Közúti áruforgalmi engedély és autóbusszal végzett személyszállítási engedély kiadásához könyvvizsgálói nyilatkozat egyéni vállalkozó fuvarozók esetén

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői bizottsága 2020. folyamán felülvizsgálta a kamara honlapján elérhető közúti áruforgalmi engedély, illetve az autóbusszal végzett személyszállítási engedély kiadásához szükséges könyvvizsgálói nyilatkozat mintákat, és arra a következtetésre jutott, hogy a 261/2011. (XII.7.) Kormányrendelet szerinti tevékenységi engedély feltételeként előírt könyvvizsgálói nyilatkozatról, a Rendeletben meghatározott könyvvizsgálói feladatok alapján a könyvvizsgálónak egy, az ISAE 3000. témaszámú a „Múltbeli pénzügyi információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások” című magyar nemzeti standard szerint elkészített, kellő bizonyosságot nyújtó jelentést kell kibocsátania. Ennek eredményeként 2020. novemberében a kamara honlapján közzétételre került az új kidolgozott egységes jelentésminta, mely a közúti áruszállítási-, illetve az autóbuszos személyszállítási tevékenységre egyaránt alkalmazható a Rendeletben előírt könyvvizsgálói nyilatkozat összeállításánál.

A kamara honlapján elérhető jelentésminta gazdasági társaságokra (társas vállalkozásokra) lett kidolgozva, figyelembe véve azt a tényt, hogy a számviteli törvény e vállalkozásokra nézve egyértelműen szabályozza, hogy az éves számviteli beszámolót milyen elvek és tételes előírások alapján kell összeállítaniuk, így a beszámolóban kimutatott saját tőke megfelelőségét a könyvvizsgáló ugyanezen számviteli szabályok alapján tudja leellenőrizni.

A kamara szakértői bizottsága áttekintette annak a lehetőségét, hogy az egyéni vállalkozókra külön jelentésminta ajánlás kidolgozására látna-e lehetőséget, azonban olyan a kamara hatáskörén kívül eső, joghézag jellegű problémába ütközött, amely miatt ez idő szerint nem áll módjában külön jelentésminta kidolgozása erre a vállalkozói körre nézve.

A szakértői bizottság legjobb tudomása szerint sem a Rendelet, sem más jogszabály nem határozza meg, hogy az egyéni vállalkozónak pontosan milyen kimutatást, milyen tartalommal és milyen számviteli előírások szerint kellene elkészítenie, és átadnia a könyvvizsgálónak a Rendelet által megkívánt felülvizsgálat céljából, ami alapján a könyvvizsgáló le tudná vonni a következtetését az egyéni vállalkozói vagyon összegéről, majd ennek figyelembevételével a gépjárművek számával kombinált megfelelő tőkeerő meglétéről. Az erre vonatkozó könyvvizsgálói nyilatkozatát (jelentését) viszont a könyvvizsgáló csak ezen vizsgálatokat követően tudná kiadni.

E jogszabályi hiányosságok következtében a kamara részéről komoly gyakorlati problémának látjuk, hogy a könyvvizsgálóknak milyen számviteli előírásokat kellene követniük és milyen tartalmú kimutatás alapján, pontosan milyen pénzügyi/vagyoni tételeket és milyen egységes ellenőrzési eljárást követve kellene megvizsgálniuk a Rendelet által megkövetelt tőkeerő meglétét ahhoz, hogy arról kellő bizonyossággal meggyőződhessenek és nyilatkozhassanak (egyidejűleg eleget téve a Rendelet, valamint az ISAE 3000. témaszámú standard követelményeinek), különös tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozók különböző jövedelemadózási módszerek közül választhatnak (SZJA szerinti jövedelemadózás, SZJA szerinti átalányadózás, KATA), és ezek az adójogszabályok különböző nyilvántartás vezetést írnak elő, elsősorban az egyéni vállalkozó adókötelezettségének a megállapítása céljával (azaz ezek a jogszabályok nem tartalmaznak számviteli vagyonmérleg vagy vagyonkimutatás készítésére vonatkozó előírásokat).

Értelemszerűen a honlapon lévő jelentésmintát át lehet dolgozni a konkrét esetre, de a fentiekben jelzett joghézag miatt a kamara szakértői bizottsága nem tud ajánlást adni a figyelembe veendő számviteli keretrendszer és az ellenőrzendő számviteli kimutatás megnevezésére és tartalmára az egyéni vállalkozóra vonatkozó megfelelő tőkeerő meglétéről nyilatkozó, a Rendelet által biztosított lehetőségen alapuló könyvvizsgálói jelentésben.

Mivel a kamara nem rendelkezik hatáskörrel számviteli szabályozási kérdésekben, ezért a kérdéskörrel kapcsolatban felmerült problémát a kamara szakértői bizottsága jelezte egyrészt a Pénzügyminisztérium felé, másrészt mindezekről nemrégen tájékoztatást adott a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének. A témával kapcsolatos esetleges további fejleményekről tájékoztatni fogjuk a tagságot.

Szakértői Bizottság