Figyelem! Archivált tartalom. Lehet, hogy már nem aktuális.

Középtávú program

19152211.jpg

A 2008-as év számos változást hozott a Magyar Könyvvizsgálói Kamara mûködésében.

A tisztújító választásokkal a legtöbb megyében, az országos elnökség és a különbözõ bizottságok élén és tagjai sorában is új arcok tûntek fel, s velük együtt új elképzelések láttak napvilágot. Megnövekedtek a hatósági feladatok, hangsúlyosabbá vált az érdekképviselet; ésszerűbbé, hatékonyabbá, célszerűbbé és egyszerűbbé vált a minõség-ellenõrzési rendszer; reformlépésekre került sor a felelõsségbiztosítás területén; megújultak a könyvvizsgálói képzés és továbbképzés tananyagai, technikái; emelkedett a könyvvizsgálók szakmai folyóiratának és hírlevelének formai és tartalmi színvonala; készült egy új, felhasználóbarát honlap; korszerûsödött az elektronikus informatikai rendszer; külsõ finanszírozási forrásoknak és takarékossági intézkedéseknek köszönhetõen javult a kamara költségvetési helyzete.

A kötelezõ könyvvizsgálat árbevétel-határának kétszeresére emelésével (50 millió forintról 100 millió forintra) a megbízások száma várhatólag mintegy 30%-kal csökkenni fog, ezért újabb és újabb területeket, lehetõségeket kell felkutatni a kamarai tagok tudásának, tapasztalatainak hasznosítására.

1. Preambulum

A kamara négy éves választási ciklusra vonatkozó stratégiája az elmúlt tíz évhez képest lényegesen nehezebben prognosztizálható környezeti feltételrendszerek mellett alakítható ki. Ha megpróbáljuk objektíven, tárgyilagosan és reálisan szemlélni a könyvvizsgálói szakmát ért hazai és nemzetközi támadásokat, amelyek elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentésével, az üzleti környezet egyszerűsítésével, az értékhatár emelésével és a minőségellenőrzéssel kapcsolatosak, akkor sajnos arra a következtetésre jutunk, hogy a jövőben a klasszikus könyvvizsgálat mozgásterének, az ilyen típusú megbízások számának jelentős csökkenésével kell számolni.  

Azért, hogy ez minél később következzék be, és ne érje felkészületlenül a kamarai tagjait, egységesen fellépve törekedni kell arra, hogy ne születhessenek sem nemzeti, sem nemzetközi szinten koherens és átfogó hatástanulmányok nélkül, a mikro, kis- és középvállalkozási kategóriákat, a piaci átláthatóságot, a pénzügyi információk megbízhatóságát, össze-hasonlíthatóságát és közzétételét érintő olyan irányelvek, törvénymódosítások, amelyek az érdekeltek fontos információvesztéséhez vezetnének, sértenék a kisebb, gazdaságilag fejletlenebb, eltérő kultúrával, hagyományosan más vállalati struktúrával és adózási szokásokkal rendelkező tagállamok érdekeit, illetve gátolják a nemzet-specifikus beszámolási, irányítási, ellenőrzési gyakorlatát.  

Tovább kell erősíteni a kamara és a könyvvizsgálói szakma társadalmi elfogadottságát annak állandó hangsúlyozásával, hogy a befektetők bizalmát, biztonságérzetét, tőkeallokációs döntéseik megalapozását, a beszámolók megbízhatóságát, valódiságát, hitelességét kizárólag egy független könyvvizsgálói vélemény biztosíthatja.  

Minden érdekelt féllel meg kell értetni, hogy a minőségi könyvvizsgálat nem adminisztrációs többlet terhet, hanem hozzáadott értéket jelent, és fontos, sok esetben nélkülözhetetlen információforrás mind az államháztartás, mind pedig a vállalkozások számára.  

Továbbra is ragaszkodni kell ahhoz, hogy minden területen, ahol közpénzek kerülnek felhasználásra független könyvvizsgáló véleményezze a gazdálkodásról készült beszámolót. Keresni kell azokat a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálaton kívüli területeket, kitörési pontokat, szakterületeket, ahol a piacról kiszoruló okleveles könyvvizsgáló – tudását és tapasztalatát felhasználva – feladatokat vállalhat, szolgáltatásokat végezhet.

Ki kell dolgoznia azokat az eszközöket, mozgásformákat, amelyeken keresztül a könyvvizsgálat feltételrendszereinek működéséről, általános szabályairól és tapasztalatairól a közvéleményt tájékoztatni lehet.

 

2. Általános célok

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2008 és 2011 közötti középtávú programjának legfőbb, prioritásokat élvező céljai, feladatai a következők.  

  • Növelni kell azon szolgáltatások színvonalát, hatékonyságát, szakszerűségét és gyorsaságát, amelyekkel segíteni és támogatni lehet a kamarai tagok munkáját: információ közvetítés, honlap, hírlevél, tanácsadások, konzultációk, módszertani útmutatók, segédletek, állásfoglalások, szabályzatok készítése.
  • Markánsabbá kell tenni a kamarai tag könyvvizsgálók érdekvédelmét minden lehetséges fórumon.
  • Tovább kell fejleszteni a kamara önszabályzó szerepét.
  • Maximálisan meg kell felelni az új, 2007. évi LXXV. számú kamarai törvény előírásainak, ugyanakkor fel kell tárni annak ellentmondásait, össze kell gyűjteni az ezzel kapcsolatos ésszerű módosító javaslatokat, és indítványozni kell ezek parlamenti jóváhagyását. 
  • Növelni kell a kamara jogkörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek ellátásának színvonalát.
  • Folytatni kell a nemzeti könyvvizsgálati standardok megújítását, korszerűsítését, fenntartva és állandóan aktualizálva az összhangot a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal.
  • Tovább kell fejleszteni a könyvvizsgálók közfelügyeleti és minőségellenőrzési rendszerét.
  • Bővíteni és korszerűsíteni kell az okleveles könyvvizsgálói képzés tananyagait. Ki kell dolgozni a bolognai folyamat következtében kialakult új számviteli mesterképzési programokon végzettekkel szembeni követelményeket.
  • A könyvvizsgálók kötelező szakmai továbbképzésénél a középpontba a könyvvizsgálók napi munkáját segítő szakmai kérdések feldolgozását kell állítani.
  • Szorosabbá kell tenni az együttműködést a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal a kamara azon eljárásai tekintetében, amelyekre a közfelügyelet kiterjed.
  • Biztosítani kell a kamara részvételét a legfontosabb nemzetközi könyvvizsgálói szervezetek (FEE, IFAC) munkájában. Szorosabbá kell tenni kapcsolatainkat a környező országok könyvvizsgálóival, szervezeteivel.
     
3. Működéssel és gazdálkodással kapcsolatos országos és regionális célok, feladatok

Tárgyalásokat kell folytatni a kamara feletti törvényességi felügyeletet gyakorló miniszterrel, illetve munkatársaival, és el kell érni, hogy a kamara – működésének finanszírozásához – évente emelkedő állami támogatásban részesüljön.

Meg kell őrizni a könyvvizsgálói oklevél megszerzésével járó szerzett jogokat (adószakértői igazolvány).

Új, átgondolt, a kamarai érdekeket jobban szem előtt tartó együttműködési megállapodást kell kötni az Állami Számvevőszékkel, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, a szakmai kamarákkal, az APEH-hel, a VPOP-vel és a cégbíróságokkal. 

A helyi szervezeteknek rendszeres és folyamatos kapcsolatot kell tartaniuk a kamarai tagokkal és tagjelöltekkel. Biztosítani kell tagjaik számára a kötelező szakmai továbbképzésen való ingyenes részvétel lehetőségét többszöri időpontokban. Gazdálkodásuknál, működésüknél törekedni kell a költségtakarékosságra és tartalékok képzésére. 

Felül kell vizsgálni:

  • a könyvvizsgálat kötelező szakmai felelősségbiztosításának rendszerét;
  • a minőség-ellenőrzés szankciórendszerét (figyelembe véve a közfelügyelet javaslatait);
  • a könyvvizsgálati díjtételek ajánlott (orientációs), irányadó, bizonyos vállalat jellemzőket is figyelembe vevő sávos mértékét;
  • a kamarai bevételek növelésének és a működési költségek csökkentésének lehetőségeit;
  • a főtitkári hivatal, a fővárosi és a Pest megyei szervezet, illetve az oktatási kft. székhelyének összevonását lehetővé tevő ingatlan megvásárlását.

El kell érni, hogy a kamara legyen a befogadó szerve minden mérlegképes könyvelői, könyvvizsgálói és adószakértői képesítéssel rendelkező szakembernek, és engedje pártoló tagjai közé azokat a vezető vállalati szakembereket, akik egyetértenek a kamara célkitűzéseivel, és szeretnének bekapcsolódni a kamara szakmai életébe annak ellenére, hogy nem rendelkeznek könyvvizsgálói oklevéllel. 

4. Belső szervezeti kérdések, célkitűzések

Szervezetkorszerűsítés vonatkozásában át kell gondolni a területi érdekek és a gazdaságossági elvek összehangolását, a régiók szerepének, jelentőségének növelését, finanszírozását.

A kamara központjába jól felkészült, professzionális, főállású szakembereket kell foglalkoztatni, akik előterjesztések készítésével is segítik a különböző bizottságok munkáját, annak intenzitását és hatékonyságát. 

Folyamatosan figyelemmel kell kíséri, beszámoltatni és anyagilag is támogatni kell az egyes tagozatok működését, mini (egy napos) konferenciáik szervezését, új tagozatok létrehozását.

Át kell világítani a kamara háttérintézményeit. Javítani kell azok jövedelemtermelő képességét, racionalizálni kell működésüket, gazdálkodásukat.

A hatékonyság és az érdemi munkavégzés elősegítése érdekében ki kell dolgozni a kamara elnökségének ügyrendjét.

Tovább kell fejleszteni a feladatorientált pénzügyi tervezési rendszert és a kamara honlapját.

El kell érni, hogy minden kamarai tag rendelkezzen e-mail címmel, ezt követően a papíralapú számlázást fel kell váltani elektronikussal.

Át kell strukturálni, szakmailag meg kell erősíteni és elektronikusan is hozzáférhetővé kell tenni minden kamarai tag számára a kamara által finanszírozott Szakmát és Hírlevelet.

Törekedni kell arra, hogy a kamara megfeleljen az okleveles könyvvizsgálói képzési, illetve a kötelező könyvvizsgálói és adószakértői szakmai továbbképzés jogszabályban előírt intézményi akkreditációs követelményeinek.

Növelni kell a kamarai tagság érdeklődését az országos könyvvizsgálói konferenciánk iránt.

Tudatos arculatépítéssel és PR tevékenységgel, a könyvvizsgálat fontosságának, értékteremtő funkciójának hangsúlyozásával növelni kell a könyvvizsgálói szakma társadalmi elfogadottságát, presztízsét, a kamara támogatottságát.

 Dr. Lukács János

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Küldöttgyűlése 2008. december 13-i ülésén egyhangúlag elfogadta a Kamara 2008–2011 közötti középtávú programját.

Betöltés...
X