Konzultáció

Az alábbi oldalakon a 2006. szeptember 1. óta működő konzultációs szolgálathoz beérkezett érdekesebb, szakmailag fontos kérdéseket tesszük közzé.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a Konzultációs szolgálat szakértőjének szakmai véleménye nem minősül a kamara hivatalos véleményének. A Konzultációs szolgálat válasza a válaszadás időpontjában hatályos jogszabályok alapján jóhiszeműen kialakított, kollégák közti szakmai véleménycserének és álláspontnak tekinthető. Későbbi időpontban való felhasználása esetén lehet, hogy a válaszban foglaltak már nem érvényesek. Az állásfoglalás nem veszi figyelembe az egyes konkrét esetek sajátosságait és az ezekből fakadó kockázatokat.

Az Alkotmánybíróság döntése alapján a szakértői választ bírósági vagy bármely más jogvitában hivatalos véleményként nem lehet felhasználni, és nem lehet erre, mint egyedüli mértékadó álláspontra hivatkozni. Az állásfoglalás egy esetleges jogvita esetén a bíróságot semmilyen formában nem köti.

Kérjük Önöket, hogy kérdésüket az erre rendszeresített űrlapon tegyék fel - annak minden pontját kitöltve, beleértve az Önök által megfelelőnek ítélt válasz megadását.
Mivel nagyon sok megkeresés érkezik a Konzultációs szolgálathoz, csak azokat a szakmai kérdésekre tudjuk megválaszolni, amelyek az említett elektronikus nyomtatványon és megfelelően kitöltve kerülnek beküldésre.


Konzultáció tárgya:   Könyvvizsgáló cégbírósági bejelentése

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

A választott könyvvizsgálót be kell jelenteni a cégbíróságon.  

Kérdés
Köthető-e könyvvizsgálói szerződés a könyvvizsgáló cégbírósági bejegyzését megelőzően.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás (beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat)
Köthető, az auditor kötelessége, hogy ennek elmaradása esetén dokumentáltan (írásban, email, vagy levél) szólítsa fel ügyfelét ennek pótlására.

2020. augusztus

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Könyvvizsgálói jelentés dátuma

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Egy cég 2019. évi könyvvizsgálata befejeződött pl. 2020.03.31-én. A cég élve a veszélyhelyzet adta lehetőséggel úgy határozott, hogy a taggyűlést 2020 szeptemberében tartja meg, és akkor fogadja el az éves beszámolót. Több cég is van, amelyek helyzete hasonló a leírthoz.

Kérdés
Milyen dátummal kell a könyvvizsgálói jelentést leadni? Két jelentést kell különböző dátummal kiállítani? Első jelentés dátuma, amikor a könyvvizsgálat befejeződött, és a második jelentés dátuma, amely a taggyűlés dátumával megegyezik? Vagy egy könyvvizsgálói jelentés kell, amelynek dátuma megegyezik a taggyűlés időpontjával? Ha például a 2019. évre vonatkozó jelentés dátuma pl. 2020. szeptember 20., akkor 2020. szeptemberig végig kell kísérni a 2019. évre vonatkozó hatásokat?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás (beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat)
Egyértelmű választ nem találtam a jelzett problémára. Talán két különböző dátumú jelentést kellene kiadni, de nem találtam egyértelmű választ egyik esetre sem.

2020. augusztus

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Pénzügyi vállalkozást terhelő felmondott hitelkötelezettség felmondás utáni időszakra vonatkozó késedelmi kamatát érintő elszámolási kérdések

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

A jelen kérdésben „A” kóddal jelölt pénzügyi vállalkozás Bankkal szembeni felmondott hiteltartozását 2019 júniusában megvásárolta a jelen kérdésben „B” kóddal jelölt pénzügyi vállalkozás. (A Bank a szóban forgó pénzügyi vállalkozásoktól független, de a két pénzügyi vállalkozás kapcsolt vállalkozás). A követelésvásárlással a Bank helyébe lépő „B” pénzügyi vállalkozás adósával megállapodott arról, hogy a továbbiakban is felmondottnak minősülő hitellel kapcsolatban a 2019 júniusában kezdődő és 2020 júniusában lezáródó időszakra vonatkozóan egy szerényebb (2% alatti) mértékű késedelmi kamatot érvényesít, mely a 2020 júniusában lezáruló időszakot követően válik esedékessé. A későbbi időszakra vonatkozó késedelmi kamatot érintően még nincs megállapodás. Az „A” pénzügyi vállalkozás a „B” pénzügyi vállalkozás részére a felmondott hitelhez kapcsolódóan 2019. évben megfizetett összeget a hitelkötelezettséget csökkentő tételként számolta el. Ugyanezen összegeket a „B” pénzügyi vállalkozás a vásárolt hitelkövetelés bekerülési értékét csökkentő tételként számolta el. (A vásárolt hitelkövetés bekerülési értékéből még számottevő összeg nem térült meg a 2019. év mérlegforduló napjáig.) Az „A” pénzügyi vállalkozást terhelő 2019. júniusa és 2020. júniusa közötti időszakra vonatkozó-, az időszakot követően esedékessé váló késedelmi kamatból a 2019. december 31. előtti időszakra vonatkozó részt az „A” pénzügyi vállalkozás a 2019. évi éves beszámoló mérlegében passzív időbeli elhatárolásként-, az eredménykimutatásban kamatjellegű ráfordításként szerepeltette.  

Kérdés
A jelen kérdésben „A” kóddal jelölt pénzügyi vállalkozás Bankkal szembeni felmondott hiteltartozását 2019 júniusában megvásárolta a jelen kérdésben „B” kóddal jelölt pénzügyi vállalkozás. (A Bank a szóban forgó pénzügyi vállalkozásoktól független, de a két pénzügyi vállalkozás kapcsolt vállalkozás). A követelésvásárlással a Bank helyébe lépő „B” pénzügyi vállalkozás adósával megállapodott arról, hogy a továbbiakban is felmondottnak minősülő hitellel kapcsolatban a 2019 júniusában kezdődő és 2020 júniusában lezáródó időszakra vonatkozóan egy szerényebb (2% alatti) mértékű késedelmi kamatot érvényesít, mely a 2020 júniusában lezáruló időszakot követően válik esedékessé. A későbbi időszakra vonatkozó késedelmi kamatot érintően még nincs megállapodás. Az előbbi tényálláshoz kapcsolóan az alábbi kérdések merülnek fel: 1./ Helyes-e az „A” pénzügyi vállalkozás azon elszámolása, mely szerint a 2019. júniusa és 2020. júniusa közötti időszakra vonatkozó-, az időszakot követően esedékessé váló késedelmi kamat a 2019. december 31. előtti időszakra vonatkozó részét a 2019. évi éves beszámoló mérlegében passzív időbeli elhatárolásként-, az eredménykimutatásban kamatjellegű ráfordításként szerepeltette? 2./ Keletkezhet-e a kapcsolt vállalkozásnak minősülő „B” pénzügyi vállalkozásnál társasági adóalap növelési-, illetve transzferár-nyilvántartási kötelezettség, ha a szokásos mértékű-, illetve a Ptk. által lehetővé tettnél alacsonyabb mértékű késedelmi kamatot-, esetleg a 2020. júniusát követő időszakban 0%-os mértékű késedelmi kamatot érvényesít?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás (beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat)
1./ Úgy vélem, hogy az első kérdésre a helyes válasz „Igen”. A fizetett (fizetendő) késedelmi kamat a többszörösen módosított többszörösen módosított 250/2000 (XII.24.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban Sztv.Vhr.) 10. § (2) bek. szerint kamat jellegű ráfordításnak minősül. Az „A” pénzügyi vállalkozás a „B” pénzügyi vállalkozással kötött megállapodás alapján egyértelműen tudomással bírt a késedelmi kamat mértékéről és arról is, hogy a szóban forgó időszakra vonatkozó késedelmi kamat csak jóval a mérlegkészítés időpontja után esedékes. Igy az Sztv. Vhr. 7. § (9) bek. előírását alkalmazva a fizetendő késedelmi kamat 2019. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó részt helyesen szerepeltette passzív időbeli elhatárolásként a 2019. évi éves beszámoló mérlegében. (Érdemes megjegyezni, hogy az Sztv. Vhr. 7.§ (5) bek-. előírása alapján ugyanezen késedelmi kamatot nem passzív időbeli elhatárolásként, hanem kötelezettségként kellene kimutatni, ha az a mérlegfordulónapot követően a mérlegkészítés időpontjáig esedékessé vált volna.) Nem pénzügyi vállalkozásnak minősülő számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozás esetében az ugyanilyen jellegű fizetendő késedelmi kamat 2019. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó részét a többszörösen módosított 2000. évi C. sz. tv (a továbbiakban Sztv.Vhr.) 81. §. (2) bek. b./ előírása alapján kellett volna elszámolni, mint a mérlegkészítés időpontjában ismert mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó fizetendő késedelmi kamatot. Az „A” pénzügyi vállalkozás által 2019. évi passzív időbeli elhatárolásként kimutatott fizetendő késedelmi kamat összegszerűségét tekintve számottevő, de nem éri el a mérleg főösszeg 2%-át, ezért, ha az általam ismertetett tényálláshoz kapcsolódó passzív időbeli elhatárolás a T. MKVK Konzultációs szolgálat véleménye szerint – számomra ismeretlen okból - mégsem lenne helyes, akkor az a 2019. évi beszámoló nem jelentős hibájának minősülne.
2./ Úgy vélem, hogy a második kérdésre a helyes válasz „Nem”. Megítélésem szerint bármilyen vállalkozás esetében képtelenség lenne a Ptk. által lehetővé tett-, illetve a szokásos mértéknél alacsonyabb (így akár nulla) mértékben kapcsolt vállalkozás felé felszámított késedelmi kamatra történő hivatkozással társasági adó alapnövelő tétel elszámolását megkövetelni. Ennek oka az, hogy független vállalkozás részére felszámított késedelmi kamat esetében is – a felszámított mértéktől függetlenül - kizárólag csak a mérlegkészítés időpontjáig befolyt késedelmi kamatrészből származó összeg minősül bevételnek, így csak a ténylegesen befolyt késedelmi kamatrészből származik társasági adóalap. A „B” pénzügyi vállalkozás esetében még fokozza azt is, hogy vásárolt követeléshez kapcsolódó késedelmi kamatról van szó, és vásárolt követelés megtérülése esetében – jogcímtől függetlenül – kizárólag csak a vásárolt követelés bekerülési értékét meghaladó pénzösszeg minősül bevételnek a pénzbefolyás jogcímétől függetlenül az Sztv. Vhr. 17. § (6) bek. előírása alapján. A társasági adóalapnövelési kötelezettség hiányából logikusan következik, hogy nincs transzferár-nyilvántartási kötelezettség sem. (Érdemes megjegyezni azt, hogy teljesen más megítélés alá esne az, ha nem késedelmi kamatról, hanem normál ügyleti kamatról lenne szó. Az általam fentiek szerint helyesnek vélt válaszokkal kapcsolatban van bennem némi bizonytalanság, ezért teszem fel kérdéseimet a T. MKVK Konzultációs Szolgálat részére.

2020. augusztus

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Osztalék

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Kiegészítő melléklet 88. § (7) pont;  153 § (1)  osztalék javaslat - jóváhagyott osztalék
A számviteli törvény  kiegészítő melléklet 88 § (7) szerint:
(7)  A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó javaslatot.

A számviteli törvény  nyilvánosságra hozatal és közzététel  153 § (1) szerint
(1)  A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.

A kiegészítő melléklet tartalmaz osztalék  javaslatot    -   100 egységet

Osztalék jóváhagyására vonatkozó határozatban pedig szerepel 110 vagy 90 egység. A tulajdonosi döntés szerint járnak el osztalék kifizetésekor.

Ekkor az osztalék jóváhagyására vonatkozó határozatba be kell írni a javaslatot is  és a végleges osztalékot is?

Az éves beszámolónak nem része az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására) vonatkozó határozat.

Éves beszámoló része a kiegészítő melléklet, mely nem tartalmazza a valóságot, igaz a törvény csak javaslatot ír elő. Hol van a megbízható valós összkép?

Kérdés
Kérem, a kamara határozza meg a törvény alapján a helyes eljárást, olyképpen, hogy a beszámoló megfeleljen a  megbízható valós összkép elvárásának.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás (beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat)
Módosítani kell a számviteli törvényt.

2020. augusztus

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Hirdetési költségek elhatárolása

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

A társaság mezőgazdasági termékek - gabona - kereskedelmével foglalkozik, és az értékesítés elősegítése céljából hirdetési felületeket vesz igénybe, jellemzően újság hirdetést. A költségek a 2019/2020-as üzleti évben merülnek fel, a Társaság jelenlegi üzleti évének kezdete 2019. július 1., a vége 2020. június 30-án lesz. A hirdetésben szereplő termékek értékesítésére ősszel, az aratást követően történő beszerzést követően kerül sor.  

Kérdés

  1. Elhatárolásra kerülhet-e a hirdetési költség a 2020. június 30-i beszámolóban?
  2. Milyen módon oldja fel a társaság az elhatárolást amennyiben az elhatárolás lehetősége fennáll? Az értékesítés elhúzódhat, tárolhatják is ideiglenesen a gabonát, várva egy jobb értékesítési árra, stb.

A kérdező által jónak ítélt válasz
Az összemérés elve alapján véleményünk szerint a hirdetési költség, amely a jelenlegi üzleti év végén merül fel a Társaságnál elhatárolható, és így mind a bevétel mind az értékesítéshez kapcsolódó, az árbevétel realizálását segítő hirdetési költség a 2020/2021 üzleti évben jelenik majd meg. Válaszukat előre is köszönjük!

2020. augusztus

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Beszámítás könyvelése

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Egy Kft. szállítója és vevője is partnerének. Mind a szállítói mind vevő számlák között találhatóak nem elévült, de fizetési határidő szempontjából lejárt esedékességűek. A Kft. ügyvezetője úgy döntött, hogy él a Ptk.6:49.§ alapján a beszámítás lehetőségével, jognyilatkozatot tett partnerének, melyben megnevezte a beszámításba bevont számlákat és ezt könyvelésében is rögzítette. A problémát az okozza, hogy partnere elutasította a jognyilatkozat könyvelését, bár nem vitatja a beszámításba bevont számlákhoz kapcsolódó teljesítéseket.  

Kérdés

  1. Befolyásolja-e a jognyilatkozatot tevő könyvelését a partner elutasítása, lekönyvelheti-e ennek ellenére a beszámítást?
  2. Sérti-e a számviteli törvény 29.§ (2) bekezdését, illetve bármely szakaszát, ha az egyik fél könyveiben bruttó, a másik fél könyveiben nettó módon tartja nyilván egymás közötti ügyleteikből eredő követeléseiket, kötelezettségeiket?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás (beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat)
Amennyiben a beszámítás feltételei fennállnak (lejárt követelést számít be a tartozásba) az egyoldalú jognyilatkozattal érvényesíthető és lekönyvelhető. A beszámítás lekönyvelése nem sérti sem a bruttó elszámolás elvét, sem a számviteli törvény más szabályait. Figyelemmel a Ptk.6: 49.§-ára, a számviteli törvény 29.§ (2), valamint 65.§ (6) és 68.§ (5) bekezdéseire.

2020. augusztus

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Származtatott jogi személyek beszámolója, letétbe helyezése

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

A civil szervezetek, nonprofit gazdasági társaságok tarthatnak fenn jogi személyiségű szervezeti egységeket - származtatott jogi személyek - intézményeket pl. iskola, óvoda, stb. Ezek a szervezetek nem minden esetben kerülnek be a bírósági nyilvántartásba, de rendelkeznek önálló adószámmal, KSH számmal. Önállóan vezetik könyveiket, beszámolót készítenek. 2014-től ezen szervezetek beszámolóit is közzé kell tenni és letétbe helyezni. A közzététel véleményem szerint viszonylag egyszerű módon megoldható, mivel ezen szervezetek általában rendelkeznek honlappal. A letétbe helyezés okoz gondot. (Szerintem a közzététel és a letétbe helyezés nem azonos fogalmak.) A 2011. évi CLXXV. civil törvény 28. §(4) bekezdése szerint: Civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet a 30. § (1) bekezdése szerint letétbe helyez. Véleményem szerint ugyan a civil törvény a nonprofit gazdasági társaságokra csak a közhasznúság tekintetében vonatkozik, ebből adódóan viszont a civil törvény letétre vonatkozó rendelkezését a közhasznú nonprofit gazdasági társaságoknak is alkalmazni kell. Közhasznúsági kiegészítő mellékletet is közzé kell tenni, illetve letétbe helyezni. (Ez egyértelmű.)

Kérdés

  1. Civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, milyen beszámolót készít a közhasznú nonprofit gazdasági társaság által létrehozott jogi személyiséggel rendelkező - bíróságon/cégbíróságon nem bejegyzett - szervezeti egysége? Ugyanolyant, mint a közhasznú nonprofit gazdasági társaság – azaz a számviteli törvény előírása szerintit, kiegészítve közhasznúsági melléklettel, mivel a vonatkozó szervezeti egység is közhasznú tevékenységet végez.
  2. Hol/hogyan kell letétbe helyezni bíróságon/cégbíróságon nem nyilvántartott jogi személyiségű szervezeti egységnek/származtatott jogi személynek a beszámolóját, - ha a szervezeti egységet civil szervezet - ha a szervezeti egységet nonprofit gazdasági társaság hozta létre?

A kérdező által jónak ítélt válasz

  1. A 2011. évi CLXXV. civil törvény 28. § (4) bekezdése szerint: Civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, ebből logikailag az következne, hogy a nonprofit gazdasági társaságra vonatkozó előírások szerinti beszámolót készítse el az általa alapított szervezet. Ezen szervezetek tevékenységét tekintve – pl. oktatás – azonban célszerűbbnek látom a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet - a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól – szerint elkészíteni a beszámolót.
  2. Mivel azok a származtatott jogi személyek, amelyek nincsenek bíróságon/cégbíróságon bejegyezve, nem tudják önállóan letétbe helyezni beszámolójukat. Jogszabályi hivatkozást nem találtam a letétbe helyezés módjára, ezért a fenntartó szervezet kiegészítő mellékletének részeként tudom elképzelni a letétbe helyezést. (Ami azonban további problémákat vet fel pl. könyvvizsgálat tekintetében.)

2020. június

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   K+F tevékenység helyes elszámolására állásfoglalás kérés

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

A társaság a GINOP keretében hiteltermékkel kombinált vissza nem térítendő támogatást nyert K+F+I tevékenységre. A kísérleti fejlesztés tárgya egy számítógéppel integrált robotvezérlésű rugalmas gyártócella kifejlesztése kis- és közepes sorozatú gyártásszériák számára, saját kivitelezésben, saját részre. A fejlesztés több éven áthúzódik. A társaság a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása mellett döntött. A költségelszámolás elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban és másodlagosan az 5. számlaosztályban történik.

A gyártócella részét képezi több - egyenként több tízmillió forint értékű - gép/berendezés, melyek nem egy időben – sőt nem is azonos évben - kerülnek beszerzésre. Ezeket a gépeket beszerzéskor anyagköltségként könyvelik, majd a tárgyév végén a többi felmerült közvetlen költséggel együtt aktivált saját teljesítményként átvezetik az kísérleti fejlesztés aktivált értéke számlára, lekötött tartalék egyidejű képzése mellett. Ez történik a következő év(ek)ben is. Majd, amikor a fejlesztés lezárul és a kísérleti fejlesztés eredményeként létrejön a gyártócella, megtörténik az üzembe helyezés, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke számlával szemben állományba veszik/aktiválják és megkezdik az értékcsökkenés elszámolását. A lekötött tartalékot az aktivált összegnek megfelelően feloldják. Ugyanezzel az időponttal kezdik a kísérleti fejlesztés aktivált értékének amortizálását is, a lekötött tartalék amortizációnak megfelelő összegű feloldása mellett. Valamint kiállítják a számlát a saját vállalkozásban megvalósított beruházásról és rendezik az áfa-t.

Kérdés

  1. Helyes-e a gyártócella létrehozásához beszerzett nagy értékű gépek értékének a beszerzéskor anyagköltségként történő elszámolása, majd év végén a többi tárgyévben felmerült költséggel együtt aktivált saját teljesítményként történő átvezetése az immateriális javak közé. A fejlesztés lezárásakor pedig a létrejött eszköz állományba vétele a tárgyi eszközök között a kísérleti fejlesztés számlával szemben.
  2. A pályázat elkészítésének (alapdíj+sikerdíj), illetve a nyomon követés költségei hova könyvelendők? Közvetlen költségnek minősülnek vagy általános költségként kell könyvelni és nem lehet aktiválni.
  3. A támogatással kombinált hitel kamata tekinthető-e közvetlen költségnek?

A kérdező által jónak ítélt válasz
Amennyiben a társaság a projekt megkezdése előtt úgy döntött, hogy annak költségeit aktiválja kísérleti fejlesztés aktivált értékeként az immateriális javak között, és ezt rögzítette a számviteli politikájában, úgy a számviteli törvény vonatkozó passzusa szerint helyesen járt el, mikor a kísérleti fejlesztés eredményeként létrehozandó eszközhöz beszerzett gépeket közvetlen (anyag)költségként könyvelte a felmerüléskor és év végén aktiválta a többi közvetlen költséggel együtt. A beszerzési érték nem befolyásolja az elszámolás módját.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 25.§ (5)
„A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés - a jövőben várhatóan megtérülő - közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók.”
A számviteli törvény 51.§-a alapján a pályázat elkészítésének és nyomon követesének díja, valamint a hitel kamata az üzembe helyezésig közvetlen költségként elszámolható.
A lekötött tartalék elszámolása szabályszerű a számviteli tv. 38.§ (3) c) és (5) alapján.

2020. június

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   A könyvvizsgáló függetlensége

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Felkérést kaptam könyvvizsgáló munkára egy zártkörűen működő részvénytársaságtól. Az Rt-ben 0,2% részesedéssel rendelkezem. A 2007. évi LXXV.tv. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, ...Függetlenség 63.§ d,(1a) pont alapján a könyvvizsgálói tevékenységben , ...birtokában, vagy a tulajdonában nem lehet a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységük körében vizsgált valamely gazdálkodó által kibocsátott, garantált, vagy egyéb módon támogatott pénzügyi eszköz.

Kérdés
Elvállalhatom-e a felkérést erre a könyvvizsgálatra. Kibocsáthatom-e az elfogadó nyilatkozatot?

A kérdező által jónak ítélt válasz
A részvény nem garantált pénzügyi eszköz. Értelmezésem szerint egyéb módon támogatott pénzügyi eszköznek sem tekinthető a részvény. Véleményem szerint a megbízást elfogadhatom.

2020. június

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Kiegészítő Melléklet tartalma egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozónál

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Tisztelt Konzultációs Szolgálat!

  1. Az Sztv. 96. (4) bekezdése szerint az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 88. § (4), (4a) és (5) bekezdése, a 89. § (4) bekezdése b) pontja, 89. § (6) bekezdés, a 90. § (2) bekezdése, a 90. § (3) bekezdés a)-c) pontja, a 90. § (7) b kezdés és a 90. (9) bekezdés a)-e), és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.
  2. A törvény 96. § (3a) bekezdése szerint:
    „A (2) és (3) bekezdés alkalmazása során összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentős összegűnek minősülnek.”

Kérdés

  1. Úgy kell-e értelmezni ezt a (kógens) bekezdést, hogy az Egyszerűsített Éves Beszámolót készítő vállalkozó nem közölhet a kiegészítő mellékletben más adatokat, ugyanis a többlet adatközlése ellentétes a törvény előírásaival ?  
  2. A törvény 96. § (3a) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a Mérlegben és az  Eredménykimutatásban az arab számmal jelölt tétel jelentős összegű értékének minősítését a vállalkozónak milyen mutatószám alapján kell meghatározni:
    -  A 96. § (3a) bekezdésben foglalt jelentős érték meghatározásáról a vállalkozó a Számviteli Politikai szabályzatában vállalkozásának sajátosságai alapján
    - szabadon dönt, vagy
    - a törvény 3. § (3) bek. 3 pontjában foglalt jelentős összegű hiba szabályrendszerére kell támaszkodni?

A kérdező által jónak ítélt válasz

1. Szakmai véleményem szerint a Számviteli törvényben a kiegészítő mellékletre vonatkozó általános szabályokat a törvény 88 – 94/A §-ai tartalmazzák.

A kiegészítő mellékletre vonatkozó különös szabályokat a törvény 96. § (4) bekezdése tartalmazza. Mivel a jogértelmezés és jogalkalmazás alapelve, hogy a különös szabály minden esetben felülírja az általános szabályokat, ezért az Egyszerűsített Éves Beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmát szigorúan köti törvény 96. (4) bekezdése, amely alapján jogsértő lenne az előírásoknál bővebb adattartalmú kiegészítő mellékletet készíteni.

2. A Számviteli törvény 14. § (4) bekezdése szerint a számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, elírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek…stb.stb.

Véleményem szerint a hivatkozott jogszabályhely szerint a vállalkozó a Számviteli Politikai szabályzatában határozza meg, hogy mit tekint jelentősnek a törvény 96. § (3a) bekezdésének alkalmazásához.

2020. június

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Ptk. 3:104.§(1) szerint elrendelt könyvvizsgálat

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Egy Kft kisebbségi tulajdonosai a cégbírósághoz fordultak, hogy a Ptk. 3:104.§(1) szerint rendelje el a Kft. 2018-as üzleti évének könyvvizsgálatát.
Azzal indokolták kérésüket, hogy a Kft évi 60 millió Ft stabil árbevétele mellett, csak évi 100.000 Ft forint adózás utáni eredményt mutat ki, az ügyvezető „elköltségeli” az árbevételt, így nincs osztalék.
A cégbíróság, az igazságügyi szakértői névsorból, engem választott ki, mint igazságügyi könyvszakértőt, és elrendelte a 2018 év könyvvizsgálatát.
Az ésszerűtlen gazdálkodásra vizsgálatára vonatkozó kérést elutasította, mivel a Ptk. 3:104.§(1) második fordulta szerinti „konkrét” kérés nem volt megfogalmazva a kérelmezők részéről.

Kérdés
Kérdésem, hogy ebben az esetben is a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardot kell-e alkalmazni, vagy mint igazságügyi könyvszakértő, a 2016. évi XXIX. törvény (az igazságügyi szakértőkről) szerinti „szakvéleményt” kell kiadni.
Az MNKS szerinti: megbízási szerződést, PMT szerinti azonosítási adatlapot, teljességi nyilatkozatot, stb. kell-e alkalmazni?
A munka befejezése után, az MNKS szerinti független könyvvizsgálói jelentést kell-e kiadni?
Ha számviteli szempontból jól van lekönyvelve az üzleti év, a beszámoló valóságos adatokat tartalmaz, de ésszerűtlen gazdálkodás folyik, hátrányos szerződéseket kötnek, stb., akkor azt milyen formában kell írásba foglalnom?

A kérdező által jónak ítélt válasz
Véleményem szerint a cégbíróságnak nem az igazságügyi könyvszakértői névsorból, hanem a bejegyzett könyvvizsgálók névsorából kellett volna engem kiválasztania, és akkor egyértelműen a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzatai vonatkoznának a könyvvizsgálatra, és nem a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szabályzatai.
Hiába igazságügyi szakértőként kaptam a megbízást, akkor is az MNKS-t kell alkalmaznom.

2020. június

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Titoktartási kötelezettség alóli felmentés

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

„A” gazdasági társaság 2019.09.30-án jogutódlással beolvadt „B” gazdasági társaságba.

Kérdés
Adhat-e írásos titoktartás alóli felmentést a jogutód „B” gazdasági társaság vezérigazgatója - aki egyben az „A” társaság vezérigazgatója is volt - az „A” társaság tevékenységet lezáró beszámoló vonatkozásában, a tevékenységet lezáró beszámolót auditáló könyvvizsgáló részére 2019.09.30-át követően?

A kérdező által jónak ítélt válasz
Az etikai szabályzat II/A 21. pontja szerint: „A könyvvizsgálói titoktartási kötelezettség alól –eltérő törvényi rendelkezés hiányában –csak az ügyfél,és csak írásban adhat előzetesen felmentést.” Mivel az ügyfél jogutódlással megszűnt, úgy gondolom, hogy a jogutód „B” társaság vezérigazgatója ezt a felmentést jogosult megadni.

2020. május

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Beruházás aktiválása és kapcsolódó támogatás elszámolása

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Ügyfelünk, egy nemzetközi nagyvállalat zöldmezős beruházást hajt végre. A gyártócsarnok felépítéséhez szükséges területet közvetlenül a mezőgazdasági művelés alól történő kivonást követően vásárolta meg, az építkezés megkezdéséhez régészeti feltárás elvégzésére kötelezték a társaságot. A beruházás előkészületeihez és kivitelezéséhez, köztük már a telek megvásárlásával kapcsolatban felmerült jogi szolgáltatásokhoz is vissza nem térítendő támogatást nyertek. A területen gyártócsarnok, szabadtéri fedett és fedetlen rakodóterületek is készülnek.

Kérdés

  1. Mikor aktiválható a telek?
  2. A régészeti feltárás a telek bekerülési értékének részét képezi, vagy a felépítményre kell aktiválni?
  3. A gépi földmunkák költsége a telek vagy a felépítmény bekerülési értékének része?
  4. Van-e lehetőség a bekerülési értékbe beszámító támogatással a bekerülési értéket csökkenteni (akár telek, akár felépítmény vonatkozásában)?

A kérdező által jónak ítélt válasz

  1. A sztv. szerint az aktiválást akkor lehet megtenni, ha a telek rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént. A rendeltetésszerű használatbavétel véleményem szerint csak akkor értelmezhető, ha a beruházás, vagyis a felépítmény is elkészül és használatba veszik.
  2. A régészeti feltárás nagyberuházások esetében kötelező, ennélfogva a régészeti feltáráson átesett, nagyberuházásra alkalmas terület piaci értéke is valószínű, hogy magasabb, mint régészeti feltárás előtt, ezért nem tehető a régészeti feltárás a felépítmény bekerülési értékének részévé, az a telek bekerülési értékét növeli.
  3. Mivel a gépi földmunka a felépítmény (épületek, úthálózat, rakodóterület, stb) előkészítő munkálatainak minősülnek, akkor azt az adott felépítmény bekerülési értékének részeként kell értelmezni.
  4. A sztv. szerint a fejlesztési célra kapott támogatásokat az egyéb bevételként történő elszámolást követően halasztott bevételek közé kell elhatárolni. A halasztott bevétel az eszköz költségként, ráfordításként történő elszámolásakor vagy a támogatás visszafizetésekor kell megszüntetni. A sztv. nem tartalmaz kivételt olyan esetekre sem, amikor az adott eszköz után terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el, ezért akár a telek, akár a felépítmény bekerülési értékéhez nyerték a támogatást, az a bekerülési értéket nem csökkenti, hanem halasztott bevételként jelenítendő meg.

2020. május

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Könyvvizsgálói vélemény tartalma, típusa

A konzultációs kérdés, probléma leírása

Tények
Egy társaság 2020-ban elindította a végelszámolásra vonatkozó engedélykérelmét (MNB által felügyelt cég). Ennek ismeretében kerül zárásra az előző (2019.) üzleti év. Az engedélykérelem elbírálása a 2019. évi beszámoló elkészítésekor éppen folyamatban van. A társaság a kiegészítő mellékletében ismerteti a fennálló helyzetet, és a 2020. évi terveket a végelszámolásra vonatkozóan. 

Kérdés
Hogy kell kezelni ebben az esetben a vállalkozás folytatásának elvének kérdését. Milyen véleményt kell kiadni, a véleménynek mit kell tartalmaznia.

A kérdező által jónak ítélt válasz
Azt gondolom, hogy amennyiben a kiegészítő melléklet ezt a tényt megfelelően bemutatja, akkor elegendő a figyelemfelhívó megjegyzés a tiszta jelentésben.

2020. május

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Kapcsolatfelvétel az előző könyvvizsgálóval

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

2019. 07.04-e óta látom el egy állami tulajdonú zrt könyvvizsgálatát. A könyvvizsgáló váltást a székhely áthelyezése, ügyvezető váltás indokolta. Az előző könyvvizsgáló megválasztása 1 évre szólt, tehát a szerződése nem felmondással szűnt meg. Év elején tértivevényes levélben megkerestem az előző könyvvizsgálót, betekintést kérve a munkapapírjaiba, illetve az 510. standard szerinti információkat kértem tőle. Levelemhez csatoltam a vezérigazgató titoktartás alóli felmentését is. A levelet átvette a kolléga, de semmilyen formában nem kaptam választ a megkeresésemre. 

Kérdés

  1. Mit tudok tenni még annak érdekében, hogy az előző könyvvizsgáló által elvégzett, tervezésre, kockázatbecslésre, végrehajtásra vonatkozó információkat megszerezzem?
  2. Amennyiben nem válaszol az előző könyvvizsgáló, az általa adandó információk hiányában milyen módon tudom ellenőrizni és dokumentálni a nyitó egyenlegek helyességét?

A kérdező által jónak ítélt válasz
A kamarai törvény 67.§ (2) alapján: Ha egy kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget egy másik kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vált fel, a korábbi kamarai tag könyvvizsgálónak vagy a korábbi könyvvizsgáló cégnek a helyébe lépő könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára hozzáférést kell biztosítani a vizsgált gazdálkodó könyvvizsgálati dokumentációjának azon részéhez, amely a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásához szükséges.

2020. március

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Átalakulás (beolvadás) során vegyesen IFRS és HAS beszámoló használata

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Egyik ügyfelemnél („ÁTVEVŐ társaság”) akvizíciók történtek a közelmúltban. A megvásárolt leányvállalatokat („BEOLVADÓ társaságok”) a tervek szerint még idén be fogja olvasztani magába. Tervezetten én leszek az átalakulási (beolvadási) tranzakció független könyvvizsgálója.
Több a szokásostól eltérő körülmény is lesz az átalakulás során:

(a) Az Átvevő társaság csak IFRS szerint készít beszámolót (IAS27), IFRS szerinti beszámolót fognak továbbra is készíteni.
(b) Beolvadó társaságoknak csak magyar SZT szerinti („HAS”) beszámolója van.
(c) Az egyik Beolvadó társaság nem könyvvizsgálat köteles.

Tervezett számviteli megközelítés
A tranzakció tervezett számviteli megközelítésénél – a a 136-141. §-okra, illetve 114/E § felül – különösen a Számviteli törvény 9. § (1), 9/A. § (1) bekezdésének d) pontja, 114/A. § 1., 141. § (3) paragrafusait tervezem figyelembe venni az alábbiak szerint:

(1) Az átvevő Társaság miatt IFRS alapon lennének a vagyonmérlegek és vagyonleltárak.
(2) Ehhez a beolvadók mérlegeit/leltárait is át kell IFRS-re alakítani.
(3) Beolvadó társaságok csak a magyar SZT szerint („HAS”) készítik el a közzéteendő tevékenység lezáró beszámolójukat, könyvvizsgálói jelentéssel, vagy anélkül ha nem audit köteles.
(4) A létrejövő társaság IFRS szerint vezeti tovább a könyveit (illetve ez nem pontos, mert a beszámolót készíti IFRS szerint, de ezt a könyvvezetésnek is tükröznie célszerű)
(5) Az átalakulási vagyonmérlegekre kiadott könyvvizsgálói jelentésben a kamarai mintához képest hivatkozni kell a megfelelő helyeken, hogy a mellékelt „IFRS standardok alapján” készített vagyonmérlegek, összhangban vannak az IFRS-ekkel.
(6) Ugyanakkor a könyvvizsgálói jelentésben valamilyen figyelemfelhívást vagy akár korlátozást tartok célszerűnek, mivel mégsem „teljes IFRS” beszámoló készül (azaz az IFRS-ek szerint ez nem IFRS beszámoló, még SZT 114/E § szerint sem) csak a készítés alapja voltak az IFRS standardok.

Kérdés
1) Kérem véleményezzék, hogy a fenti átalakulási tranzakció és annak leírt tervezett számviteli kezelése megfelel e az aktuális törvényeknek. További kérdéseim:
(2) Kérem segítsenek megfogalmazni a könyvvizsgálói véleményben a „nem teljes IFRS” beszámoló készül (azaz az IFRS-ek szerint ez nem IFRS beszámoló) csak a készítés alapja voltak az IFRS standardok” szöveget. Ezt tartom az egyik legfontosabb mondatnak a könyvvizsgálói jelentésben,
(3) Aki független könyvvizsgáló írja alá vagyonmérlegeket annak kell-e IFRS minősítés?
(4) A könyvvizsgálói jelentésben bárhol máshol van javasolt változásuk/kiegészítésük pl. “vélemány alapja” az IFRS miatt?

A kérdező által jónak ítélt válasz
A releváns standardokban, törvényekben, kamarai jelentés mintákban nem találtam erre a kérdésre EGYÉRTELMŰ iránymutatást.

2020. március

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Követelés apport értékelése

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Az 'A' Társaság utolsó közzétett beszámolójában a 'C' Társaságban meglévő részesedése 5 egységgel szerepel a Befektetett pénzügyi eszközök között. 'A' Társaság a 'C' Társaságban meglévő részesedését 200 egységért eladja 'B' Társaságnak. Az eladásból keletkező követelés rendezése a következő: 10 egység kiegyenlítése pénzeszközzel történik, 190 egység követelés apportálásra kerül 'B' Társaságba. ('C' Társaságban lévő részesedés értékesítése során az 'A' Társaságnak követelése, a 'B' Társaságnak kötelezettsége keletkezett 190 egység értékben.) Az apportálás megvalósításával az 'A' Társaság a 'B' Társaság fő részvényesévé válik.  

Kérdés
Milyen könyvvizsgálói standard vonatkozik a 190 egység követelés apport értékelésére? Vizsgálni kell-e a vételárat, azaz 'C' Társaság értékét? Vizsgálni kell-e a névértéktől eltérő árfolyamértéket, a követelés ellenében adandó részvények kibocsátási árfolyamának tartalmát, a Jegyezett tőke - Tőketartalék közötti megosztást?
Kiegészítés: Az eredeti, konkrét kérdést úgy pontosítanám, hogy általában kell-e a keletkezett követelés mögött a gazdasági eseményt értékelni? Jelenleg egy részesedés értékesítéséből keletkezett az apportálandó követelés, de mi a teendő akkor, ha pl anyag jellegű ráfordításból, kölcsönből, vagy már meglévő követelések felvásárlásából keletkező követelést kívánnak apportálni?

A kérdező által jónak ítélt válasz
Több könyvvizsgálóval történt konzultáció alapján azt kell vizsgálni, hogy elismert követelésről van-e szó, a kötelezettség a 'B' Társaságnál a kapcsolódó szerződésnek megfelelően szerepel-e a könyvekben, határozott-e a befogadó 'B' Társaság Igazgatósága az apport fogadásáról. Továbbá vizsgálni kell, hogy azonos-e a tőkeemelés értéke az apportálandó követelés értékével.

2019. november

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Függetlenség

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Kedves Kamara! Új könyvvizsgálati ügyfél esetén vizsgálni a kell a függetlenséget és ezzel kapcsolatban lenne egy kérdés.

Kérdés
Ha mondjuk 2018. évben egy magánszemély még egy adott gazdasági társaságnál a beszámoló összeállításával megbízott vállalkozó volt. Majd utána ezzel a tevékenységgel felhagyott, akkor ez a személy a 2019. gazdasági évre vonatkozóan már lehet a társaság választott könyvvizsgálója?

A kérdező által jónak ítélt válasz
Bevallom, én nekem valahonnan úgy rémlik (de természetesen ez lehet, hogy butaság), hogyha valaki egy gazdasági társaságnál a beszámoló összeállításáért volt felelős egy ideig, akkor bizonyos ideig utána nem lehet könyvvizsgáló az adott társaságnál. De most az etikai szabályzatban azt látom, hogy a két tevékenység párhuzamosan nem végezhető és nincsen időben visszamutató tilalom.

2019. november

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Pénzügyi vállalkozás devizás követelésének elszámolása

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Magyarországi faktorcég EUR-ban meghatározott vételárért követelés-csomagot vásárolt egy osztrák banktól. A vételár kiegyenlítésével egyidejűleg vált a követelések kedvezményezettjévé, könyveiben az ügyfelekkel szembeni követelések között szerepelteti a tételt kiegyenlítéskori árfolyamon forintban. A csomag magyarországi adósokkal szembeni, EUR-ban fennálló követeléseket tartalmaz. Az adósok tartozásaikat EUR-ban kötelesek fizetni a faktorcég devizaszámlájára. A faktorcég az adósok tartozását az ügyviteli rendszerben EUR-ban tartja nyilván, a nullás számlaosztályban forintban. A fennálló hitelek fedezete magyarországi ingatlanok. Állásfoglalásukat kérem az alábbiakban: 1. Az adósok teljesítésekor a devizaszámlára érkező összegek elszámolásakor a banki teljesítéskori árfolyam és a vásárolt követelés vételárának bekerülési árfolyama között kell-e árfolyamkülönbözetet elszámolni, vagy a pénzügyi teljesítéssel egyidőben kell az ügyletet könyvelni? 2. Az ügyfelekkel szembeni követelések között nyilvántartott vételár • már egy lezárt jogügylethez tartozik (a faktorcég és a külföldi bank közötti jogügylet volt). A faktorcég az adott vételárat kifizette és a követeléscsomag a tulajdonába került. Az adósok nem a vételárral tartoznak, hanem az egyedi szerződések alapján az ügyviteli rendszerben (és a nullás számlaosztályban) nyilvántartott összegekkel. Így a vásárolt követelések könyv szerinti értékének csökkenésekor már árfolyamkülönbözetet elszámolni nem kell, a könyv szerinti értéket a jóváíráskori forintértéken kell csökkenteni és a felette befolyó teljes összeget bevételként kell elszámolni, vagy • továbbra is devizában megjelenő ügyletet tartalmaz (nemcsak a 0-ás számlaosztályban, hanem a követelésállományban is), és a devizában fizetett törlesztésekhez kapcsolódóan minden esetben árfolyamkülönbözetet kell elszámolni. Ennek forintértéke csökkenti a követelések között nyilvántartott tartozás összegét, illetve azon túlmenően a befolyó összeg a bevételeket növeli az árfolyamkülönbözet elszámolása mellett.  

Kérdés
Szertném segítségüket kérni, hogy melyik elszámolási mód a helyes.

A kérdező által jónak ítélt válasz
A kérdést nem tudom magam eldönteni, ezért tettem fel Önöknek, várva szakértő válaszukat.

2019. november

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Teljességi nyilatkozat megosztása külső könyvelő iroda és cégvezetés között

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Belföldi zártkörűen működő részvénytársaság számviteli nyilvántartásait és éves beszámolóját - megbízási szerződés alapján - külső könyvelő iroda állítja össze.

A Társaság vezérigazgatója az éves beszámoló könyvvizsgálói ellenőrzéséhez kibocsátásra kerülő Teljességi Nyilatkozatot a Zrt. számviteli nyilvántartásait vezető könyvelő irodával megosztva kívánja kibocsátani úgy, hogy két Teljességi Nyilatkozat kerülne kibocsátásra.

Az egyik Teljességi Nyilatkozatban a könyvelő iroda vezetője arról nyilatkozna, hogy a számviteli beszámoló megfelel a számviteli törvénynek, a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet mutatnak a társaság vagyoni, pénzügyi helyzetéről. Illetve az audit során minden számviteli nyilvántartás (Pl. Mrg, Ek, főkönyvi kivonat, analitikák, stb.) hiánytalanul átadásra került a könyvvizsgáló részére. Illetve a könyvelő iroda vezetője nyilatkozna arról is, hogy a számviteli nyilvántartások vezetésével kapcsolatban nem került sor törvények, egyéb rendelkezések megszegésére.

A másik Teljességi Nyilatkozatban a cég vezérigazgatója nyilatkozna a társaság jogi helyzetének megfelelőségéről, csalásokkal, hibákkal kapcsolatos tényekről, szabályozó hatóságokkal való kapcsolatáról, mérlegfordulónap utáni eseményekről, peres, peren kívüli ügyekről, (esetleges) káreseményekről, stb.

A Társaság vezérigazgatója azért ragaszkodna a megosztott Teljességi Nyilatkozathoz, mert –álláspontja szerint - nincs érdemi ráhatása a külső könyvelőirodánál rendelkezésre álló számviteli adatokra, azok helyességére, ezért ezek megbízhatóságára és teljességéért sem tud felelősséget vállalni.

Kérdés
Az éves beszámoló könyvvizsgálói véleményezését végző könyvvizsgáló elfogadhatja-e a hitelesítő záradékot tartalmazó könyvvizsgálói vélemény kibocsátásához, ha a Teljességi Nyilatkozatban közölt információk egy részét a külső könyvelő iroda, a másik részét a cégvezetés bocsátaná rendelkezésre?

A kérdező által jónak ítélt válasz
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4. § (1) bek., 17. § (1) bek., 159. § rendelkezéseinek, valamint a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112 §-ban foglalt rendelkezések együttes értelmezése alapján a beszámoló összeállításáért a gazdálkodó (vállalkozó), valamint a társaság képviseletéért a vezető tisztségviselő felelős.
E jogszabályhelyek együttes értelmezése alapján a vezető tisztségviselő az éves beszámoló összeállításával kapcsolatos felelősségét nem oszthatja meg a külső könyvelő irodával, ezért a beszámolóhoz kapcsolódó teljességi nyilatkozat információ és adattartalma sem osztható.  A könyvelő iroda által (esetlegesen) helytelenül összeállított éves beszámolóval kapcsolatos jogvitáját polgári peres eljárás keretében rendezheti, ezért a Teljességi Nyilatkozat tartalmát sem oszthatja meg a külső könyvelő irodával.
Az 580-as Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok 15. pontja szerint, ha a vezetés megtagadja olyan nyilatkozat tételét, amelyet a könyvvizsgáló szükségesnek ítél, az a vizsgálati hatókör korlátozásának minősül és a könyvvizsgálónak korlátozott záradékot vagy elutasító záradékot, vagy a záradék megtagadásának elutasítását tartalmazó jelentést kell adnia.

2019. november

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Támogatás vizsgálatának elvállalása

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

A Zala Megyei Vadászkamara könyvelését végzem megbízásban. A Kamara pályázaton elnyert támogatásának könyvvizsgálatára kért fel.

Kérdés
Vállalhatom-e a megbízást?

A kérdező által jónak ítélt válasz
Véleményem szerint nem vállalhatom.

2019. november

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Pótbefizetés

A szakértői bizottság a „Pótbefizetés” tárgyú kérdés és az arra adott szakértői válasz nyilvánosságra hozatala tekintetében meghozott korábbi döntését – a válasz kiadását követően a tudomására jutott információkra tekintettel – megváltoztatta, melynek értelmében a kérdést és a választ a továbbiakban nem teszi nyilvánossá a kamara honlapján.  Ennek megfelelően, az 505-ös sorszám alatti konzultációs kérdés-válasz 2020. 04.08-án véglegesen eltávolításra került a honlapról.

A szakértői bizottság egyúttal döntött arról is, hogy az 505-ös sorszámú konzultációs választ végérvényesen visszavonja. A visszavonás azzal egyenértékű, mintha ezt a választ ki sem adta volna.

A szakértői bizottság e körben röviden utalni kíván arra is, hogy a szervezeti és működési szabályzata 30. pontjára is tekintettel kialakított töretlen gyakorlata szerint a konzultációs szolgálat keretében nem ad választ olyan – részbeni jogi természetű – kérdésre, mellyel kapcsolatban jogvita, peres eljárás van folyamatban. Jelen esetben utóbbi körülmény fennállásáról a válaszadást követően szerzett a szakértői bizottság tudomást, ráadásul a későbbi információk szerint a kérdéssel érintett ügy tényállása lényegesen összetettebbnek bizonyul, mint ahogyan az a kérdésből kitűnt. A szakértői bizottság előzőekre figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy a kérdés megválaszolása a konzultációs szolgálat kereteit meghaladja, a hivatkozott szabályzati pont szerint a válaszadás visszautasításának lett volna helye.


A szakértői bizottság nyomatékosan felhívja mindazon kamarai tag könyvvizsgálókat és más személyeket, akik az 505-ös sorszámú kérdés-választ a nyilvánosságának időtartama alatt megismerték, hogy tartózkodjanak annak bármilyen célú felhasználásától vagy konkrét esetre való adaptálásától, alkalmazásától, mellyel kapcsolatos esetleges károkért a kamara és annak szakértői bizottsága semmilyen felelősséget nem vállal!

Valamennyi konzultációs válaszra kiterjedően, így ebben az esetben is felhívtuk és ezután is minden esetben felhívjuk a felhasználók figyelmét az alábbiakra:

Felhívjuk figyelmüket, hogy a Konzultációs szolgálat szakértőjének szakmai véleménye nem minősül a kamara hivatalos véleményének A Konzultációs szolgálat válasza a válaszadás időpontjában hatályos jogszabályok alapján jóhiszeműen kialakított, kollégák közti szakmai véleménycserének és álláspontnak tekinthető. Későbbi időpontban való felhasználása esetén lehet, hogy a válaszban foglaltak már nem érvényesek. Az állásfoglalás nem veszi figyelembe az egyes konkrét esetek sajátosságait és az ezekből fakadó kockázatokat.
Az Alkotmánybíróság döntése alapján a szakértői választ bírósági vagy bármely más jogvitában hivatalos véleményként nem lehet felhasználni, és nem lehet erre, mint egyedüli mértékadó álláspontra hivatkozni. Az állásfoglalás egy esetleges jogvita esetén a bíróságot semmilyen formában nem köti.

  

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Anyavállalati költségek átterhelése a leányvállalatokra

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

Az általam könyvvizsgált társaság egy német konszern 100 %-os tulajdonában van. Az anyavállalat értesítette a magyar társaságot, hogy 2020. évtől kezdődően a konszern működtetési költségeit bizonyos megosztási kulcs alapján - szolgáltatási díj címén - ráterheli az egyes leányvállalatokra. A szolgáltatási díj két részből áll: 1. Gazdálkodási funkciókhoz rendelhető globális/regionális költségek leosztása, pl: az értékesítési vezető költségei stb. 2. A konszern egyéb általános költségei. A fenti díjakat leányvállalatonként a központi Controlling részlege fogja kalkulálni. A szándékok szerint megállapítják a tervezett díjat, amit 1-11. hóban havonta kell fizetni, decemberben pedig az éves várható tényszámokhoz igazítják az éves fizetendő összeget. A tervezettként közölt díj jelentős, a magyar társaság árbevételének 7-8 %-a. Megjegyzem, hogy a cég árbevétel-arányos nyeresége max. 9-10 %  

Kérdés
A magyar számviteli és adózási előírásokat figyelembe véve egy magyar társaság jogszerűen elszámolhat-e ilyen módon megállapított, az anya-vállalat által kikényszerített díjakat. Ha igen, akkor az eredménykimutatás mely sorában jeleníthető meg, és a társasági adó alapjának meghatározásakor hogyan kell eljárni.

A kérdező által jónak ítélt válasz
Véleményem szerint az anyavállalat által meghatározott díj mögött semmiféle tényleges szolgáltatásnyújtás nincs, itt a magyar cég nyereségének átcsoportosításáról van szó, amely ellentétes a tagállamok érdekeivel A társasági adó törvény értelmében ezen díjak nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, így az adóalapot nem csökkenthetik. Szerintem ez az út nem járható, az anyavállalat osztalékfizetés útján juthat hozzá az adózott eredményhez

2019. november

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya:   Jelentés kiadása, ha azonos naptári időszakban két könyvvizsgáló van, azonban az üzleti évek nem azonosak.

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

A könyvvizsgálói szerződés a társasággal a 2018. üzleti évre vonatkozik, 2019. május 31-én jár le. A társaság 2019. február 15-én új könyvvizsgálóval megkötötte a 2019. üzleti évre a könyvvizsgáló szolgáltatói szerződését. Mindez a cégtörténetben a következőképpen jelent meg.

  • A korábbi könyvvizsgáló megválasztása 2016., 2017., 2018. üzleti évekre szól.
  • A korábbi könyvvizsgáló a cégnyilvántartásból törlésre került: a változás bejegyzés (törlés) napja 2019.02.14.
  • Az új könyvvizsgáló a cégnyilvántartásba bejegyzésre került: a változás (bejegyzés) napja 2019. 02.15.
  • A bejegyzés kelte mindkét esetben 2019.02.28.
  • A mérlegkészítés napja a társaság esetében a fordulónapot (december 31-ét) követő év március 31.
  • A könyvvizsgálati munkát folyamatosan végezte a korábbi könyvvizsgáló, a társaság tőle várja a 2018. évre vonatkozóan a könyvvizsgálói jelentést. A 2018. évi zárási megbeszélésen 2019. március 6-án a korábbi könyvvizsgáló vett részt.
  • A korábbi könyvvizsgáló számára az új könyvvizsgáló megválasztása a cégtörténetből derült ki 2019. április 20-án. Ezen a napon írásban jelezte a változásbejegyzéssel kapcsolatos problémát az ügyvezetőnek, amelyre ő még nem válaszolt.
  • Jelenleg a könyvvizsgálati munka az összegzés, jelentéskészítés fázisában tart.
  • Az új könyvvizsgáló megválasztásáról szóló határozat nem áll rendelkezésre. A társaságnál csak az elfogadó nyilatkozat és a szerződés azon része volt megtekinthető, mely azt tartalmazza, hogy a 2019. üzleti év könyvvizsgálatára vonatkozik a megbízás.

Kérdés
Jogosult-e kiadni a régi könyvvizsgáló a jelentést.

A kérdező által jónak ítélt válasz
Álláspontom szerint igen. A könyvvizsgálói jelentést a 2018. üzleti évre a korábbi könyvvizsgáló adja az arra vonatkozó szerződés szerint, annak ellenére, hogy az új könyvvizsgáló szerződése 2019.02.15-én kelt. (Más időpont nem szerepel a szerződésében pl. mely időponttól vagy mikortól hatályos). A szerződésekből egyértelműen kiolvasható, megállapítható, hogy a korábbi könyvvizsgálónak a 2018.évre vonatkozik a szolgáltatói feladata, az új könyvvizsgálónak pedig a 2019. üzleti évre. Az etikai szabályzat 29. pontját úgy értelmezem, hogy az ugyanazon időszak üzleti évet jelent.

2019. június

Tovább a válaszhoz

Konzultáció tárgya    Transzferár-nyilvántartás határideje

A konzultációs kérdés, probléma leírása
Tények

"Multinacionális vállalkozás jan. 21-re változtatta a mérlegkészités időpontját.
Az adóbevallást ekkor még nyilvánvalóan nem adta be. A transzfernyilvántartás időpontja az adóbevallás időpontjához kötődik.
Mivel azonban ahhoz, hogy a beszámoló valósághű legyen, tudni kellene, hogy a kapcsolt felek közötti árak piaci árak-e? Van-e adóalap-módosítási kötelezettség, vagy nincs.
A vállalkozás azon a véleményen van, hogy elég, ha május 31-re elkészül a transzferár-nyilvántartás.

Kérdés
Ebben az esetben mikorra kell, elkészüljön a hivatkozott nyilvántartás?

A kérdező által jónak ítélt válasz
Véleményem szerint jan. 21. Még abban az esetben is, ha a TA bevallást esetleg később adják be. Amennyiben nincs kész transzferár-nyilvántartás, nem tudok meggyőződni az egymásközti alkalmazott árak piaci voltáról. Ebben az esetben nem biztos, hogy helyes a Beszámoló egésze."

2019. június

Tovább a válaszhoz

Betöltés...
X