Audit reform az Európai Unióban

A valójában formális Európai Parlamenti szavazást és az EU hivatalos lapjában történő megjelenést követően 20 nappal – az audit reformmal kapcsolatos jogszabály jogerőre emelkedik.

Tekintettel arra, hogy a javaslat szerint az audit reform direktíva formában fog megjelenni, az adaptálásra két év áll majd a tagországok rendelkezésére.

Az alábbi legfontosabb – vitatott – kérdésekben a következő megállapodás született.

Rotáció tekintetében a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál kötelező a tízéves rotáció azzal, hogy tenderezés esetén további 10 évvel meghosszabbítható és még további 14 évvel, ha a periódus alatt végig joint audit volt.
A kötelező rotáció a direktíva elfogadásának illetve a tagállam által történt adaptálás időpontjával kezdődik azzal az átmeneti rendelkezéssel, hogy a 20 éve, vagy annál hosszabb idejű megbízás esetén 6 éven belül rotálni kell a könyvvizsgálót. 11-20 éves megbízásnál 9 éven belül.
Az még nem tisztázott, hogy a nemzetközi csoportok esetében – ha eltérő a megválasztás időpontja – hogyan kerülnek majd az eddig eltelt évek beszámításra.
A jelenlegi információk alapján a rotáció a személyében eljáró könyvvizsgálóra és a könyvvizsgáló társaságra egyaránt vonatkozik.

Nem könyvvizsgálati szolgáltatások tekintetében maradt az un. fekete-lista megközelítés, vagyis az a megközelítés, hogy a direktíva a tiltásokat fogalmazza meg, vagyis azokat a tevékenységeket, amelyeket nem végezhet a könyvvizsgáló a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál a könyvvizsgálat mellett. A tiltó lista jelenleg az alábbiakat tartalmazza többek között:

• értékelés, értékbecslés
• belső ellenőrzés kialakítása és megvalósítása
• a finanszírozáshoz, tőkestruktúrához, allokációhoz, befektetési stratégiához kapcsolódó szolgáltatások
• minden olyan szolgáltatás, amelyek a könyvvizsgált társaság vezetési vagy döntéshozatali folyamatát érintik
• adótanácsadás
• direkt és indirekt adók kiszámítása.

Más adózási feladatok ellátása, mint például adózási nyomtatványok kitöltése, vámmal kapcsolatos ügyintézés, állami támogatások azonosítása, stb. végzésére a tagállamok adhatnak engedélyt, de csak abban az esetben ha ezek a szolgáltatások nem haladják meg a lényegességet. (Az eddigi információk alapján nem világos, hogy a lényegesség hogyan kerül majd meghatározásra. A javaslat szerint az audit bizottságok jóváhagyására lesz szükség a nem könyvvizsgálati szolgáltatások ellátásához.)
A tagállamok hozzátehetnek a fekete listához, de el nem vehetnek belőle.
A nem könyvvizsgálati szolgáltatások plafonja három egymást követő év átlag könyvvizsgálati díjának 70%-ban lett meghatározva, ami jelentős enyhítést jelent a korábbi 10%-hoz képest. A 70%-ba nem tartoznak bele azok a plussz szolgáltatások, amelyeket a tagállam törvényei írnak elő.

Nemzetközi könyvvizsgálati standardok adaptálása (ISA) tekintetében az előzetes megállapodás szerint az EU adaptálja a nemzetközi könyvvizsgálati standardokat, mint könyvvizsgálati standardokat. Az azonban nem világos, hogy az adaptálás teljeskörű lesz-e. Az viszont egyértelműnek látszik, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a standardok arányos alkalmazásának lehetőségét a kis- és középvállalkozások könyvvizsgálatára.

A könyvvizsgálói jelentés tartalma a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál kibővül. A lényeges hibás állítások legjelentősebb kockázatait bele kell foglalni a könyvvizsgálói jelentésbe. Valamennyi gazdálkodó esetében a könyvvizsgálói jelentés kell, hogy tartalmazza a lényeges bizonytalanságok leírását és a lényeges bizonytalanság leírását a vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatban, ha ilyen felmerül.

EU szintű közfelügyelet felállításáról is született előzetes megállapodás. Az Európai Könyvvizsgálati Felügyeleti Szervek Bizottsága (CEAOB) hasonlóan fog működni, mint az ESMA, EBA és EIOPA. Célja a tapasztalatcsere a legjobb gyakorlatról, együttműködés fejlesztése, szakértői tanácsadás az Európai Bizottság részére az ISA-k átültetéséről és harmadik országok felügyeleti rendszerének értékelése.

A kamarák szerepére vonatkozóan az előzetes megállapodás szerint a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói esetében a nyilvántartás, a minőség-ellenőrzés, a fegyelmi eljárások, a képzés és a továbbképzés továbbra is a kamarák hatáskörében maradhat, amennyiben ezeket a feladatokat a Közfelügyelet, mint végső felelősséggel tartozó a kamarákhoz delegálja. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatának minőség-ellenőrzését és a fegyelmi ügyeket nem lehet a kamarához delegálni, de minden mást továbbra is lehet.

Dr. Ladó Judit
szakmai alelnök