Összefoglaló a XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferenciáról

2015. szeptember 3-4. között huszonharmadik alkalommal rendezte meg a kamara az Országos Könyvvizsgálói Konferenciát "Jelen és jövő - a szakma kérdései" címmel, melynek idén is Visegrád adott otthont. A visszajelzések alapján a rendezvényen megjelent több, mint 300 könyvvizsgáló kifejezetten hasznos, magas színvonalú előadásokat hallgathatott meg – immáron hagyományosnak mondható – 4 szekcióban.

Az alábbiakban részletes összefoglalót olvashatnak a konferenciáról, valamint az elhangzott előadásokat tudják letölteni.

Plenáris ülés összefoglalója

1. szekció összefoglalója

2. szekció összefoglalója

3. szekció összefoglalója

4. szekció összefoglalója

Tovább az előadásokhoz

Összefoglaló a konferenciáról

Plenáris ülés

A konferencia fókuszában idén a könyvvizsgálat jövőjének kérdése állt. Dr. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke nyitó beszédében elismerte: a könyvvizsgálói szakma nem egy hálás és könnyű feladat, mivel az elmúlt évtizedben állandóan igazolnunk, bizonyítanunk kellett azt, hogy szakmailag értékes, szükséges és indokolt a könyvvizsgáló munkája, és hogy a könyvvizsgálat a piacgazdaság működésének egyik fontos, nélkülözhetetlen tényezője, mert alátámasztja a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről nyilvánosságra hozott információinak megbízhatóságát és hitelességét. Nagyfokú a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, sok a kétkedő, keserű gondolat, az elrettentések, a felelősségre vonással, börtönnel való fenyegetések miatti félelem. Mind többen teszik fel a kérdést: mennyit is ér ma és holnap mennyit fog érni a könyvvizsgálói igazolvány? Egyre több könyvvizsgáló érzi az értékhatár emelés, a brókerbotrányok negatív következményeit, a bizalom- és a piacvesztést. A kamarai törvény szigorítása miatt összesen 741 kamarai tagunk veszíti el 2017. december 31-ével a pénzügyi, befektetési vállalkozási, pénztári és biztosítási minősítését, amit egy vizsga letételével szerezhet meg újra. Érdekes adatként emelte ki, hogy a nyár folyamán 80 fölötti kérelem érkezett ezen minősítések gyakorlattal igazolt megszerzésére.

Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára előadásában a gazdaságpolitika és könyvvizsgálat kapcsolatáról beszélt. Első helyen emelte ki, hogy a kormány nem tervez érdemi változást a gazdaságpolitikában, ami azt jelenti, hogy azok a célok, melyek 2010-ben már megfogalmazásra kerültek, változatlanul fennállnak - csak azon eszközök frissülnek, amikkel ezen célokat a kormány elérni próbál. A legfőbb ilyen célok között említette a pénzügyi, költségvetési stabilitás fenntartását, erősítését; a növekedés fenntartását, fokozását, az értékteremtő, innovatív munka támogatását, valamint az államadósság-csökkentés, a 3% alatti hiány, illetve a devizakitettség visszafogását.

Az adórendszer kapcsán is változatlan irányokról beszélt, így továbbra is cél a munkát terhelő adók csökkentése (szja csökkentése, családi adókedvezmények növelése, foglalkoztatás költségeinek célzott csökkentése), a fogyasztási-forgalmi adók szinten tartása (célzott áfa-csökkentés); a hatékonyság javítása szabályozási/szervezeti megoldásokkal, ehhez kapcsolódóan pedig a jogkövető magatartás elősegítése, illetve a megfelelő szankciók kidolgozása. Az adók beszedésénél a helyettes államtitkár kitért arra, hogy 2014-re 80 milliárd forinttal nőtt az szja-ból származó adóbevétel (6%), aminek három oka van: többen dolgoznak, emelkedtek a bérek, valamint többen jelentették be a dolgozóikat, vagyis fehéredett a foglalkoztatás. A nyugdíj- és egészségbiztosítási alapok bevétele 200 milliárddal emelkedett (8%), a társasági adóból származó adóbevétel 70 milliárddal (22%) emelkedett, melyből a fehéredés egyedül 36 milliárddal járult hozzá a növekedéshez - a maradék a gazdasági növekedésnek köszönhető. Az általános forgalmi adónál 180 milliárdnyi többletbevétel jött be a egyedül a fehéredési intézkedéseknek köszönhetően, 2013-hoz képest összesen 8% bevételnövekményt realizáltak. Pankucsi köszönetet mondott a könyvvizsgálóknak a gazdaság kifehérítéséhez való hozzájárulásokért. Újdonságként jelentette be, hogy az adózást, illetve magát az adórendszert is a gazdasági növekedés szolgálatába szeretnék állítani. Mint elmondta, az adóztatás jellege egyértelműen és közvetlenül hat az ország versenyképességére, mivel az közvetlenül hat azokra a vállalkozásokra, melyek meghatározzák, hogyan tudunk termelni / szolgáltatni, milyen foglalkoztatásunk és exportunk lehet. Minél versenyképesebb egy adóhatóság illetve egy adórendszer, annál versenyképesebben tudjuk serkenteni a növekedést. Ez a gyakorlatban egy szolgáltató és ügyfélbarát adóhatóság megteremtését fogja jelenteni, melynek érdekében már több munkacsoport vizsgálja azt, hogy hogyan lehet a NAV-ot és Art-t megújítani. Terv szerint januártól már egy teljesen újfajta adóhatóság lépne működésbe, mellyel alapesetben az adózóknak nem is kellene kapcsolatba lépniük egészen addig, míg „nincs valami baj”. Az Art. egyik legnagyobb változásaként a „jó” és „rossz” adózók megkülönböztetését hozta fel példaként: az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége jövőben célzottan a rossz adózók felé irányulna, a jó adózók felé pedig ezt a jövőben szolgáltatási tevékenység váltaná fel.

A könyvvizsgálatra rátérve a helyettes államtitkár megerősítette azt a pár hónapja elhangzott bejelentését, miszerint egy új felügyeleti funkció, vagy egy új ágazati közfelügyelet is kialakításra fog kerülni. A brókerbotrány kapcsán elismerte, hogy ez számos olyan témát és kérdést hozott felszínre, amikkel a múltban nem foglalkoztak kellő súllyal. A helyettes államtitkár az NGM által lefolytatott ellenőrzések során tapasztalt legsúlyosabb hiányosságok között első helyen említette a megdöbbentően alacsonyan megállapított könyvvizsgálati díjakat, mely mind megbízói, mind hatósági oldalon kérdéseket vet fel, hiszen alacsony díjért érdemi munka nem várható el. Szintén a hiányosságok között sorolta fel az IFRS ismeretek, a szakmai szkepticizmus és az IT vizsgálat hiányát. Hangsúlyozta, hogy a standard betartása nem csak kötelesség és elvárás, hanem – és erre a pont a brókerbotrány világított rá – a legnagyobb önvédelmi eszköze a könyvvizsgálónak, hiszen így be tudja bizonyítani, hogy mindent elvégzett, amit kell, és ezt le is dokumentálta.

Elmondta, hogy a könyvvizsgálók vonatkozásában egy nagyon szigorú elmozdulás történt: a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztéséről szóló 2015. évi LXXXV. törvény több helyen érinti a könyvvizsgálatot, legkoncentráltabban az 56-78. §-okban, melyek a kamarai törvényt változtatták meg. Hangsúlyozta, hogy ez nem jogharmonizáció, nem az az audit reform, melyet minden uniós tagállamnak át kell vennie 2016. júniusig - ennek átvétele még folyamatban van, előreláthatóan jövő év elején lesz a kormány elé benyújtva. A fenti törvény kapcsán jelentős szigorítások jelentek meg – évközi hatálybalépéssel – a rendszerben. A közfelügyelet új funkciókkal került kibővítésre, mivel a kormány úgy ítélte meg, hogy az a munka, mely a minisztériumban folyik, az valóban garanciát jelenthet arra, hogy a jövőben még inkább elkerülhetőek lehetnek az ehhez hasonló botrányok. Az egyik, mindenki számára markáns változásokat hozó újításként kibővült a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók köre. Míg a korábbiakban a tőzsdei kibocsátók, legnagyobb bankok, biztosítók és befektetési vállalkozások tartoztak ide (ez utóbbiak száma a magas limit miatt nulla db volt), az új törvénnyel a tőzsdei kibocsátókon túlmenően már értékhatár nélkül, gyakorlatilag az összes hitelintézet, az összes biztosító, az összes befektetési vállalkozás ilyennek minősül majd – függetlenül ezek méretétől. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy NGM-es felmérés szerint kb. 3,5-szer annyi közérdeklődésre számot tartó cég lesz Magyarországon, illetve kb. kétszer annyi könyvvizsgáló tartozik majd a közfelügyelet hatálya alá, mint eddig. A magyar piaci sajátosság érdekességeként említette, hogy ez a kétszer annyi könyvvizsgáló szinte kivétel nélkül mind egyéni, vagy nagyon kis cégben dolgozó könyvvizsgálót jelent, vagyis a közérdeklődésre számot tartó piac nagymértékben támaszkodik a kkv-nak minősíthető könyvvizsgálókra. Hozzáfűzte, hogy ez előzetes aggályokat ébreszthet az ebben a szektorban tapasztalható alacsony árak miatt, de éppen ennek köszönhetően piac-tisztulás is várható majd a közérdeklődésre számot tartók könyvvizsgálói között.

A másik nagy változás a minősítésekhez kapcsolódik. Komoly egyeztetés indult a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Tárca között a kormány koordinációjával, ahol a cél közös volt: megerősíteni a szabályrendszert, ami alapján valaki el tud jutni egy minősítést igénylő intézményhez könyvvizsgálni. Ennek eredményeként a jövőben a közfelügyelet adja ki a minősítéseket a könyvvizsgálók számára. A másik, talán legérzékenyebb módosítás a törvényben az, hogy a jövőben, ha és amennyiben bebizonyítható egy adott könyvvizsgálóról, hogy nem jól látta el a feladatát, azonnali hatállyal felfüggeszthető lesz a minősítése, így az adott megbízást a felfüggesztés ideje alatt a könyvvizsgáló nem folytathatja. A felfüggesztés ideje alatt a közfelügyeletnek le kell folytatnia majd egy eljárást a könyvvizsgálóval szemben, melyben megvizsgálják, hogy a felügyelet/ÁSZ részéről felmerült gyanú tényleg megalapozott-e. Ha a gyanú megalapozott, akkor ennek megfelelően (akár szankciók kiszabásával is) el fog járni a közfelügyelet, ha nem volt megalapozott, akkor lezáródik a felfüggesztés, és a könyvvizsgáló tovább folytathatja a munkáját. Ezzel a rendelkezéssel a gyors eljárás lefolytatásának lehetőségét teremtette meg a jogalkotó, a korábbi rendszerben ugyanis nem volt lehetőség a helyzetek megfelelő, azonnali kezelésére. A legnépszerűtlenebb előírás a pénzügyi szektorok könyvvizsgálatához szükséges minősítések megszerzését vizsgához köti, aminek a lebonyolítás a kamara feladata, a szabályait pedig a közfelügyelettel együtt kell kidolgoznia. Azok, akiknek jelenleg is van ilyen minősítése, nem veszítik el ezen minősítésüket, és vizsgát sem kell most tenniük, de 2017 végéig nekik is le kell vizsgázniuk.

A tőzsdei kibocsátók specialitásai más, pénzügyi intézmények könyvvizsgálóitól eltérő tudást feltételez, ezért egy új, kibocsátói minősítés is bevezetésre került. 2018 után csak ezen minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló láthatja el a kibocsátóknál a könyvvizsgálói tevékenységet. Ez természetesen nem váltja ki az összes többi minősítést, vagyis egy tőzsdén jegyzett bank könyvvizsgálójának nem csak kibocsátói, de pénzügyi intézményi minősítéssel is rendelkeznie kell.
A jogszabály többlet-feltételeket is meghatároz, így például egy bank könyvvizsgálójától nem csak azt követelik majd meg, hogy – átesve a szükséges vizsgán – pénzügyi intézményi minősítése legyen, hanem rendelkeznie kell banknál szerzett gyakorlattal is, amit – együttműködésben és egyetértésben a felügyelettel, az MNB-vel – a közfelügyeleti hatóság fog igazolni. Ezzel biztosítható lesz, hogy azon könyvvizsgálók foglalkoznak majd hitelintézetekkel, akik már „élesben” is szereztek banki tapasztalatot.
A közfelügyeleti hatóság által, saját eljárásában alkalmazható szankciórendszer is változik a könyvvizsgálat vonatkozásában. Korábban a hatóság vétség megállapítása esetén továbbképzésre tudta csak kötelezni a könyvvizsgálót, vagy a kamarának át tudta adni fegyelmi eljárás lefolytatására, figyelmeztetést tudott adni írásban, illetve nemrégtől már új könyvvizsgálat lefolytatására is kötelezhette a könyvvizsgálót. Ez a rendszer szigorúbb irányba bővült: a módosítással már pénzbírságot is kiszabhat a közfelügyeleti hatóság, melynek összege természetes személy könyvvizsgálók esetében 100 E Ft-tól 100 M Ft-ig terjedhet, míg könyvvizsgáló cégek esetében a felső határ 500 M Ft. Az NGM reméli, hogy nem kell a jövőben ehhez a szankciókhoz nyúlni: az elrettentő tételek a könyvvizsgálókat csupán még alaposabb munkavégzésre sarkallják majd. A közfelügyeleti hatóság másik új szankcionálási eszköze a tevékenységtől való eltiltás lehetősége.

A magasabb összegű felelősségbiztosításra a korábbi, kamara által alacsony összegben (5 M Ft) megállapított felelősségbiztosítás miatt volt szükség, mely sok esetben nem nyújt elég fedezetet az okozott kárért, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó vállalkozásokra. Emiatt a törvény a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások könyvvizsgálóinak felelősségbiztosítását természetes személy esetén minimum 100 M Ft-ra, cégek esetén 500 M Ft-ra emelte. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy kizárólag cégben könyvvizsgáló kamarai tagnak nem kell külön felelősségbiztosítást kötnie, de elvárás, hogy a cégnek legalább 500 M Ft-os kárt fedező biztosítással kell rendelkeznie. Elismerte, hogy ennek a magasabb összegű biztosításnak ára van, így valószínűleg (mivel ez a díjba már nem fog beleférni) a kirívóan alacsony áron elvállalt megbízások meg fognak szűnni.
A cégrotáció intézménye hosszú évekre ügyfeleikkel összenőtt könyvvizsgálók kiszűrése miatt került be a törvénybe. A helyettes államtitkár elismerte, hogy az évek alatt jó munkakapcsolat alakulhat ki a könyvvizsgáló és az ügyfele között, mely a cég stabilitását és a pénzügyi fegyelmét javíthatja ugyan, de a másik oldalról felmerülhet a függetlenségi szabályok kérdése is. Felmerülhet annak a veszélye, hogy minél tovább van a könyvvizsgáló egy huzamban az adott ügyféllel, annál inkább azonosulni fog az ügyvezetés vagy a tulajdonos döntéseivel, annál egyértelműbb lesz minden folyamat, amit lát a cégnél, annál kevésbé lesz kritikus az adott ügyféllel szemben. A folyamatos szkepticizmus fenntartása tehát különösen a pénzügyi intézmények esetében elvárt. A cégrotáció intézményét a jogalkotó úgy alkotta meg, hogy nem csak a korábbi könyvvizsgáló személyét, hanem a könyvvizsgáló céget is rotálni kell a közérdeklődésre számot tartók körében. A jövőben 5 évig lehet egyhuzamban valaki egy közérdeklődésre számot tartó cég könyvvizsgálója, majd 4 éves „kihűlési” periódus után ugyanazt a könyvvizsgálót újra lehet választani. A most érvényben lévő, de 2015-ön, 2016-on, esetleg 2017-en túlmutató megbízásokat a törvényben lévő átmeneti rendelkezésnek megfelelően nem kell megszüntetni, van 5 éve az ügyfélnek arra, hogy gondoskodjon új könyvvizsgálóról. Ahol viszont megszűnt a megbízás, ott már figyelembe kell venni az új szabályokat, és csak akkor lehet újrakötni a szerződést a könyvvizsgálóval, ha előtte kevesebb, mint 5 évig volt megbízva az adott könyvvizsgáló.

A titoktartási szabályok változásáról elmondta, hogy titoktartási kötelezettség mellett, de a jövőben a könyvvizsgálók a felügyeleti szervvel (MNB) is kötelesek együttműködni, amikor az felügyeleti tevékenységének körében megkeresi a könyvvizsgálókat.
Az új jogszabály a közérdeklődésnek számot tartó cégek könyvvizsgálói számára a nem audit szolgáltatásokat is tiltja. A rendelkezés sajátossága az, hogy nem csak akkor tiltja a nem audit szolgáltatások nyújtását, amíg a könyvvizsgálói megbízatás tart, hanem már a megbízást megelőző üzleti évben sem lehet a könyvvizsgálónak más üzleti kapcsolata az ügyfelével. Jelen változás 2017-től lép hatályba.

Pankucsi a standardalkotás kapcsán kifejtette, hogy jelenleg a kamara alkotja / határozza meg azon standardokat, melyeket a könyvvizsgálóknak a munkájuk során be kell tartaniuk. Piaci vagy más igények miatt azonban más, többlet tevékenységet is elvárhatnak, mint amit korábban megtettek, így külső felkérésre a kamarának egy-egy konkrét témában is szakmai standardot kell majd alkotnia a jövőben. Példaként említtette, hogy ha az MNB pénzügyi felügyeleti ága arról szeretne megbizonyosodni, hogy egyes esetekben, értékelések ellenőrzésekor a könyvvizsgálók biztosan átmentek bizonyos módszertani lépéseken, és nem választottak más módszert – ezt oly módon lehet csak szavatolni, hogy be kell építeni a magyar könyvvizsgálati standardok rendszerébe. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy ha van igény arra, hogy speciális eljárásokat végezzenek az egyes könyvvizsgálók, akkor ezt standardok formájában meg lehessen valósítani. A legtöbb módszertani és vizsgálati kérdést a megfelelő standardalkotással megnyugtató módon mindenki számára egyértelműen le lehet fektetni: a könyvvizsgálóknak ez azért jó, mert tudni fogják egyrészt, hogy mi az, amit számon kérnek rajtuk, másrészt szerződéskötéskor tudni fogják, hogy milyen munkát kell elvégezni, ennek milyen idő-, és kapacitásigénye van, amit a díjakban is tudnak érvényesíteni.

Pankucsi beszéde végén kitért az új, nemrégiben bejelentett egységes ágazati közfelügyeletre is. Elmondta, hogy annak a felügyeleti tevékenységnek, melyet a nemzetgazdasági tárca a könyvvizsgálat vonatkozásában ellát, van egy fajta piactisztító, kedvező hatása a piaci folyamatokra, ezért ezt a felügyeletet a könyvelők, adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők vonatkozásában is szeretné ellátni. Ha ez a felügyelet feláll, akkor egységes felügyeleti elvek vonatkoznak majd a könyvelőkre, adótanácsadókra és könyvvizsgálókra. Meggyőződése, hogy a könyvvizsgálóknak is egyszerűbb dolga lesz majd, ha a szorosabb felügyelet alatt álló könyvelői társadalom által összeállított beszámolókat kell majd vizsgálniuk. Elismerte, hogy jelenleg komoly hiányosság az, hogy a könyvelő szakmaiatlanságát soha senki nem veti fel irányukba. Ezzel nem támadást akarnak indítani a könyvelők ellen, és nem is olyan típusú adminisztrációt akarnak rájuk terhelni, amellyel teljesen ellehetetlenítik a munkájukat, hanem számon kérhető, működőképes irányba szeretnék terelni a szakma ezen rétegét is. Reményeik szerint azon túlmenően, hogy megtisztul, homogénebb lesz a szakma, az ágazati közfelügyelet állami garanciát jelent majd a magas színvonalú szolgáltatásokra, a pénzügyi fegyelemre és az adóbevételekre.

Zárásképp Pankucsi elmondta, hogy a kormánynak nem célja büntetni a könyvvizsgálókat, pusztán arra ösztökélik a közérdeklődésre számot tartó ügyfelek könyvvizsgálóit, hogy alaposan mérjék fel az ezzel járó munkát, kérjenek fel szakértőket, alaposan dokumentáljanak mindent, végezzenek kellő mennyiségű kontrollvizsgálatokat – és az alapos munkát megfelelő díjazásért cserébe végezzék el.

A konferencia plenáris ülése a Dr. Bartók Nagy András életműdíj átadásával fejeződött be.
 

2. szekció összefoglalója (készítette Fridrich Péter, szekcióvezető)

Az idei évben a módszertani szekció előadásai két fő témakör köré csoportosultak. Az egyik a könyvvizsgálati szakma jövőjével foglalkozott, ezen belül is kiemelten azzal a témakörrel, hogy az egyes szabályozó szervezetek, hatóságok (mint például a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Könyvvizsgálói Közfelügyelet, a Magyar Nemzeti Bank) mit várnak a könyvvizsgálótól, milyen változások várhatók a könyvvizsgálat környezetében hazánkban. E témakör tulajdonképpen folytatása volt a plenáris ülésen Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár úr által elmondott felvetéseknek, az itt elhangzottakat bontotta ki különféle aspektusok szerint. Ebbe a vonulatba tartozott az MNB munkatársai (Nagy Koppány és Major Antal urak) által tartott előadás, amelynek lényegi részében ismertetésre került, hogy a pénzügyi felügyelet milyen információkat várna, valamint milyen kérdéskörök vizsgálatát kérné a könyvvizsgálótól. Ami kérdésként merült fel ezzel összefüggésben, mivel ezen igények egy része jelentős átfedésben van a felügyelet jelenlegi feladataival, ezentúl a könyvvizsgáló venné át a felügyeleti feladatok egy részét? Ezt követte Molnár Csilla NGM főosztályvezető előadása a közfelügyeleti minőség-ellenőrzés tapasztalatairól, aminek végső konklúziója volt, hogy a közfelügyelet vizsgálatai alapján a könyvvizsgálók egy része nem kellően szkeptikus az ügyfelekkel szemben, valamint hiányzik a kockázat és kontroll alapú megközelítés a tervezés és végrehajtás során. A harmadik előadás Dr. Gárdos Péter prezentálásában a könyvvizsgáló polgári jogi felelősségének kérdéskörével foglalkozott, figyelemmel az e területen bekövetkezett jogszabályi szigorításokra. Bár időben elcsúszva, de ehhez a témakörhöz tartozott Szabó Zsuzsanna és Mádi-Szabó Zoltán közös előadása, amely részben az előző felvetésekre adandó kamarai válasznak is tekinthető, hiszen a kamarai minőség-ellenőrzés megújulásával, várható változásaival foglalkozott. Az előadásban a továbbfejlődés irányaként került megfogalmazásra az adatszolgáltatás bővítése, a könyvvizsgáló és a megbízások kockázat alapú kiválasztása, a módszertan „szigorítása” (például a vizsgált megbízások számának és ráfordítható idő növelése, a könyvvizsgálói szkepticizmus, valamint a csalás, hamisítás területeinek kiemelt vizsgálata, a szankciók alkalmazásának szigorítása).

A szekció másik fő témaköre – hűen a szekció nevéhez – maga a könyvvizsgálati módszertan néhány kiemelt területe volt. Ennek keretében hallhattunk előadásokat az adózási témakör könyvvizsgálatával kapcsolatban, Dr. Adorján Csaba úr az általános módszertani kérdésekkel, míg Siklós Márta egy speciális területtel, az EKÁER rendszer és az ÁFA kapcsolatával foglalkozott. Annak érdekében, hogy a módszertan keretében is foglalkozzunk a jövővel, Ladó Judit tartott előadást a könyvvizsgálati standardok közeljövőben várható változásairól, különös tekintettel a könyvvizsgálói jelentéssel foglalkozó standardokra.

Összefoglalva megállapítható, hogy – figyelembe véve a közelmúlt pénzügyi botrányait is – mind a kamarának, mind a könyvvizsgálati szakmának mélyreható önvizsgálatot kell tartania, melynek következményeként a szakmának várhatóan jelentős megújuláson kell átesnie. Ennek első lépéseként, külső és belső konzultációkkal tisztázni kell a könyvvizsgálat hatókörét és szerepét.

A 3. szekció összefoglalója (készítette Dr. Hegedűs Mihály, szekcióvezető)

Az államháztartás könyvvizsgálata széles spektrumot ölel át, ezért az előadások is hasonlóan széles körben tárgyalták a számviteli változásokat a költségvetési szektor könyvvizsgálatának helyzetét.
Dr. Kézdi Árpád előadása során kiemelte, hogy a költségvetési elszámolásokra, valamint az államháztartás alrendszereibe tartozó szervezetek vagyonának meghatározott körére sajátos törvényi rendelkezések irányadók. A számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a kormányrendelet kifejezetten elrendeli. A kormányrendelet a számviteli törvény fogalmait használja, épít azokra, azonban számos sajátos szabályt kell figyelembe venni.
Sebestyén Gabriella előadásában hangsúlyozta, hogy az államháztartásról szóló törvény 2015. január 1-jei hatállyal az államháztartás önkormányzati alrendszerében pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés végzését írja elő a Magyar Államkincstár számára, amelyre vonatkozólag az eljárásrendi kérdések szakmai szabályokat, módszerek kidolgozásra kerültek. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a Magyar Államkincstár kifejezte kölcsönös együttműködési szándékát a fenti ellenőrzési feladat szakmai-módszertani kérdéseinek egyeztetése érdekében.
Hegmanné Nemes Sára új pályázati lehetőségekre hívta fel a figyelmet
a kutatás- fejlesztés-innováció területén. Előadásából kiemelte, hogy a pályázatok pénzügyi elszámolása során szükség van a könyvvizsgálati munkára, ugyanakkor az uniós pályázatok ellenőrzése során a könyvvizsgálói szkepticizmusnak fokozattan működnie kell.
Dr. Kiss Pál előadásában a pénzügyi végrehajtási társulás, mint az egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére létrehozott hatósági igazgatási társulás előnyeit mutatta be. A társulás előnyeként kiemelte, hogy az átnyúlhat a járások határain, amely megnyitja a távlatokat, nincs számbeli korlát, és a községek mellett a városok is szóba jöhetnek.
Ámon Gábor a könyvvizsgálat szakmai kockázatai közül változó kockázati profilt emelte ki. Előadása során rámutatott arra, hogy a könyvvizsgálatnak számos feladata van a csalások vizsgálata során. A releváns kontrollok megismerésekor a könyvvizsgálónak – a gazdálkodó egység munkatársaival készített interjúkon felül végrehajtott eljárások révén - értékelnie kell ezen kontrollok kialakítását, és meg kell állapítania, hogy bevezették-e azokat. Kiemelte, hogy a könyvvizsgálónak kontrollok teszteléseit kell terveznie és végrehajtania, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen a releváns kontrollok működési hatékonyságára.

4. szekció összefoglalója (készítetteDr. Gyöngyösi József, szekcióvezető)

Urbán Zoltán - A Microsoft felhő szolgáltatások ereje a csalás elleni küzdelemben
A Microsoft felhő alkalmazások erejét mutatta be érzékeltetve oly módon, hogy azt adattárolás és adatkezelés megbízhatóságát és biztonságát a „mezei felhasználó” is elérheti az általuk biztosított eszközökkel. A nagy rendszereknél elvárt és előírt biztonsági szintek a felhő-felhasználók számára is biztosítottá válnak, mindez elérhető piaci környezetben. Az osztott adattárak nagy biztonsággal és ellenőrzött környezetben hozhatók létre a felhőben. Kiszélesíthető a könyvvizsgálati feladatvégzése az úgynevezett csoportmunka lehetőségeivel. Mindemellett a vizsgálatok dokumentálása megbízható adattárolás mellett valósítható meg.
Tusnádi Márta - "ADATEXPORT" - Csalásra utaló jelek kimutatása az adatállományokban
Az AUDIT.XML adatexport lehetővé teszi, hogy a könyvvizsgáló különböző anomáliákat mélységében vizsgálhasson. Az előadó a gyakorlatból vett példákon keresztül került mutatatta be, hogy a gyanú felmerülése esetén mikor és miért van szükséges további, és más irányú vizsgálat végzése. Mindez akkor végezhető, ha a művelet nyomot hagy a könyvelésben. A gyanú kezelését a vevő/árbevétel konstelláción keresztül mutatta be.
Dr. Polyák Imre - "Ha már az AUDIT.XML nem elég" - Szakértő igénybevétele
Az AUDIT.XML-t előállítása a könyvelő rendszereknél még nem általános. Az adatbázis hibák felderítése milliós rekordszám esetén a könyvvizsgálók eszközrendszerét próbára teszi. A könyvelési hibák sajátosságait vette górcső alá, és saját esetein keresztül mutatta be azok felderítését és kezelését.
Ruszin Zsolt - "JELENTÉS PAPÍRMENTESEN" - avagy az illetéktelen személyek által kiállított és hamis jelentés közzétételének megakadályozása
Az elektronikus dokumentumkezelés biztonsága az elektronikus aláírás alkalmazásával szinte a legnagyobb biztonságot adja a dokumentum eredetiségének megítélésében. A törvényi szabályozás ennek alkalmazását már teljes körűen lehetővé teszi, azonban alkalmazása még mindig szűk körben történik. Eseteket sorolt fel arra vonatkozóan, hogy a törvény által kötelezően közzé tett hibás dokumentumok kezelése, alkalmatlanságának megítélése, az esetleges törvénysértés a napi életben hogyan működik.
 

Előadások

Letöltés	Előadó	Előadás címe
Plenáris ülés
	Dr. Lukács János	Jelen és jövő - a szakma kérdései
	Pankucsi Zoltán	Gazdaságpolitika és könyvvizsgálat
I. Általános szekció
	Mészáros László	A számviteli törvény változásai
	Dr. Bodzási Balázs	A Ptk. várható módosítása - szükség van-e módosításra?
	Gion Gábor	Az üzleti visszaélések és vállalati csődök könyvvizsgálati kihívásai és az azokra adható lehetséges válaszok
	Rakó Ágnes	Az IFRS-ekre történő átállás gyakorlati kihívásai: folyamatok, rendszerek, számviteli kérdések
	Szabóné dr. Veres Tünde	A transzferárazásról másként
	Bary László	A könyvvizsgálat és a BIZALOM - avagy a nagy port kavaró pénzintézeti ügyek és a könyvvizsgálók valódi érintettsége
II. Módszertani szekció
	Major Antal Nagy Koppány	Követelmények az MNB felügyelete alá tartozó szervezetek könyvvizsgálóival szemben
	Molnár Csilla	A közfelügyeletei minőség-ellenőrzés
	Dr. Gárdos Péter Ph.D.	A könyvvizsgáló felelőssége a megváltozott szabályok szerint
	Dr. Ladó Judit	A könyvvizsgálati standardok változásai
	Dr. Adorján Csaba	Az adók könyvvizsgálatának módszertana
	Siklós Márta	Az áfa és az EKÁER
	Szabó Zsuzsanna Mádi-Szabó Zoltán	A kamarai minőség-ellenőrzés megújulása
III. Költségvetési szekció
	Dr. Kézdi Árpád	A számviteli törvény államháztartási vonatkozásai
	Sebestyén Gabriella	A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei
	Hegmanné Nemes Sára	A költségvetés, oktatás, pályázat és a könyvvizsgálat kapcsolata
	Dr. Kiss Pál	Pénzügyi végrehajtási társulás – három járásban
	Ámon Gábor	Korrupció és csalás a hétköznapokban
IV. Informatikai szekció
	Urbán Zoltán	A Microsoft felhő szolgáltatások ereje a csalás elleni küzdelemben
	Tusnádi Márta	„ADATEXPORT” – csalásra utaló jelek kimutatása az adatállományban
	Ruszin Zsolt	„Jelentés papírmentesen”, avagy az illetéktelen személyek által kiállított és hamis jelentés közzétételének megakadályozása