Könyvvizsgálók az EU-ban

A tagság után elfogadják majd képesítésemet más országokban?

Igen. A könyvvizsgálói szakma szabályozott terület Magyarországon, a könyvvizsgálóknak működési engedélyre van szükségük szakmájuk gyakorlásához. Az egyes tagországok saját hatáskörben döntik el, hogy az adott szakma vagy munkakör betöltése engedélyhez kötött-e.

Könyvvizsgálók esetén az elismerés nem automatikus. Először is ellenőriznie kell, hogy az adott célországban engedélyhez kötik-e a tevékenységet. Ha nem, akkor azonnal megkezdheti a munkát. Ha azonban a szakma gyakorlása engedélyhez kötött (legtöbbször az), az adott ország képesítéseket elismerő hivatalához kell benyújtani a honosítási kérelmet. A kérelmeket egyedileg bírálják el. A hatóság megvizsgálja, hogy a képesítés hasonló-e mint amit az adott ország megkövetel, és hogy a képzés hossza és tartalma mennyiben tér el az ott előírttól. Ha a képesítés megfelelő és az oktatás alapvetően hasonló, az országos hatóság köteles elismerni a végzettséget. Ha azonban jelentős hiányosságokat vagy eltéréseket tár fel, alkalmassági vizsgát vagy adaptációs időszakot írhat elő.

Ha teljesíti a fent leírt eljárást, jogosulttá válik könyvvizsgálóként dolgozni az országban.

Szükségem van-e munkavállalási engedélyre, ha uniós tagországban szeretnék dolgozni?

Igen, munkavállalási engedély szükséges. A tagság után azonban erre már nem lesz szükség egyes országokban (pl. Svédországban, Dániában, Hollandiában, Írországban, az Egyesült Királyságban). Itt jogosult egyszerűen csak jelentkezni az állásra, és ha sikerült a végzettséget elismertetni, megkezdheti a munkát.

Mely országokban dolgozhatok?

- A munkaerő szabad áramlását kilátásba helyezett tagállamokban: Svédországban, Dániában, Hollandiában, Írországban, az Egyesült Királyságban,

- Kedvező, de további megerősítést igénylő nyilatkozatot tettek Spanyolország, Olaszország és Görögország. Némileg hasonló Portugália esete, amely a csatlakozási tárgyalásokon tett kötelezettségvállalást megerősítette, de a tagállami álláspontok letisztulása után véglegesíti döntését.

- Franciaország, Belgium és Finnország az első két évben egyértelműen fenn kívánja tartani nemzeti szabályozását. Franciaország csak a diákok munkavállalását könnyítené. Finnország engedélyezési gyakorlata azonban viszonylag könnyű piacra jutást tesz lehetővé.

- Az átmeneti korlátozásokat minden bizonnyal alkalmazó tagállamok Ausztria és Németország.

Az EU-ból érkező könyvvizsgálók is dolgozhatnak Magyarországon?

Igen. Uniós könyvvizsgálók is vállalhatnak munkát Magyarországon, de akárcsak a magyaroknak külföldön, nekik is el kell ismertetniük a képesítésüket.

Vonatkoznak-e uniós jogszabályok a könyvvizsgálók képesítésére?

Igen. Vannak közösségi jogszabályok a könyvvizsgálók képesítésére vonatkozó követelményekre. Az EU "nyolcadik irányelve" kimondja, hogy az EU tagországaiban milyen követelményeknek kell megfelelniük a könyvvizsgálóknak. A feltételek közé tartozik a szakmai képesítés, a büntetlen előélet és a függetlenség. Ezek a követelmények azonban nincsenek harmonizálva a tagállamok között, ezért az egyes tagországok nemzeti követelményei eltéréőek. Az Európai Bizottság a közelmúltban kiadott egy javaslatot a „Az alkalmazandó könyvvizsgálókkötelező függetlenségéről" az EU-ban. A javaslat több intézkedést sorol fel, amelyeket a könyvvizsgálóknak függetlenségük biztosítása érdekében kell megtenniük. A könyvvizsgálók nem rendelhetők ki auditálásra olyan cégekhez, amelyekkel bármilyen kapcsolatban állnak (pl. pénzügyi, üzleti, alkalmazotti), mert ez veszélyezteti független értékítéletüket. Bár a javaslat nem kötelező érvényű, mindenképpen azt a helyes gyakorlatot vetíti előre, amelyet az unióban dolgozó könyvvizsgálóknak majd alkalmazniuk kell.

Nyújthatok könyvvizsgálói szolgáltatásokat miközben Magyarországon maradok?

Igen. A más országban történõ munkavállalás jogán kívül az EU polgári jogosultak arra, hogy saját országukban maradva más országokban nyújtsanak szolgáltatást. Ez a "szolgáltatások szabad áramlása", ahol egy könyvvizsgáló akár ideiglenesen is végezhet munkát más országok számára.

Azonban csak abban az esetben nyújthat szolgáltatást, ha képesítését elismerik, mivel ez az előfeltétele a más országban történő szolgáltatásnyújtásnak. A szolgáltatásnyújtásra az adott országban érvényes szabályok az irányadók, azaz meg kell felelni az ott előírt regisztrációs, adózási, társadalombiztosítási, engedélyezési és egyéb követelményeknek. Ugyanez vonatkozik azokra az uniós könyvvizsgálókra, akik Magyarországon kívánnak szolgáltatásokat nyújtani.

Az EU jogszabályai előírják egyes vállalati számlák auditálását?

Igen. A specifikus közösségi irányelvek a tagországok azon nemzeti szabályozását kívánják egységesíteni, amelyek a számviteli dokumentumok formátumát, tartalmát és nyilvánosságra hozatalát szabályozzák. A negyedik irányelv a korlátolt felelősségű társaságok éves beszámolóira vonatkozik, a hetedik irányelv pedig az ilyen cégek konszolidált mérlegére. Mindkét irányelv előírja, hogy a könyvvizsgálatot egy vagy több, az adott ország szabályai szerint bejegyzett könyvvizsgálónak kell auditálnia. Az uniós jogszabály a kis és középvállalkozásoknak felmentést ad az előírás alól.

Magyarországon más a törvényi szabályozás, a könyvvizsgálati kötelezettséget törvényben előírt értékhatárokhoz köti.

Gyakoribb kérdések a témával kapcsolatban

Van-e az EU-ban a könyvvizsgálati szabályok harmonizálására utaló törekvés?

Igen. Európában széleskörű az egyetértés, hogy az ISA (Nemzetközi Számviteli Szabványok) alapján kell a pénzügyi és könyvvizsgálói jelentések minőségét és összehasonlíthatóságát javítani. 1996-ban az Európai Bizottság Zöld könyvet adott ki a "Kirendelt könyvvizsgálók szerepe, helyzete és felelőssége az Európai Unióban" címmel. Ez kijelenti, hogy az ISA szabványokat kell kiindulási pontnak tekinteni az EU-n belüli hiteles könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok kialakításakor.

Hallottam már az EU minőségbiztosítási szabványokra vonatkozó javaslatáról. Mi is az pontosan?

2000 novemberében az Európai Bizottság javaslatot fogadott el az EU-n belül végzett auditálások során használt külső minőségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatban, meghatározva a kötelező könyvvizsgálat minimális követelményeit. A cél az, hogy a kötelező könyvvizsgálatok megfeleljenek a már kialakult számviteli szabványoknak, és hogy a könyvvizsgálók betartsák az etikai szabályokat. A javaslat nem tesz kötelezővé közös szabványokat, de lefekteti a tagországokban alkalmazandó minőségbiztosítási rendszerek alapvető követelményeit. Ezek a követelmények a minőségügyi auditok gyakoriságát, azok érvényességi területét és a titoktartást szabályozzák.

Van-e a könyvviszsgálóknak európai szintű képviseletük?

A könyvvizsgálókat a Könyvvizsgálói Bizottság képviseli, ami évente kétszer-háromszor üléseik. Tagjai bejegyzett könyvvizsgálók a 15 tagállamból, valamint Norvégiából, Izlandról és Liechtensteinből, valamint a szakma képviselői és belső auditorok. Célja a közös álláspont kialakítása a kötelező könyvvizsgálattal kapcsolatos ügyekkel kapcsolatban, különös tekintettel azokra, amelyekre nem terjednek ki a hatályos közösségi jogszabályok.

Mi az Európai Számvevőszék?

Az Európai Számvevőszéket 1977-ben hozták létre, és az Európai Unió öt hivatalos intézményeinek egyike. Feladata az Unió számvitelének és a költségvetés felhasználásának ellenőrzése az EU pénzügyi gazdálkodásának fejlesztése érdekében, és az EU adófizető polgárainak tájékoztatása a közpénzek felhasználásáról. Az intézménynek jogában áll bármilyen szervezetet ellenőrizni, amely közösségi támogatást kap vagy kezel. A 15 tagország mindegyike tagot delegál a testületbe, csatlakozáskor Magyarország is egy főt delegál a Számvevőszékhez.

Az EU polgárainak tájékoztatása érdekében a Számvevőszék jelentéseket ad ki. Az elmúlt néhány évben a Számvevőszék egyre fontosabb szerepet játszik, amióta 1999-ben az általa kiadott jelentések vezettek a teljes Bizottság lemondásához, pénzügyi szabálytalanságok miatt.

További információk:

Európai Számvevőszék: http://www.eca.eu.int

Az Enron botrányra hogyan reagált az EU?

Igen. Az EU Pénzügyi Szolgáltatások Intézkedési Terve (Financial Services Action Plan (FSAP)) az Enron botrányt olyan eseménynek tekinti, amely közösségi szinten szükségessé teszi az előírások szigorítását. Az Enron-ügy kapcsán a Bizottság tovább dolgozik azért, hogy az EU-n belül szorosabban összehangolják a szabályokat és irányelveket, beleértve a könyvvizsgálók függetlenségére vonatkozó kitételeket is.

A kötelező könyvvizsgálatot végző auditorok függetlenségéről szóló fent említett ajánlás az Enron-csőd során felmerült kérdéseket is tisztázni kívánja. Ide tartoznak a könyvvizsgálók által nyújtott egyéb szolgáltatások és a vizsgált ügyfél által történő munkaviszonyban alkalmazás tiltása. Az ajánlás kitér arra is, hogy a könyvvizsgálókat legalább 7 évente váltogatni kell.

Tudok majd külföldi képzésen részt venni?

Igen. Az EU a "Leonardo da Vinci" oktatási program keretében társfinanszírozza a szakképzéssel kapcsolatos projekteket.

Forrás:Európai Tájékoztató Központ