A 2023. JANUÁR 1-TŐL ALKALMAZANDÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSMINTÁKRÓL
2023.01.17.A közelmúltban két olyan szabályozásbeli változás történt, amelyek érintették a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat keretében megvizsgált számviteli beszámolókról kiadásra kerülő független könyvvizsgálói jelentéseket. 2022 szeptemberében módosult a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard, illetve módosultak a számviteli törvénynek a független könyvvizsgálói jelentés tartalmára vonatkozó előírásai. A kamara szakértői bizottsága mindkét változást áttekintette, és úgy foglalt állást, hogy a számviteli törvény módosított 156. § (5) bekezdés e) pontja nem igényli az eddigi kamarai jelentésminták megváltoztatását, míg az MNKS-ben tett szövegpontosító módosítások átvezetésre kerültek a kamara honlapján elérhető könyvvizsgálói jelentésmintákban. A szakértői bizottság részletes tájékoztatóját az alábbiakban olvashatják.
A számviteli törvény módosítása miatt nem szükséges a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó kamarai jelentésminták átdolgozása
A 2022. évi XLV. törvény Egyes adótörvények módosításáról 135. § (1) bekezdése a független könyvvizsgálói jelentés tartalmát az alábbiak szerint módosította (kiemelések tőlünk):
„135. § (1) Az Szt. 156. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)
„e) a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a vállalkozó beszámolója megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az alkalmazott beszámolási szabályrendszerben foglaltaknak megfelelően, továbbá hogy adott esetben, a vállalkozó beszámolója megfelel-e az egyéb jogszabályoknak;”
A számviteli törvény fenti módosítását tudomásunk szerint az indokolta, hogy a vállalkozó beszámolója az alkalmazott beszámolási szabályrendszerben (pl. 2000. évi C. számviteli törvény, ideértve az annak felhatalmazásán alapuló, számviteli és beszámolási sajátos szabályokat tartalmazó ágazati kormányrendeleteket, vagy a számviteli törvényben szabályozott IFRS-eket is) foglalt előírásokon túlmenően, adott esetben, más jogszabály(ok)ban előírt beszámolási követelményeknek is meg kell feleljen, más jogszabály(ok) által előírt adatokat, információkat is kell, hogy tartalmazzon. A törvénymódosítással azt kívánták előírni, hogy ilyen esetekben a könyvvizsgáló által a vállalkozó beszámolójára adott független könyvvizsgálói jelentésben megfogalmazott könyvvizsgálói véleménynek arra is ki kell terjednie a 2023. január 1-jén induló üzleti évektől kezdődően, hogy ha van más egyéb jogszabály által rögzített követelmény a vállalkozó beszámolójával szemben, akkor a könyvvizsgáló ennek az egyéb jogszabályban előírt beszámolási követelményeknek való megfelelésről is mondjon véleményt a könyvvizsgálói jelentésében.
A beszámolásra vonatkozó követelményeket tartalmazó egyéb jogszabályok közé sorolható a tőzsdén jegyzett társaságok ESEF formátumú beszámolási kötelezettségét előíró jogszabály, valamint a három fő közműszolgáltató (villamos energia, távhő-, illetve víziközmű) ágazatra vonatkozó egyes törvények, melyek az európai uniós irányelven alapulóan külön beszámolási követelményeket (számviteli szétválasztási szabályokat és ezzel kapcsolatos közzétételeket) rögzítenek. Ezekre vonatkozóan a szakértői bizottság már tavaly kidolgozta és megjelentette a kamara honlapján a könyvvizsgálói egységes gyakorlat számára azon könyvvizsgálói jelentésmintákat, illetve mintákat adott a jelentés speciális részének megszövegezésére, melyek a vonatkozó egyéb jogszabályban előírt beszámolási követelményeknek való megfelelésre is kitérnek.
A szakértői bizottság álláspontja értelmében a számviteli törvény említett módosítása nem igényli az ESEF előírásoknak, valamint a számviteli szétválasztási szabályoknak való megfelelésre vonatkozóan korábban kidolgozott kamarai jelentésminták, illetve minta szövegek megváltoztatását a könyvvizsgálói jelentések tartalma és formája tekintetében, mivel azok a jelenlegi formájukban megfelelnek a módosított számviteli törvény (a módosított 156. § (5) bekezdés e) pontja) előírásának.
Ezen jelentésminták alapul szolgálhatnak más olyan esetekben is a könyvvizsgálói jelentés összeállításához, amikor az adott gazdálkodóra nézve létezik beszámolási követelményt tartalmazó egyéb jogszabály.
Az MNKS 2022 szeptemberében kihirdetett módosítása miatt szövegpontosításra került sor a kamara honlapján elérhető könyvvizsgálói jelentésmintákban. A módosított jelentésminták 2023. január 1-jétől alkalmazandók.
Az MNKS 2022 szeptemberi módosítása kapcsán megjelent korábbi közleményünkben (amely elérhető itt) jeleztük, hogy az MNKS 2/A, 2/B, 3/A, és 3/B Függelékekben szereplő jelentésminta példákban „A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelőssége” szakaszban módosult a szöveg a 700. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal való teljes összhang érdekében, melynek értelmében a vezetés felelőssége a megbízható és valós képet adó pénzügyi kimutatások elkészítése. Ennek megfelelően a kérdéses mondat a 2023. január 1-jét követően kiadásra kerülő könyvvizsgálói jelentésekben a következőképpen módosul: „A vezetés felelős a megbízható és valós képet adó (egyszerűsített) éves beszámoló elkészítéséért a számviteli törvénnyel összhangban.”
Fentieknek megfelelően a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői bizottsága aktualizálta a kamara honlapján elérhető könyvvizsgálói jelentésmintákat.
Az előzőek szerint aktualizált könyvvizsgálói jelentésminták a 2023. január 1-jén vagy azt követően kiadott független könyvvizsgálói jelentésekre alkalmazandók.
2023. január 1-től alkalmazandó könyvvizsgálói Jelentésminták