Fenntarthatósági szakmai minősítő vizsga követelményei

A fenntarthatósági szakmai minősítő vizsga követelményeit a szakmai minősítő vizsga szabályzat 8. sz melléklete tartalmazza:

• EU és Magyarország fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozása

Az ESG dimenziói példákkal
EU fenntarthatósági ambíciói és kapcsolódó szabályozói keretrendszer rövid bemutatása
A magyar szabályozási környezet alakulásának rövid bemutatása (BÉT ajánlás, az MNB zöld ajánlásai a bankoknak és biztosítóknak, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), CSRD)

• Önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszerek

A jelentősebb keretrendszerek evolúciója, szemléltető bemutatása
A GRI keretrendszer rövid áttekintése (a sztenderdek felépítése, alapelvek, lényegességi felmérés)
Az ISSB sztenderdek átfogó bemutatása (témakörök, sztenderdek felépítése, materialitás)

• CSRD implementálása

CSRD fejlődése és hatálya
Fenntarthatósági jelentésre kötelezettek köre és első jelentéstételi kötelezettség
Mentesítési szabályok
A fenntarthatósági beszámolás tartalma
A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény (Bizonyossági jelentés)
Az ESRS sztenderdek struktúrája
A szektor agnosztikus ESRS-ek
Kettős lényegességi felmérés követelménye 
Fokozatosan bevezethető közzétételi követelmények (phasing-in)
EFRAG dokumentumok alapján a már meglévő keretrendszerekkel való interoperabilitás bemutatása (GRI, ISSB)
Röviden a tanúsítási szabályokról
Fenntarthatósági jelentés letétbe helyezése, közzététele és nyilvánosságra hozatala

• Az EU Taxonómia szabályozás áttekintése

ESEF tagging (A digitális taxonómia egyelőre terv fázisban van) 
SFDR
CS3D

• Hazai szabályozás áttekintése 

Számviteli törvény 

• III/A. Fejezet – Fenntarthatósági jelentés
• VI/C. Fejezet – Az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény

•  A fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységgel kapcsolatos szabályozás, követelmények.

• Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok

EUROPEAN SUSTAINABILITY REPORTING STANDARDS(ESRS)

• ESRS 1 Általános elvárások 

Az ESRS szabványok kategóriái, jelentéstételi területek (horizontális szabványok, aktuális szabványok, ágazatspecifikus szabványok)
Hatókör és kivételi szabályok áttekintése 
ESRS keretelvek és első alkalmazás
Kettős lényegesség a fenntarthatósági közzétételek alapjaként (érdekelt felek, lényeges kérdések, információk lényegessége, kettős lényegesség: hatás és pénzügyi lényegesség) – EFRAG végrehajtási iránymutatása,
Értéklánc (jelentéstevő vállalkozás és értéklánc, becslési szektorátlagok és közelítő értékek) – EFRAG végrehajtási iránymutatása
A fenntarthatósági információk elkészítése és bemutatása (összehasonlító információk, becslés forrásai, eredmények bizonytalansága, beszámolási időszak végét követő események közzététele, korábbi időszakok hibáinak jelentése, kapcsolódás a pénzügyi kimutatásokhoz, minősített és érzékeny adatok)
A fenntarthatósági nyilatkozat szerkezete (felépítése, általános bemutatási követelmény, tartalma és szerkezete) 

• ESRS 2 – Általános közzétételek 

Közzétételi követelmény (A fenntarthatósági nyilatkozatok elkészítésének általános alapja; konkrét körülményekkel kapcsolatos közzétételek; igazgatási, irányítási és felügyeleti testületek szerepe; a fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítény integrálása az ösztönző rendszerekbe; nyilatkozat az átvilágításról, a fenntarthatósági jelentéstétellel kapcsolatos kockázatkezelés és belső kontrollok; stratégia, üzleti modell és értéklánc közzétételi követelményei)
Hatás-, kockázat- és lehetőségkezelés (a lényegességi értékelési folyamatra vonatkozó közzétételek, a politikákra és intézkedésekre vonatkozó minimális közzétételei követelmények)
Mutatók és célok (közzétételi minimumkövetelmény – mérőszámok MDR-M – az anyagok fenntarthatóságával kapcsolatos mérőszámok; – célok MDR -T – A szakpolitikák és intézkedések hatékonyságának nyomon követése célokon keresztül)
Függelékek („A” függelék: az előkészítés alapja, kormányzás, stratégia, hatás-, kockázat- és lehetőségkezelése, mutatók és célok; „B” függelék: az uniós jog által előírt, több területet érintő és aktuális szabványokban szereplő adatpontok jegyzéke; „C” függelék: közzétételi/alkalmazási követelmények a helyi ESRS-ben, amelyek az ESRS 2 általános közzétételekkel együtt alkalmazandók)

• ESRS E1 - Klímaváltozás 

Klímaváltozás alkalmazkodás (az éghajlattal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok leírása, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikák, az éghajlat-változási politikákkal kapcsolatos fellépések és erőforrások)
Klímaváltozás mérséklés (az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv, szén-dioxid-kibocsátási egységekből finanszírozott ÜHG-eltávolítási és ÜHG-kibocsátás csökkentési projektek, belső szén-dioxid-árazás)

ÜHG kibocsátások besorolása
Scope 1 kibocsátások (kategóriák, kibocsátás csökkentési lehetőségek)
Scope 2 kibocsátások  
Scope 3 kibocsátások (jelentőség az ÜHG leltárban; upstream és downstream tevékenységek az értékláncban és a Scope 3 kibocsátások 15 kategóriája; időbeliség – elmúlt időszakok, beszámolási időszakok, jövőbeli időszakok)

Az ÜHG számvitel és beszámolás alapelvei, ÜHG leltár készítése
ÜHG kibocsátások mérése és kezelése: Scope 1 és 2
Scope 3 kibocsátások mérése: a leggyakrabban előforduló kategóriák, alkalmazandó sztenderdek, adatszükséglet, számítási metodológiák

• Kategória 1: vásárolt áruk és szolgáltatások; Kategória 2: tőkebefektetések
• Kategória 3: üzemanyaggal és energiával kapcsolatos tevékenységek
• Kategória 4 és 9: upstream és downstream szállítás és disztribúció
• Kategória 5: a működés során termelt hulladékok és Kategória 12: az eladott termékek életciklus végén történő kezelése
• Kategória 6: üzleti utazások
• Kategória 7: munkavállalók ingázása
• Kategória 8 és 13: upstream és downstream lízingelt eszközök
• Kategória 15: befektetések

Energia (energiafogyasztás és energiaszerkezet, a nettó bevételen alapuló energiaintenzitás,)

• ESRS E2 - Szennyezés 

Szennyezés (szennyezéssel kapcsolatos politikák, a szennyezéssel kapcsolatos célértékek, levegőszennyezés, vízszennyezés, a talaj szennyezése, a szennyezéssel kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek várható pénzügyi hatásai)
Erőforrások (szennyezéssel kapcsolatos tevékenységek és erőforrások)
Aggodalomra okot adó anyagok (mikroműanyagok)

• ESRS E - Vízi és tengeri erőforrások E3 

Víz és tengeri erőforrások (a vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos anyagok, vízfogyasztás, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások, vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos szakpolitikák, a vízi és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységek és erőforrások, a vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek várható pénzügyi hatásai, vízfogyasztás, vízkivétel, vízelvezetés, vízkibocsátás az óceánokban, tengeri kitermelés és felhasználás, erőforrások)

• ESRS E - Biodiverzitás és ökoszisztémák E4 

A biológiai sokféleség csökkenésének közvetlen hatásai (klímaváltozás, a földhasználat megváltoztatása, édesvíz-felhasználás, változás és a tengerhasználat változása, közvetlen hasznosítás, idegenhonos inváziós fajok, szennyezés)
Állapotra gyakorolt hatások (fajok populációjának mérete, fajok, globális kihalási kockázata)
Hatások mértéke az ökoszisztéma állapotára (talajromlás, elsivatagosodás, talajtömítés)

• ESRS E - Erőforrások használata és körforgásos gazdaság E5 

Erőforrások (az anyagi erőforrások felhasználásának és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok leírása; az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikák; erőforrás-felhasználás várható pénzügyi hatásai és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek; erőforrás-kiáramlás; erőforrások beáramlása, beleértve az erőforrás felhasználást; erőforrás kiáramlása és a termékekkel kapcsolatos hulladék)

• ESRS S - Saját munkaerő S1 

Munkakörülmények (biztos foglalkoztatás, munkaidő, megfelelő bérek, szociális párbeszéd, egyesülés szabadsága, üzemi tanácsok megléte, a munkavállalók részvételi jogai, kollektív tárgyalások, kollektív megállapodások, a munka és a magánélet egyensúlya, egészség és biztonság)
Egyenlő bánásmód (nemek közötti egyenlőség és egyenlő díjazás, egyenlő értékű munka, képzés és készségfejlesztés, foglalkoztatás és befogadás fogyatékossággal élő személyek, erőszak elleni intézkedések és munkahelyi zaklatás, sokféleség)
Egyéb munkával kapcsolatos jogok (gyermekmunka, kényszermunka, megfelelő elhelyezés, magánélet)

• ESRS S - Munkaerő az értékláncban S2 

Munkakörülmények (biztos foglalkoztatás, munkaidő, megfelelő bérek, szociális párbeszéd, egyesülés szabadsága, üzemi tanácsok megléte, a munkavállalók részvételi jogai, kollektív tárgyalások, kollektív megállapodások, a munka és a magánélet egyensúlya, egészség és biztonság)
Egyenlő bánásmód (nemek közötti egyenlőség és egyenlő díjazás, egyenlő értékű munka, képzés és készségfejlesztés, foglalkoztatás és befogadás fogyatékossággal élő személyek, erőszak elleni intézkedések és munkahelyi zaklatás, sokféleség)
Egyéb munkával kapcsolatos jogok (gyermekmunka, kényszermunka, megfelelő elhelyezés, magánélet)

• ESRS S - Érintett közösségek S3 

Közösségek gazdasági, társadalmi és kulturális jogok (megfelelő elhelyezés, megfelelő élelmiszer, víz és szennyvízelvezetés, földterülettel kapcsolatos hatások, biztonsággal kapcsolatos hatások)
A közösségek polgári és politikai jogai (véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezés szabadsága, emberi jogok)
Népek, őslakosok jogai (kulturális jogok, önrendelkezés)

• ESRS S - Vásárlók és végfelhasználók S4 

Információkkal kapcsolatos a fogyasztókra gyakorolt hatások és végfelhasználók (magánélet, véleménynyilvánítás szabadsága, a minőségi információkhoz való hozzáférés)
Fogyasztók és/vagy végfelhasználók személyes biztonsága (egészség és biztonság, egy személy biztonsága, gyermekek védelme)
Fogyasztók és/vagy végfelhasználók társadalmi befogadása (megkülönböztetés tilalma, hozzáférés termékekhez és szolgáltatásokhoz, felelős marketing üzenetek)

• ESRS G1 – Üzletvitel 

Vállalati kultúra (a visszaélések védelme, fúvók, állatjólét, menedzsment kapcsolatok, fizetési gyakorlat)
Korrupció és megvesztegetés (megelőzés és detektálás beleértve a képzést, események)

• ISAE 3000 alapján a könyvvizsgálati módszerek

1. Bevezetés

• ISAAB & ISAE rövid történeti háttér
• az ISAE 3000 hatálya 
• a lehetséges bizonyossági szintek, különbségek és hasonlóságok
• az igazoló típusú és a közvetlen megbízás jellemzői

2. Minőségirányítással kapcsolatos követelmények 
3. Etikai és függetlenségi követelmények 
4. Vizsgálat lépései:

1.    előkészítő szakasz:

• vizsgálati előfeltételek
• a vizsgálati kritériumok alkalmasságának feltételei
• ügyfél- és megbízásértékelés egyéb kockázati szempontjai
• a megbízás elfogadása 
• a megbízásra irányuló szerződés 

2.    tervezés:

• munka- és erőforrásterv összeállítása
• könyvvizsgáló által igénybe vett szakértők
• a vizsgálatvezetővel kapcsolatos elvárások
• a vizsgálatot végző csapat összetétele: assurance szakemberek és a fenntarthatósági témákban jártas szakértők 
• szükséges kvalitások 
• a megbízás minőségbiztosításáért felelős személy bevonása
• induló kockázatelemzés
• csalás (pl. zöldremosás) kockázata 
• lényegességi értékek megállapítása + abszolút vs relatív, kvantitatív vs kvalitatív információk sajátosságai
• a megbízás tárgyára vonatkozó, egyértelműen beazonosítható információ teljességének felmérése

3.    vizsgálati eljárások megtervezése, végrehajtása:

• a vállalkozás és belső ellenőrzési & kontroll környezetének megismerése
• a jelentéstétel határai (szervezeti, működési), az adatgyűjtési és jelentéstételi folyamatokért felelős személyek és rendszerek beazonosítása és ennek jelentősége a megbízás sikeressége szempontjából
• a lényeges területeken működő kontrollok tesztelése 
• szubsztantív eljárások 
• elemző eljárások
• külső megerősítések
• szelektív tesztelések
• újraszámolás
• a fenntarthatósági információkkal kapcsolatos becslésekre irányuló vizsgálati eljárások
• megbízott szakértők munkájának értékelése
• Kvalitatív közzétételek vizsgálata
• egyéb információk és kezelésük a megbízás során
• a vizsgált időszakot követő események és kezelésük a megbízás során

4.    következtetés megfogalmazása:

• a hibák összesítése, értékelése a lényegesség tükrében (kvantitatív vs kvalitatív adatok értékelési sajátosságai)
• korábbi évi információban azonosított hiba kezelése
• a bizonyossági vélemény megfogalmazása (vélemény típusai, az egyes vélemények sajátosságai)
• jelentéstételi követelmények: 

kötelező és opcionális elemek
a bizonyosságot nyújtó könyvvizsgáló és a vállalkozás felelősségei
az elvégzett munka megfogalmazása

• 0a bizonyosságot nyújtó jelentés felhasználásának korlátozása, illetve a jelentés nyilvánosság számára elérhetővé tétele
• teljességi nyilatkozat

5. Az elvégzett munka dokumentálása

• ISAE 3410 sztenderd

Az ISAE 3000 sztenderden túlmutató eljárások

• ISSA 5000 sztenderd
• A fenntarthatósági jelentés összeállítása és a riporting funkciók megszervezése

A Fenntarthatósági jelentés vállalaton belüli támogatottsága, adatszolgáltatás
Kontrollok és IT rendszerek
Gyakorlati megvalósítás kihívásai

• Fenntarthatósági jelentések és vizsgálatukkal kapcsolatos esettanulmányok

Kettős lényegesség meghatározása a gyakorlatban, különböző iparágakban, valamint a kettős lényegesség megállapításának könyvvizsgálata.
Konszolidált jelentések esetében a jelentés összeállítása és könyvvizsgálati hatókör megállapítása.
Gyakorlat a lényegesség megállapításra a lényeges hibás állítások kockázatának felmérésére és eljárások megtervezésére, példa eljárások.

Kapcsolódó anyagok:

MKVK - Fenntarthatósági Tudásbázis