csak igazságügyi könyvszakértő kamarai tag választható meg. A vezetőség tagjaira és a tagozat vezetőjére a tagozat bármely tagja javaslatot tehet. A tagozat vezetőségének megbízási ideje megegyezik a Kamara elnökségének megbízatásával.

14. A vezetőség feladat-és hatáskörébe tartoznak különösen:

• a tagozat tevékenységének irányítása, szervezése, az igazságügyi könyvszakértők tevékenységének figyelemmel kísérése. Ennek keretében az általánosítható akadályok, egyéb kedvezőtlen jelenségek észlelése után ezek megvizsgálása/megszüntetése iránt intézkedést kezdeményezhet a Kamara illetékes tisztségviselőjénél, etikai vétség észlelése esetén viszont ezt jeleznie kell a kamarai tag és a Kamara illetékes bizottsága számára,
• a tagozat részéről a Kamara éves pénzügyi tervéhez javaslatok kidolgozása és e pénzügyi terv végrehajtásáról szóló beszámolóhoz észrevételek megtétele,
• a tagozat munkájáról szóló éves beszámoló beszámolónak a taggyűlés elé terjesztése,
• a Kamara éves pénzügyi terve alapján a a tagozat rendelkezésére álló pénzügyi kerettel való gazdálkodás, ennek keretében a tagozat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
• a taggyűlések előkészítése, összehívása,
• gondoskodás a tagozat ügyrendjének elkészítéséről, kiadásáról, karbantartásáról,
• minden olyan feladat ellátása, amelyet a Kamara alapszabálya, más szabályzata a feladatkörébe utal.

15. A vezetőség feladatai teljesítéséhez jogosult igénybe venni a Kamara elnökének, elnökségének, illetékes bizottságának, központi irodájának szolgáltatásait.

16. A vezetőség szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal tart ülést. Ülést kell összehívni akkor is, ha ezt az elnökség tagjai közül 2 tag az ok és a cél megjelölésével írásban a tagozat vezetőjénél indítványozza. Ez esetben az ülés összehívására 15 napon belül kell intézkedni. Ez irányadó akkor is, ha az ülés összehívását a taggyűlés elrendeli.

17. A vezetőség ülését a tagozat vezetője hívja össze, amelyre minden vezetőségi tagot a hely, az időpont, a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és az ülés megtartása között legalább 8 napnak kell lennie. A vezetőség ülésére tanácskozási joggal olyan személy/szervezet is meghívható, akinek/amelynek a részvétele a napirend tárgyalásán indokolt.

18. A vezetőség határozatképes, ha az ülésen tagjainak több, mint a fele jelen van. Ha az ülés nem volt határozatképes, emiatt a napirendben szereplő ügyekben megismételt ülést kell összehívni. A megismételt ülést az eredeti ülés időpontját követő 8 napon belüli időpontra kell összehívni. Ez az időpont az eredeti ülés meghívójában is megjelölhető. A vezetőség ülésén a tagok személyesen vesznek részt, képviseletnek nincs helye.

19. A vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülést vezető tag szavazata dönt. A határozathozatal során minden tagnak egy szavazata van.

20. A vezetőség ülését a tagozat vezetője, távollétében a helyettese vezeti. Az ülésről a hozott határozatokat magában foglaló jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés vezetője, és egy hitelesítőnek megválasztott tag ír alá.

A Tagozat vezetője

21. A tagozat vezetője képviseli a tagozatot. Ha a vezető a feladatkörének ellátásában akadályoztatva van, a helyettes teljes feladatkörében helyettesíti, kivéve, ha a tagozat vezetője másképp rendelkezett.

22. A tagozat vezetőjének feladatai különösen:

• felelős a tagozat törvényes működéséért,
• irányítja és ellenőrzi a taggyűlés és a vezetőség, valamint a Kamara küldöttgyűlése, elnöksége, elnöke által hozott határozatok végrehajtását,
• irányítja, összehangolja, szervezi és ellenőrzi a vezetőség tagjainak tevékenységét,
• előkészíti a taggyűlést és a vezetőségi üléseket, ez utóbbi üléseket levezeti,
• dönt, illetve intézkedik a tagozat mindazon ügyében, amelyek nem tartoznak a taggyűlés, a vezetőség mint testület vagy más szervezet/személy feladatkörébe,
• ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a tagozat taggyűlésének és vezetőségének határozata, valamint a Kamara vagy annak valamely szervezete a feladatkörébe utal.

A tagozatvezető helyettese

23. A tagozatvezető helyettesének feladatai különösen:

• segíti a vezetőt munkájában,
• a vezetőt akadályoztatása esetén helyettesítheti, valamint így jár el akkor is, ha a tagozatnak nincs elnöke,
• ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a tagozat taggyűlésének és vezetőségének határozata, valamint a Kamara vagy annak valamely szervezete a feladatkörébe utal.

Visszahívás és lemondás

24. A vezetőség bármely tagja, vagy a tagozat vezetője a taggyűlés által visszahívható. Ha a taggyűlés a vezetőség valamelyik tagjának, vagy az elnökségnek a visszahívása mellett döntött, de a taggyűlésen a vezetőség új tagját vagy az új vezetőséget nem választották meg, a választás végett 15 napon belüli időpontra újabb taggyűlést kell összehívni. A taggyűlést a vezetőség választása végett a Kamara elnöke, illetve megbízása alapján a Kamara elnökségének tagja hívja össze. Ha a taggyűlésnek a vezetőség visszahívásáról kell döntenie, a határozat meghozatalában a vezetőség tagjai nem vehetnek részt, őket a taggyűlés határozatképességének megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

25.A tagozat vezetőségi tagja e tagságáról bármikor, minden indok nélkül lemondhat. A lemondást a taggyűlésnek címezve írásban kell kinyilvánítani, és a vezetőséghez benyújtani. A vezetőség a nyilatkozat kézhezvételét követően az általános szabályok szerint köteles a lemondás tudomásul vétele és az új tag megválasztása végett a taggyűlés összehívásáról intézkedni.

26.Ha a vezetőség megbízási idejének lejárta miatt kell választást tartani, az új vezetőséget választó taggyűlést a vezetőség megbízási idejének lejártát megelőző olyan időpontra kell összehívni, hogy az esetleg megismételt taggyűlés időpontja legfeljebb a lejárat napján legyen. Amennyiben a megismételt taggyűlés sem választ új vezetőséget, a korábbi vezetőség megbízatása az új vezetőség megválasztásáig meghosszabbodik.

27. Ez az ügyrend az elfogadásának napján lép hatályba.