Konzultáció

Az alábbi oldalakon a 2006. szeptember 1. óta működő konzultációs szolgálathoz beérkezett érdekesebb, szakmailag fontos kérdéseket tesszük közzé.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a Konzultációs szolgálat szakértőjének szakmai véleménye nem minősül a kamara hivatalos véleményének. A Konzultációs szolgálat válasza a válaszadás időpontjában hatályos jogszabályok alapján jóhiszeműen kialakított, kollégák közti szakmai véleménycserének és álláspontnak tekinthető. Későbbi időpontban való felhasználása esetén lehet, hogy a válaszban foglaltak már nem érvényesek. Az állásfoglalás nem veszi figyelembe az egyes konkrét esetek sajátosságait és az ezekből fakadó kockázatokat.

Az Alkotmánybíróság döntése alapján a szakértői választ bírósági vagy bármely más jogvitában hivatalos véleményként nem lehet felhasználni, és nem lehet erre, mint egyedüli mértékadó álláspontra hivatkozni. Az állásfoglalás egy esetleges jogvita esetén a bíróságot semmilyen formában nem köti.

Kérjük Önöket, hogy kérdésüket az erre rendszeresített űrlapon tegyék fel - annak minden pontját kitöltve, beleértve az Önök által megfelelőnek ítélt válasz megadását.
Mivel nagyon sok megkeresés érkezik a Konzultációs szolgálathoz, csak azokat a szakmai kérdésekre tudjuk megválaszolni, amelyek az említett elektronikus nyomtatványon és megfelelően kitöltve kerülnek beküldésre.


A könyvvizsgálói szerződés a társasággal a 2018. üzleti évre vonatkozik, 2019. május 31-én jár le. A társaság 2019. február 15-én új könyvvizsgálóval megkötötte a 2019. üzleti évre a könyvvizsgáló szolgáltatói szerződését. Mindez a cégtörténetben a következőképpen jelent meg.

  • A korábbi könyvvizsgáló megválasztása 2016., 2017., 2018. üzleti évekre szól.
  • A korábbi könyvvizsgáló a cégnyilvántartásból törlésre került: a változás bejegyzés (törlés) napja 2019.02.14.
  • Az új könyvvizsgáló a cégnyilvántartásba bejegyzésre került: a változás (bejegyzés) napja 2019. 02.15.
  • A bejegyzés kelte mindkét esetben 2019.02.28.
  • A mérlegkészítés napja a társaság esetében a fordulónapot (december 31-ét) követő év március 31.
  • A könyvvizsgálati munkát folyamatosan végezte a korábbi könyvvizsgáló, a társaság tőle várja a 2018. évre vonatkozóan a könyvvizsgálói jelentést. A 2018. évi zárási megbeszélésen 2019. március 6-án a korábbi könyvvizsgáló vett részt.
  • A korábbi könyvvizsgáló számára az új könyvvizsgáló megválasztása a cégtörténetből derült ki 2019. április 20-án. Ezen a napon írásban jelezte a változásbejegyzéssel kapcsolatos problémát az ügyvezetőnek, amelyre ő még nem válaszolt.
  • Jelenleg a könyvvizsgálati munka az összegzés, jelentéskészítés fázisában tart.
  • Az új könyvvizsgáló megválasztásáról szóló határozat nem áll rendelkezésre. A társaságnál csak az elfogadó nyilatkozat és a szerződés azon része volt megtekinthető, mely azt tartalmazza, hogy a 2019. üzleti év könyvvizsgálatára vonatkozik a megbízás.

Kérdés
Jogosult-e kiadni a régi könyvvizsgáló a jelentést.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Álláspontom szerint igen. A könyvvizsgálói jelentést a 2018. üzleti évre a korábbi könyvvizsgáló adja az arra vonatkozó szerződés szerint, annak ellenére, hogy az új könyvvizsgáló szerződése 2019.02.15-én kelt. (Más időpont nem szerepel a szerződésében pl. mely időponttól vagy mikortól hatályos). A szerződésekből egyértelműen kiolvasható, megállapítható, hogy a korábbi könyvvizsgálónak a 2018.évre vonatkozik a szolgáltatói feladata, az új könyvvizsgálónak pedig a 2019. üzleti évre. Az etikai szabályzat 29. pontját úgy értelmezem, hogy az ugyanazon időszak üzleti évet jelent.

2019. június

Tovább a válaszhoz

"Multinacionális vállalkozás jan. 21-re változtatta a mérlegkészités időpontját.
Az adóbevallást ekkor még nyilvánvalóan nem adta be. A transzfernyilvántartás időpontja az adóbevallás időpontjához kötődik.
Mivel azonban ahhoz, hogy a beszámoló valósághű legyen, tudni kellene, hogy a kapcsolt felek közötti árak piaci árak-e? Van-e adóalap-módosítási kötelezettség, vagy nincs.
A vállalkozás azon a véleményen van, hogy elég, ha május 31-re elkészül a transzferár-nyilvántartás.

Kérdés
Ebben az esetben mikorra kell, elkészüljön a hivatkozott nyilvántartás?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint jan. 21. Még abban az esetben is, ha a TA bevallást esetleg később adják be. Amennyiben nincs kész transzferár-nyilvántartás, nem tudok meggyőződni az egymásközti alkalmazott árak piaci voltáról. Ebben az esetben nem biztos, hogy helyes a Beszámoló egésze."

2019. június

Tovább a válaszhoz

"A Társaság a bérelt ingatlanán jelentős felújítást végzett, és a bérbeadóval történt előzetes egyeztetés alapján ennek egy részét a bérbeadó megtéríti a társaság részére. A felújítás elkészültekor a Társaság a felmerülő költségeket aktiválta a tárgyi eszközök között és értékcsökkenést számol el rá a bérleti időtartamnak megfelelően (3 év alatt értékcsökkenti). A Társaság a bérlő felé kibocsátotta a felújításra vonatkozó számlát, és ezt a bevételt szintén elhatárolásként mutatja ki, és ugyanúgy 3 év alatt kívánja bevételként kimutatni a könyveiben, mint egyéb bevétel, tekintettel arra, hogy ez a bérbeadó által megtérített támogatás.
Kiegészítés:
A felek közötti megállapodás a következőt tartalmazza: a Bérlő által az általa bérelt ingatlanban tervezett teljes felújítási költségből 1.000 eFt-ból Bérbeadó 800 eFt költség megfizetését vállalja. Sajnos csak ennyi, semmi egyéb nincs benne.

Kérdés
A Társaság helyesen jár el azzal, hogy a felmerülő költségekkel párhuzamosan mutatja be a könyvelésében a bérbeadónak kiszámlázott bevételt is, vagyis 3 évre szétosztva, vagy ezt köteles a keletkezés évében bevételként elszámolni? A bérbeadónak továbbszámlázott felújítási költség lehet egyéb bevétel vagy árbevételként kell kimutatnia?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményünk szerint a Társaság jogosan határolja el a bevételt és mutatja ki ugyanúgy három év alatt a felmerülő költségeivel párhuzamosan, azonban a bérbeadónak kiszámlázott felújítás költsége nem minősül egyéb bevételnek, azt árbevételként kell kimutatni, tekintettel arra, hogy a Számviteli törvény 77§-a nem tartalmaz erre vonatkozóan egyéb bevételkénti kimutatási lehetőséget. Válaszukat előre is köszönjük."

2019. június

Tovább a válaszhoz

Jogelőd nélkül alapított vállalkozás esetén az alábbi adatokat ismerjük: A vállalkozás alapítása 2017. augusztus 01. 2017.évben a vállalkozás árbevétele 50 millió Ft volt, az átlagos létszám 5 fő 2018.évben a vállalkozás árbevétele 350 millió Ft, az átlagos létszám 45 fő.

Kérdés
2018.évre vonatkozóan könyvvizsgálatra kötelezett-e a társaság?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - az értékhatártól függő mentesség alkalmazásakor - ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. (SZT. 155.§ (4) A 2017.évi árbevétel „évesítése”: 50/5*12=120 millió Ft. A 2018.évi (várható) árbevétel (önmagában) meghaladja a 300 millió Ft-t, így a társaság 2018.évre könyvvizsgálatra kötelezett lesz. Köszönöm szépen a válaszukat!

2019. június

Tovább a válaszhoz

A lakossági és a külön kezelt intézményeknek kiszámlázott hőmennyiség Ft/GJ után a távhőszolgáltatók az 50/2011 (IX. 30.) NFM rendelet szerint ár kiegészítést ( támogatást) kapnak vagy fizetnek vissza, e rendelet 5§ szerinti számítás alapján.

Kérdés
Kérdésem, hogy a kapott ár kiegészítés (támogatás) nettó árbevételként vagy egyéb bevételként kell e könyvelni?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Én nettó árbevételként könyvelném az SZTV "72. § (1)361 Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét." Én ezt a rendelet szerint kapott összeget ártámogatásnak gondolom.

2019. június

Tovább a válaszhoz

"Egy kft. a 2017. évi egyszerűsített éves beszámolóját elfogadó taggyűlésen külön pontban határozott a beszámoló elfogadásáról és külön pontban az adózott eredmény felhasználásáról, amiben osztalékfizetésről is határoztak. Az elektronikus úton történt letétbe helyezés során az adózott eredmény felhasználásáról, benne az osztalékfizetésről szóló határozattal, nem lett csatolva, így a számviteli törvény 153.§ (1) bekezdése szerinti letétbe helyezési kötelezettség ezen része nem valósult meg.

Kérdés
A társaság a taggyűlési határozat alapján, a letétbe helyezés elmulasztásától függetlenül 2018-ban fizethetett-e osztalékot, vagyis az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozat letétbe helyezése feltétele-e annak, hogy a társaság osztalékot fizethessen? Amennyiben az osztalékfizetés így szabálytalannak tekintendő, a kifizetés osztalékelőlegnek vagy jövedelemnek minősül-e? A kifizetett osztalék „szabályossá tételére” megoldás-e a beszámoló ismételt letétbe helyezése?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A taggyűlés az előírásoknak megfelelően döntött a beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról, benne az osztalékfizetésről. Az a tény, hogy az adózott eredmény felhasználásáról szól határozat nem lett letétbe helyezve, a taggyűlési határozatot nem teszi semmissé. Olyan tartalmú előírást nem találtam, ami az osztalékfizetés feltételeként írná elő az adózott eredmény felhasználásáról szóló taggyűlési határozat letétbe helyezését."

2019. április

Tovább a válaszhoz

"Új megbízás elfogadásának mérlegelésekor derült ki, hogy a Megbízó már a megelőző üzleti évben is könyvvizsgálatra kötelezett lett volna az árbevétele alapján, de téves jogszabály értelmezés miatt nem bízott meg könyvvizsgálót a beszámoló vizsgálatával.

Kérdés
A megbízás elfogadását ez a körülmény befolyásolja-e? Amennyiben a megbízást elfogadjuk, akkor erről a záradékban valamilyen formában említést kell-e tenni?
 
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint ettől a megbízás még elfogadható. A megbízás elfogadása esetében úgy gondolom, hogy az első üzleti év beszámolójának záradékában figyelemfelhívás keretében kell erről a mulasztásról említést tenni."

2019. április

Tovább a válaszhoz

"Egy vállalkozás több évi felszámolási eljárás és egyezkedés után a továbbműködést választotta. A hitelezők elengedték követeléseik 90 %-át. Pontosabban volt egy hitelező gazdasági társaság, amely megvette egy Bank követelését annak 50 %-án, a jelzáloggal együtt, de nem a bank volt a felszámolási eljárás alatt lévő társaság egyetlen hitelezője. Ezen vállalkozás adminisztrációja vette át a továbbműködő vállalkozás könyvelését. A hitelezők által elengedett követelésekről a megállapodás 2018. március-augusztus között történt. A bíróság bejegyezte a továbbműködést október 12-én, de addigra még nem volt jogerősen elbírálva (állítólag) a megállapodás, így az egyezségben meghatározott kötelezettségek szerepelnek a felszámolást megszüntető mérlegben. Ezt az összeget a továbbműködő cégnél kellett lekönyvelni egyéb bevételként az 10 %-os utalásokkal egy időben. Véleményem szerint a 90 %-os kötelezettség elengedést még a felszámolónak kellett volna lekönyvelni. A társasági adó-törvény 17 § (13) bekezdését esetünkben nem teljesen tudom értelmezni. Azt sikerült kideríteni, hogy a felszámolás kezdetéig 292 millió veszteség került az eredménytartalékba az utolsó 3 évben. Előtte a vállalkozás eredményesen gazdálkodott. A „tevékenység folytatása” elnevezésű, elektronikus beszámoló portálon közzétett dokumentumból erre vonatkozóan nem sikerült adatokat kinyerni. A felszámolás alatti időszakról nem kaptunk részletes adatot, csupán egy főkönyvi kivonatot, amelyben az eredménytartalék -664 millió forint, szemben a felszámolási eljárás kezdetekor leadott mérlegben kimutatott -114 millió forinttal. Ebben a főkönyvi kivonatban a kötelezettségek 900 millió Ft értékben szerepelnek. Az egyezség alapján a vállalkozást továbbfolytató cég 90 millió Ft-ot kiegyenlített a hitelezőknek, így 810 milliót könyvelt egyéb bevételbe kötelezettség elengedésként. Véleményünk, hogy ezt még a felszámolónak kellett volna lekönyvelni. Amennyiben nem, akkor ez után a meglehetősen nagy összeg után, hogyan, mennyivel lehet a társasági adót csökkenteni, hiszen a vállalkozás továbbfolytatását vállaló új tulajdonosok nem élvezték azokat az eszközöket, szolgáltatásokat, amelyek az elengedett kötelezettségekkel kapcsolatosak, a felszámolási eljárás során a mobilizálható eszközöket értékesítették. Válaszukat várom tisztelettel: Hegyi Ferencné

Kérdés
Ezt a kérdést már több mint egy hónapja feltettem a NAV-nál, de sajnos eddig nem kaptam választ. 2018- évben még nincs könyvvizsgálati kötelezettsége, de a későbbiekben vélhetőleg lesz, másrészt a fő tulajdonos könyveiben kimutatott befektetések értékelése miatt fontos foglalkoznom a témával. Tisztelettel várom válaszukat."

2019. április

Tovább a válaszhoz

"2016. és 2018. években végeztem egy cégcsoporton belüli átalakulások (kiválás, beolvadás) könyvvizsgálatát. (A cégcsoporton belül cégnél jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat is van, ezeket más, független könyvvizsgáló végzi). Most felmerült, hogy ugyanezen cégcsoportnál főkönyvelőként helyezkednék el.

Kérdés
Van-e jogszabályi vagy etikai akadálya annak, hogy főkönyvelőként dolgozzak annak a cégcsoportnak a cégeinél, ahol a korábbi években az átalakulások könyvvizsgálatát végeztem?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Sem a számviteli törvényben, sem a könyvvizsgálatról szóló törvényben, sem a kamara etikai szabályzatában nem találtam erre vonatkozó tiltó vagy korlátozó rendelkezést, csak olyanokat, amik a jogszabályi kötelezettségen alapuló választott könyvvizsgálókra vonatkoznak."

2019. március

Tovább a válaszhoz

„A”Kft. befektetési céllal újonnan alakuló társaság alapításánál 50 millió Ft készpénz jegyzett tőkével szállnak be az alapított „B” Kft-be. A többi alapító magánszemély és szoftver apporttal szállnak be a „B”Kft-be. Társasági szerződésbe rögzítésre került, hogy „A” Kft társasági szerződés aláírásakor fizet 25 millió Ft-ot és a második 25 millió forintot a cégbejegyzést követő 90 napon belül fizeti ki. A társasági szerződés aláírásakor a 25 millió Ft átutalása megtörtént. A cégbíróság a társaságot 2018. október 05. alapítással 2018. november 11-én bejegyezte. „A” Kft-nek a második 25 millió forintot 2019. február 11-ig kellett volna átutalni „B” Kft bankszámlájára. Az átutalás a mérlegkészítés napjáig, 2019. február 28. nem történt meg (nem történik meg).

Kérdés
„A” Kft, mint befektető Kft könyveiben hogyan kell szerepelni az ügyletnek? Ha kell, akkor hogyan kell könyvelni a ki nem fizetett 25 millió Ft befektetést.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Számviteli törvény 49.§. (4). bekezdése szerint a befektetést pénzügyi teljesítéskor kell könyvelni a befektetett pénzügyi eszközök között. Pénzügyileg az első 25 millió Ft teljesült, így az szerepel a 17-es számlaosztályban a „B” Kft cégbírósági bejegyzésének napjával. Továbbá a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a biztos kötelezettségek között a második 25 millió Ft-ot, mint ki nem fizetett befektetést."

2019. március

Tovább a válaszhoz

"A társaság tulajdonosai 2018. év végén jegyzett tőke emelésről döntöttek és ezzel együtt pénzbeli tőketartalék emelésről is. A cégbíróság a tőkeemelést 2018. decemberében bejegyezte. A tulajdonosok azonban a mérleg fordulónapjáig csak a tulajdonosi határozatban foglalt összeg felét utalták át.

Kérdés
A fennmaradó 50% nem utalt tőketartalékot hogyan kell az év végi beszámolóban bemutatni?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A számviteli törvény 36. § (3) bekezdése alapján a 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik. Ezek alapján a tőketartalék növekedése a jegyzett tőke bejegyzés napjával könyvelhető, azonban felmerül a kérdés, hogy egyéb követelésként vagy jegyzett de be nem fizetett tőkeként mutatható ki a beszámolóban, amely kérdésre a választ nem találjuk. Segítségüket előre is köszönjük!"

2019. március

Tovább a válaszhoz

"Kapcsolt vállalkozási körön belül év végén a transzferár különbözetet leszámlázza az egyik cég a másik felé, a számviteli nyilvántartásban elszámolják a különbözetet, az értékesítő fél árbevételként, a beszerző fél az áruk beszerzési értékének részeként.

Kérdés
Az év végi egyösszegű, külön gazdasági számításon alapuló árkülönbözet számlázása ÁFA-köteles ügyletnek minősül-e? Ha igen, mikor van a teljesítés időpontja ÁFA szempontjából? Az eredeti számlák korrekiójának minősül-e a korrekció, azaz a számlahelyesbítés szabályai szerint kell-e eljárni? Ha igen, ezt megvalósítani igen nagy adminisztrációs teherrel lehetne.
 

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint az ügylet nem minősül számlahelyesbítésnek, egyösszegű transzferár korrekcióról van szó, melyet a Számviteli tv. lehetővé tesz 2013. július 1-től, így egyfajta ÁFA hatályán kívüli ügyletről beszélhetünk, mert nem történik termék értékesítése, sem új szolgáltatás nyújtása. A NAV sem kezeli egyformán ezt az elszámolást, határozott válasz sehol sem adtak eddig."

2019. március

Tovább a válaszhoz

"A Társaság könyveiben tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek szerepelnek, ezen kötelezettségek vonatkozásában nem került meghatározásra lejárat. A Társaság ezen lejárattal nem rendelkező kötelezettségeket a hosszú lejáratú kötelezettségek közé sorolja be a mérlegben.

Kérdés
Lehet azon kötelezettségeket, ahol nincs meghatározva lejárat, a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatni a Társaság mérlegében?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményünk szerint azon kötelezettségeket amelyek esetében nincs meghatározva a lejárat/visszafizetés időpontja a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérlegben. Véleményünket a következőkre alapozzuk: számviteli törvény egyértelműen nevesíti hogy a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni az osztalékból eredő kötelezettségeket, amely tartalmilag hasonló mint a lejárat nélküli kötelezettség. A számviteli törvény szerint hosszú lejáratú kötelezettség az, amely esetében a visszafizetés időpontja meghaladja az egy évet. Tekintettel arra hogy itt nincs meghatározva a visszafizetés időpontja, az óvatosság elve alapján a rövid lejáratú besorolás az indokolt, mivel annak nincs kizárva a lehetősége hogy kötelezettség jogosultja éven belül érvényesítse követelését. Véleményünk szerint a rövid lejáratú besorolást indokolja az is, hogy a Társaságnak nincs feltétel nélküli jogosultsága arra, hogy ezen kötelezettségek rendezését éven túli időpontra halassza. Tehát a Társaság nem rendelkezik kontrollal a visszafizetés időbeliségnek vonatkozásában. IAS 1, kötelezettségek definíciója."

2019. február

Tovább a válaszhoz

"A leányvállalat 2019. év elején osztalékot hagyott jóvá az anyavállalat számára a 2018. évi beszámoló elfogadásakor. Az anyavállalat ezt az osztalékot követelésként és pénzügyi műveletek bevételeként kimutatta a döntés napjával. Az anyavállalat holding cég, csak részesedéssel rendelkezik, árbevétele és költségei nincsenek. Az osztalék összegét a leányvállalat részben átutalta, részben pedig még nem utalta át az anyavállalatnak. A tulajdonosok döntése alapján az anyavállalat osztalékelőleget kíván fizetni 2019-ben, amely megegyezik a leányvállalattól kapott osztalék összegével.

Kérdés
Közbenső mérleg alapján fizethet az anyavállalat osztalékot a tulajdonosainak a fentiek alapján, ha csak osztalék bevétele volt?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A számviteli szabályok szerint az anyavállalat közbenső mérleg alapján rendelkezik eredménnyel így fizethet osztalékelőleget a tulajdonosai részére a fennálló szabad pénzeszközeiből."

2019. február

Tovább a válaszhoz

"A lakossági kéményseprési tevékenység 2016. 06. 01-től ingyenes. Az ezt végző szolgáltató vállalkozások az általuk nyújtott ingyenes szolgáltatás fejében a tervezett munkák ellenértékének megfelelő összegben vissza nem térítendő támogatást kapnak előre utalással a helyi önkormányzaton (Kedvezményezett) keresztül az állami költségvetésből. Az összeggel el kell számolni minden évben az önkormányzaton keresztül az állami költségvetés felé minden év január 31-ig. Szöveges indoklással a sormunka térítésmentes elvégzését igazoló tanúsítványok ellenőrzött és hitelesített összesítőjével az önkormányzat beszámol a támogatási összegnek a támogatói okiratban előírt célnak megfelelő és rendeltetésszerű felhasználásáról. A támogatás felhasználásáról készített elszámolásról szóló belügyminiszteri döntésről írásban értesítik az önkormányzatot. Az elszámolás alapján jogosulatlanul igénybevett támogatásról, támogatásrészről az önkormányzat, mint Kedvezményezett köteles lemondani és azt ügyleti kamattal, illetőleg késedelmi kamattal együtt visszafizetni. Természetesen a visszafizetés ezt megelőzően a vállalkozás részéről az önkormányzat felé történik, majd az tovább utalja a Belügyminisztériumnak. Konkrétan az egyik szolgáltató elkészítette az éves elszámolását, és a 2018. évben megkapott összegből számítása alapján jelentős visszafizetési kötelezettsége származik, mivel a tervezett munkákat nem tudta maradéktalanul elvégezni kapacitás hiány miatt. A 2018. április hónapban kiutalt és 2018. évre egyéb bevételként elszámolt összegből várhatóan 20 millió forint visszafizetése válik indokolttá, ami az éves támogatási bevételének 20 %-át teszi ki.

Kérdés
A visszafizetendő támogatási összeg mely időszak ráfordításaként számolandó el? A visszafizetés pénzügyi teljesítése 2019. év első hónapjaiban a mérlegzárást megelőző időszakban történik.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint a visszafizetendő összeg a számviteli törvény összemérés elvének követelménye alapján 2018. évi ráfordításként történő elszámolási módot indokol. Így a 2018. évi eredményre gyakorol hatást, és nem rontja a társaság 2019. évi eredményét, hiszen azzal a gazdálkodási időszakkal nem hozható érdemi kapcsolatba."

2019. február

Tovább a válaszhoz

"Egy kft-nél nem kötelező a könyvvizsgálat, de könyvvizsgálat ellátására saját elhatározásából könyvvizsgálót vesz igénybe, és a legfőbb szerv döntött a könyvvizsgáló megválasztásáról.

Kérdés
Kérdésem arra irányul, hogy a cégbírósági bejegyzési kötelezettség vonatkozik-e a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálattal megbízott könyvvizsgáló bejegyzésére.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint a megbízás elfogadásával ugyanazok a szabályok vonatkoznak a könyvvizsgálatra, mint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatra, azaz a könyvvizsgálót ebben az esetben is be kell jegyezni a cégnyilvántartásba. "

2019. február

Tovább a válaszhoz

"A 2013. évi CLXXVI. tv. (Átalakulási tv.) 4. § (5) bekezdése szerint az átalakulások vagyonmérleg- és vagyonleltár tervezetének könyvvizsgálatára nem biz ható meg az a könyvvizsgáló, aki a fordulónapot megelőző két üzleti évben a jogi személy részére könyvvizsgálatot vagy apportértékelést végzett, valamint három éven belül nem jelölhető ki könyvvizsgálóvá a jogi személynél az, aki az átalakulásnál könyvvizsgálóként részt vett.

Kérdés
Abban az esetben, ha egy könyvvizsgáló társaság végezte egy jogi személy átalakulási vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetének könyvvizsgálatát, de a személyében felelős és aláíró könyvvizsgáló személyétől eltérő másik könyvvizsgálót választanak meg állandó könyvvizsgálóként ugyanattól a könyvvizsgáló társaságtól az átalakulással érintett jogi személynél, akkor ez nem tekinthető-e összeférhetetlennek a megválasztott könyvvizsgáló részéről mind az Átalakulási tv., mind a könyvvizsgálatra vonatkozó standardok alapján? A jogi személyek átalakulásánál az összeférhetetlenség a természetes személy könyvvizsgálóra vonatkozik-e vagy a könyvvizsgáló társaságra?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint az Átalakulási tv. 4. § (5) bekezdése a könyvvizsgáló természetes személy esetében fogalmaz meg összeférhetetlenséget, azaz az átalakulásban érintett természetes személy könyvvizsgáló nem jelölhető ki az átalakulással érintett jogi személynél könyvvizsgálati feladatok elvégzésére, de a könyvvizsgáló társaságon belül más természetes személy könyvvizsgáló igen."

2019. február

Tovább a válaszhoz

"Egy Kft. a Pénzügyminisztérium GINOP pályázati kiírásában költségfinanszírozó és fejlesztési célú, vissza nem térítendő támogatást nyert meg 2018. év folyamán. 2018. évben előleg jogcímen történt folyósítás a támogatás terhére.

Kérdés
A 2000. évi C törvény (Számviteli tv.) 77. § (4) bekezdés b) pontja szerint a "fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét" egyéb bevételkén kell elszámolni. A Számviteli tv. 77. § (3) bekezdés b) pontja) értelmében "a költségek, (ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezetség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét" az egyéb bevételek között kell elszámolni. A Pénzügyminisztérium által 2018. év folyamán megítélt, de 2018. évben csak előlegként folyósított összegeket hogyan kell elszámolni? A Pénzügyminisztérium által megítélt, de még le nem zárult projekthez kapcsolódó támogatásokat hogyan kell elszámolni a fejlesztési célú és a költségfinanszírozó támogatás esetén, a Pénzügyminisztérium jogszabályáltal meghatározott szervezetnek minősül-e?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint a kapott előlegeket az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között kell kimutatni mindaddig, amíg le nem zárul a projekt. A projekt lezárásával a kapott fejlesztési célú támogatást halasztott bevételként kell elszámolni a kapott előlegek megszüntetésével, majd a támogatási intenzitásnak megfelelő hányadban a támogatott eszközök értékcsökkenésének megfelelő összegben évente a halasztott bevételt fe kell oldani az egyéb bevételekkel szemben (Sztv. 77. § (4) bek. b) és (4a) bek.). A 2018-ban megítélt költségfinanszírozó támogatás teljes összegéből a 2018.12.31-ig az ehhez kapcsolódó költségek támogatási intenzitással arányos részét aktív időbeli elhatárolással egyéb bevételként el kell számolni függetlenül attól, hogy esetleg nem történik meg a mérleg fordulónapjáig az előleggel való elszámolás és a projekt lezárása sem (Sztv. 77. § (3) bek. b) pontja)."

2019. január

Tovább a válaszhoz

"Tények:

  1. A Kamara a kiadott útmutatóban a Pmt.27§ (1) bekezdésére figyelemmel biztosítja azt a lehetőséget, hogy a könyvvizsgáló szolgáltatók a Pmt 27§ (1) bekezdésében előírt belső kockázatértékelés elkészítését mellőzzék.
    Amennyiben a könyvvizsgáló előzőek alapján belső kockázatértékelést nem készít, az útmutató 2. pontjában hivatkozott kockázatértékelési szempontokat adott ügyfélnél legkésőbb az ügyfél-átvilágítás módjának (normál, egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítás) meghatározása során köteles dokumentáltan értékelni.
  2. A könyvvizsgáló szolgáltató a 2. pontban felsorolt esetekben köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, továbbá a képviselőt (a meghatalmazott és képviselő a továbbiakban: képviselő) azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
  3. A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot ellenőrizni kell a bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől a könyvvizsgáló szolgáltató törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ilyen nyilvántartás többek között az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, Interneten található céginformációs szolgáltatások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek.
    A Kamara által kiadott Pmt. egységes szabályzat 2.2. sz. mellékletében szereplő tulajdonos azonosítására vonatkozó adatlapot a cég képviselője írja alá, és az alábbi nyilatkozatot teszi: „Alulírott hozzájárulok / nem járulok hozzá ahhoz, hogy a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás során bemutatott okiratokról a szolgáltató másolatokat készítsen.”

Kérdés:

  1. A kockázatértékelés elkészítésének mellőzési lehetőségével élő könyvvizsgálónak milyen módon kell dokumentálni az ügyfél-átvilágítás meghatározásának módját?
  2. Több képviselő esetén minden képviselőt azonosítani kell vagy csak azt, aki a szerződést aláírja?
  3. A tulajdonostól kell-e minden esetben személyi okirat másolatot kérni és megőrizni? Ha igen és a tulajdonos személyesen nincs jelen a szerződéskötésnél, szükséges-e közjegyző által hitelesített személyi okirat?
  4. Nem egyértelmű számomra, hogy a cég képviselőjének milyen esetben van lehetősége úgy nyilatkozni, hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy a bemutatott okiratokról másolat készítésen a könyvvizsgáló? Az sem egyértelmű, hogy itt a cég képviselője, vagy a tulajdonos személyi okiratáról van-e szó?
    Ha a tulajdonos bemutatja a személyi okiratát, kell-e egyéb ellenőrzést végezni? (pl külföldi tulajdonosnál külföldi cégjegyzékben)

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.

  1. A Pmt és a Kamara által kiadott szabályzat alapján úgy gondoljuk, hogy ha könyvvizsgáló él a kockázatértékelés mellőzésének lehetőségével, akkor is fel kell mérni a kockázatokat annak eldöntése érdekében, hogy normál, egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítást végez. Ennek dokumentálására nem szükséges a kockázatértékelésre vonatkozó kérdések mindegyikére választ adni, csak azt a tényt kell ledokumentálni, ami alapján eldöntötte a könyvvizsgáló az átvilágítás módját.
  2. Eljárásunk során az összes képviselőt azonosítjuk, de nem vagyunk teljesen biztosak eljárunk helyességében.
  3. Ha a tulajdonos személyesen megjelenik, ellenőrizni kell a személyi okiratát. Ha nem jelenik meg, közjegyző által hitelesített személyi okirat másolatot kell kérni. A cég képviselője csak abban az esetben nyilatkozhat úgy, hogy nem járul hozzá a személyi okirat másoláshoz, ha a tulajdonos megjelenik személyesen és a könyvvizsgáló ellenőrzi a személyi okiratát. Ebben az esteben elegendő az ügyfélazonosító adatlapra ráírni, hogy személyesen ellenőrizte a könyvvizsgáló az okiratot.
    Eljárásunk során lemásoljuk a tulajdonos személyi okiratát, de több esetben magyarázni kell, hogy milyen törvényi hivatkozás alapján. Ezért szeretnénk egyértelmű állásfoglalást kérni erre vonatkozóan.

Törvényi hivatkozás:
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény"

2019. január

Tovább a válaszhoz

"A Társaság tulajdonosai a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesítettek a 2016-os üzleti évben. 2018-ban a tulajdonos úgy döntött, hogy jelentős összegű tőkeemelést hajt végre, amely kis összegű jegyzett tőke emeléssel és nagy összegű tőketartalék emeléssel járt, a jegyzett tőke változás bejegyzésre került a cégbíróságnál. A tőkeemelés hatására a negatív saját tőke probléma megszűnt, az eredménytartalék nem negatív, és a 2018. évi várható veszteség sem fogja ezt a tényt befolyásolni. A 2016. évben lekötött tartalékként kimutatott összeg még nem került visszafizetésre a mai napig, és a tulajdonosok döntése alapján 2018. év végéig sem fog rá sor kerülni. Ennek következtében a 2018. évi beszámolóban a saját tőke pozitív lesz, azonban a beszámolóban továbbra is kimutatásra kerül lekötött tartalékként a korábban pótbefizetés miatt könyvelt összeg.

Kérdés
Könyvvizsgálóként hogyan kell eljárnunk a fenti esetben, milyen könyvvizsgálói jelentést kell adnunk?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A Ptk 3:183. § (1) bekezdése szerint a pótbefizetést a veszteségek fedezésére lehet teljesíteni, továbbá a 3:183. § (5) bekezdése szerint: "A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés idõpontjában a tagjegyzékben szereplõ tagok részére vissza kell fizetni." Az Szt. 38. § (4) bekezdése szerint: "Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik." A (6) bekezdés szerint „A lekötött tartalék feloldását – a (4) bekezdés szerinti pótbefizetés kivételével – a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.” A fenti hivatkozások alapján a pótbefizetést vissza kell fizetni, azonban arra vonatkozóan nem rendelkezünk információval, hogy ezt mikor kell megtenni, van-e bármilyen időbeli előírás a visszafizetésre vonatkozóan. Véleményünk szerint a 2018. december 31-i beszámolóról készülő könyvvizsgálói jelentésben minősítéssel nem kell élnünk a fentiek miatt, és figyelemfelhívást sem kell tenni."

2018. december

Tovább a válaszhoz

"Egy társaság, aki leányvállalata egy külföldi társaságnak, végelszámolással akar megszűnni. A leányvállalat saját tőkéje negatív és jelentős kötelezettséggel bír.

Kérdés
A negatív saját tőke és a jelentős összegű kötelezettség mellett, a leányvállalatnál lehetséges a végelszámolás? Annak ellenére, hogy a konszolidálás során összevont adatok nem mutatnak kizáró okokat.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Szerintem a belföldi társaságnál nem lehetséges a végelszámolás. A vázolt adatok szerint, a belföldi társaságot felszámolási eljárással lehet megszüntetni."

2018. december

Tovább a válaszhoz

"Egy pénzügyi Zrt. tőkeleszállításáról kíván dönteni. A tőkeleszállítás célja tőkekivonás.

Kérdés
A tőkekivonásról szóló döntés közgyűlési határozatához szükséges-e Sztv. szerinti közbenső auditált mérleget készíteni, és ha igen, milyen dátumra. Amennyiben ez a közgyűlési döntés június 30-ig megszületik, felhasználható-e ehhez a döntéshozatalhoz az év végi auditált beszámoló? A tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzését követően kerül sor - törvényi előírásoknak megfelelően - a tagok részére történő kifizetésre. Kérdés, hogy a kifizetéskor szükséges-e újabb (auditált?) mérleg készítése, vagy a döntéshozatalkor felhasznált mérleg (az abban lévő JT, ET, TT) szolgál alapul a kifizetés összegének kiszámításához. Az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - az alaptőke csökkenése arányában - az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Mely adatok alapján kell megállapítani a kifizetés összegét? Szükség van-e ehhez újabb könyvvizsgálat mérlegre? Hogy kell figyelembe venni a bejegyzésig képződött eredményt (akár veszteséget) illetve a döntéshozatalhoz használt mérlegben lévő adózott eredményt?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Közbenső mérleg készítése: A számviteli törvény azt írja, hogy ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. Úgy gondolom, hogy a tőkekivonásról egy Zrt. esetében auditált közbenső mérleg alapján lehet közgyűlési döntést hozni. A Sztv. 21.§.6. bekezdése alapján véleményem szerint az év végi beszámoló június 30-ig erre a célra felhasználható. A Ptk erre vonatkozó részében 3:309-317. pontokban nem találtam külön előírást arra, hogy közbenső mérleg készítése lenne szükséges a döntéshozatalhoz. Kifizetés: erre vonatkozóan csak annyi előírást találtam, hogy a részvényesnek az alaptőke-leszállítás nyilvántartásba történő bejegyzése után szabad kifizetést teljesíteni vagy a részvényre vonatkozó, még be nem fizetett pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését elengedni. "

2018. november

Tovább a válaszhoz

"A Szakmában megjelent cikk szerint az anyavállalat minden esetben könyvvizsgálatra kötelezett. A Kamarai állásfoglalás szerint viszont az anyavállalati státusz önmagában nem jelent automatikusan könyvvizsgálati kötelezettséget.

Kérdés
Az anyavállalatnál minden esetben kötelező a könyvvizsgálat? Melyik megoldás a helyes?"

2018. november

Tovább a válaszhoz

"A ZRT végelszámolás alatt áll, eddig minden simán lezajlott, a jogszabályok által előírt módon. Elvben 2018.09.28-án fogom összeállítani a „végelszámolás vége” mérlegbeszámolót, és a vele kapcsolatos bevallásokat. Ehhez viszont tisztáznunk kell a következőket. Az alábbi adatok megközelítő pontosságúak, és kerekített összegek: A részvényesek az időben megtartott közgyűlésen úgy döntöttek, hogy a „jegyzett tőkén” felüli összeget (eredménytartalékban van) a részvények névértéke alapján osztják fel. Van a ZRT- nek 1 millió Ft értékű tőketartalékja, mely 2009. év óta van itt, akkor „jött létre”, beolvadással két vállalkozásból, a jelenlegi Zrt, és a beolvadó és beolvasztó vállalkozások eredménytartalékának egyenlege, amit akkor, az akkori Könyvelő tőketartalékba helyezett, s ezt az akkori könyvvizsgálók és a NAV ellenőrzése elfogadott. Ezt az összeget át kell vezetni az eredménytartalékba, és be kell vonni a felosztható vagyonba? Eszközök már nincsenek a nyilvántartásban, a teljes vagyon készpénzben Kerül felosztásra. A ZRT záró vagyona kb. 121 millió Ft körül várható, ennek megoszlása: Jegyzett tőke: 50 millió Ft Eredménytartalék: 70 millió Ft Tőketartalék: 1 millió Ft Összesen: 121 millió Ft

Kérdés
1., kérdés A NAV vizsgálat még hátra van, s különböző kiadásokra 1 millió Ft-ot tervez a ZRT elkülöníteni a 121 Millió Ft- ból.(Bank költség, készpénz kiadások, ügyvédi díj, esetleges NAV bírság, stb.) Ezt hogyan kell könyvelni, és minek a terhére? És ha kevés az elkülönített összeg, azt ki és hogyan fizeti be, illetve, ha marad az elkülönítésből összeg, annak mi lesz a sorsa? 2., kérdés Van 4 részvényes, akiknek jelenleg nem tudjuk a lakcímüket. A részükre jutó vagyonrészt fel nem vett bruttó kötelezettségként kell majd kimutatnunk, és letétbe helyeznünk. Kinél, vagy hol kell ezt letétbe helyezni? 3., kérdés A vagyonfelosztási javaslatban a felosztható vagyon két részből áll: A jegyzett tőke (részvények) névértéken, és a működés során keletkezett eredménytartalék, mely a jegyzett tőkén felüli „nyereség” az egyes magánszemélyek (részvényesek) részére. A vagyonfelosztásban a jegyzett tőke (részvény névértéken) adómentesen kerül kifizetésre, a jegyzett tőkén felüli összeg pedig akóköteles jövedelemként, melyet 15 % SZJA és 14 % EHO terhel. A kérdés: az SZJA összegét és az EHO összegét a ZRT- nek le kell vonnia, és be kell fizetnie a NAV felé, teljeskörűen, vagy csak az SZJA összegét kell levonni és befizetni, s az EHO összegét a részvényesek fogják a „megkapás” tárgyévének SZJA bevallásában bevallani és befizetni.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
1., kérdésre válaszom: A könyvelési tétel: T: eredménytartalék, K: kötelezettségek. Az összeg elszámolását követő rendezésére, hogy ha kevés, vagy ha több, mi lesz a rendezés módja, és ki rendezi, nem találtam választ, hiába néztem végig bármelyik jogszabályt, nem találok erre még utalást sem. 2., kérdésre válaszom: Vagy egy ügyvédi irodában, vagy egy közjegyzőnél, vagy a Cégbíróságon. Nem találtam erre sem megfelelő választ. 3., kérdésre válaszom: Mivel MOST végelszámolásról van szó, a jegyzett tőkén felüli összeg vállalkozásból kivont jövedelemnek számít, s terheli az SZJA és az EHO. Viszont a 2018.0.8.08-án NAV által kiadott tájékoztató (melyet csatolok)felhívja Az adózók figyelmét, hogy ennek elszámolása úgy történik, hogy az SZJA- t a ZRT levonja és befizeti az államkincstárba, de az EHO összegét a magánszemély fogja bevallani és befizetni a tárgyévről készített SZJA bevallásában. "

2018. november

Tovább a válaszhoz

"A könyvvizsgálat, könyvelés mellett elkezdtem képzőművészeti alkotásokat készíteni. Végezhetem-e ezt a tevékenységet a könyvvizsgálattal foglalkozó cégemből, egyéni vállalkozásomból? Tehát számlázhatok-e festményt a könyvvizsgálat mellett?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A kkt szerint a könyvvizsgáló cég nem végezhet olyan tevékenységet, amely akadályozná a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában [35. § f) pont], és amely összeegyeztethetetlen a könyvvizsgálói tevékenységgel (53. §), azaz amely csorbítja, vagy csorbíthatja feddhetetlenségét, objektivitását, függetlenségét vagy a szakma jó hírnevét, valamint olyan tevékenység sem végezhető, amelynek hatására a könyvvizsgáló cég nem képes a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet megfelelően ellátni. Véleményem szerint a művészeti tevékenység ellátása a fentieket nem eredményezné, tehát végezhető a könyvvizsgálattal párhuzamosan (nem beszélve arról, hogy a jobb és bal agyfélteke tornáztatása még teljesítményem növelésével is járhatna :))."

2018. szeptember

Tovább a válaszhoz

Betöltés...
X