Figyelem! Archivált tartalom. Lehet, hogy már nem aktuális.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2003-2007 évek közötti középtávú programja

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Küldöttgyűlésének 2003. május 24. határozata

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara közszolgálati, szakmai életében újabb állomáshoz érkezett. Az első öt éves program teljesítésével kiépítettük és működőképessé tettük a szakma jogi-, szervezeti-, intézményrendszerét, a könyvvizsgálat nemzetközileg is megkívánt és elfogadott alapelveit, módszereit. Most az előttünk álló legfontosabb feladat, hogy az építkezés szakaszán túljutva az elkövetkezendő öt évre választ adjunk a "hogyan továbbra"; egy középtávú program keretében kijelöljük a cselekvési irány folytatását, meghatározzuk a követendő célrendszert és ezek elérését szolgáló módszereket, eszközöket.

A program hitelességét meghatározza az a követelmény, hogy megalapozott előrelátással rendelkezzünk a könyvvizsgálói szakma jövőjéről, a velünk szemben támasztott megbízói igényekről és piacgazdasági szerepünket megértessük, elfogadtassuk a szakmai partnerkapcsolatokban. A program sikerének másik feltétele, hogy az előkészítésben és a végrehajtásban széleskörű egyetértés alakuljon ki a szakmai közösségünkben.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Küldöttgyűlése 2003. május 24-én az Elnökség előterjesztésében megtárgyalta a Kamara középtávú cselekvési programját és azt a következőkben határozza meg.

1. A KÖNYVVIZSGÁLÓK KÖRNYEZETI FELTÉTELRENDSZERÉRŐL

A könyvvizsgálat feltételrendszere megváltozott, a kockázatok nőttek, a munkakörülmények nehezedtek. A nemzetközi életben kirobbant botrányok következményeként világszerte új megvilágításba került a könyvvizsgálói függetlenség és kockázat kérdése, szűkült a könyvvizsgálat mozgástere, növekedett a könyvvizsgálók személyes fenyegetettsége. A hazai körülményeket elsősorban az EU irányelvei, a FEE követelményei befolyásolják, de áttételesen, a multinacionális társaságok hazai érdekeltségein keresztül hatást gyakorolnak ránk a könyvvizsgálatot érintő amerikai törvények, az amerikai tőzsdefelügyelet és az új közfelügyeleti bizottság szigorú előírásai is.

Az EU csatlakozás révén bekövetkező vállalkozás élénkítő programok várhatóan a könyvvizsgálói piac térnyeréséhez is vezetnek, a piacgazdasági szemlélet erősödésével a megbízói kereslet a könyvvizsgáló által nyújtott egyéb szolgáltatások (vállalati belső auditor, kockázati menedzselés, számviteli tanácsadás, közpénzek felhasználása) iránt is megnő, de ezek eléréséhez jelentős szemléletformálásra is szükség van. Az EU belépéssel nincs adminisztratív összefüggésben, ezért nem is számolunk a könyvvizsgálati értékhatár automatikus felemelésével. Mindezek mellett továbbra is a könyvvizsgálók kínálati piacára kell felkészülnünk. A nemzetközi tendenciákkal összhangban a következő években Magyarországon is a vállalkozói középréteg erősödése fog bekövetkezni. A megbízói figyelem a réskitöltésre képes, közép méretű könyvvizsgálói társas vállalkozásokra és egyéni könyvvizsgálókra összpontosulhat. A jó felkészültség, a nyelvismeret, a számítástechnikai készség, a nemzetközi partner kapcsolatok megléte más-más feltételeket biztosít az egyes könyvvizsgálóknak és szervezeteknek.

A könyvvizsgálók munkaerő kínálati oldalát előre vetítve stagnáló, kismértékben növekvő kamarai taglétszám valószínűsíthető, a tagság összetételében az aktív könyvvizsgálók száma mérséklődik. A könyvvizsgálati pályát választók érvényesülési lehetőségei konszolidálódnak. A pályára lépés általános formája a jelöltként dolgozó alkalmazotti könyvvizsgáló státuszba kerülése lesz.

A könyvvizsgálók megítélése, szakmai presztízse attól is függ, hogy a Kamarának, mint köztestületnek mennyire sikerül elfogadtatnia magát a közéletben, a kamarai tagság garanciát jelent-e a minőségi munkára is. A világszerte szigorodó függetlenségi szabályokra a hazai szakmának is reagálnia kell. A törvény és a kamarai önkormányzati szabályok felülvizsgálata, módosítása, a következetes minőségellenőrzés, a közfelügyelet megteremtése, a demokratikus intézményrendszer lehetőségeinek, kontrolljának igénybevétele erősítheti a szakma iránti bizalmat.

2. A SZAKMAI ÖNKORMÁNYZAT STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI

A középtávú programban kijelölt feladatok kereteit, azok intellektuális hátterét a több választási cikluson is átívelő szakmai törekvések, stratégiai célok jelenítik meg. Ezek közös jellemzője a gyors és szakszerű szolgáltatásra képes szakmai önkormányzat fokozatos kiépítése és működtetése. A program négy legfontosabb rendező elve a következőkben összegezhető:

2.1. A könyvvizsgálók munkájának segítését és szakmai érdekeik képviseletét ellátó szolgáltató Kamara jegyében a szakmai önszabályozás hatáskörét a standardalkotástól a minőségellenőrzésig fokozatosan ki kell szélesíteni és strukturálni. A törvényben tételesen előírt kamarai köztestületi szerepkör gyakorlása mellett gondoskodni kell egyrészt a könyvvizsgálók speciális szakmai felkészítését elősegítő programok szervezéséről, másrészt a speciális szakmai szervezettséget érintő fejlesztések, önszerveződő tagozatok létrehozásáról és működtetéséről.

2.2. A Kamara fokozódó szerepvállalása, a középtávú stratégiában meghatározott célok, folyamatosan igénylik a változó igényeknek megfelelni képes szervezetkorszerűsítést. A központi vezetésnek a stratégiai feladatokkal kell elsődlegesen foglalkoznia. Ennek ellátásához kis létszámú de jól felkészült professzionális szakemberek szükségesek. A végrehajtás operatív feladatait a köztestületi szerepkörhöz és a kamarai szolgáltatási igényekhez rugalmasan alkalmazkodni képes szervezeti formákban és tartalommal kell ellátni.

2.3. A Kamara legyen befogadó szerve minden könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező szakembernek, engedje be soraiba a képesítést megszerzőket, elnevezésében, követelményeiben, nyújtott szolgáltatásokban megkülönböztetve az egyes kategóriákba tartozókat. Ki kell alakítani a megfelelő elismerést biztosító tisztes visszavonulás, a hosszas szakmai múlt elismerésének módját.

2.4. A közös szakmai nyelv, a globális kihívásokra adandó globális válaszok igénye, a nagyobb potenciált képviselő szervezet felépítésének ereje célszerűvé teszi a könyvvizsgálók, adószakértők és számviteli szakemberek jelenleg elkülönült szervezeteivel való kapcsolatok intézményes kialakítását. Ki kell jelölni a kapcsolatok fejlesztésének rövid és hosszabb távú céljait.

3. A STRATÉGIAI CÉLOKAT MEGVALÓSÍTÓ KÖZÉPTÁVÚ PROGRAM

Az EU konform demokratikus intézményrendszer fejlődésének folyamatába harmonikusan illeszkedő, kellően átlátható, társadalmi közfelügyelet mellett erősödő szakmai önkormányzat továbbépítése a cél, számolva a nemzetközi és hazai feltételrendszer változásával.

3.1. A szakmai szerepkör súlyponti feladatai
(célok, eszközök és módszerek)

A középtávú program alapvető célja a szakmai érdekérvényesítés, az önszabályozó szerep megőrzése és fejlesztése. A cél elérésének változatos eszközrendszere magában foglalja a szakmai differenciálódást is figyelembe vevő szabályozást, a könyvvizsgálói képzéstől a munka minőségellenőrzéséig terjedő folyamat társadalmi kontrollját.

3.1.1. A szakmai érdekérvényesítés eszközei és módszerei

- Erősíteni kell a jogi garanciákat a könyvvizsgálói munka tekintélyének növelésére. Az államhatalmi és kormányzati szervekkel történő kapcsolattartásban célul kell tűzni, hogy a Kamara véleményének figyelembevétele nélkül jogszabály ne szülessen a számviteli szabályozás, a könyvvizsgálókat, a könyvvizsgálatot érintő kérdésekben. Ahol lehetséges, ezt együttműködési megállapodással kell alátámasztani. Célirányos lobbytevékenységgel növelni kell a Kamara támogatottságát, társadalmi elfogadottságát, mind a központi mind a helyi szervezetek kapcsolatrendszerében. Figyelemmel kell kísérni a törvényalkotás folyamatát, terveit, javaslatokkal kell élni, illetve fel kell készülni a várható változásokra, előzetes konzultációt indítványozva a felelős kormányzati körökkel a szakmát érintő változások kérdéseiben. Intézményesíteni kell a kapcsolatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, az idevonatkozó jogszabályokon alapuló hatáskörök egyértelmű elrendezésére, és tisztázására.

- A Kamara szakmai kisugárzását hatásosabbá kell tenni. A könyvvizsgálati megbízók, illetve érdekképviseleti szervezetek ismerete a könyvvizsgáló szakma szabályairól, lehetőségeiről, korlátairól változó, de többségében nem kielégítő. A szakma megbecsülésének fokozása, a könyvvizsgálat fontosságának elfogadása és a törvényes könyvvizsgálaton kívüli szolgáltatások lehetőségeinek növelése is azt igényli, hogy a Kamara közvetlenül, az érdekképviseleti szerveken keresztül és a többi szakmai kamarával történő együttműködésben is fordítson fokozott figyelmet a megbízói kör képviselőinek meggyőzésére. Ehhez a Kamarának ki kell dolgoznia azokat az eszközöket, mozgásformákat, amelyeken keresztül a könyvvizsgálat feltételrendszereinek működéséről, általános szabályairól és tapasztalatairól a közvéleményt tájékoztatni lehet. A folyamatos kapcsolattartás célravezető módszerei: az elektronikus és írott sajtó felhasználása a könyvvizsgálat szabályozottságának, előírásainak megismertetésére; együttműködés a megbízói érdekképviseletekkel, közös kiadványok, rendezvények, tanfolyami előadások tartása; jogszabályok módosításával kapcsolatos egyeztetés; határozott PR tevékenység a megbízók irányában, a könyvvizsgálattal kapcsolatos hatósági és a minőség-ellenőrzés általános tapasztalatainak felhasználása; tanácsadó szolgálat a megbízói körnél. Külön figyelmet kell fordítani a cégbíróságokkal és a cégbírókkal való együttműködésre.

- Amellett, hogy a Kamara szorgalmazza a vonatkozó törvényi változásokat (intézményesített ellenőrzés és a szabályszegés hatásos szankcionálása), fel kell venni a Szakértői Bizottság szakmai felügyelete mellett a kapcsolatot a cégbírók képviseletével és akciótervet kell kidolgozni a könyvvizsgálati kötelezettség intézményes ellenőrzésével kapcsolatos kedvezőtlen helyzet orvoslására.

3.1.2. Részvétel a szakmánkat meghatározó szabályozási környezet alakításában

- Szabályozási környezetünket a nemzetközi hatások egyre nagyobb mértékben befolyásolják. Az EU számvitelre, könyvvizsgálatra vonatkozó irányelvei, de a FEE és az IFAC követelményei is hatást gyakorolnak a hazai törvénykezésre. Az általános előírások mellett külön figyelmet érdemelnek a szakmai specialitások, a fokozottan érzékeny ágazatok sajátos uniós szabályai. Szervezetünket alkalmassá kell tennünk arra, hogy a könyvvizsgálat egyes szakmai részterületeit integráljuk és képviseljük.

- Hazánk közeli uniós csatlakozása felgyorsította a számviteli szabályozás nemzetközi normákhoz közelítő rendszerének kialakítását. A szabályozás várható új formája egy átfogóbb jellegű jogszabály, valamint a szakma által kialakított, elfogadott, a jogszabály gyakorlati alkalmazását lehetővé tevő standard rendszer, amelyek alapját a Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS, illetve IFRS) alkotja. Az új szabályozás előkészítésének három elkülönített szakaszában (koncepcióalkotás, standard kidolgozás, jóváhagyás és életbeléptetés) a kormányzat mellett a szakma képviselőinek is fokozottabb szerepet kell vállalniuk. A Kamarának nem feladata a standardok alkotása, de mint köztestületnek elengedhetetlen, hogy az új rendszer kidolgozásának mindhárom szakaszában részt vegyen.

3.1.3. A szakmai önszabályozó szerep megőrzésének és fejlesztésének útjai

A jelenlegi kamarai törvény alapkoncepcióját megőrizve célunk a szakmai önkormányzatiság fenntartása és erősítése.

- A Kamarának ki kell alakítania a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok felülvizsgálatának és aktualizálásának rendszerét, szabályozva annak gyakoriságát és felelőseit. A standardok gondozására létre kell hozni egy szakértői csoportot. Az aktualizálást a nagyobb változásoknál (standardok visszavonása, újak életbe léptetése) évente, a kisebb módosításokat (beleértve a hazai törvények változásából eredő hatásokat is) kétévente kell átvezetni.

- Speciális módszertani segédleteket kell kidolgozni a társadalmilag fokozottan érzékeny ágazatok könyvvizsgálatának elősegítésére, bevonva a munkába a Pénzügyminisztérium, az ÁSZ és a PSzÁF képviselőit is. E körbe tartozónak tekintjük a döntő mértékben idegen forrásokkal finanszírozott, vagy magas hitelezői kockázatú társaságokat; azokat a nyilvánosan működő gazdálkodókat, amelyek adataik nyilvánossága miatt befektetői érdeklődésre tartanak számot, tevékenységük befektetői kockázata magas, valamint a közpénzek felhasználása miatt közérdeklődéssel övezett, magas társadalmi érzékenységű szervezeteket.

- A felsorolt csoportokra vonatkozóan szabályozni kell a speciális minősítés megszerzéséhez szükséges képesítés, a gyakorlat megszerzésének és nyilvántartásba vételének, valamint az általánoson túlmutató, többletkövetelményeket támasztó továbbképzés, kötelező felelősségbiztosítás rendszerét.

- Egységesen a Kamarának kell vezetnie a speciális minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékét, kezdeményezve ennek érdekében a vonatkozó jogszabályok módosítását. Ehhez megfelelő együttműködést kell kialakítani a PSzÁF illetékeseivel, bevonva őket a szabályozásba, a regisztrációba és a könyvvizsgálókkal szembeni szakmai kifogások miatt indítandó esetleges eljárásokba.

- Jelenleg a könyvvizsgálat csak az arra kötelezett önkormányzatoknál van jelen, annak intézményes elterjesztéséről az államháztartásban a vonatkozó törvény nem rendelkezik. Nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják a könyvvizsgálat szerepének fontosságát a közszféra ellenőrzésében, egy központilag vezérelt szervezeti rendszer részeként. A megoldáshoz szemléletformálást és az államháztartás külső ellenőrzésében érdekelt szervek közös rendszerszemléletű gondolkodását kell elérni, amelynek eredményeként törvénymódosítás rendezheti az ellenőrzésben közreműködő szervek, illetve a könyvvizsgálók feladatát.

- A könyvvizsgálat mellett egyéb szolgáltatások ellátását segítő képzési lehetőségek feltérképezésével, feltételeinek kidolgozásával fel kell készülni a differenciálódó könyvvizsgálati piaci helyzethez való igazodásra. Az EU csatlakozáshoz kapcsolódóan fel kell készíteni a könyvvizsgálókat a pályázatok elkészítésében való közreműködésre, tanácsadásra, hosszabb távon a határokon átnyúló szolgáltatások lehetőségére. A könyvvizsgáló által ellátható piacbővítő egyéb szolgáltatások közül figyelmet érdemelnek: a külső vállalkozásban elvégezhető vállalati auditori (internal auditor) szerepkör; elsősorban a közepes és nagyvállalkozásoknál a számítástechnikai rendszerek auditálásához szükséges speciális szakértelem iránti növekvő igények. További lehetőségek vannak a nemzetközi adózásban, a projekt auditálásában, a válságmenedzselésében, a vagyonértékelésben, az üzleti terv és pénzügyi előrejelzések készítésében, a környezetvédelmi auditban. A Kamara szakmai irányító, valamint továbbképzési tevékenységének alkalmazkodnia kell az új követelményekhez, lehetőséget kell adni az átképzésre, módszertani segítséget kell nyújtani az új feladatokhoz.

- A szakmai tagozatok lehetőséget adnak arra, hogy egyes speciális feladatot ellátó könyvvizsgálók a kamarán belül önálló csoportokat hozzanak létre, ahol sajátos problémáikat egymással egyeztessék, érdekközösséget alkossanak. A költségvetési tagozat működésén kívül további lehetséges tagozatok iránti igények körvonalazódtak.
A kisvállalkozási tagozat a kamarai tagok jelentős részének érdeklődésére és támogatására tarthat igényt, tekintettel a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások szerkezetére és abban az egyéni, valamint kis társaságokban dolgozó könyvvizsgálók részvételére.
Az igazságügyi szakértői tagozatot működőképessé kell tenni különös tekintettel arra, hogy a megfelelően szakosodott szakértők szerepe fokozatosan felértékelődik. A Kamara érdeke is hogy magasan kvalifikált, elismert, jó szakemberek jelenjenek meg ebben a szerepkörben. Együtt kell működni az Igazságügyi Minisztériummal, az Igazságügyi Szakértői Kamarával, gondoskodni kell az igazságügyi szakértők speciális továbbképzéséről.
A pénzügyi szektor könyvvizsgálatát nem túl nagy számú, jól körülhatárolható kör végzi. Fokozottan érzékeny ágazat, amelyre sajátos törvényi és jogszabályi előírások is vonatkoznak, közelről érintett a nemzetközi számviteli standardok változásaiban. Indokolt, hogy a párbeszéd és a közös fellépés lehetőségét egy tagozat létrehozásával erősítsük.
A könyvvizsgálói szakma elválaszthatatlan részét képezi az adóügyekben és adóigazgatásban történő jártasság, az adótörvények gyakorlati ismerete. A könyvvizsgálók egy része az adószakértői munkában tett szert speciális ismeretekre és nyújt a megbízóknak szolgáltatást. Szükségszerű, hogy a Kamara a jogalkotókkal és a jogalkalmazókkal kialakított kapcsolatrendszerében, a vonatkozó szakmai kérdések ápolásában külön tagozattá szerveződő könyvvizsgálók részvételével képviseltesse a szakma érdekeit.

3.1.4. A szolgáltató szerepkör gazdagítása, hatékonyságának emelése

- A standardkorszerűsítési és jogszabály-változási munkálatokat nyomon kisérve folyamatosan, naprakészen aktualizálni kell a könyvvizsgálati módszertani útmutatókat. A standardok gyakorlati alkalmazását elősegítő módszertani útmutatók közreadása a könyvvizsgálati munka biztonságát, egységes mércerendszerét segítik. A vizsgált szervezetek szakmai sajátosságai igen szerteágazóak, amelyből már ma is elkülönül a költségvetési, önkormányzati, az államháztartási területeket vizsgálók sajátosságainak kezelése. A mindennapi munkára alkalmas módszertani fűzetek tematikája ezen kívül bővíthető a termelő, szolgáltató, infrastrukturális ágazatok, pénztárak, alapítványok, köztestületek, politikai intézmények, igazságügyi könyvszakértői üzletág és a kisvállalkozások sajátos könyvvizsgálati problematikájának kezelésére alkalmas útmutatókkal.

- Megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani a kamarai szolgáltatások tartalmának megválasztásánál a könyvvizsgálói munka eltérő önszerveződési formáira, méretére, különös tekintettel az egyéni könyvvizsgálókra, kisebb szervezetekre. A célirányos döntések megválasztásához alapos, mélyreható helyzetfelmérésre, elemzésekre van szükség. A könyvvizsgálók tevékenységének megoszlásáról, a partnerkapcsolatról megfelelő áttekintéssel kell rendelkezzünk, hogy ezeknek tükrében valós képet tudjunk alkotni a jövő lehetőségeiről. Egyértelműen és a mindennapi munkában kezelhetően meg kell fogalmazni azokat a feltételeket, amelyek a könyvvizsgálati szempontból mikrovállalkozások könyvvizsgálata esetén egyszerűsített standardalkalmazást tesz lehetővé. A minőség-ellenőrzés követelményeinek való megfelelést gyakorlati oktatással, konzultációs lehetőségek felkínálásával, egy-egy könyvvizsgálatot segítő módszer(ek) közreadásával kívánjuk előmozdítani. A módszertani iránymutatást, ezek gyakorlati oktatását ki kell terjeszteni azokra az éves beszámolók felülvizsgálatán túli tevékenységekre is, amelyek a könyvvizsgálók tevékenységének a bővítését szolgálhatják. Felkészítő tréningek szervezésével segítjük, hogy a könyvvizsgáló a piac megszerzéseken a szakmai felkészültsége mellett üzleti, kommunikációs készséggel is rendelkezzen.

- A kamarai tagságnak nyújtott konkrét szolgáltatási lehetőségek feltárásához újabb lendületet kell adni. Meg kell gyorsítani, rendszerszerűbbé tenni és szakmailag kiterjeszteni az állásfoglalások, tanácsadás szerepét a szakmai életben. A helyi szervezeteknél kiépített időszakonkénti tanácsadást országos hálózattá célszerű felfejleszteni, bekapcsolva a Kamara internetes hozzáférés lehetőségét. A szakmai kérdésekben történő eligazodást kiadványokkal, a még hiányzó statisztikai feldolgozások megteremtésével kell előmozdítani. A könyvvizsgálat és azzal szakmai kapcsolatban lévő szolgáltatások ellátását segítő módszertani megoldások, szoftverek bemutatását, használatát a köztestületi hatáskörben népszerűsíteni, szorgalmazni szükséges.

3.2. Javasolt eszközök és módszerek a könyvvizsgálat kiegyenlítettebb szakmai és etikai színvonalának elérésére

A könyvvizsgálat nemzetközi környezetében bekövetkezett kedvezőtlen hatások a könyvvizsgálat feltételrendszerének szigorítását vetítik előre és azt követelik, hogy bizonyos változásokra a hazai szabályozásban is szükség van. A cél olyan biztosítékok beépítése a szabályozási rendszerbe, amelyek meggátolják a függetlenség veszélyeztetését, illetve a legteljesebb nyilvánosságot biztosítják a könyvvizsgálói függetlenség megőrzése érdekében.

3.2.1. Javaslatok a könyvvizsgálói függetlenség erősítésére

- A könyvvizsgálók munkája iránti bizalom erősítésének eszközeként világszerte napirenden van a közfelügyeleti intézmény bevezetése. A tendencia azt mutatja, hogy közérdek nélkül a könyvvizsgáló és a megbízója közötti kapcsolat értelmetlen. A közfelügyelet hiteles közvetítője a könyvvizsgálói függetlenség meglétének és összekötő kapocs a felhasználói elvárások kifejezésében. A közfelügyelet hatáskörébe bele tartozik a képzés, a regisztrációs eljárás, a könyvvizsgálati standardok és az etikai szabályok megalkotásának figyelemmel kisérése, a minőség-ellenőrzés és a fegyelmi eljárások rendszerszerű felügyelete. A közfelügyeletet ellátó szervezetben (bizottságban) gyakorló könyvvizsgálók nem vehetnek részt, a tagok, a szabályozó hatóságok, a felhasználók és a tudomány képviselőiből kerülhetnek ki. A közfelügyelet a hazai gyakorlatban még nem létezik, de a szándék a Kamara minőségellenőrzési szabályzatában szűkített értelmezésben már polgárjogot nyert. Az európai tendenciákat figyelembe véve indokolt a közfelügyeleti bizottság létrehozását felgyorsítani, és hatáskörét kiszélesíteni.

- A függetlenség veszélyeztetésének korlátozását szolgáló biztosítékok címén el kell érni, hogy a könyvvizsgálói díj és a nem könyvvizsgálói szolgáltatások díja nyilvánosságra kerüljön a beszámoló kiegészítő mellékletében. A könyvvizsgálat mellett az audit ügyfél számára végezhető, a függetlenséget nem veszélyeztető tevékenységeket a nemzetközi irányelvekkel összhangban újra kell fogalmazni és ugyancsak nyilvánosságra kell hozni az EU ajánlásai szerint. A Kamarának foglalkoznia kell azzal, hogy a kis és mikrovállalkozásoknál folytatott könyvvizsgálat kivételével, a szabályozott piacon (pénzügyi intézményeknél) már bevezetett gyakorlattal összhangban van e létjogosultsága a könyvvizsgáló személye kötelező rotációjának. A függetlenség erősítése érdekében - nemzetközi tapasztalatok alapján - el kell érni, hogy a könyvvizsgáló megválasztásának időtartama alatt csak nyomós indokkal, a törvényi feltételek fennállása esetén lehessen változtatni. A függetlenséget veszélyeztető személyi összefonódások kialakulását megakadályozó szabályokat felül kell vizsgálni. Jogszabályi előírásban kell kötelezni a megbízót arra, hogy csak a megfelelő jogosítványokkal rendelkező könyvvizsgálót választhasson. E szándékok teljesítése részben a kamarai szabályzatok megújításával, részben törvénymódosítást igénylő kormányzati intézkedésekkel történhetnek.

3.2.2. Javaslat a könyvvizsgálati díjtételek orientációs mértékére

A könyvvizsgálati függetlenséget érintő szabályozás nagy hangsúlyt fektet a könyvvizsgáló díj nyilvánosságára, sőt az EU szabályozás mint függetlenséget veszélyeztető tényezőt kezeli az alkalmazott árak kérdését. Ugyanitt hangsúlyozza, hogy a könyvvizsgálói díjnak ki kell fejeznie a megfelelő ráfordítást és a standardok szerinti, a minőségellenőrzési eljárásoknak megfelelően kvalifikált munkaerővel folytatott vizsgálat ráfordításának időigényét. A hazai viszonyok között a széles skálán mozgó könyvvizsgálói díjak mögött meghúzódó minőségbeli különbségek egyre inkább növelik a könyvvizsgálói hivatáson belül meglévő feszültségeket. Időszerű, tehát hogy a kamara az alkalmazott díjszabály tekintetében iránymutatást adjon a tagság felé. A könyvvizsgálati díjtételek orientációs mértékére az európai országok gyakorlata bőséges példát mutat. A Kamara mint köztestület kizárólag ajánlott (orientációs) mértéket határozna meg, esetleges sávos rendszerben bizonyos vállalat jellemzőket figyelembe véve. A mértékek irányóradíjakat jelenthetnének, és ettől való lényeges eltéréseket a minőség-ellenőrzés során vizsgálhatnánk.

Reális célkitűzésként elsőként az éves beszámoló ellenőrzésére lehetne orientációs óradíjtételeket kidolgozni különböző sávhatárok figyelembevételével, legalább a közérdeklődésnek kitett vállalkozások és a zártkörű társaságok esetére. A szándékolt lépesek megtételének feltétele a szükséges vonatkozó törvényi háttér megteremtése, konkrétan a versenytörvény fogadókészségének megnyitása.

3.2.3. A könyvvizsgálói kötelezettségek érvényesítését segítő eljárások

A kamarai irányítói döntések hatékonysága nagymértékben függ az előkészítés színvonalától. Ehhez létre kell hozni a kontrolling funkciót, amely az információkat koncentráltan biztosítja a szakterületek felelős döntés előkészítői részére. A kontrolling megvalósításának lehetséges eszközrendszere a monitoring rendszer, amely három meghatározó és egymáshoz szorosan kapcsolódó részelemből áll.

A könyvvizsgálói monitoring célja kettős; egyrészt biztosítsa annak a követelmények az ellenőrzését, amelyet a könyvvizsgálói törvényben, illetve a Kamara szabályzataiban kötelezően meghatároztak a könyvvizsgáló részére (tagsággal összefüggő adatok, biztosítás, kötelező oktatás, minőség-ellenőrzés, etikai ügyek stb.) másrészt nyújtson segítséget a Kamara vezetőségének oly módon, hogy adjon áttekintést a könyvvizsgáló nyelvtudásáról, speciális szakmai felkészültségéről, a kamarában és a kamarához közvetlenül kapcsolódó szervezeteknél betöltött tisztségeiről, a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségeiről, publikációiról, oktatási tevékenységéről stb.

A működtetés monitoringjának célja, a kamarai komplex tervezés megvalósítása; a pénzforgalmi tervek és azok folyamatos realizálásának nyomon követése; a szakmai célok és azok megvalósításának folyamata (döntés-előkészítés, döntés, megvalósítás, értékelés; az éves beszámoló (számviteli), valamint a tevékenységek értékeléséről készült beszámolók; statisztikák a kamara könyvvizsgáló adatbázisából.

A nemzetközi és hazai szakmai információk monitoringjának célja a kamarai tagok tájékoztatása (szabályzatok) felkészítési programok; a nemzetközi szakmai hírek követése, közreadása, a szakmai anyagok dokumentálása, közreadása.

A három elem kiépítésével és rendszerszerű hálózatba állításával a Kamara minőségileg új helyzetbe kerül; képessé válik a szakmáról alkotott kép objektív, tényszerű adatokon alapuló bemutatására, a döntés előkészítéshez szükséges elemzésekre és következtetések levonására, a törvények és kamarai szabályok betartásának ellenőrzésére.

3.3. Célok és eszközök a könyvvizsgálók képzésére

A Kamara oktatási tevékenységének a következő középtávú időszakon belül és elsősorban két területre kell koncentrálnia: a Kamara utánpótlását biztosító könyvvizsgálójelöltek képzésével kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a kamarai tagok szakmai továbbképzésének a biztosítására, de ezek mellett a speciális területek oktatására irányuló igényeknek is eleget kell tenni. Fel kell készülni a könyvvizsgálói munka teljes körű művelésére alkalmas könyvvizsgálókat kibocsátó, a nemzetközi elvárásoknak, oktatási standardoknak is megfelelő továbbképzési rendszer kialakítására és működtetésére.

3.3.1. Az okleveles könyvvizsgálói képzés továbbfejlesztése

Az okleveles könyvvizsgálói képzés a kamarai tagság utánpótlásának biztosítását jelenti, eredményessége hosszútávon befolyásolja a szakma megítélését. Értékelni kell a 2000. évben indult és 2003. nyarán első ízben befejeződő képzés tapasztalatait. A felülvizsgálat során az általános követelményrendszer áttekintése, szükség esetén újrafogalmazása, a gyakorlathoz való igazodás, a nemzetközi követelmények szem előtt tartása szükséges. Át kell tekinteni a kötelező oktatás, valamint az oktatás ellenőrzésének kérdéseit, megvizsgálva a távoktatás bevezetésének lehetőségét, a jelenlegi tantárgy struktúrát, a tantárgyak egymáshoz viszonyított súlyát, az egyes témakörök belső arányait.

A követelményrendszernek biztosítania kell, hogy az okleveles könyvvizsgálói képesítés változatlanul a szakma legmagasabb szintjét jelentse, beleértve az adótanácsadói, pénzügyi revizori, stb. képesítésre való felkészítést is. Ezen túlmenően meg kell felelni a nemzeti könyvvizsgálati standardok, illetve a nemzetközi oktatási standardok előírásainak is. A vizsgatapasztalatok alapján ugyancsak indokolt felülvizsgálni a követelményrendszer egyes tantárgyi elemeit, az ágazati témakörök számonkérésének szakmai problémáit, a mérlegképes és az okleveles ismeretanyag közötti határ kérdéseit. Foglalkozni kell a vizsgáztatás értékelése keretében az írásbeli és szóbeli vizsgák technikai kivitelezésével, különös tekintettel a feltételek biztosítására.

3.3.2. Rugalmasabb oktatási eljárások a könyvvizsgálók továbbképzésében

- A könyvvizsgálati mellett a könyvvizsgáló által nyújtott komplex szakmai tanácsadás, a szakértői munka jelentősége növekedni fog. A továbbképzés középpontjába a könyvvizsgálók napi munkáját segítő szakmai kérdések feldolgozását kell állítani. Mindezekkel összefüggésben biztosítani szükséges a környezeti változásokra és kihívásokra épülő működési viszonyok kialakítását, így többek kötött a képzési programok szakmapolitikai szempontok szerinti tervezését, a gyakorló könyvvizsgálók szükségleteit közvetlenül kielégítő speciális tartalmú képzéseket. A megváltozott feltételekhez igazodva tovább kell fejleszteni a könyvvizsgálók nemzetközi versenyképességét elősegítő oktatási-továbbképzési rendszert, támogatni kell speciális kollégiumok kialakítását, azok működési feltételrendszerének megalapozását, továbbra is biztosítani kell, hogy szervezett keretek között a szakmai továbbképzések megfelelő szakmai színvonalon és tárgyi feltételek között kerüljenek lebonyolításra.

- El kell érni, hogy a könyvvizsgáló szakmailag folyamatosan képezze magát tovább, illetve ismerje a jogszabályok aktuális változásait. Ez önmagában a kamarai továbbképzéssel nem biztosítható. Arra kell törekedni, hogy a kötelezően előírt továbbképzési időtartam - amelyet lényeges mértékben a következő időszakban várhatóan nem indokolt változtatni - a kamara célrendszerébe illeszkedő témakörök minél színvonalasabb feldolgozásával, valamint a kamarai tagság további önálló felkészülésre történő ösztönzését elősegítő oktatási tevékenységgel kerüljön kitöltésre.

- Ki kell dolgozni olyan alternatív megoldást, amelynek keretében kreditrendszerben a kötelező oktatás egy része külső - a kamara által már az okleveles könyvvizsgálói képzésnél alkalmazott gyakorlat alapján - minősített intézményeknél is teljesíthetővé váljon. Az oktatás ilyen módon történő megoldása esetén újra kell gondolni az oktatás finanszírozási rendszerét is, gondolva a jelenleg tagdíjakban megjelenő térítésekre.

- A következő időszakban a rugalmasabb szervezési formák felé kell fordulni; több szabadon választható témakört indokolt meghirdetni, a tanfolyamok időben egyenletesebb szétosztására kell törekedni, a kidolgozott tananyagok aktualizálásával - illetve időtálló kidolgozásával - azok egymást követő években történő felhasználását is lehetővé kell tenni.

- Az oktatók felkészültségében el kell érni, hogy munkájuk az oktatandó könyvvizsgálókkal szemben elvárható szakmai színvonalhoz, a képzés jelentőségéhez igazodjon. Ezt az oktatók megalapozott, a tapasztalatok értékelésén alapuló kiválasztásával, valamint a tanfolyamok a korábbi gyakorlattól eltérő, fokozottabb ellenőrzésével szükséges alátámasztani.

3.3.3. A szolgáltatásbővítő programok

A szolgáltatások bővítésére, a továbbképzésre irányuló igény megléte, illetve várható növekedése a könyvvizsgálói piac alakulásából vezethető le. Valószínűsíthető az elvárás megjelenése egyrészt a piac oldaláról, tekintettel arra, hogy különösen a kisebb vállalkozások, alakuló új társaságok a könyvvizsgálótól várják el, hogy - lehetőleg egy személyben - legyen adószakértő, könyvelésben naprakész ismeretekkel bíró, a controllingot gyakorlatban ismerő, informatikai oldalról is képzett szakember. Másrészt a piacról kiszoruló könyvvizsgálók részéről, akik számára a könyvvizsgálói képesítés részét képező, illetve ahhoz kapcsolódó szakterületek felé való elmozdulás kitörési pontot jelenthet. Ugyancsak számolni kell a szüneteltetésből visszatérő könyvvizsgálókkal, akik esetlegesen egy-egy részterületen kívánnak specializálódni, vagy éppen a szüneteltetés során bizonyos szakmai részterületekkel nem volt lehetőségük foglalkozni, de a visszatérésükhöz e területek megismerése elengedhetetlen. Ezzel összefüggésben - az EU-hoz való csatlakozás közelségére tekintettel - szükséges a csatlakozás várható hatásainak figyelembe vétele.

Ezek a kamarai képzések önköltséges formában valósíthatók meg, a kamarai szakmai támogatás a monitoring rendszer működtetésében, a témakörök szakmai alátámasztásában, a tananyagok kifejlesztésében és szinten tartásában, aktualizálásában, az oktatók felkészítésében - a kötelező továbbképzéshez hasonlóan - valósulhat meg. Ide tartoznak azok a szakma sajátosságaihoz kapcsolódó képzési programok is, amelyek - az egyes ágazatok oktatási igényeinek megfelelően - képesítés elnyerési feltételeként fogalmazódnak meg.

3.3.4. A Kamara Oktatási Központjának stratégiája az oktatási, kiadói tevékenység kiszélesítésére

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara vállalkozási tevékenységének megvalósítása érdekében létrehozott, a kamarától elkülönült szervezetként működő háttérintézmény - az Oktatási Központ Kft. - az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy nem csupán a részére megfogalmazott feladatokat ellátó, a kamara finanszírozásához hozzájárulni képes társaságként képes működni, hanem részt tud vállalni a kamara köztestületi funkciójához kapcsolódó feladatok megoldásában is.

Az Oktatási Központ jövőképe a fejlődést és az új lehetőségek kiaknázását kell, hogy mutassa. A kamarával szinkronban kialakított szervezeti keretek között, széleskörű hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatokkal működő Oktatási Központtá kell fejleszteni, amely képes arra, hogy a pénzügyi számviteli szakképzések teljes skáláján piacvezető és meghatározó legyen. A tulajdonos Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakmai munkáját széleskörű szervezési munkával segítse, a kamara tagságának szakmai fejlődését segítő szolgáltató szerepét erősítse, valamint pénzügyi eredményeivel növekvő szerepet töltsön be a Kamara köztestületi feladatainak finanszírozásában.

Az Oktatási Központ fejlődése során elért arra a pontra, hogy el kell döntenie folytatja-e vidéki hálózatának teljes körű kiépítését, vagy igazodva az Uniós csatlakozással kialakított régiókhoz, alakítja tovább szervezetét. Az ésszerűség és gazdaságosság az utóbbi szervezeti rendszer kialakítását indokolja, hiszen a fejlődési pontok elsősorban itt fognak megjelenni és a fejlődés szerves velejárója a tanulás iránti igény növekedése.

A köztestületi szerepkör hatékonyabb ellátása érdekében a feladatmegosztást úgy kell átalakítani, hogy az Oktatási Központ lássa el a tanácsadás, szakmai konferenciák és más rendezvények szervezését, szakmai kiadványok készítésével, az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszervezésében való közreműködéssel, szakmai szerveződések, Kamarán belüli szakmai tagozatok munkájának támogatásával segítse elő az önkormányzati feladatok zavartalan ellátását. Meg kell vizsgálni, hogy a szakmai továbbképzés megszervezésében milyen további szerepet tud betölteni a Kft.

3.4. A Kamara nemzetközi kapcsolatának stratégiája

Uniós csatlakozásunkkal együtt jár, hogy a nemzetközi folyamatok hatása közvetlenebb módon jelentkezik a szakma feltételrendszerének és konkrét feladatainak alakításában. A kamara az elmúlt, első öt éves ciklus alatt is élénk nemzetközi tevékenységet folytatott, aminek pozitív hatása a könyvvizsgálati standardok bevezetésében, a minőségellenőrzési rendszer kialakításában közvetlenül is érzékelhető. Elismertségünket jelzi a FEE teljes jogú tagság elnyerése és a nemzetközi szervezetekben (munkabizottságokban) meglévő és növekvő reprezentációnk is.

- A nemzetközi kapcsolatépítés stratégiai célja a teljes körű EU harmonizáció elérése, amelynek eredményeként erősödhet a Kamara hatása a nemzetközi folyamatokra. Ennek részeként fontos elem a partnerviszony kiépítése az Európai térség könyvvizsgáló szervezeteivel. A kapcsolatépítés lehetséges formái a két és többoldalú együttműködések erősítése, közös rendezvények szervezése, a meglévő és bővülő kamarai képviselet tartalmi fejlesztése. Európai tagországként bekapcsolódunk a nemzetközi harmonizációs munkákba (felmérésekben való részvétel, különböző szervezetekben születő anyagokra kamarai véleménynyilvánítás).

- A már kiépült kapcsolatok fejlesztésében folytatni kell a részvételt az IFAC testületekben, meg kell határozni azokat a bizottságokat, ahol a Kamara meglévő szakmai hátterével színvonalasan képviseltetni tudja magát. A kapcsolatrendszer révén lehetőség nyílik a nemzetközi oktatási standardok és irányelvek hazai bevezetésére, adaptálására.

- Ki kell szélesíteni a nemzetközi szervezetekben, kapcsolatokban a szakmailag felkészült és nemzetközileg is tárgyalóképes könyvvizsgálók részvételét; meg kell határozni a kiválasztás mechanizmusát és a megbízás időtartamának rendjét. Erősíteni kell az összehangoltságot a kamarai szakmai részterületek nemzetközi kapcsolattartásában.

- Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a külföldi tapasztalatok tagság körébe történő terjesztésére, megismertetésére. Ennek keretében ki kell alakítani a nemzetközi információk szervezett figyelésének rendszerét (recenziók, fordítások, műhelyszemináriumok, továbbképzés); a korszerű informatikai eszközök igénybevételével a tagsági hozzáférést az elkészülő nemzetközi anyagokhoz már az előkészítés időszakában (Internet, honlap, véleménykérés céljára).

- Az eddigiekhez hasonlóan kezdeményező szerepet kell vállalnia a Kamarának nemzetközi rendezvények magyarországi helyszínen történő megvalósításához. Biztosítani szükséges a Kamara képviseletét a legfontosabb világméretű, illetve európai nemzetközi rendezvényeken.

- Nemzetközi tagságunkkal és a kapcsolatok bővülésével együtt jár, hogy az ezzel kapcsolatos terhek és kötelezettségek is növekednek. A fenti tevékenységek színvonalas ellátásához gondoskodni kell a személyi, szervezeti, finanszírozási feltételek megteremtéséről.

3.5. A Kamara önszerveződési kereteinek kiszélesítése

3.5.1. A szakmai szövetség erősítése

A pénzügyi és számviteli szakma integrálódása, a közös szakmai területből fakadó közelálló szakmai érdekek és az ezek egyeztetéséből adódó nagyobb szakmai potenciál az egységes fellépés előnyei indokolják a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete, valamint a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének színvonalasabb együttműködése. A Kamara kezdeményezi, hogy a három szervezet kössön együttműködési szerződést amelyben kifejezésre jut a szakmai érdekközösség és meghatározott kérdésekben a közös fellépés igénye, illetve módszere.

A megállapodásban célszerű rögzíteni azokat a szempontokat, amelyek megteremthetik az együttműködés alapjait és feltételeit (szakmai célkitűzések harmonizálása; közös szakmai állásfoglalások kialakítása; törvények, rendeletek közös véleményezése; illetve módosításuk kezdeményezése; szakmai konferenciák rendezése, kiadványok készítése, képzési, továbbképzési feladatok; közös szakmai tanácsadó hálózat kiépítése, stb.). Néhány év tapasztalata alapján lehet meghatározni a hosszabb távra szóló elképzeléseket.

3.5.2. Szakmastrukturált Kamara jogi és működési feltételeinek kidolgozása

A Magyar Könyvvizsgálói Kamarát úgy kell átalakítani, hogy az jobban igazodjon a szakmai követelményekhez és a köztestületi feladatokhoz.

A cél az, hogy a Kamara legyen befogadó szerve minden könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező szakembernek, fogadja be soraiba a képesítést megszerzőket, elnevezésben, követelményeknek, nyújtott szolgáltatásokban megkülönböztetve az egyes kategóriákba tartozókat. Az egyes kategóriákba tartozókat célszerű megfelelő igazolvánnyal ellátni, amellyel hovatartozásukat igazolják, megszüntetve a szüneteltető tagságnál jelenleg alkalmazott, az igazolvány bevonását jelentő, többek szerint sérelmezett gyakorlatot. A nyitással párhuzamosan a kamara állítson fokozott követelményeket az aktív tagság elé, a mentori rendszer tapasztalatainak felhasználásával fokozva, egyértelművé téve a belépés, szüneteltetői tagságból való visszalépés szakmai követelményeit. Meg kell találni a megfelelő elismerést biztosító tisztes visszavonulás, a hosszas szakmai múlt elismerésének módját is.

Külön kategóriát jelentenek a regisztrált társaságok, amelyek számára a jelenlegi törvény tagsági, és ezzel együtt járó szavazati jogokat nem biztosít. Tekintettel arra, hogy a Kamara díjbevételének jelentős és egyre növekvő hányada a társaságoktól származik, ráadásul a hivatásszerű könyvvizsgálatot is egyre inkább társaságban dolgozó kollegák végzik, megalapozottnak tűnik az a felvetés, hogy a társaságok Kamarán belüli jogait szerepét a nemzetközi gyakorlatban kialakult megoldások megismerésével felül kell vizsgálni.

3.6. A kamarai szervezet és működési rend korszerűsítésének középtávú célrendszere

A szervezetkorszerűsítési feladatok alapvonása, hogy a külső gazdasági környezet gyorsan fejlődik és az ügyfelek felelős képviselői jól felkészült szakemberek. Ezért a könyvvizsgálóknál is követelménnyé válik, hogy professzionálisan szolgálják ki ügyfeleiket. E viszonyrendszernek azonosan kell működnie a Kamara központi és helyi szervezeteinek szintjén dolgozó választott tisztségviselőknél is. Elérendő célként kell kitűzni, hogy a kamarai szervezet alacsony létszámmal, nagyobb rugalmassággal és kellő időben hozza meg döntéseit; a döntés előkészítő javaslatokat a Kamarában dolgozó legfelkészültebb szakemberek dolgozzák ki; a Kamara vezetősége az így előkészített anyagok alapján hozza meg döntéseit és annak végrehajtását következetesen ellenőrizze.

A helyi szervezetek vezetői a központi döntések operatív megvalósítói, jelentős szerepük van abban, hogy hogyan tudják közvetíteni a fejlődéshez nélkülözhetetlen szakmai megoldásokat, ismeretanyagokat, információkat.

A stratégiai tervben megfogalmazott meglévő és új feladatok ismeretében ki kell dolgozni a megvalósítást szolgáló szervezetet. A szervezet kialakításának középpontjába a professzionális megvalósítást kell helyezni mind a szervezet, mind pedig a feladatokat végrehajtó szakemberek esetében. Mindez egy folyamatos fejlődést feltételezve valósítható meg, de annak kidolgozását a középtávú program elfogadását követően meg kell kezdeni.

3.6.1. A kamarai szervezetek szolgáltatási tevékenységének gazdagítása

A feladat meghatározás kiemelt szempontja a könyvvizsgálók szakmai színvonalának erősítése, valamint az egyéni könyvvizsgálóknak és a társaságoknak az eddigieknél gazdagabb szolgáltatások nyújtása. A Kamarán belüli munkamegosztás rendezésében koncepcionális változások nem szükségesek, de a feladatok súlyponti elrendezésében a regionális szerveződés irányába kell elmozdulni.

- El kell érni, hogy a Kamara minden helyi szervezeténél a tagság számára hozzáférhetőek legyenek nemcsak a Kamara Küldöttgyűlése az Elnöksége, de a Bizottságok anyagai, jegyzőkönyvei is.

- A helyi szervezetek irodáiban legyenek elérhetőek a nemzetközi együttműködésből származó, vagy a Kamara által készítetett szakmai anyagok.

- A szakmai napok színvonalának erősítése érdekében létre kell hozni és fenn kell tartani egy kínálatot a közérdeklődésre számot tartó szakmai témákról és ajánlott előadókról.

- Meg kell határozni a Kamara Elnökségének feladatait a helyi szervezetek rendezvényeinek koordinálására, illetve azokon való részvételre vonatkozóan.

- A speciális szakmai területeken jelentkező igények kielégítése érdekében be kell vezetni regionális vagy országos szinten a szakmai rendezvények szervezését.

- Az ellenőrzési feladatok ellátására a helyi szervezetek számára útmutatót kell készíteni.

A helyi szervezetek szolgáltatásának keretében:

  • Informatikai szolgáltatás (Internet hozzáférés, CD jogtár használata)
  • Irodai információk aktuális kérdésekről (biztosítás, tagdíjfizetés, adatszolgáltatás, rendezvények stb.)
  • Szakkönyvek, szakfolyóiratok hozzáférési lehetősége.
  • A megyei szervezetek irodái közvetítsék mindazon információkat, amelyek az MKVK Oktatási Kft. tevékenységéből a könyvvizsgálók számára hasznosíthatóak (rendezvények, szakkönyvek, oktatási formák stb.)
  • A helyi szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásból származó információk közreadása (társkamarák, Számviteli Egyesület stb.)

Szakmai információk a könyvvizsgálói tevékenységhez:

  • Közvetlen tanácsadás, számviteli, adó, tb., cégjogi kérdésekkel foglalkozó konzultációk rendszeres szervezése.
  • A kamara Szakértői Bizottsága szükség szerint adjon iránymutatást a helyi szervezetek részére szakmai kérdésekben. A különböző szakmai kérdésekre adandó választ nyilvános formában a szaksajtóban közzé kell tenni.
  • Céginformációs szolgáltatások bevezetése a helyi szervezeteknél.
  • Oktatási Kft kínálatában szerepeljenek olyan témák (és előadások), amelyekkel gazdagítani lehetne a helyi szervezésű oktatásokat.
  • Az MKVK és az APEH között együttműködési megállapodás született az elmúlt évben. Ezt tovább kellene erősíteni és helyi szervezeti szinten is létrehozni az együttműködést, melyben pontosan körül lehetne határolni az egymás irányában történő elvárásokat, a kölcsönös információcseréket és bizonyos állásfoglalások elkészítését.
  • Szorgalmazni kell a Számviteli Szakemberek Egyesületével és az Adótanácsadók Egyesületével az átjárhatóságot a szóban forgó szervezetek rendezvényein történő részvételben.
  • A helyi szervezetek egymás között is adják közre azokat a közérdekű állásfoglalásokat, melyek a könyvvizsgálói szakmát érintik (APEH, PM, ORFK, Cégbíróság, MKVK Szakértői Bizottsága stb.)
  • Rendezvénynaptár a megyei szervezetek tervezett szakmai rendezvényeiről, különös tekintettel a regionális kapcsolódásra.
  • Szoftverbemutatók a tagság igénye szerint, pl. könyvvizsgálói standardok alkalmazásáról.
  • Minőségellenőrzéssel kapcsolatos általánosítható helyi tapasztalatok ismertetése.
  • Bel- és külföldi szakmai utak, tapasztalatcserék szervezése.
  • Klubfoglalkozások szervezése.
  • Az MKVK keretein belül működő szakmai tagozatokhoz kötődően helyi rendezvények megszervezése.

Egyéb szolgáltatási területek:

  • A helyi szervezet helyiség biztosításával segítse a tagság csoportos tanulását, oktatását (pl.: idegen nyelvoktatás, szakmai nyelv elsajátítása, számítástechnikai ismeretek bővítése stb.)
  • A helyi szervezeteknél meg kell teremteni a vállalkozókkal (megbízókkal) való rendszeres eszmecsere lehetőségét.
  • A könyvvizsgálók kapcsolattartását, egymás személyes megismerését szolgáló programok szervezése.

3.6.2. A Kamara irányítási rendszerének korszerűsítése

A Kamara döntési és folyamatszabályozási rendszerének átalakítása, a kamarai információs rendszerrel szembeni követelmény pontos meghatározása, a szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése teszi lehetővé az egységes adatbázison alapuló információs rendszer kialakítását és működtetését.

a) A középtávú stratégiai célok és az elmúlt időszak tapasztalatai alapján elengedhetetlen a kamarai törvény megújítása, amire kormányzati fogadókészség esetén leghamarabb 2004. évben nyílhat lehetőség. A szakmai önkormányzati jogosítványok rugalmasabb gyakorlását a törvény átalakításával is elő kell segíteni. Az egyes szabályzatok aktualizálásának folyamatos naprakészségét és szakszerűségét szoros felelősségi rendszer működtetésével kell elérni. A szabályzatokban előforduló indokolatlan párhuzamosságokat és személyhez fűződő rendelkezési jogosítványokat célszerűen felül kell vizsgálni. Az önkormányzati testületekben, az állandó bizottságokban a kamarai tagok területi- és létszám arányos képviseletét közvetlenebb módon biztosító szabályokat, eljárást mechanizmusokat kell létrehozni.

b) A Kamara célrendszerének ismeretében szükséges kialakítani a kamarai főfolyamatokon alapuló döntési mechanizmust (döntési táblát).

- Ennek kapcsán indokolt aktualizálni a Kamara elnöki, alelnökei és a bizottságai tevékenységi körét, az ügykörök részletes leírását, képviseleti jogosultságokat, bankszámlák feletti jogosultságok rendjét, az országos kamara alelnökeinek, állandó bizottságainak, a helyi szervezetek elnökségeinek működésének éven belüli ügyrendjét.

- A kamarai vezetők szerepvállalására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

- A központi irodában és a helyi szervezeteknél foglalkoztatottak munkaszerződéseit és munkaköri leírásait, egységes rendszerben és felfogásban kell kialakítani. Az SzMSz mellékleteként célszerű csatolni egy munkaszerződés mintát, és a munkaköri leírások mintáit (mint technikai minimumot).

- Részletes szabályozást igényel az oktatás szervezés, az oktatási stratégia, valamint a folyamatos oktatás, vizsgáztatás, szakkönyv készítés, kiadás stb. feladatokkal kapcsolatos munkamegosztás az MKVK és az Oktatási Kft között.

- Ki kell alakítani az MKVK központi irodája és a Biztosítási Alkusz Kft közötti munkamegosztást, továbbá azt, hogy a központi iroda által összefogott feladatokból melyeket végeznek a helyi szervezetek és melyeket a központi iroda. Aktualizálni szükséges a munkaszerződéseket és el kell készíteni a munkaköri leírásokat.

- A Kamarának mint a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó köztestületnek teljes körűvé kell tennie és aktualizálnia a törvény betartására kiadott belső végrehajtási utasítást.

c) A vonatkozó törvények és szabályzatok minden időszakra aktualizált kötelező előírásainak betartásával, a kamara gazdasági környezeti tényezőinek teljes körű figyelembe vételével célszerű előkészíteni a kamara évenkénti pénzügyi tervét. A megalapozottabb pénzügyi tervezés érdekében a kamarai bevétel, tagdíj és hozzájárulási díjbevétel meghatározásának módszereit is korszerűsíteni indokolt. Ehhez ki kell szélesíteni a tervkészítés adatbázisát és alternatívákban is indokolt a javaslatokat előterjeszteni.

d) A Kamara szerteágazó tevékenysége, a növekvő pénzügyi szerepvállalása megkívánja, hogy a belső ellenőrzés megszervezésére és működtetetésére hangsúlyozott figyelmet fordítsunk. A belső ellenőrzésnek rendszeresen ki kell terjednie a szakmai, oktatási feladatok-, valamint a tervezési, gazdálkodási, elszámoltatási kötelezettségek-, az elnökségi üléseken, küldöttgyűlésen hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére.

e) A Kamara középtávon a monitoring részeként az egységes adatbázison alapuló integrált információs rendszer kialakítását és működtetését tervezi. A rendszer kidolgozásának előfeltétele, hogy a Kamara konkrét feladat és követelmény rendszeréhez igazodóan fel kell mérni mind a megszervezendő, mind a szolgáltatandó külső és belső információs igényeket.

A kifejleszteni tervezett monitoring rendszerhez kapcsolódóan kerülnek beszerzésre a szükséges szoftverek és korszerű számítógépek.

3.7. A Kamara gazdálkodásának korszerűsítése

A Kamara az elmúlt öt évben önerőből - a tagok és társaságok hozzájárulásán alapuló dinamikus növekedéssel - gazdaságilag is megerősödött, kialakította a törvényi kereteknek megfelelő tervezési, finanszírozási, gazdálkodási és beszámolási rendszerét. A részelemek harmonizálása és egységes megjelenítése a tapasztalatok alapján a jelen ciklusban végezhető el. Hangsúlyozott figyelmet kell fordítani a kamarai szervezetek tervezési-gazdálkodási rendszerének korszerűsítésére, a pénzgazdálkodás racionalizálására.

A kamara bevételi szerkezete biztosítja az elsődleges cél - a kamara működőképességének fenntartása, a köztestületi feladatok zökkenőmentes ellátása - finanszírozását a jelenlegi feladatvállalás mellett, de értelemszerűen a középtávú program keretében kijelölésre kerülő minden új feladathoz gondoskodni kell a végrehajtás személyi, tárgyi feltételeiről is (felelős szervezeti egységhez rendelés és finanszírozás).Nem reális jelenleg olyan új, vagy többletfeladatot megfogalmazása, ami indokolttá és elfogadhatóvá tenné a tagdíj és hozzájárulási díj emelést.

3.8. A Kamara háttérintézményeinek helye, szerepe

A Kamara háttérintézményeinek létrehozása azon a megfontoláson alapult, hogy a köztestületi és vállalkozási feladatok fokozatosan rendszerszerűen elkülönüljenek egymástól. E mellett a Kamara egy közcélú feladatok ellátására más szereplőkkel közcélú alapítványt hozott létre. Az Oktatási Központ Kft-n kívül a Kamara létrehozta a könyvvizsgálók kötelező biztosítását közvetítő Alkusz Kft-t, az idegen nyelv képzését szolgáló Dr. Rieb László Alapítványt és a Magyar Számvitel Fejlesztéséért Alapítványt.

- Az Alkusz Kft. szerepkörébe tartozó kötelező felelősségbiztosítás területén két feladatot kell a Kamarának megoldania. E szervezet közreműködésével gondoskodni kell arról, hogy valamennyi aktív könyvvizsgálónak legyen érvényes felelősségbiztosítása, és ennek tényéről a Kamara folyamatosan tájékozott legyen (rendszeres ellenőrzés és nyilvántartás útján). El kell érni, hogy a biztosítási fedezet tartalmában megfeleljen a vele szemben támasztható szakmai elvárásoknak, megfelelő anyagi védelmet nyújtson a könyvvizsgálóknak és ügyfeleiknek szakmai hibák esetén. Segíteni kell a Kamara tagjait a biztosítás minél egyszerűbb ügyintézésében, és érdekvédelmi feladatként a nagyvevői pozíciót kihasználva el kell érni a biztosítóknál a lehető legkedvezőbb kondíciókat.

Az Alkusz Kft-vel szemben támasztott követelmény, hogy a biztosítások kezelése folytán a biztosítóktól származó jutalékából fedezze működését, a jövőben a könyvvizsgálók egyéb biztosítási szükségleteinek kielégítésében is közreműködve nyereségesen működjön és a kamara támogatásával könyvvizsgálói szakma hatékony érdekképviseletét lássa el biztosítók felé.

- A 2000. év végén létrejött Dr. Rieb László alapítvány eredeti célja a könyvvizsgálók megfelelő szintű nyelvtudásának segítése. A továbbiakban indokolt az alapítvány szerepkörének kiszélesítése. Új feladatként jelentkezhet a felsőoktatásban lévő, posztgraduális uniós szakképzések felmérése, a képzési támogatás feltétel rendszerének kialakítása. (Korcsoport, átvállalt tagdíj maximált összege vagy százaléka, teljesítési és visszafizetési feltételek.); szakmai tanulmányutak szervezésére; a tanulmányutak pénzügyi támogatásának lehetséges feltételeinek kidolgozása figyelemmel az alapítvány pénzügyi lehetőségeire.

- A Magyar Számvitel Fejlesztéséért Alapítvány 2002. év elején került megalapításra. Az Alapítvány létrejöttének fő célja a Nemzetközi Számviteli Standardok magyar nyelvre történő lefordítása és azok magas szintű szakmai és nyelvi lektorálása, továbbá az elkészült fordítás kiadványként történő megjelentetése, adaptálása a magyar számvitelbe, és megismertetése a magyar számviteli szakemberekkel.

Célja továbbá, hogy a fordítást követően az esetleges változásokat folyamatosan nyomon követhesse, azokat szintén lefordítsa, ezáltal azok hatályos szövegét magyar nyelven naprakészen hozzáférhetővé tegye a magyar szakma számára. Az Alapítvány középtávú céljai közé tartozik, hogy tevékenységével elősegítse a magyar számviteli jogszabályok és a nemzetközi standardok harmonizációját.

Az Alapítvány az IAS fordítási, lektorálási és kiadási folyamatát 2003. év második félévében tervezi befejezni. A magyar nyelven kiadott Nemzetközi Számviteli Standardok lehetővé teszik, hogy megkezdődjön a magyar számviteli szabályok harmonizációja és a Európai Unióba történő csatlakozáskor a magyar számviteli szakemberek és könyvvizsgálók meg tudjanak felelni az új követelményrendszernek. Ezt követően rendszeresen gondoskodik a nemzetközi számviteli standardok évenkénti aktualizált változatának magyar nyelvű közzétételéről.

4. ÖSSZEGZÉS

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara középtávú programja markáns változásokat, gazdag és kiteljesedő szolgáltatást kínál a köztestület szakmai és szervezeti életében és a különböző szervezeti formában működő könyvvizsgálóknak egyaránt. Az a jövőkép, ami a szakmai integráló szerepben, a kamarai tagsági összetételben, a szakmai önszabályozás módozataiban és a szervezetkorszerűsítés stratégiájában ölt testet, egy a korábbi időszaknál nehezebben prognosztizálható környezeti feltételrendszer mellett körvonalazható. A gyorsan változó világunkban a könyvvizsgálói szakmára kiható világméretű mozgások, az ország EU csatlakozásának küszöbén kevesebb a kapaszkodó, több a bizonytalansági tényező. A célul tűzött reformlépések keresztül vitelében nem nélkülözhető a partnerszervezetekkel, a szakmai kormányzattal történő egyirányú nézetrendszer megléte és a jogalkotók fogadókészsége. Ehhez törekvéseink meggyőző világossá tétele, és a szakma egységes fellépése az egyedüli esélyteremtő erő. Nem zárható ki, sőt egyes elveiben valószínűsíthető, hogy a stratégiai célok egy részének teljesülése átnyúlik a középtávú program ciklusán vagy rajtunk kívül álló okok miatt késedelmet szenved. A jelenlegi meglátásunk szerint a Kamara belső rendszerfejlesztő és szolgáltatás bővítő feladatait fokozatosan az éves operatív programokban tudja megtervezni. Az önkormányzat intézményi elemeit, a külső kapcsolatrendszert átalakító lépéseit a program elfogadását követően, a kamara törvényelőkészítő munkák elindításával, de legkorábban a törvény 2004. évi elfogadása után tudja megtenni. A Kamara irányítási és szervezet átalakítási célkitűzéseit rendszerszerűen a következő középtávú ciklus előkészítéseként valósítja meg. Ez nem zárja ki, sőt megkívánja, hogy minden közbenső változás a stratégiai céloknak alárendelve, ahhoz illeszthető módon történjen. A már említett bizonytalansági tényezők miatt az éves operatív célok megfogalmazásánál és a tárgyévi eredményekről született beszámolókban szükséges a kiinduló feltételezések, elgondolások kritikai értékelése és új helyzet esetén a korrekciós lépések elvégzése.

Budapest, 2003. május 24.

Betöltés...
X