Társasházak - ÖM állásfoglalása, hasznos dokumentumok

A Szakértői Bizottság az alábbi kérdésekkel kapcsolatban kérte a Minisztérium állásfoglalását, illetve a jogértelmezést:

A hivatkozott törvény 51/A paragrafusa ugyanis számunkra több helyen is magyarázatra szorul a következők szerint:

1. Az 51/A. § (1) bekezdése szerint a gazdasági ellenőrzést segítő személy foglalkoztatására akkor kötelezett a társasház, ha a közösség éves pénzügyi forgalma eléri vagy meghaladja a tízmillió Ft-ot, vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma eléri vagy meghaladja az ötvenet.

A törvény nem definiálja az éves pénzügyi forgalmat.

2. Az 51/A. § (1) bekezdésében foglalt szövegezés definiálja a gazdasági ellenőrzést segítő személyt, aki mérlegképes könyvelő, vagy annál magasabb számviteli képesítéssel bíró és ebbéli minőségében regisztált személy, vagy gazdasági társaság. Ebből adódóan, ez a személy lehet könyvvizsgáló is, amelyet megerősít a (3) bekezdés szövege.
   Az 51/A. § (4) – (7) bekezdésekben foglaltak a gazdasági ellenőrzést segítő személy feladatait, jogait és kötelezettségét foglalja össze. Ugyanakkor a (6) bekezdés egyértelműen kimondja, hogy a könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a közgyűlést, amelyet mellékelni kell, a meghívóhoz; az e körbe tartozó napirendi pontokról, a könyvvizsgáló véleményének hiánya esetén érvényes közgyűlési határozat nem hozható. Fentiekre nézve az a kérdésünk, hogy amennyiben a gazdasági ellenőrzést segítő személy nem könyvvizsgáló, akkor a társasháznak a gazdasági ellenőrzést segítő személy mellett könyvvizsgálót is kell foglalkoztatnia, illetve hogyan tudja ellátni a könyvvizsgáló a feladatát, ha nem ő a gazdasági ellenőrzést segítő személy.

3. Az 51/A. § (6) bekezdése alapján az sem egyértelmű számunkra, hogy a könyvvizsgáló mire vonatkozó véleményéről köteles írásbeli tájékoztatást adni a közgyűlés felé.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértő Bizottsága, dr Polgár Ildikó és Kárpáti Ilona Mária részvételével 2009. december 7-én megtárgyalta a társasházakról szóló törvény módosításával kapcsolatosan kialakult helyzetet, és a következő álláspontra jutott.

A törvény 51/A. § (1) meghatározza, hogy  ha a közösség éves pénzügyi forgalma eléri vagy meghaladja a tízmillió Ft-ot, vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma eléri vagy meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság, illetőleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: számvizsgáló bizottság) feladat-ellátásának segítésére - különösen az éves elszámolás és a költségvetési javaslat előzetes véleményezésére - legalább regisztrált mérlegképes könyvelőt, vagy annál magasabb számviteli képesítéssel bíró és ebbéli minőségében regisztrált személyt, vagy gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági ellenőrzést segítő személy) kell igénybe venni.

A törvény az éves pénzügyi forgalmát nem definiálja. Álláspontunk szerint az éves pénzügyi forgalmon a tényleges pénzügyi bevételek és a tényleges pénzkiadások abszolút összegét kell érteni.

Az 51/A. § (1) definiálja gazdasági ellenőrzést segítő személyt, aki mérlegképes könyvelő, vagy annál magasabb számviteli képesítéssel bíró és ebbéli minőségében regisztrált személy, vagy gazdasági társaság. Ebből adódóan a személy nem feltétlen könyvvizsgáló, de természetesen lehet könyvvizsgáló is. Ezt erősíti meg a (3) bekezdés.

(3) Az ellenőrzési feladatot az ilyen tevékenység folytatására jogosult könyvvizsgáló cég is elláthatja. A könyvvizsgáló cég megbízásakor a könyvvizsgálatot végző természetes személyt (kamarai tag könyvvizsgálót) is meg kell nevezni. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott előírások a természetes személyre (kamarai tag könyvvizsgálóra) vonatkoznak.

51/A. § (1) rögzíti, hogy a gazdasági ellenőrzést segítő személy feladata különösen az éves elszámolás és a költségvetési javaslat előzetes véleményezése.

Ezen dokumentumok előzetes véleményezését tehát elláthatja más is, mint a könyvvizsgáló, noha ezek a felsorolt feladatok és jogosultságok általában a könyvvizsgálóké.

A (6) bekezdés egyértelműen kimondja, hogy a könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a közgyűlést, amelyet a meghívóhoz mellékelni kell; az e körbe tartozó napirendi pontokról a könyvvizsgáló véleményének hiánya esetén érvényes közgyűlési határozat nem hozható.

Az nem pontosan definiált, hogy miről mond a könyvvizsgáló véleményt, de az definiált, hogy a könyvvizsgáló feladata a vélemény kinyilvánítása és ezt ráadásul jogszabály írja elő, amire tekintettel a könyvvizsgálati sztenderdek kötelező alkalmazása mint előírás belép. (Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység.) (KKt 3. § (1) c) pont; 18 §; 23 § a) pont.)

Értelmezésünk szerint a közgyűlés elé az éves elszámolás beszámoló (egyszerűsített, vagy éves), valamint költségvetési terv kerül.

A fentiek alapján álláspontunk szerint a közgyűlés elé kerülő dokumentumokhoz kapcsolódóan a könyvvizsgáló a beszámolóra a 700-as, (Független könyvvizsgálói jelentés a teljes általános célú pénzügyi kimutatásokról) illetve szükség szerint a 701-es standard (A független könyvvizsgálói jelentés minősítései) szerinti jelentést kell, hogy kibocsásson, míg az éves elszámolásra és a költségvetési tervre vonatkozóan a 3400-as (A pénzügyi előrejelzések vizsgálata) standard szerinti jelentést kell, hogy kibocsásson.

Az Önkormányzati Minisztérium állásfoglalásának letöltése

Az alábbi két új dokumentum a társasházak könyvvizsgálóinak munkáját hivatott segíteni.

Független Könyvvizsgálói Jelentés

Vélemény a jövőre vonatkozó pénzügyi információk vizsgálatáról

Dr. Ladó Judit
szakmai alelnök

"Könyvvizsgálók, mérlegképes könyvelők szerepe a Társasházak pénzügyi ellenőrzése során"
Dr. Ladó Judit 2010.03.11-én tartott előadásának letöltése

ÚJ!

Munkaprogram  - Társasház (Minta)

Munkaprogram - Társasház (Üres)

dr. Ladó Judit és Kasnyik János előadása