Konzultáció

Az alábbi oldalakon a 2006. szeptember 1. óta működő konzultációs szolgálathoz beérkezett érdekesebb, szakmailag fontos kérdéseket tesszük közzé.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a Konzultációs szolgálat szakértőjének szakmai véleménye nem minősül a kamara hivatalos véleményének. A Konzultációs szolgálat válasza a válaszadás időpontjában hatályos jogszabályok alapján jóhiszeműen kialakított, kollégák közti szakmai véleménycserének és álláspontnak tekinthető. Későbbi időpontban való felhasználása esetén lehet, hogy a válaszban foglaltak már nem érvényesek. Az állásfoglalás nem veszi figyelembe az egyes konkrét esetek sajátosságait és az ezekből fakadó kockázatokat.

Az Alkotmánybíróság döntése alapján a szakértői választ bírósági vagy bármely más jogvitában hivatalos véleményként nem lehet felhasználni, és nem lehet erre, mint egyedüli mértékadó álláspontra hivatkozni. Az állásfoglalás egy esetleges jogvita esetén a bíróságot semmilyen formában nem köti.

Kérjük Önöket, hogy kérdésüket az erre rendszeresített űrlapon tegyék fel - annak minden pontját kitöltve, beleértve az Önök által megfelelőnek ítélt válasz megadását.
Mivel nagyon sok megkeresés érkezik a Konzultációs szolgálathoz, csak azokat a szakmai kérdésekre tudjuk megválaszolni, amelyek az említett elektronikus nyomtatványon és megfelelően kitöltve kerülnek beküldésre.


Az 'A' Társaság utolsó közzétett beszámolójában a 'C' Társaságban meglévő részesedése 5 egységgel szerepel a Befektetett pénzügyi eszközök között. 'A' Társaság a 'C' Társaságban meglévő részesedését 200 egységért eladja 'B' Társaságnak. Az eladásból keletkező követelés rendezése a következő: 10 egység kiegyenlítése pénzeszközzel történik, 190 egység követelés apportálásra kerül 'B' Társaságba. ('C' Társaságban lévő részesedés értékesítése során az 'A' Társaságnak követelése, a 'B' Társaságnak kötelezettsége keletkezett 190 egység értékben.) Az apportálás megvalósításával az 'A' Társaság a 'B' Társaság fő részvényesévé válik.  

Kérdés
Milyen könyvvizsgálói standard vonatkozik a 190 egység követelés apport értékelésére? Vizsgálni kell-e a vételárat, azaz 'C' Társaság értékét? Vizsgálni kell-e a névértéktől eltérő árfolyamértéket, a követelés ellenében adandó részvények kibocsátási árfolyamának tartalmát, a Jegyezett tőke - Tőketartalék közötti megosztást?
Kiegészítés: Az eredeti, konkrét kérdést úgy pontosítanám, hogy általában kell-e a keletkezett követelés mögött a gazdasági eseményt értékelni? Jelenleg egy részesedés értékesítéséből keletkezett az apportálandó követelés, de mi a teendő akkor, ha pl anyag jellegű ráfordításból, kölcsönből, vagy már meglévő követelések felvásárlásából keletkező követelést kívánnak apportálni?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Több könyvvizsgálóval történt konzultáció alapján azt kell vizsgálni, hogy elismert követelésről van-e szó, a kötelezettség a 'B' Társaságnál a kapcsolódó szerződésnek megfelelően szerepel-e a könyvekben, határozott-e a befogadó 'B' Társaság Igazgatósága az apport fogadásáról. Továbbá vizsgálni kell, hogy azonos-e a tőkeemelés értéke az apportálandó követelés értékével.

2019. november

Tovább a válaszhoz

Kedves Kamara! Új könyvvizsgálati ügyfél esetén vizsgálni a kell a függetlenséget és ezzel kapcsolatban lenne egy kérdés.

Kérdés
Ha mondjuk 2018. évben egy magánszemély még egy adott gazdasági társaságnál a beszámoló összeállításával megbízott vállalkozó volt. Majd utána ezzel a tevékenységgel felhagyott, akkor ez a személy a 2019. gazdasági évre vonatkozóan már lehet a társaság választott könyvvizsgálója?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Bevallom, én nekem valahonnan úgy rémlik (de természetesen ez lehet, hogy butaság), hogyha valaki egy gazdasági társaságnál a beszámoló összeállításáért volt felelős egy ideig, akkor bizonyos ideig utána nem lehet könyvvizsgáló az adott társaságnál. De most az etikai szabályzatban azt látom, hogy a két tevékenység párhuzamosan nem végezhető és nincsen időben visszamutató tilalom.

2019. november

Tovább a válaszhoz

Magyarországi faktorcég EUR-ban meghatározott vételárért követelés-csomagot vásárolt egy osztrák banktól. A vételár kiegyenlítésével egyidejűleg vált a követelések kedvezményezettjévé, könyveiben az ügyfelekkel szembeni követelések között szerepelteti a tételt kiegyenlítéskori árfolyamon forintban. A csomag magyarországi adósokkal szembeni, EUR-ban fennálló követeléseket tartalmaz. Az adósok tartozásaikat EUR-ban kötelesek fizetni a faktorcég devizaszámlájára. A faktorcég az adósok tartozását az ügyviteli rendszerben EUR-ban tartja nyilván, a nullás számlaosztályban forintban. A fennálló hitelek fedezete magyarországi ingatlanok. Állásfoglalásukat kérem az alábbiakban: 1. Az adósok teljesítésekor a devizaszámlára érkező összegek elszámolásakor a banki teljesítéskori árfolyam és a vásárolt követelés vételárának bekerülési árfolyama között kell-e árfolyamkülönbözetet elszámolni, vagy a pénzügyi teljesítéssel egyidőben kell az ügyletet könyvelni? 2. Az ügyfelekkel szembeni követelések között nyilvántartott vételár • már egy lezárt jogügylethez tartozik (a faktorcég és a külföldi bank közötti jogügylet volt). A faktorcég az adott vételárat kifizette és a követeléscsomag a tulajdonába került. Az adósok nem a vételárral tartoznak, hanem az egyedi szerződések alapján az ügyviteli rendszerben (és a nullás számlaosztályban) nyilvántartott összegekkel. Így a vásárolt követelések könyv szerinti értékének csökkenésekor már árfolyamkülönbözetet elszámolni nem kell, a könyv szerinti értéket a jóváíráskori forintértéken kell csökkenteni és a felette befolyó teljes összeget bevételként kell elszámolni, vagy • továbbra is devizában megjelenő ügyletet tartalmaz (nemcsak a 0-ás számlaosztályban, hanem a követelésállományban is), és a devizában fizetett törlesztésekhez kapcsolódóan minden esetben árfolyamkülönbözetet kell elszámolni. Ennek forintértéke csökkenti a követelések között nyilvántartott tartozás összegét, illetve azon túlmenően a befolyó összeg a bevételeket növeli az árfolyamkülönbözet elszámolása mellett.  

Kérdés
Szertném segítségüket kérni, hogy melyik elszámolási mód a helyes.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A kérdést nem tudom magam eldönteni, ezért tettem fel Önöknek, várva szakértő válaszukat.

2019. november

Tovább a válaszhoz

Belföldi zártkörűen működő részvénytársaság számviteli nyilvántartásait és éves beszámolóját - megbízási szerződés alapján - külső könyvelő iroda állítja össze.

A Társaság vezérigazgatója az éves beszámoló könyvvizsgálói ellenőrzéséhez kibocsátásra kerülő Teljességi Nyilatkozatot a Zrt. számviteli nyilvántartásait vezető könyvelő irodával megosztva kívánja kibocsátani úgy, hogy két Teljességi Nyilatkozat kerülne kibocsátásra.

Az egyik Teljességi Nyilatkozatban a könyvelő iroda vezetője arról nyilatkozna, hogy a számviteli beszámoló megfelel a számviteli törvénynek, a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet mutatnak a társaság vagyoni, pénzügyi helyzetéről. Illetve az audit során minden számviteli nyilvántartás (Pl. Mrg, Ek, főkönyvi kivonat, analitikák, stb.) hiánytalanul átadásra került a könyvvizsgáló részére. Illetve a könyvelő iroda vezetője nyilatkozna arról is, hogy a számviteli nyilvántartások vezetésével kapcsolatban nem került sor törvények, egyéb rendelkezések megszegésére.

A másik Teljességi Nyilatkozatban a cég vezérigazgatója nyilatkozna a társaság jogi helyzetének megfelelőségéről, csalásokkal, hibákkal kapcsolatos tényekről, szabályozó hatóságokkal való kapcsolatáról, mérlegfordulónap utáni eseményekről, peres, peren kívüli ügyekről, (esetleges) káreseményekről, stb.

A Társaság vezérigazgatója azért ragaszkodna a megosztott Teljességi Nyilatkozathoz, mert –álláspontja szerint - nincs érdemi ráhatása a külső könyvelőirodánál rendelkezésre álló számviteli adatokra, azok helyességére, ezért ezek megbízhatóságára és teljességéért sem tud felelősséget vállalni.

Kérdés
Az éves beszámoló könyvvizsgálói véleményezését végző könyvvizsgáló elfogadhatja-e a hitelesítő záradékot tartalmazó könyvvizsgálói vélemény kibocsátásához, ha a Teljességi Nyilatkozatban közölt információk egy részét a külső könyvelő iroda, a másik részét a cégvezetés bocsátaná rendelkezésre?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4. § (1) bek., 17. § (1) bek., 159. § rendelkezéseinek, valamint a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112 §-ban foglalt rendelkezések együttes értelmezése alapján a beszámoló összeállításáért a gazdálkodó (vállalkozó), valamint a társaság képviseletéért a vezető tisztségviselő felelős.
E jogszabályhelyek együttes értelmezése alapján a vezető tisztségviselő az éves beszámoló összeállításával kapcsolatos felelősségét nem oszthatja meg a külső könyvelő irodával, ezért a beszámolóhoz kapcsolódó teljességi nyilatkozat információ és adattartalma sem osztható.  A könyvelő iroda által (esetlegesen) helytelenül összeállított éves beszámolóval kapcsolatos jogvitáját polgári peres eljárás keretében rendezheti, ezért a Teljességi Nyilatkozat tartalmát sem oszthatja meg a külső könyvelő irodával.
Az 580-as Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok 15. pontja szerint, ha a vezetés megtagadja olyan nyilatkozat tételét, amelyet a könyvvizsgáló szükségesnek ítél, az a vizsgálati hatókör korlátozásának minősül és a könyvvizsgálónak korlátozott záradékot vagy elutasító záradékot, vagy a záradék megtagadásának elutasítását tartalmazó jelentést kell adnia.

2019. november

Tovább a válaszhoz

 A Zala Megyei Vadászkamara könyvelését végzem megbízásban. A Kamara pályázaton elnyert támogatásának könyvvizsgálatára kért fel.

Kérdés
Vállalhatom-e a megbízást?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
 Véleményem szerint nem vállalhatom.

2019. november

Tovább a válaszhoz

Egy gazdasági társaság vezetésével adódott szakmai vitánk az eltérő álláspontok miatt.
Kértünk állásfoglalást a Számviteli Levelektől is előfizetőként, amit a vezetés nem tekint irányadónak.

Ez volt a feltett kérdés:
 Két taggal rendelkező kft. társasági szerződésében a veszteségek fedezetére pótbefizetés elrendelésének lehetőségéről döntöttek 5 millió forint maximált értékben. A társaság több éve működik, kb. 150 millió forintos saját tőkével, 3 millió forintos jegyzett tőkével. Mintegy 3 éve a társaság tényleges tevékenységet nem végez, alkalmazottja nincs, a vagyonelemeit kezeli a többségi tulajdonos. A működési költség 3-4 millió forint veszteség. A többségi tulajdonos pótbefizetést rendel el többségi szavazatával a tárgyévi veszteség miatt a társasági szerződésre hivatkozással. A korábban teljesített pótbefizetés visszafizetését a többségi tulajdonossal együttműködő ügyvezetés megtagadja, azzal az indokkal, hogy nem keletkezett még annyi nyereség, hogy az elmúlt két-három év veszteségét visszapótolja. A társaság nem fizetésképtelen, jelentős összegű kölcsönöket helyezett ki a többségi tulajdonos érdekkörébe tartozó társaságokhoz. Mivel a felhalmozott saját tőke összege bőven fedezi a keletkezett veszteséget, szerintünk jogszerűtlen a pótbefizetés elrendelése. Helyesen látjuk?
 Válasz:
A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mert jól tükrözi azt, miként tud visszaélni a többségi tulajdonos azzal, hogy egyedüli szavazatával tud társasági határozatot hozni, tud jogszabállyal alá nem támaszthatóan intézkedni.
A Ptk. szerint a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő. A jogalkotói szándék az volt, hogy a veszteség miatti pénzhiányt a további működés érdekében a tagok valamilyen módon fedezzék. Ezt szolgálja a pótbefizetés!
A kérdés szerinti esetben egyáltalán beszélhetünk-e veszteségről, illetve a veszteség miatti pénzhiányról? Ahol a saját tőke több mint 140 millió forinttal meghaladja a jegyzett tőke összegét, ott valójában finanszírozandó veszteség nincsen. Van, lehet egy-egy üzleti év veszteséges, de ez átmeneti, mert a számviteli előírások a következő üzleti évben "lerendezik". A negatív adózott eredményt ugyanis az eredménytartalékba kell átvezetni, amelynek összege az adott kft.-nél meghaladja a 140 millió forintot (a kérdés szerint az évenkénti veszteség 3-4 millió forint). Nem indokolt a pótbefizetés azért sem, mert a kérdés szerint a társaság kölcsönöket ad a többségi tulajdonos érdekkörébe tartozó társaságoknak.
Nem indokolt, másként fogalmazva, törvényellenes a többségi tulajdonos által a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozat, mivel a társaság csak átmenetileg veszteséges, jelenlegi veszteségének a fedezetét már korábban, nyereséges tevékenysége időszakában megteremtette, a további működéséhez (illetve nem működéséhez) pótlólagos pénzeszközökre a társaságnak nincs szüksége.
Itt kell megjegyezni, ha a társaság tényleges tevékenységet már 3 éve nem végez, akkor a többségi tulajdonosnak a kft. végelszámolással történő megszűnését kellene kezdeményezni, a kft. vagyonát pedig a társaság tulajdonosai között törzsbetéteik arányában a kft. cégjegyzékből való törlését követően felosztani.
A Ptk. 3:103-3:106. §-ai tartalmazzák a kisebbségvédelem szabályait. Ha ez nem vezetne eredményre, akkor javasoljuk a határozatok bírósági felülvizsgálatát, a Ptk. 3:35-3:37. §-aiban megfogalmazottak szerint, illetve a választottbírósági út igénybevételét a Ptk. 3:92. §-a alapján.

Kérdés
Kérném szépen a Tisztelt Szakértői Bizottságot, hogy amennyiben van lehetősége és intézménye annak, az álláspontom helyessége esetén erősítse meg azt, vagy mutasson rá, hogy miben hiányos vagy téves a veszteségek fedezetére elrendelhető pótbefizetéssel kapcsolatos jogi és számvitel szakmai tudásom!

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A társaság vezetésének és jogi képviseletének legújabb „álláspontja” az, hogy a Ptk. szerinti veszteség alatt a tárgyévi veszteség értendő, és nem a – véleményem szerint jogalkotó szándéka szerinti – tőkeveszteség fogalma. Tudomásom szerint a Ptk. nem definiálja a „veszteség” fogalmat, így álláspontom szerint arra az egyéb vonatkozó jogszabályok, úgy mint a számviteli törvény és a társasági adó törvény fogalmi meghatározásai az irányadóak.
Meglátásom szerint az így elrendelt, befizetett és befizettetett pótbefizetés összege a hitelezők megtévesztésére is alkalmas, hiszen valós indok nélkül azt a látszatot kelti, hogy a rendelkezésre bocsátott saját vagyon magasabb annál, mint amit jogszerűen a tagok teljesíteni vállaltak (a kisebbségi tulajdonostól kikényszerített pótbefizetés összege a jogerős bírósági döntésig a kizárást akadályozza meg, de valójában nem egyező a tagok valós szándékával).

2019. november

Tovább a válaszhoz

Az általam könyvvizsgált társaság egy német konszern 100 %-os tulajdonában van. Az anyavállalat értesítette a magyar társaságot, hogy 2020. évtől kezdődően a konszern működtetési költségeit bizonyos megosztási kulcs alapján - szolgáltatási díj címén - ráterheli az egyes leányvállalatokra. A szolgáltatási díj két részből áll: 1. Gazdálkodási funkciókhoz rendelhető globális/regionális költségek leosztása, pl: az értékesítési vezető költségei stb. 2. A konszern egyéb általános költségei. A fenti díjakat leányvállalatonként a központi Controlling részlege fogja kalkulálni. A szándékok szerint megállapítják a tervezett díjat, amit 1-11. hóban havonta kell fizetni, decemberben pedig az éves várható tényszámokhoz igazítják az éves fizetendő összeget. A tervezettként közölt díj jelentős, a magyar társaság árbevételének 7-8 %-a. Megjegyzem, hogy a cég árbevétel-arányos nyeresége max. 9-10 %  

Kérdés
A magyar számviteli és adózási előírásokat figyelembe véve egy magyar társaság jogszerűen elszámolhat-e ilyen módon megállapított, az anya-vállalat által kikényszerített díjakat. Ha igen, akkor az eredménykimutatás mely sorában jeleníthető meg, és a társasági adó alapjának meghatározásakor hogyan kell eljárni.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint az anyavállalat által meghatározott díj mögött semmiféle tényleges szolgáltatásnyújtás nincs, itt a magyar cég nyereségének átcsoportosításáról van szó, amely ellentétes a tagállamok érdekeivel A társasági adó törvény értelmében ezen díjak nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, így az adóalapot nem csökkenthetik. Szerintem ez az út nem járható, az anyavállalat osztalékfizetés útján juthat hozzá az adózott eredményhez

2019. november

Tovább a válaszhoz

A könyvvizsgálói szerződés a társasággal a 2018. üzleti évre vonatkozik, 2019. május 31-én jár le. A társaság 2019. február 15-én új könyvvizsgálóval megkötötte a 2019. üzleti évre a könyvvizsgáló szolgáltatói szerződését. Mindez a cégtörténetben a következőképpen jelent meg.

  • A korábbi könyvvizsgáló megválasztása 2016., 2017., 2018. üzleti évekre szól.
  • A korábbi könyvvizsgáló a cégnyilvántartásból törlésre került: a változás bejegyzés (törlés) napja 2019.02.14.
  • Az új könyvvizsgáló a cégnyilvántartásba bejegyzésre került: a változás (bejegyzés) napja 2019. 02.15.
  • A bejegyzés kelte mindkét esetben 2019.02.28.
  • A mérlegkészítés napja a társaság esetében a fordulónapot (december 31-ét) követő év március 31.
  • A könyvvizsgálati munkát folyamatosan végezte a korábbi könyvvizsgáló, a társaság tőle várja a 2018. évre vonatkozóan a könyvvizsgálói jelentést. A 2018. évi zárási megbeszélésen 2019. március 6-án a korábbi könyvvizsgáló vett részt.
  • A korábbi könyvvizsgáló számára az új könyvvizsgáló megválasztása a cégtörténetből derült ki 2019. április 20-án. Ezen a napon írásban jelezte a változásbejegyzéssel kapcsolatos problémát az ügyvezetőnek, amelyre ő még nem válaszolt.
  • Jelenleg a könyvvizsgálati munka az összegzés, jelentéskészítés fázisában tart.
  • Az új könyvvizsgáló megválasztásáról szóló határozat nem áll rendelkezésre. A társaságnál csak az elfogadó nyilatkozat és a szerződés azon része volt megtekinthető, mely azt tartalmazza, hogy a 2019. üzleti év könyvvizsgálatára vonatkozik a megbízás.

Kérdés
Jogosult-e kiadni a régi könyvvizsgáló a jelentést.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Álláspontom szerint igen. A könyvvizsgálói jelentést a 2018. üzleti évre a korábbi könyvvizsgáló adja az arra vonatkozó szerződés szerint, annak ellenére, hogy az új könyvvizsgáló szerződése 2019.02.15-én kelt. (Más időpont nem szerepel a szerződésében pl. mely időponttól vagy mikortól hatályos). A szerződésekből egyértelműen kiolvasható, megállapítható, hogy a korábbi könyvvizsgálónak a 2018.évre vonatkozik a szolgáltatói feladata, az új könyvvizsgálónak pedig a 2019. üzleti évre. Az etikai szabályzat 29. pontját úgy értelmezem, hogy az ugyanazon időszak üzleti évet jelent.

2019. június

Tovább a válaszhoz

"Multinacionális vállalkozás jan. 21-re változtatta a mérlegkészités időpontját.
Az adóbevallást ekkor még nyilvánvalóan nem adta be. A transzfernyilvántartás időpontja az adóbevallás időpontjához kötődik.
Mivel azonban ahhoz, hogy a beszámoló valósághű legyen, tudni kellene, hogy a kapcsolt felek közötti árak piaci árak-e? Van-e adóalap-módosítási kötelezettség, vagy nincs.
A vállalkozás azon a véleményen van, hogy elég, ha május 31-re elkészül a transzferár-nyilvántartás.

Kérdés
Ebben az esetben mikorra kell, elkészüljön a hivatkozott nyilvántartás?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint jan. 21. Még abban az esetben is, ha a TA bevallást esetleg később adják be. Amennyiben nincs kész transzferár-nyilvántartás, nem tudok meggyőződni az egymásközti alkalmazott árak piaci voltáról. Ebben az esetben nem biztos, hogy helyes a Beszámoló egésze."

2019. június

Tovább a válaszhoz

"A Társaság a bérelt ingatlanán jelentős felújítást végzett, és a bérbeadóval történt előzetes egyeztetés alapján ennek egy részét a bérbeadó megtéríti a társaság részére. A felújítás elkészültekor a Társaság a felmerülő költségeket aktiválta a tárgyi eszközök között és értékcsökkenést számol el rá a bérleti időtartamnak megfelelően (3 év alatt értékcsökkenti). A Társaság a bérlő felé kibocsátotta a felújításra vonatkozó számlát, és ezt a bevételt szintén elhatárolásként mutatja ki, és ugyanúgy 3 év alatt kívánja bevételként kimutatni a könyveiben, mint egyéb bevétel, tekintettel arra, hogy ez a bérbeadó által megtérített támogatás.
Kiegészítés:
A felek közötti megállapodás a következőt tartalmazza: a Bérlő által az általa bérelt ingatlanban tervezett teljes felújítási költségből 1.000 eFt-ból Bérbeadó 800 eFt költség megfizetését vállalja. Sajnos csak ennyi, semmi egyéb nincs benne.

Kérdés
A Társaság helyesen jár el azzal, hogy a felmerülő költségekkel párhuzamosan mutatja be a könyvelésében a bérbeadónak kiszámlázott bevételt is, vagyis 3 évre szétosztva, vagy ezt köteles a keletkezés évében bevételként elszámolni? A bérbeadónak továbbszámlázott felújítási költség lehet egyéb bevétel vagy árbevételként kell kimutatnia?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményünk szerint a Társaság jogosan határolja el a bevételt és mutatja ki ugyanúgy három év alatt a felmerülő költségeivel párhuzamosan, azonban a bérbeadónak kiszámlázott felújítás költsége nem minősül egyéb bevételnek, azt árbevételként kell kimutatni, tekintettel arra, hogy a Számviteli törvény 77§-a nem tartalmaz erre vonatkozóan egyéb bevételkénti kimutatási lehetőséget. Válaszukat előre is köszönjük."

2019. június

Tovább a válaszhoz

Jogelőd nélkül alapított vállalkozás esetén az alábbi adatokat ismerjük: A vállalkozás alapítása 2017. augusztus 01. 2017.évben a vállalkozás árbevétele 50 millió Ft volt, az átlagos létszám 5 fő 2018.évben a vállalkozás árbevétele 350 millió Ft, az átlagos létszám 45 fő.

Kérdés
2018.évre vonatkozóan könyvvizsgálatra kötelezett-e a társaság?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - az értékhatártól függő mentesség alkalmazásakor - ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. (SZT. 155.§ (4) A 2017.évi árbevétel „évesítése”: 50/5*12=120 millió Ft. A 2018.évi (várható) árbevétel (önmagában) meghaladja a 300 millió Ft-t, így a társaság 2018.évre könyvvizsgálatra kötelezett lesz. Köszönöm szépen a válaszukat!

2019. június

Tovább a válaszhoz

A lakossági és a külön kezelt intézményeknek kiszámlázott hőmennyiség Ft/GJ után a távhőszolgáltatók az 50/2011 (IX. 30.) NFM rendelet szerint ár kiegészítést ( támogatást) kapnak vagy fizetnek vissza, e rendelet 5§ szerinti számítás alapján.

Kérdés
Kérdésem, hogy a kapott ár kiegészítés (támogatás) nettó árbevételként vagy egyéb bevételként kell e könyvelni?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Én nettó árbevételként könyvelném az SZTV "72. § (1)361 Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét." Én ezt a rendelet szerint kapott összeget ártámogatásnak gondolom.

2019. június

Tovább a válaszhoz

"Egy kft. a 2017. évi egyszerűsített éves beszámolóját elfogadó taggyűlésen külön pontban határozott a beszámoló elfogadásáról és külön pontban az adózott eredmény felhasználásáról, amiben osztalékfizetésről is határoztak. Az elektronikus úton történt letétbe helyezés során az adózott eredmény felhasználásáról, benne az osztalékfizetésről szóló határozattal, nem lett csatolva, így a számviteli törvény 153.§ (1) bekezdése szerinti letétbe helyezési kötelezettség ezen része nem valósult meg.

Kérdés
A társaság a taggyűlési határozat alapján, a letétbe helyezés elmulasztásától függetlenül 2018-ban fizethetett-e osztalékot, vagyis az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozat letétbe helyezése feltétele-e annak, hogy a társaság osztalékot fizethessen? Amennyiben az osztalékfizetés így szabálytalannak tekintendő, a kifizetés osztalékelőlegnek vagy jövedelemnek minősül-e? A kifizetett osztalék „szabályossá tételére” megoldás-e a beszámoló ismételt letétbe helyezése?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A taggyűlés az előírásoknak megfelelően döntött a beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról, benne az osztalékfizetésről. Az a tény, hogy az adózott eredmény felhasználásáról szól határozat nem lett letétbe helyezve, a taggyűlési határozatot nem teszi semmissé. Olyan tartalmú előírást nem találtam, ami az osztalékfizetés feltételeként írná elő az adózott eredmény felhasználásáról szóló taggyűlési határozat letétbe helyezését."

2019. április

Tovább a válaszhoz

"Új megbízás elfogadásának mérlegelésekor derült ki, hogy a Megbízó már a megelőző üzleti évben is könyvvizsgálatra kötelezett lett volna az árbevétele alapján, de téves jogszabály értelmezés miatt nem bízott meg könyvvizsgálót a beszámoló vizsgálatával.

Kérdés
A megbízás elfogadását ez a körülmény befolyásolja-e? Amennyiben a megbízást elfogadjuk, akkor erről a záradékban valamilyen formában említést kell-e tenni?
 
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint ettől a megbízás még elfogadható. A megbízás elfogadása esetében úgy gondolom, hogy az első üzleti év beszámolójának záradékában figyelemfelhívás keretében kell erről a mulasztásról említést tenni."

2019. április

Tovább a válaszhoz

"Egy vállalkozás több évi felszámolási eljárás és egyezkedés után a továbbműködést választotta. A hitelezők elengedték követeléseik 90 %-át. Pontosabban volt egy hitelező gazdasági társaság, amely megvette egy Bank követelését annak 50 %-án, a jelzáloggal együtt, de nem a bank volt a felszámolási eljárás alatt lévő társaság egyetlen hitelezője. Ezen vállalkozás adminisztrációja vette át a továbbműködő vállalkozás könyvelését. A hitelezők által elengedett követelésekről a megállapodás 2018. március-augusztus között történt. A bíróság bejegyezte a továbbműködést október 12-én, de addigra még nem volt jogerősen elbírálva (állítólag) a megállapodás, így az egyezségben meghatározott kötelezettségek szerepelnek a felszámolást megszüntető mérlegben. Ezt az összeget a továbbműködő cégnél kellett lekönyvelni egyéb bevételként az 10 %-os utalásokkal egy időben. Véleményem szerint a 90 %-os kötelezettség elengedést még a felszámolónak kellett volna lekönyvelni. A társasági adó-törvény 17 § (13) bekezdését esetünkben nem teljesen tudom értelmezni. Azt sikerült kideríteni, hogy a felszámolás kezdetéig 292 millió veszteség került az eredménytartalékba az utolsó 3 évben. Előtte a vállalkozás eredményesen gazdálkodott. A „tevékenység folytatása” elnevezésű, elektronikus beszámoló portálon közzétett dokumentumból erre vonatkozóan nem sikerült adatokat kinyerni. A felszámolás alatti időszakról nem kaptunk részletes adatot, csupán egy főkönyvi kivonatot, amelyben az eredménytartalék -664 millió forint, szemben a felszámolási eljárás kezdetekor leadott mérlegben kimutatott -114 millió forinttal. Ebben a főkönyvi kivonatban a kötelezettségek 900 millió Ft értékben szerepelnek. Az egyezség alapján a vállalkozást továbbfolytató cég 90 millió Ft-ot kiegyenlített a hitelezőknek, így 810 milliót könyvelt egyéb bevételbe kötelezettség elengedésként. Véleményünk, hogy ezt még a felszámolónak kellett volna lekönyvelni. Amennyiben nem, akkor ez után a meglehetősen nagy összeg után, hogyan, mennyivel lehet a társasági adót csökkenteni, hiszen a vállalkozás továbbfolytatását vállaló új tulajdonosok nem élvezték azokat az eszközöket, szolgáltatásokat, amelyek az elengedett kötelezettségekkel kapcsolatosak, a felszámolási eljárás során a mobilizálható eszközöket értékesítették. Válaszukat várom tisztelettel: Hegyi Ferencné

Kérdés
Ezt a kérdést már több mint egy hónapja feltettem a NAV-nál, de sajnos eddig nem kaptam választ. 2018- évben még nincs könyvvizsgálati kötelezettsége, de a későbbiekben vélhetőleg lesz, másrészt a fő tulajdonos könyveiben kimutatott befektetések értékelése miatt fontos foglalkoznom a témával. Tisztelettel várom válaszukat."

2019. április

Tovább a válaszhoz

"2016. és 2018. években végeztem egy cégcsoporton belüli átalakulások (kiválás, beolvadás) könyvvizsgálatát. (A cégcsoporton belül cégnél jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat is van, ezeket más, független könyvvizsgáló végzi). Most felmerült, hogy ugyanezen cégcsoportnál főkönyvelőként helyezkednék el.

Kérdés
Van-e jogszabályi vagy etikai akadálya annak, hogy főkönyvelőként dolgozzak annak a cégcsoportnak a cégeinél, ahol a korábbi években az átalakulások könyvvizsgálatát végeztem?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Sem a számviteli törvényben, sem a könyvvizsgálatról szóló törvényben, sem a kamara etikai szabályzatában nem találtam erre vonatkozó tiltó vagy korlátozó rendelkezést, csak olyanokat, amik a jogszabályi kötelezettségen alapuló választott könyvvizsgálókra vonatkoznak."

2019. március

Tovább a válaszhoz

„A”Kft. befektetési céllal újonnan alakuló társaság alapításánál 50 millió Ft készpénz jegyzett tőkével szállnak be az alapított „B” Kft-be. A többi alapító magánszemély és szoftver apporttal szállnak be a „B”Kft-be. Társasági szerződésbe rögzítésre került, hogy „A” Kft társasági szerződés aláírásakor fizet 25 millió Ft-ot és a második 25 millió forintot a cégbejegyzést követő 90 napon belül fizeti ki. A társasági szerződés aláírásakor a 25 millió Ft átutalása megtörtént. A cégbíróság a társaságot 2018. október 05. alapítással 2018. november 11-én bejegyezte. „A” Kft-nek a második 25 millió forintot 2019. február 11-ig kellett volna átutalni „B” Kft bankszámlájára. Az átutalás a mérlegkészítés napjáig, 2019. február 28. nem történt meg (nem történik meg).

Kérdés
„A” Kft, mint befektető Kft könyveiben hogyan kell szerepelni az ügyletnek? Ha kell, akkor hogyan kell könyvelni a ki nem fizetett 25 millió Ft befektetést.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Számviteli törvény 49.§. (4). bekezdése szerint a befektetést pénzügyi teljesítéskor kell könyvelni a befektetett pénzügyi eszközök között. Pénzügyileg az első 25 millió Ft teljesült, így az szerepel a 17-es számlaosztályban a „B” Kft cégbírósági bejegyzésének napjával. Továbbá a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a biztos kötelezettségek között a második 25 millió Ft-ot, mint ki nem fizetett befektetést."

2019. március

Tovább a válaszhoz

"A társaság tulajdonosai 2018. év végén jegyzett tőke emelésről döntöttek és ezzel együtt pénzbeli tőketartalék emelésről is. A cégbíróság a tőkeemelést 2018. decemberében bejegyezte. A tulajdonosok azonban a mérleg fordulónapjáig csak a tulajdonosi határozatban foglalt összeg felét utalták át.

Kérdés
A fennmaradó 50% nem utalt tőketartalékot hogyan kell az év végi beszámolóban bemutatni?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A számviteli törvény 36. § (3) bekezdése alapján a 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik. Ezek alapján a tőketartalék növekedése a jegyzett tőke bejegyzés napjával könyvelhető, azonban felmerül a kérdés, hogy egyéb követelésként vagy jegyzett de be nem fizetett tőkeként mutatható ki a beszámolóban, amely kérdésre a választ nem találjuk. Segítségüket előre is köszönjük!"

2019. március

Tovább a válaszhoz

"Kapcsolt vállalkozási körön belül év végén a transzferár különbözetet leszámlázza az egyik cég a másik felé, a számviteli nyilvántartásban elszámolják a különbözetet, az értékesítő fél árbevételként, a beszerző fél az áruk beszerzési értékének részeként.

Kérdés
Az év végi egyösszegű, külön gazdasági számításon alapuló árkülönbözet számlázása ÁFA-köteles ügyletnek minősül-e? Ha igen, mikor van a teljesítés időpontja ÁFA szempontjából? Az eredeti számlák korrekiójának minősül-e a korrekció, azaz a számlahelyesbítés szabályai szerint kell-e eljárni? Ha igen, ezt megvalósítani igen nagy adminisztrációs teherrel lehetne.
 

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint az ügylet nem minősül számlahelyesbítésnek, egyösszegű transzferár korrekcióról van szó, melyet a Számviteli tv. lehetővé tesz 2013. július 1-től, így egyfajta ÁFA hatályán kívüli ügyletről beszélhetünk, mert nem történik termék értékesítése, sem új szolgáltatás nyújtása. A NAV sem kezeli egyformán ezt az elszámolást, határozott válasz sehol sem adtak eddig."

2019. március

Tovább a válaszhoz

"A Társaság könyveiben tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek szerepelnek, ezen kötelezettségek vonatkozásában nem került meghatározásra lejárat. A Társaság ezen lejárattal nem rendelkező kötelezettségeket a hosszú lejáratú kötelezettségek közé sorolja be a mérlegben.

Kérdés
Lehet azon kötelezettségeket, ahol nincs meghatározva lejárat, a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatni a Társaság mérlegében?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményünk szerint azon kötelezettségeket amelyek esetében nincs meghatározva a lejárat/visszafizetés időpontja a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérlegben. Véleményünket a következőkre alapozzuk: számviteli törvény egyértelműen nevesíti hogy a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni az osztalékból eredő kötelezettségeket, amely tartalmilag hasonló mint a lejárat nélküli kötelezettség. A számviteli törvény szerint hosszú lejáratú kötelezettség az, amely esetében a visszafizetés időpontja meghaladja az egy évet. Tekintettel arra hogy itt nincs meghatározva a visszafizetés időpontja, az óvatosság elve alapján a rövid lejáratú besorolás az indokolt, mivel annak nincs kizárva a lehetősége hogy kötelezettség jogosultja éven belül érvényesítse követelését. Véleményünk szerint a rövid lejáratú besorolást indokolja az is, hogy a Társaságnak nincs feltétel nélküli jogosultsága arra, hogy ezen kötelezettségek rendezését éven túli időpontra halassza. Tehát a Társaság nem rendelkezik kontrollal a visszafizetés időbeliségnek vonatkozásában. IAS 1, kötelezettségek definíciója."

2019. február

Tovább a válaszhoz

"A leányvállalat 2019. év elején osztalékot hagyott jóvá az anyavállalat számára a 2018. évi beszámoló elfogadásakor. Az anyavállalat ezt az osztalékot követelésként és pénzügyi műveletek bevételeként kimutatta a döntés napjával. Az anyavállalat holding cég, csak részesedéssel rendelkezik, árbevétele és költségei nincsenek. Az osztalék összegét a leányvállalat részben átutalta, részben pedig még nem utalta át az anyavállalatnak. A tulajdonosok döntése alapján az anyavállalat osztalékelőleget kíván fizetni 2019-ben, amely megegyezik a leányvállalattól kapott osztalék összegével.

Kérdés
Közbenső mérleg alapján fizethet az anyavállalat osztalékot a tulajdonosainak a fentiek alapján, ha csak osztalék bevétele volt?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A számviteli szabályok szerint az anyavállalat közbenső mérleg alapján rendelkezik eredménnyel így fizethet osztalékelőleget a tulajdonosai részére a fennálló szabad pénzeszközeiből."

2019. február

Tovább a válaszhoz

"A lakossági kéményseprési tevékenység 2016. 06. 01-től ingyenes. Az ezt végző szolgáltató vállalkozások az általuk nyújtott ingyenes szolgáltatás fejében a tervezett munkák ellenértékének megfelelő összegben vissza nem térítendő támogatást kapnak előre utalással a helyi önkormányzaton (Kedvezményezett) keresztül az állami költségvetésből. Az összeggel el kell számolni minden évben az önkormányzaton keresztül az állami költségvetés felé minden év január 31-ig. Szöveges indoklással a sormunka térítésmentes elvégzését igazoló tanúsítványok ellenőrzött és hitelesített összesítőjével az önkormányzat beszámol a támogatási összegnek a támogatói okiratban előírt célnak megfelelő és rendeltetésszerű felhasználásáról. A támogatás felhasználásáról készített elszámolásról szóló belügyminiszteri döntésről írásban értesítik az önkormányzatot. Az elszámolás alapján jogosulatlanul igénybevett támogatásról, támogatásrészről az önkormányzat, mint Kedvezményezett köteles lemondani és azt ügyleti kamattal, illetőleg késedelmi kamattal együtt visszafizetni. Természetesen a visszafizetés ezt megelőzően a vállalkozás részéről az önkormányzat felé történik, majd az tovább utalja a Belügyminisztériumnak. Konkrétan az egyik szolgáltató elkészítette az éves elszámolását, és a 2018. évben megkapott összegből számítása alapján jelentős visszafizetési kötelezettsége származik, mivel a tervezett munkákat nem tudta maradéktalanul elvégezni kapacitás hiány miatt. A 2018. április hónapban kiutalt és 2018. évre egyéb bevételként elszámolt összegből várhatóan 20 millió forint visszafizetése válik indokolttá, ami az éves támogatási bevételének 20 %-át teszi ki.

Kérdés
A visszafizetendő támogatási összeg mely időszak ráfordításaként számolandó el? A visszafizetés pénzügyi teljesítése 2019. év első hónapjaiban a mérlegzárást megelőző időszakban történik.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint a visszafizetendő összeg a számviteli törvény összemérés elvének követelménye alapján 2018. évi ráfordításként történő elszámolási módot indokol. Így a 2018. évi eredményre gyakorol hatást, és nem rontja a társaság 2019. évi eredményét, hiszen azzal a gazdálkodási időszakkal nem hozható érdemi kapcsolatba."

2019. február

Tovább a válaszhoz

"Egy kft-nél nem kötelező a könyvvizsgálat, de könyvvizsgálat ellátására saját elhatározásából könyvvizsgálót vesz igénybe, és a legfőbb szerv döntött a könyvvizsgáló megválasztásáról.

Kérdés
Kérdésem arra irányul, hogy a cégbírósági bejegyzési kötelezettség vonatkozik-e a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálattal megbízott könyvvizsgáló bejegyzésére.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint a megbízás elfogadásával ugyanazok a szabályok vonatkoznak a könyvvizsgálatra, mint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatra, azaz a könyvvizsgálót ebben az esetben is be kell jegyezni a cégnyilvántartásba. "

2019. február

Tovább a válaszhoz

"A 2013. évi CLXXVI. tv. (Átalakulási tv.) 4. § (5) bekezdése szerint az átalakulások vagyonmérleg- és vagyonleltár tervezetének könyvvizsgálatára nem biz ható meg az a könyvvizsgáló, aki a fordulónapot megelőző két üzleti évben a jogi személy részére könyvvizsgálatot vagy apportértékelést végzett, valamint három éven belül nem jelölhető ki könyvvizsgálóvá a jogi személynél az, aki az átalakulásnál könyvvizsgálóként részt vett.

Kérdés
Abban az esetben, ha egy könyvvizsgáló társaság végezte egy jogi személy átalakulási vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetének könyvvizsgálatát, de a személyében felelős és aláíró könyvvizsgáló személyétől eltérő másik könyvvizsgálót választanak meg állandó könyvvizsgálóként ugyanattól a könyvvizsgáló társaságtól az átalakulással érintett jogi személynél, akkor ez nem tekinthető-e összeférhetetlennek a megválasztott könyvvizsgáló részéről mind az Átalakulási tv., mind a könyvvizsgálatra vonatkozó standardok alapján? A jogi személyek átalakulásánál az összeférhetetlenség a természetes személy könyvvizsgálóra vonatkozik-e vagy a könyvvizsgáló társaságra?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint az Átalakulási tv. 4. § (5) bekezdése a könyvvizsgáló természetes személy esetében fogalmaz meg összeférhetetlenséget, azaz az átalakulásban érintett természetes személy könyvvizsgáló nem jelölhető ki az átalakulással érintett jogi személynél könyvvizsgálati feladatok elvégzésére, de a könyvvizsgáló társaságon belül más természetes személy könyvvizsgáló igen."

2019. február

Tovább a válaszhoz

"Egy Kft. a Pénzügyminisztérium GINOP pályázati kiírásában költségfinanszírozó és fejlesztési célú, vissza nem térítendő támogatást nyert meg 2018. év folyamán. 2018. évben előleg jogcímen történt folyósítás a támogatás terhére.

Kérdés
A 2000. évi C törvény (Számviteli tv.) 77. § (4) bekezdés b) pontja szerint a "fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét" egyéb bevételkén kell elszámolni. A Számviteli tv. 77. § (3) bekezdés b) pontja) értelmében "a költségek, (ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezetség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét" az egyéb bevételek között kell elszámolni. A Pénzügyminisztérium által 2018. év folyamán megítélt, de 2018. évben csak előlegként folyósított összegeket hogyan kell elszámolni? A Pénzügyminisztérium által megítélt, de még le nem zárult projekthez kapcsolódó támogatásokat hogyan kell elszámolni a fejlesztési célú és a költségfinanszírozó támogatás esetén, a Pénzügyminisztérium jogszabályáltal meghatározott szervezetnek minősül-e?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint a kapott előlegeket az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között kell kimutatni mindaddig, amíg le nem zárul a projekt. A projekt lezárásával a kapott fejlesztési célú támogatást halasztott bevételként kell elszámolni a kapott előlegek megszüntetésével, majd a támogatási intenzitásnak megfelelő hányadban a támogatott eszközök értékcsökkenésének megfelelő összegben évente a halasztott bevételt fe kell oldani az egyéb bevételekkel szemben (Sztv. 77. § (4) bek. b) és (4a) bek.). A 2018-ban megítélt költségfinanszírozó támogatás teljes összegéből a 2018.12.31-ig az ehhez kapcsolódó költségek támogatási intenzitással arányos részét aktív időbeli elhatárolással egyéb bevételként el kell számolni függetlenül attól, hogy esetleg nem történik meg a mérleg fordulónapjáig az előleggel való elszámolás és a projekt lezárása sem (Sztv. 77. § (3) bek. b) pontja)."

2019. január

Tovább a válaszhoz

Betöltés...
X