A Szakértői Bizottság közleményei

A 261/2011. (XII.7.) sz. többször módosított kormányrendelet* írja elő, hogy Magyarország területén belföldi forgalomban díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, valamint autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység, saját számlás közúti áruszállítás és autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás csak engedély birtokában végezhető.
Az engedély kiadásának feltétele, hogy a gazdálkodó igazolja a megfelelő pénzügyi helyzetet.

A könyvvizsgálók általi különjelentésre vonatkozó Ajánlást hamarosan egy magyar nemzeti standard váltja fel. Az új nemzeti standard a könyvvizsgálók által nyújtott Egyéb szolgáltatásokra vonatkozó standardokon belül, a Kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó magyar nemzeti standardok közé kerül majd besorolásra.

A 261/2011. (XII.7.) sz. többször módosított kormányrendelet* írja elő, hogy Magyarország területén belföldi forgalomban díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, valamint autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység, saját számlás közúti áruszállítás és autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás csak engedély birtokában végezhető.

Az engedély kiadásának feltétele, hogy a gazdálkodó igazolja a megfelelő pénzügyi helyzetet.
 

A Szakértői Bizottság legutóbbi, 2016. november 21-én megtartott ülésén megtárgyalta a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok (MNKS) módosítására vonatkozó előterjesztést és annak részeként a számviteli törvény szerint készített beszámolók könyvvizsgálatánál alkalmazandó új könyvvizsgálói jelentés mintákat.

A Szakértői Bizottság legutóbbi, augusztus 23-án megtartott ülésén áttekintette az éves beszámolók jogszabály szerinti könyvvizsgálatával összefüggésben a 2016. évi beszámolóra kiadandó könyvvizsgálói jelentésekhez használandó jelentés minták módosítására vonatkozó javaslatot.

Amint korábbi közleményünkben arról tájékoztatást adtunk, az Országgyűlés elfogadta a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvényt (a továbbiakban: „Törvény”). (Kihirdetésre került a Magyar Közlöny 2016. március 23-i, 39. számában.)

Az új Ptk. hatályba lépése óta a behajtási költségátalány szabályozása okozza az egyik leggyakoribb problémát a kollégák körében. Kétségtelen, hogy könyvvizsgálati szempontból a lényegességi megközelítés miatt kevesebb kérdés merül fel, de számviteli és adózási oldalról a szabályozás és a gyakorlat közötti ellentmondás szinte feloldhatatlan.

A napvilágra került állásfoglalások hűen követik a hatályos magyar szabályozást.

A Szakértői bizottság a 2015. áprilisi ülésén ismételten foglalkozott a „Behajtási költségátalány” kérdésével. A hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően – ld. a honlapon korábban közzétett állásfoglalást – a cégeknek ki kell számolniuk fizetendő átalányt és le kell könyvelniük. Ha esetlegesen úgy döntenek, hogy nem könyvelik le, akkor a könyvvizsgálat során meghatározott lényegesség alapján tud a könyvvizsgáló arról dönteni, hogy milyen könyvvizsgálói jelentést bocsájt ki.

Felhívásunkra, melyben arra kértük könyvvizsgáló kollégáinkat, hogy jelezzék a Szakértő Bizottság felé, ha társasházak könyvvizsgálatával is foglalkoznak, számos visszajelzés érkezett. Felhívásunk természetesen továbbra is, szeretnénk a listát folytatni, így továbbra is várjuk a jelentkezéseket a Szakértői Bizottságnál az alábbi e-mail címen: szakertoi@mkvk.hu

2014 október 30-ai hatályos változat szerint
Ezúton szeretnénk felhívni figyelmünket, hogy változott a közúti áruforgalmi engedély kiadásához szükséges könyvvizsgálói nyilatkozatra vonatkozó kormányrendelet. Eddig a 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet alapján kellett kiadni a nyilatkozatot. A 146.sz. Magyar Közlönyben kihirdetett 261/2011. (XII.7.)- többször módosított- Kormányrendelet írja elő, hogy Magyarország területén belföldi forgalomban díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, valamint autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység, saját számlás közúti áruszállítás és autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás csak engedély birtokában végezhető.

A szakértői bizottság a kamara honlapján 2014. április 9-én közzétett aktualizált megbízási szerződés, valamint elfogadó nyilatkozat minták kapcsán több megkeresést kapott abban a tárgyban, hogy miként célszerű eljárni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) hatálybalépését megelőzően megkötött könyvvizsgálói szerződések vonatkozásában.

Az Európai Parlament 2014. április 3-i plenáris ülésén elfogadta a könyvvizsgálati politika reformjáról szóló javaslatokat. Ezzel a finishez érkezett a közel négy éve tartó párbeszéd-sorozat és bizonytalanság. Elfogadásra került az Európai Parlament módosítási javaslatai az Európai Parlament és Tanács irányelvéről az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról, valamint az Európai Parlament és Tanács rendeletéről a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről.

A 2013. évi CC. törvény 2014. január 1-jei hatállyal – egyéb változtatások mellett - akként módosította a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Kkt.) 2. § 14. pontját és 34. §-át, hogy kivette a könyvvizsgáló cégek kategóriájából az egyéni vállalkozókat.

Az Országgyűlés elfogadta az Új Polgári Törvénykönyvet, mely 2014. március 15-én lép hatályba. Tekintettel arra, hogy a könyvvizsgálóknak is fel kell készülniük a változásokra, dr. Bor Zoltán, a Szakértői Bizottság tagja készített egy összefoglalót a részben Ptk-ba integrálódó társasági jog és könyvvizsgálat változásairól, szabályozásáról. Az korábban közzétett anyagot a szerző bővítette és aktualizálta, mely alább csatoltan letölthető.

2013. október 01-től aktualizált változat,
Ezúton szeretnénk felhívni figyelmünket, hogy változott a közúti áruforgalmi engedély kiadásához szükséges könyvvizsgálói nyilatkozatra vonatkozó kormányrendelet. Eddig a 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet alapján kellett kiadni a nyilatkozatot. A 146.sz. Magyar Közlönyben kihirdetett 261/2011. (XII.7.) Kormányrendelet írja elő, hogy Magyarország területén belföldi forgalomban díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, valamint autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység, saját számlás közúti áruszállítás és autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás csak engedély birtokában végezhető.

A Szakértői Bizottság 2012 folyamán megkezdte a Kamara honlapján lévő szakmai anyagok feldolgozását. Olyan mennyiségű információ van már a honlapon, hogy szükségesnek láttuk a tematikus kereshetőség megvalósítását. Ennek lényege az, hogy egyes fogalmak, tevékenységek, Standardok alapján címkéket rendeltünk az egyes anyagokhoz. A honlap programozása 2013-ban megvalósult.
 

A 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet, amely a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseit szabályozza, 12. §-ban „A közhasznúsági mellékletről” a következőképpen rendelkezik:

„12. § (1) A civil szervezet az Ectv. 28. §-ában meghatározott beszámolójához kapcsolódó közhasznúsági mellékletet az e rendelet 1. mellékletének megfelelő, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni.
(2)3 A formanyomtatványt a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) elektronikusan letölthető formában közzéteszi.
(3) A közhasznúsági mellékletnek összhangban kell állnia a számviteli beszámoló adataival.”

A könyvvizsgálók munkájának megkönnyítése érdekében a Szakértői Bizottság kidolgozta és közzétette a hatályos könyvvizsgálói standardoknak megfelelően az egyszerűsített éves beszámolókra és az éves beszámolókra leggyakrabban alkalmazott könyvvizsgálói jelentéseket. A minták megjelenése óta számos észrevétel érkezett. Az észrevételek jórészt a jelentés nyelvezetével kapcsolatosak. Az SzB felhívja a figyelmet arra, hogy a jelentés minták szószerinti alkalmazása nem kötelező.

A 2000. évi C. törvény a számvitelről 2011. évi CLVI. törvénnyel történt módosítása tovább csökkentette a magyar- és a nemzetközi könyvvizsgálói standard független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó előírásai közötti különbséget. Erre való hivatkozással 2012. január 1-jén egyes részek kikerültek az MNKS Könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó részéből:

2012. október 01-től aktualizált változat.

Ezúton szeretnénk felhívni figyelmünket, hogy változott a közúti áruforgalmi engedély kiadásához szükséges könyvvizsgálói nyilatkozatra vonatkozó kormányrendelet. Eddig a 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet alapján kellett kiadni a nyilatkozatot. A 146.sz. Magyar Közlönyben kihirdetett 261/2011. (XII.7.) Kormányrendelet írja elő, hogy Magyarország területén belföldi forgalomban díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, valamint autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység, saját számlás közúti áruszállítás és autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás csak engedély birtokában végezhető.

Figyelembe véve az EU-s pályázatok elszámolásának, 26/2012. (X. 24) NFM utasítását (továbbiakban: Utasítás), amely az egységes működési kézikönyv kiadásáról szól, a Szakértői Bizottság a következő állásfoglalást adja ki:

A Könyvvizsgálói kamara elnöksége 2012. április 20-án megtárgyalta és elfogadta a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjtételek alsó határaira vonatkozó kamarai ajánlást. A javaslat ügyfélkapus belépést követően tekinthető meg.

A Szakértői bizottság 2012. márciusában állásfoglalást kért a Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli és Szakképzési Főosztályától, mivel úgy látta, hogy bizonytalanság alakult ki a devizában fennálló tételek év végi átértékeléséhez kapcsolódó azon kérdésben, hogy a vállalkozások a könyvvizsgáló egyetértésével mentesülhetnek-e - a számviteli törvény 4. § (4) bekezdésére hivatkozással – a devizában fennálló tételek számviteli törvény 60. § (2) bekezdési szerinti üzleti év végi kötelező átértékelése alól.

A 2011. évi XCVI. törvény 2011. július 15-i hatállyal módosította a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (továbbiakban: kamarai törvény, Kkt.) 9. §-át, illetőleg a kamarai törvényt kiegészítette a 208/B. §-al. A módosítás értelmében az az egyéni vállalkozó, aki 2008. január 1-jén - a Kkt. előírásai alapján - a kamara tagja volt, 2008. január 1-jétől a kamarai törvény 35. §-a szerint engedélyezett könyvvizsgáló cégnek minősül. Az előzőek szerint engedélyezett könyvvizsgáló cég 2008. január 1-jétől a kamarai törvény 50. § (3) bekezdése szerint megszerzett minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló cégnek minősül azon minősítések vonatkozásában, amelyekkel a könyvvizsgáló cégként nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó 2008. január 1-jén rendelkezett. A kamara a vonatkozó engedélyezési eljárásokat hivatalból lefolytatta.

Az EU nyilvános vitára bocsátotta az Európai Parlament és a Tanács irányelve az éves és összevont (konszolidált) beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról, valamint az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről szóló Bizottsági szabályozás tervezeteket.

Ezúton szeretnénk felhívni figyelmünket, hogy változott a közúti áruforgalmi engedély kiadásához szükséges könyvvizsgálói nyilatkozatra vonatkozó kormányrendelet. Eddig a 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet alapján kellett kiadni a nyilatkozatot. A 146.sz. Magyar Közlönyben kihirdetett 261/2011. (XII.7.) Kormányrendelet írja elő, hogy Magyarország területén belföldi forgalomban díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, valamint autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység, saját számlás közúti áruszállítás és autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás csak engedély birtokában végezhető.
 

Felhívjuk a tisztelt könyvvizsgáló kollégák szíves figyelmét arra, hogy a kamara elnöksége a 2011. szeptember 7-i ülésén módosításokat fogadott el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti belső szabályzat kidolgozásához készített kamarai mintaszabályzatban. A módosítások a vonatkozó, 79/2011. számú (IX.7.) elnökségi határozat közzétételével lépnek hatályba.

Mint ahogy arról már tájékoztatást adtunk, az Európai Bizottság 2010. október 13-án kibocsátott egy vitaanyagot, „Könyvvizsgálati politika: A válság tanulsága” címmel.
A Szakértői bizottság a 2010. november 24-ig várta a könyvvizsgálók válaszait a feltett kérdésekre, majd 2010. december 8-án azokat megküldte a Bizottságnak.
Az Európai Bizottság 2011. február 4-én kiadta a válaszokból elkészült összefoglalót, melynek címe: „Válaszok összegzése, a vitaanyag alapján, Könyvvizsgálati irányelvek: A krízis tanulságai.”
 

Számtalan kérdés érkezik Kamaránkhoz a társasházakról szóló, 2009. évi LXXXIX törvénnyel módosított, 2003. évi CXXXIII törvény 51/A paragrafusával kapcsolatban, így a Szakértői Bizottság a jogalkotóhoz fordult állásfoglalásért, illetve a jogértelmezésért. A Szakértői Bizottság kérdéseit, illetve az Önkormányzati Minisztériumból érkezett választ alább olvashatják.

Az ÖM állásfoglalás, dr. Ladó Judit 2010. március 11-én elhangzott előadása, illetve a társasházak könyvvizsgálatát végző auditorok munkáját segítő két dokumenmtum után újabb dokumentumok kerültek fel a Szakértői Bizottság társasházakkal foglalkozó oldalára. A dokumentumokat Kasnyik János bocsájtotta a Szakértői Bizottság rendelkezésére.

Örömmel értesítünk mindenkit, hogy az Európai Bizottság Belső piac és szolgáltatás főigazgatósága (DG MARKT) jóváhagyta az újrafogalmazott Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (ISA) magyar fordítását. A standardok magyar fordításai a mai naptól a. honlapon megtalálhatók. Ezeket a standardokat a 2009. december 15-e után kezdődő üzleti évekre vonatkozó könyvvizsgálatoknál kötelező alkalmazni. A standardokat illetően a Szakértői Bizottság az illetékes. Kérdésekkel, észrevételekkel a Szakértői Bizottsághoz szíveskedjenek fordulni.

dr. Ladó Judit
Szakértői Bizottság elnöke

Ezúton szeretnénk megkérni azon könyvvizsgáló kollégáinkat, akik társasházak könyvvizsgálatát végzik, hogy ebbéli tevékenységüket jelezzék a Szakértői Bizottságnál az alábbi e-mail címen: szakertoi@mkvk.hu

Köszönjük.

A Szakértői Bizottság véleményt kért a Könyvvizsgálati Közfelügyeleti Bizottságtól a PCAOB kérésének tárgyában. A KKB erre vonatkozóan a következő tájékoztatást adta.

Folyamatosan bővül a XVII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia honlapunkról letölthető előadásainak száma. A Szakértői Bizottsághoz érkezett nagyszámú kérésnek eleget téve, dr. Adorján Csaba is hozzájárult, hogy előadásának anyaga, „Gazdasági társaságok átalakulásának könyvvizsgálata”, honlapunkon megjelenhessen.

Felhívjuk a tisztelt könyvvizsgáló kollégák figyelmét, hogy a Céginformációs Szolgálat (az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat) a 2009. június 15-ig beérkezett beszámolókat határidőben benyújtottnak tekinti!
A Cégtörvény beszámoló elektronikus letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó új rendelkezéseit a 2009. május 1. napján vagy azt követően benyújtott beszámolókra kell alkalmazni. 

A Szakértői Bizottság Közleménye a 700-as témaszámú, a „Független könyvvizsgálói jelentés a teljes általános célú pénzügyi kimutatásokról" című magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard alkalmazásáról