Osztalék előleg kifizetéséhez kapcsolódó jogszabályi áttekintés

Közbenső mérleg [2000. évi C. törvény 21. §]

A gazdasági társaságokról szóló törvény - egyes társasági formáknál - az osztalékelőleg fizetése feltételeként közbenső mérleg készítését írja elő. Ezen túlmenően a törvény előírásai szerint közbenső mérleg szolgálhat alapjául - egyéb feltételek teljesülése mellett - saját részvények (ide értve a visszaváltható részvényt is) visszavásárlásának (megszerezésének), a részvénytársaság alaptőkéjének az alaptőkén felüli vagyonából történő megemelésének. A törvény szerint ezt a közbenső mérleget a számviteli törvény szerinti általános szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. Mivel a közbenső mérleggel vagy az osztalékelőleg fizetés megalapozottságát (azt, hogy van és év végén is lesz az osztaléknak fedezete) kell alátámasztani vagy a részvénytársaság saját részvényei visszavásárlásának, vagy alaptőkén felüli tőkéből történő tőkeemelésének szolgál alapul, indokolt a szigorú követelmény támasztása (amiből az is következik, hogy ahol kötelező a könyvvizsgálat, ott a közbenső mérleget is auditálmi kell).
A könyvviteli nyilvántartásokat nem kell (nem lehet) lezárni. Nincs az üzleti évnek vége, de biztosítani kell a leltár összeállításával, hogy a közbenső mérleg, az azt alátámasztó eredménykimutatás a közbenső mérleg vállalkozó által meghatározott fordulónapjára vonatkozó analitikus és főkönyvi könyvviteli nyilvántartások adatai alapján készüljön. Az eszközök és a források év végi értékelésére vonatkozó előírások megtartásával, korrekcióival (értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés elszámolásával, céltartalék-képzéssel, időbeli elhatárolásokkal), az azokat bizonyító külön számításokkal. A közbenső mérleg készítéséhez végzett számítások eredményét, az esetleges korrekciókat az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokban, a könyvelésben nem szabad szerepeltetni.
A közbenső mérleg fordulónapját a törvényi előírások konkrétan nem határozzák meg, azt az adott gazdasági társaság hatáskörébe utalják azzal, hogy az - a közbenső mérleg céljával összefüggésben - a lehető legközelebbi legyen (figyelembe véve az elkészítéséhez szükséges időt is) a közbenső mérleg elkészítésének okául szolgáló döntés időpontjához.
Amennyiben a vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat, azt a közbenső mérleg felülvizsgálatánál is megfelelően figyelembe kell venni.

Az eredmény felhasználása [2000. évi C. törvény 40. §]

A törvény az osztalékelőleg, az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény utáni kamat kifizetésének, továbbá a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésének feltételeit úgy határozza meg (az eredmény említett módon történő felhasználása után a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkének legalább akkorának kell lennie, mint a jegyzett tőke összege), hogy az csak a valóban rendelkezésre álló, a jegyzett tőkét meghaladó, szabad rendelkezésű saját tőke terhére történhessen, vagyis az osztalékelőleg, az osztalék, a részesedés, illetve a kamatozó részvény utáni kamat kifizetése, továbbá a tőkeemelés miatt a hitelezői érdek ne sérüljön. Ennek megfelelően a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés csak akkor valósulhat meg, ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt.
A módosított 2006. évi IV. törvény újraszabályozta az osztalékelőleg kifizetésének feltételeit.

Osztalék:

A 2006.évi gazdasági társaságokról szóló IV. törvény szerint felosztható, és a taggyűlés által felosztani rendelt eredményből a tulajdonost az üzletrésze arányában, illetve a Társasági szerződésben rögzítettek szerint megillető rész.

Osztalék előleg:

A két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban a nyereség, illetve a szabad eredménytartalék terhére a taggyűlés által a tagoknak kifizetni rendelt hányadot osztalékelőlegnek nevezi a Gt.133.§-a. Az osztalékelőleg abban különbözik az osztaléktól, hogy nem tekinthető végleges kifizetésnek, véglegessé csak akkor válik, ha az osztalék kifizetés szabályai szerint megállapítható, hogy a társaság valóban fizethet osztalékot

A 2006.évi IV. törvény 133.§-sa lehetőséget ad arra is, hogy a taggyűlés osztalékelőleg fizetése felől határozzon. Ennek azonban szigorúak az előírásai. Az osztalékelőleg fizetésének alapvető feltétele, hogy a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alapján ennek ne legyen akadálya, és a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke a kifizetés folytán ne csökkenjen a törzstőke összege alá. Osztalékelőleg fizetésére továbbá csak akkor kerülhet sor, ha a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján az derülne ki, hogy nincs meg az osztalékfizetés jogszabályi feltétele. Ez a helyzet akkor következik be, ha az derül ki, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke mértékét.

Tekintettel arra, hogy osztalékelőleg fizetésére csak a tagok előbb említett nyilatkozata birtokában kerülhet sor, a b) pont alapján a tagok visszafizetési kötelezettsége automatikusan beáll. Ebben az esetben nem lesz alkalmazható az osztalékfizetésre vonatkozó rendelkezés [Gt. 134. § (4) bek.], hogy az osztalékot a társaság részére abban az esetben kell visszafizetni, ha a társaság bizonyítja a tagnak a rosszhiszeműségét.

Az osztalékelőleg fizetésének elhatározása mindig a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Lehetőség van arra is, hogy az osztalék előleg fizetése során a közbenső mérlegben (2000. évi C. tv. 21. §) foglaltakat a mérleg forduló napjától számított hat hónapon belül figyelembe vegyék. Ebben az esetben osztalék előleg fizetése a fent említett számviteli törvény szerinti mérleg alapján is fizethető.

Részvénytársaságok esetében:

221. § (1)¹ Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban - ha az alapszabály azt megengedi - a részvénytársaság közgyűlése osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha
a) a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a részvénytársaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel. A kifizetés azonban nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet az alaptőke összege alá, továbbá
b) a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a 219. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.
Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető.
(2) Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatóságot arra, hogy a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása mellett a közgyűlés helyett határozzon osztalékelőleg fizetéséről.
(4)² Osztalékelőlegként a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A független könyvvizsgálói jelentés elkészítésénél az alábbiakat célszerű figyelembe venni.

Maximális osztalékelőleg mértékének levezetése
+Jegyzett tőke
-Jegyzett, de be nem fizetett tőke
+Tőketartalék
+Eredménytartalék
+Lekötött tartalék
+Értékelési tartalék
+Képződött eredmény
=SAJÁT TŐKE
-Lekötött tartalék
-Értékelési tartalék
-Jegyzett tőke               
=Osztalékfedezet

+Pozitív eredménytartalék
+Képződött pozitív eredmény
=Osztalék forrása

A Szvt. 39. § (4) bekezdése alapján év közben is figyelembe kell venni az osztalék kifizetésére vonatkozó korlátot [39. § (3) bekezdés], miszerint a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a kifizetés után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
A 2004. évtől hatályos módosítás lehetővé teszi, hogy az eredménytartalék igénybevételével is számolhat a vállalkozás, azaz nem csak a tárgyévi adózott eredmény fizethető ki előlegként, hanem ez ki is egészíthető az előző években keletkezett eredménytartalékkal.
(A kiegészítés természetesen nem történik meg év közben, de a számításnál figyelembe lehet venni az eredménytartalékot.)

Az osztalékelőleg kifizetésére akkor kerülhet sor, ha

• a létesítő okirat (alapszabály, vagy társasági szerződés) ezt kifejezetten megengedi,
• az elfogadott közbenső mérleg szerint a fedezet rendelkezésre áll,
• ha a tulajdonosok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, ha a kifizetésének feltételei nem állnak fenn, vagy az éves beszámoló elfogadásakor a tulajdonosok nem döntenek osztalék kifizetéséről.
• a törvény (a felelősségteljesebb ügyvezetői magatartás erősítése végett) – a társasági szerződésre utalt lehetőségként – bevezeti az ún. fizetőképességi nyilatkozatot.
• A törvény szerint az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetőleg valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel.
• A jóváhagyott osztalékelőleg mértékét a banki előírások figyelembevételével ellenőrizni szükséges.
  (például:
             - a tőke ellátottsági mutató nem csökkenhet x % alá! vagy
             - az adózott eredmény bizonyos összege nem fizethető ki osztalékként, vagy
             - csak a bank engedélyével lehet a jóváhagyott osztalékot kifizetni.)

(1) Az utolsó két mondatot beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 273. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
(2) Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 13. § (2). Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) 5.