Felügyeleti Kockázatértékelés 2026

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA FELÜGYELETI KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE
A KÖNYVVIZSGÁLATI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KOCKÁZATOK

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: „Pmt.”) 28. § (1) bekezdése alapján az 5. §-ban meghatározott felügyeleti hatóság köteles felügyeleti kockázatértékelést végezni, amelynek során figyelembe veszi a szolgáltató, illetve az ágazat jellegét és méretét, továbbá a szolgáltatóra, illetve az ágazatra jellemző ügyfelek, termékek, szolgáltatások és alkalmazott eszközök sajátosságait, a szolgáltató jellegével és méretével arányos módon.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: „Kamara”), mint a Pmt. 5. § c) pontja szerinti felügyeleti hatóság, a Pmt. 28. §-ában foglaltak alapján elkészíti a jelen felügyeleti kockázatértékelést.
 

I. AZ ÁGAZAT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

A könyvvizsgálati ágazat kiemelt szerepet tölt be az átláthatóság, a pénzügyi integritás és az ország üzleti környezetébe vetett bizalom előmozdításában. A könyvvizsgálók független bizonyosságot nyújtanak a pénzügyi kimutatások valódiságával, valamint a számviteli standardoknak való megfeleléssel kapcsolatban, ezáltal a pénzügyi beszámolási rendszer alapvető elemét képezik.

A könyvvizsgálati szolgáltatók tevékenységét különösen az alábbi jogszabályok és szabályozó eszközök rendezik:

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény; 
• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: „Számviteli törvény”); 
• a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: „Kkt.”); 
• a Kkt. 4. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott standardok; 
• a Kamara Alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzatai; valamint 
• az egyéb, ágazatspecifikus szabályozó eszközök, amelyek elsősorban az érintett szervezetek sajátosságaiból fakadnak. 

A Kkt. 3. § (1) bekezdése alapján a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenység magában foglalja:

a) a gazdálkodó szervezeteknél a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló felülvizsgálatát, annak megállapítását, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, valamint annak igazolását, hogy megbízható és valós képet ad a gazdálkodó szervezet vagyoni és pénzügyi helyzetéről, illetve a működés eredményéről;

b) a gazdálkodó szervezet alapításakor, átalakulásakor és jogutód nélküli megszűnésekor szükséges, jogszabályban előírt értékelési, felülvizsgálati, ellenőrzési és igazolási feladatok ellátását;

c) a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását;

d) minden egyéb, jogszabály által a könyvvizsgálóra ruházott feladat ellátását.

Magyarországon jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységet a Kamara azon tagjai végezhetnek, akiknek könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tagsága nincs felfüggesztve, továbbá a Kamara által nyilvántartásba vett könyvvizsgáló cégek.

A Számviteli törvény 155. § (1) bekezdése alapján a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló a Számviteli törvény előírásai szerint került-e összeállításra, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó (illetve a konszolidálásba bevont vállalkozások) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint működésének eredményéről. A könyvvizsgálat során vizsgálni kell továbbá az éves beszámolóban, az összevont (konszolidált) éves beszámolóban, valamint az azokhoz kapcsolódó üzleti jelentésben szereplő adatok összhangját és egymáshoz való kapcsolódását.

A Számviteli törvény 155. § (3) bekezdése az általános könyvvizsgálati kötelezettséget az alábbiak szerint határozza meg:

Kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, ahol:

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele – éves szintre számítva – meghaladta a 600 millió forintot, és 
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által foglalkoztatottak átlagos létszáma meghaladta az 50 főt. 

Ennek megfelelően a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati kötelezettség akkor áll fenn, ha a fenti feltételek bármelyike teljesül. Az üzleti év közben tevékenységét megkezdő vállalkozások esetében a fenti értékhatárokat a tevékenység megkezdésének időpontjára tekintettel, időarányosan kell vizsgálni.

Amennyiben a könyvvizsgálatot a vonatkozó jogszabályok nem teszik kötelezővé, a vállalkozás dönthet úgy, illetve létesítő okirata rendelkezhet úgy, hogy pénzügyi kimutatásainak felülvizsgálatára könyvvizsgálót választ (önkéntes könyvvizsgálat). Egyes külön jogszabályi rendelkezések az irányadó értékhatároktól függetlenül is előírhatják a könyvvizsgálati kötelezettséget, például az értékelési tartalék, a valós értéken történő értékelés vagy a beszámoló pénznemének megváltoztatása esetén.

Könyvvizsgálóként kizárólag a könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő személy választható meg. Ha a könyvvizsgálóként jogi személy kerül megválasztásra, a jogi személy köteles kijelölni azt a kamarai tag könyvvizsgálót, vezető tisztségviselőt vagy munkavállalót, aki a könyvvizsgálat személyes elvégzéséért felelős. A személyesen felelős könyvvizsgáló tartós távolléte esetére helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.

A gazdasági társaság legfőbb szerve által megválasztott könyvvizsgáló felelős a könyvvizsgálat elvégzéséért és különösen annak megállapításáért, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, illetve megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint működésének eredményéről. A könyvvizsgáló a gazdasági társaság részére nem nyújthat olyan szolgáltatást, amely veszélyeztetné e feladatok tárgyilagos és független ellátását. Külön jogszabály határozza meg azokat a kiegészítő tevékenységeket, amelyeket a társaság könyvvizsgálója végezhet, valamint az ilyen szolgáltatások nyújtásának feltételeit és korlátait.

A társaság alapítója vagy tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, illetve az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy élettársa könyvvizsgálóként nem járhat el. A társaság munkavállalója szintén nem lehet könyvvizsgáló azon időszak alatt, amelyben e munkaviszonya vagy tagsági jogviszonya fennáll, valamint annak megszűnését követő három évig.

A gazdasági társaságok állandó könyvvizsgálóját legfeljebb öt évre, határozott időre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb annál az időszaknál, amely a könyvvizsgáló megválasztásáról határozó közgyűlés és azon közgyűlés között telik el, amely a könyvvizsgáló által megvizsgálandó, adott üzleti évre vonatkozó beszámolót elfogadja. Speciális szervezetek könyvvizsgálatára külön jogszabályok további, egyedi megkötéseket is előírhatnak.

Hangsúlyozni szükséges, hogy a könyvvizsgáló nem hívható vissza az általa készített független könyvvizsgálói jelentésben foglalt megállapítások alapján, illetve azért, mert a beszámolóra vonatkozó könyvvizsgálói vélemény kiadását megtagadta. A társaság vezetése köteles az által megválasztott állandó könyvvizsgálóval a megbízási szerződést a könyvvizsgáló megválasztásától vagy kijelölésétől számított 90 napon belül megkötni. Amennyiben e határidőn belül a szerződés megkötésére nem kerül sor, a könyvvizsgáló megválasztása hatályát veszti, és a legfőbb szerv köteles másik könyvvizsgálót választani.

A könyvvizsgálói vélemény kialakítása és az elvégzett könyvvizsgálati munka minőségének biztosítása érdekében olyan standardok kerültek kialakításra, amelyeket valamennyi könyvvizsgálónak el kell fogadnia és következetesen alkalmaznia kell. Magyarországon a nemzetközi standardokkal összhangban álló Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok (a továbbiakban: „Standardok”) képezik a könyvvizsgálati munka alapját. Minden könyvvizsgáló köteles ezen követelményeknek megfelelni, és az általa kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben köteles nyilatkozni arról, hogy a könyvvizsgálatot a Standardokkal összhangban végezte el.

A könyvvizsgálat elvégzése céljából a könyvvizsgáló betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, tájékoztatást kérhet a társaság vezető tisztségviselőitől és munkavállalóitól, valamint megvizsgálhatja a társaság bankszámláit, ügyfélszámláit, számviteli nyilvántartásait és szerződéseit. Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság kérheti a könyvvizsgáló meghallgatását a felügyelőbizottság ülésén. A könyvvizsgáló szintén kérheti, hogy a felügyelőbizottság a könyvvizsgáló által javasolt napirendi pontot tűzze napirendre, továbbá kérheti, hogy a felügyelőbizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehessen. A társaság azon legfőbb szervi ülésére, amelyen a beszámoló megtárgyalására kerül sor, a könyvvizsgálót meg kell hívni, és a könyvvizsgáló köteles az ülésen részt venni.

Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, illetve egyéb módon arról szerez tudomást, hogy a társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, vagy olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselő vagy a felügyelőbizottsági tag felelősségét alapozhatja meg, köteles kezdeményezni a legfőbb szerv összehívását. Amennyiben a legfőbb szerv összehívására nem kerül sor, vagy az nem hozza meg a törvény által előírt határozatokat, a könyvvizsgáló köteles erről értesíteni az illetékes cégbíróságot.

A könyvvizsgálat hatóköre nem terjed ki a vállalkozás jövőbeni működőképességének, illetve legfőbb vezető szerve vagy ügyvezető szerve tevékenysége eredményességének és hatékonyságának igazolására. A könyvvizsgáló feladata továbbá nem terjed ki adózási vagy egyéb gazdasági kérdésekben való véleménynyilvánításra.

A könyvvizsgáló feladata az ellenőrzött társaság éves beszámolójáról vélemény kialakítása és e vélemény könyvvizsgálói jelentésben történő kifejtése, a megfelelő szakmai gondosság tanúsítása és a Standardok által meghatározott követelmények betartása mellett. A Standardok a könyvvizsgálók számára további célokat és felelősségi köröket is meghatároznak a csalás kockázatának értékelésével, valamint az ellenőrzött társaságnál esetlegesen előforduló csalás feltárásával kapcsolatban. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a könyvvizsgálat jellegénél fogva nem kifejezetten a csalás felderítésére irányuló különleges vizsgálat.

Amennyiben az ellenőrzött társaságnál jelentős pénzügyi veszteséget okozó csalás vagy bűncselekmény válik ismertté, amelyet a könyvvizsgálat során nem tártak fel, felmerülhet annak kérdése, hogy a könyvvizsgálatot a megfelelő szakmai színvonalon végezték-e el, illetve fennállhat-e a könyvvizsgáló felelőssége.

A könyvvizsgáló büntetőjogi felelőssége általában csalással, költségvetési csalással, illetve a számvitelre vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével összefüggésben merülhet fel. Büntetőeljárásban gyanúsítottá válhat az a személy, akivel szemben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozottan feltehető, hogy szándékosan vagy gondatlanul bűncselekményt követett el, illetve mást szándékos bűncselekmény elkövetésére rábírt vagy annak elkövetéséhez segítséget nyújtott. A büntetőeljárásban tanú az a személy, akiről a nyomozó hatóság azt feltételezi, hogy az eljárásban bizonyítandó tényről tudomással bír. Az érintett vállalkozás pénzügyi adatait független személyként ismerő könyvvizsgáló legnagyobb valószínűséggel ebben a minőségében kerülhet kapcsolatba büntetőeljárással.

A könyvvizsgálóknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésében is jelentős szerepük lehet. A fentiekben ismertetettek szerint a könyvvizsgálat és az ügyfél-átvilágítás során a könyvvizsgálók szokatlan vagy gyanús pénzügyi tranzakciókról szerezhetnek tudomást, mivel szakmai feladataik ellátása során közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a könyvvizsgálatra kötelezett, gazdasági tevékenységet végző szervezetek számviteli nyilvántartásaihoz és könyveihez, valamint az azokat alátámasztó dokumentumokhoz és egyéb releváns információkhoz.

A Kkt. alapján a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kötelesek a Kamara részére minden év július 15-éig bejelenteni az előző év július 1. napjától a tárgyév június 30. napjáig terjedő időszakban az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló és összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében kibocsátott független könyvvizsgálói jelentéseket, továbbá a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentéseket.

A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyfél nevét, valamint az adott független könyvvizsgálói jelentésben foglalt vélemény típusát (korlátozás nélküli, korlátozott vagy elutasító vélemény), illetve azt a tényt, ha a könyvvizsgáló a vélemény kiadását megtagadta, továbbá adott esetben azt is, ha a könyvvizsgáló figyelemfelhívással élt. A könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek a vonatkozó pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési szabályozással összhangban bejelenthetik a magas pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatúnak minősített ügyfelek számát is.

Az ügyfelek lehetnek jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek. Nem zárhatók ki az olyan területeken működő szervezetek sem, amelyek korrupciós kockázatnak és/vagy offshore joghatóságokhoz kapcsolódó kockázatnak vannak kitéve. Egy magyarországi társaság működhet korrupciós kockázattal érintett területen, továbbá tulajdonosi struktúrájában szerepelhetnek offshore joghatóságokban, terrorista szervezetek által használt joghatóságokban, illetve uniós szankciók hatálya alá tartozó joghatóságokban található tulajdonosok. A tényleges tulajdonos szintén származhat ilyen joghatóságból.

A Kkt. 173/A. § (1) bekezdésében foglalt törvényi felhatalmazás alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Minőségellenőrzési Bizottsága (a továbbiakban: „Bizottság”) a Pmt. és az Ftv. alapján ellenőrzéseket végez.

II. FENYEGETETTSÉGEK ÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGEK

A könyvvizsgálók sajátos ellenőrzési funkciót látnak el a könyvvizsgálatra kötelezett, gazdasági tevékenységet végző szervezetek vonatkozásában, és közvetlen rálátásuk lehet a pénzügyi folyamatokra, a gyanús üzleti tevékenységekre és a pénzmozgásokra.

Magyarországon a kötelező könyvvizsgálati értékhatár emelése csökkentette a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások számát, és egyúttal kiszélesítette azon vállalkozások körét, amelyekre nem vonatkozik jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat. Könyvvizsgálat hiányában működésük nyomon követésének és ellenőrzésének lehetőségei egyre korlátozottabbá váltak, ezáltal nagyobb lehetőség nyílhat szabálytalanságok bekövetkezésére.

Névleges tulajdonosi konstrukciók

A névleges tulajdonosi konstrukciók kockázatot jelenthetnek a tényleges tulajdonos(ok) azonosítása szempontjából. A könyvvizsgálók nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel vagy jogszabályi felhatalmazásokkal, amelyek szükségesek az esetlegesen felmerülő gyanú alátámasztására szolgáló bizonyítékok beszerzéséhez. Az ügyféltől nyilatkozatot kérhetnek, azonban a szolgáltató nem képes sem alátámasztani, sem megcáfolni az ügyfél által tett nyilatkozatokat (veszélyeztetettség).

Az e körben fennálló fenyegetettséget az jelenti, hogy az ellenőrzött társaság működését manipulálhatják, és a könyvvizsgálat céljára rendelkezésre bocsátott dokumentumok és információk nem feltétlenül tükrözik a tényleges állapotot. Csalás esetén ennek megállapítása rendkívül nehéz, mivel az elkövetők célja éppen a releváns körülmények eltitkolása.

Offshore joghatóságok

Az offshore joghatóságokhoz kapcsolódó kockázat lényegében megegyezik a fentiekben ismertetett kockázattal. Nehéz, bizonyos esetekben pedig lehetetlen lehet a tényleges tulajdonos azonosítása, vagy akár annak megállapítása is, hogy egyáltalán létezik-e ilyen tényleges tulajdonos. Az ügyvezető nyilatkozhat arról, hogy ilyen személy nem létezik; ugyanakkor több offshore joghatóságot érintő összetett tulajdonosi struktúra esetén a szolgáltató nem feltétlenül képes sem alátámasztani, sem megcáfolni ezt a nyilatkozatot (veszélyeztetettség).

A fenyegetettséget ebben az esetben is az jelenti, hogy a társaság működését eltéríthetik a valós piaci viszonyoktól. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy offshore joghatóságok jelenléte egy társasági struktúrában önmagában nem jelenti azt, hogy szükségszerűen csalás vagy bármely más rendellenes tevékenység folyik.

Felügyeleti szempontból a vizsgált időszakban a fenti körülményekhez kapcsolódó visszaélés nem került azonosításra.

Összetett tulajdonosi struktúrák

A társaságok összetett tulajdonosi struktúrái további jelentős kockázati tényezőt jelentenek. A bűnelkövetők gyakran több jogi személyt – beleértve belföldi társaságokat és külföldi leányvállalatokat – hoznak létre a jogellenes vagyon eredetének és tulajdonosának elfedése céljából. Az ilyen szervezetek ellenőrzésével megbízott könyvvizsgálók átláthatatlan tulajdonosi konstrukciókkal szembesülhetnek, amelyekben vagyonkezelők, névleges részvényesek, offshore joghatóságok vagy többrétegű társasági struktúrák szerepelnek. A végső tényleges tulajdonos meghatározása ezért különösen nehézzé válhat, ha a tulajdonosi struktúra több, eltérő átláthatósági követelményeket alkalmazó joghatóságot érint. A könyvvizsgálók jelentősen korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek a hivatalos személyi adatbázisokhoz, ami akadályozhatja a tényleges tulajdonosokra vonatkozó releváns információk megszerzését és önálló ellenőrzését, különösen akkor, ha a tényleges tulajdonosok külföldön rendelkeznek lakóhellyel vagy ott találhatók.

A fedőcégek és inaktív vállalkozások visszaélésszerű alkalmazása szintén releváns kockázatot jelent a magyarországi környezetben. A minimális tényleges gazdasági tevékenységet végző társaságok is bonyolíthatnak jelentős pénzügyi tranzakciókat, szerezhetnek jelentős értékű eszközöket, illetve részt vehetnek összetett társasági átalakításokban. Az ilyen szervezetek kizárólag a tulajdonosi viszonyok elfedése, a pénzmosási rétegezés elősegítése vagy a bűncselekményből származó pénzeszközök különböző joghatóságok közötti mozgatása céljából is létrehozhatók. A könyvvizsgálók figyelmeztető jeleket azonosíthatnak, így különösen a tényleges működési tartalom hiányát, a munkavállalók hiányát, az üzleti teljesítmény következetlenségeit, a kapcsolt felek közötti megmagyarázhatatlan kölcsönöket, illetve az egyértelmű gazdasági indoklással nem rendelkező tranzakciókat.

Kiemelt közszereplők

A kiemelt közszereplők (PEP-ek) olyan további területet jelentenek, amely fokozott körültekintést igényel. A magyar pénzmosás elleni szabályozási rendszer előírja, hogy a szolgáltatók – ideértve a könyvvizsgálókat is – fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak abban az esetben, ha az ügyfél vagy annak tényleges tulajdonosa belföldi vagy külföldi kiemelt közszereplő, illetve nemzetközi szervezet által kiemelt közfeladatot ellátó személlyé kijelölt személy.

Bár a közhivatal betöltése önmagában nem utal bűncselekmény elkövetésére, a kiemelt közszereplőkkel fennálló kapcsolatok magasabb korrupciós és vesztegetési kockázatot hordoznak, mivel fennállhat annak lehetősége, hogy a közhatalmat magánérdekből visszaélésszerűen használják fel. A könyvvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy a PEP-ekhez kapcsolódó szervezetek könyvvizsgálata során megfelelő kockázatértékelést, a vezető tisztségviselő jóváhagyását és folyamatos monitoringot alkalmazzanak.

A könyvvizsgálók jelentősen korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek a kiemelt közszereplőkre (PEP-ekre) vonatkozó információkat tartalmazó hivatalos adatbázisokhoz, ami akadályozhatja a releváns PEP-információk megszerzését és önálló ellenőrzését, különösen akkor, ha a PEP státuszú tényleges tulajdonos külföldön rendelkezik lakóhellyel vagy ott található.

Dokumentumokra való támaszkodás

A könyvvizsgáló szolgáltatónak a Kkt. 3. § (1) bekezdésében körülírt, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége átfogó jellegű, utólagos vizsgálatokra irányul, nem egyes ügyletekre, és nem a gazdasági esemény részeseként. Ezáltal a könyvvizsgálók kizárólag a vezetés nyilatkozataira, számviteli bizonylatokra és az ügyfelek által rendelkezésre bocsátott alátámasztó dokumentációra támaszkodhatnak. A kifinomult pénzmosási konstrukciók magukban foglalhatnak hamis számlákat, fiktív szerződéseket, manipulált számviteli nyilvántartásokat vagy a társaság vezető tisztségviselői közötti összejátszást. Amennyiben a dokumentáció belső szempontból következetesnek tűnik, az alapul szolgáló bűncselekményes tevékenység azonosítása nehézségekbe ütközhet.

Az e területen fennálló fenyegetettség abból ered, hogy az ellenőrzött szervezet működését manipulálhatták, és a könyvvizsgálat céljára rendelkezésre bocsátott dokumentumok és információk nem tükrözik a tényleges állapotot. Csalás esetén ennek teljes bizonyossággal történő megállapítása gyakorlatilag lehetetlen lehet, mivel az elkövetők célja éppen a csalárd magatartás eltitkolása.

A Kamara felügyeleti tevékenysége keretében nem végzi el az ellenőrzött szervezet ismételt könyvvizsgálatát.

Amennyiben a felügyelt könyvvizsgáló szolgáltató által vezetett dokumentáció teljes mértékben megfelel a megfelelő és elegendő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzésére vonatkozó könyvvizsgálati standardkövetelményeknek, és az ilyen bizonyíték alátámasztja azt a következtetést, hogy a könyvvizsgáló szolgáltató  meggyőződött arról, hogy csalás vagy hamisítás – ideértve a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását is – nem történt, az ellenőr sem rendelkezik olyan információval, amely e következtetés megcáfolására alkalmas lenne. A kockázat abban rejlik, hogy a megszerzett bizonyíték maga is lehet hamis vagy megtévesztő, és ezt sem a könyvvizsgáló szolgáltatót , sem az ellenőr nem észleli.

Amennyiben a könyvvizsgáló szolgáltatót  által megszerzett bizonyítékok hiányosak, az ellenőr ezt a hiányosságot rögzíti. Az ellenőr azonban nincs abban a helyzetben, hogy a könyvvizsgáló szolgáltatót  által elmulasztott vizsgálati eljárásokat utólag maga elvégezze, illetve a könyvvizsgáló szolgáltatót azok utólagos elvégzésére kötelezze. Ennek következtében előfordulhat, hogy az ellenőr nem szerez tudomást esetleges pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási tevékenységről. Ebben az esetben a releváns bizonyíték egyáltalán nem áll rendelkezésre, így nincs olyan bizonyíték, amely alapján az alapul szolgáló tevékenység vizsgálható lenne.
 

IV. AZ ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI

A Kkt. alapján a kamarai pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési ellenőrzéseket a Bizottság megbízásából a Kamara tagjai közül a Bizottság által nyilvántartásba vett minőségellenőrzési ellenőrök végzik.

A 2020–2025 között lefolytatott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési ellenőrzések eredményei azt mutatták, hogy az ellenőrzött szolgáltatók többsége megfelelt a Pmt. és az Ftv. rendelkezéseinek. Azokban az esetekben, amikor az ellenőrzések hiányosságokat tártak fel, a mulasztások és a jogszabályi meg nem felelések nem minősültek lényegesnek. Ennek alapján megállapítható, hogy a könyvvizsgálók általánosságban megfeleltek a pénzmosás megelőzésére vonatkozó követelményeknek.

• A fent említett időszakban nem került sor a bejelentési kötelezettség elmulasztására vonatkozó eset azonosítására. 
• A könyvvizsgálók javuló ismereteket mutattak az ügyfélkockázati besorolás, valamint a kockázatalapú megközelítés alkalmazása terén. 
• Az ügyfél-átvilágítási (CDD) és a fokozott ügyfél-átvilágítási (ECDD) intézkedéseket általában megfelelően hajtják végre. 
• Hangsúlyozni szükséges, hogy a tényleges tulajdonosok és a kiemelt közszereplők azonosítása továbbra is bizonytalanságot jelent a könyvvizsgálati szolgáltatók számára, mivel e kötelezett szolgáltatói kör nem rendelkezik megfelelő eszközökkel az ügyfelek által szolgáltatott információk önálló ellenőrzésére. 
• A nyilvántartási és iratmegőrzési kötelezettségekkel kapcsolatos hiányosságok jelentik a leggyakrabban azonosított hiányosságokat. 
• Egyes esetekben a könyvvizsgálók nem a vonatkozó pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jogszabályoknak megfelelően működtetik a szűrőrendszereket. Ezek a könyvvizsgálók azonban általában nem rendelkeznek külföldi ügyfelekkel. 

A Kamara álláspontja szerint az ágazat általánosságban tisztában van a Pmt.-ből és az Ftv.-ből eredő kötelezettségeivel.
 

V. PROLIFERÁCIÓ FINANSZÍROZÁSA

A Magyarországon elkészített Proliferáció finanszírozási Nemzeti Kockázatértékelés (PF NRA) megállapításaival összhangban a Kamara arra a következtetésre jutott, hogy a könyvvizsgálati ágazatban a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos kockázatok nem jelentősek.

Mindazonáltal a Kamara célja a proliferáció finanszírozásával kapcsolatos potenciális fenyegetettségek és veszélyeztetettségek tudatosításának, valamint kezelésük szakpolitikai szintű megerősítésének előmozdítása.
 

A KÖNYVVIZSGÁLATI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KOCKÁZATOK KOCKÁZATI SZINTJE

Kockázati szint: 2 – Mérsékelten jelentős