Vírus Híradó és COVID-19 Tudásbázis

Frissítés!
2021.02.18: ICAEW publikáció „Covid-19: a Lényegesség meghatározása”
2021.02.26: Accountancy Europe kiadvány: KKV kockázatkezelés: Fizetésképtelenség címmel
2020.12.01: Közlemény a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI.16.) Korm. rendeletről
2020.10.22: IESBA-IAASB-AICPA útmutató a szakértő bevonására vonatkozó jelentős megfontolásokról a COVID-19 miatti körülmények között
2020.10.06: IFAC webinar sorozat „A könyvvizsgálati eljárás minőségének praktikus kérdéseiről a járványhelyzetre tekintettel”
2020.10.06: IFAC ellenőrző lista kis és középvállalkozások részére a járványhelyzet átvészelésére
2020.06.04: IAASB Figyelemfelhívások: a COVID-19 járvány hatásai a könyvvizsgálati megfontolásokra
2020.05.12: Az e-aláírás ADVH hitelesítéssel témakörben bővült a "Kérdések és Válaszok" szekció
2020.05.05: Újabb szakmai állásfoglalásokkal bővült a "Kérdések és Válaszok" szekciónk válaszul a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet és az egészségügyi intézmények könyvvizsgálói jelentése kapcsán beérkezett könyvvizsgálói kérdésekre.
2020.04.17: A jogi személyek veszélyhelyzetben történő működését biztosító 102/2020. (IV. 10.) kormányrendeletről jelent meg összegzésük.
2020.04.17: A COVID-19 járvány pénzügyi beszámolásra gyakorolt hatásairól készített újabb IFAC összefoglalóval frissült nemzetközi kitekintésünk.
2020.04.09: Újabb cikkel bővült a nemzetközi kitekintés rovatunk, amelyben most egy IFAC kiadvány nem hivatalos magyar nyelvű összegzését tesszük közzé A COVID-19 hatásai miatt folyamatosan változó könyvvizsgálati környezet kulcsfontosságú területeinek kiemelése címen.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A koronavírus járvány hatásai az éves beszámolók könyvvizsgálatára
2020.03.20 14:28

A koronavírus járvány terjedése egyre inkább érezteti kedvezőtlen hatását a gazdasági élet számos területén világszerte és most már nálunk is. A világméretű járvány miatt a könyvvizsgáló szakmának is komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és a nehézségeket még tovább fokozza a járványügyi helyzet súlyosbodásának a fő könyvvizsgálati szezonnal való időbeli egybeesése.

Frissítés! Elérhető a folyamatábra a könyvvizsgálói vélemény fajtái a vállalkozás folytatása elv (going concern) érvényesülésének vizsgálatával összefüggésben.

tovább...

Kérdések és válaszok - COVID-19 Tudásbázis

1. Kérdés: A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § -ában leírt fizetési moratórium miatt a 2020. 03. 18-tól 2020. 12. 31-ig esedékes törlesztő részleteket a 2019. évi beszámoló összeállításakor át kell sorolni a hosszú lejáratú kötelezettségek közé (a vállalkozás élni kíván a lehetőséggel és nem kívánja az eredeti szerződés szerint folytatni a törlesztést)?

Válasz: A számviteli törvény 43. § (2) bekezdése szerint „a hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.” Az eredeti hitelszerződés alapján, a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségnek az esedékesség szerinti besorolását nem változtatja meg a kormánynak a hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatban hozott döntése, azaz az egy éven belül esedékes törlesztő részletnek rövid lejáratú kötelezettségként történt besorolása nem fog megváltozni, mivel a besorolást a mérlegfordulónapon fennálló körülmények alapján kell megítélni.  Abban az esetben, ha a 2019. üzleti év zárása, vagy a beszámoló összeállítása még nem történt meg, a kiegészítő mellékletben be lehet mutatni (illetve, ha ez az összeg jelentős, akkor be kell mutatni) a 2020. 03. 18-tól 2020. 12. 31-ig esedékes törlesztő részletek nagyságát, kiegészítve ezt a vállalkozás fizetési moratóriummal kapcsolatos várható döntésére vonatkozó információval és annak a rövid lejáratú kötelezettségeket érintő hatásával.  

2. Kérdés: A krízishelyzet miatt rohamszerűen megnövekedett az Önkéntes nyugdíjpénztárnál a nyugdíjcélú megtakarítások idő előtti kivétele, ami miatt megnő az adminisztratív munka- és munkaerőigény, többletköltséget okozva a nyugdíjpénztárnak. Lehet-e céltartalékot képezni ezekre a többletköltségekre?

Válasz: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet nem tartalmaz külön előírásokat a céltartalék képzéssel kapcsolatban, ezért arra a számviteli törvény általános előírásai vonatkoznak. A törvény 41. §-ának (2 ) bekezdése kimondja, hogy

„az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé”. A 41.§ (9) bekezdése pedig meghatározza, hogy milyen időpontig ismertté vált információkat kell figyelembe venni a fordulónapra vonatkozóan. „Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, illetve várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.” Bár a vírus jelenléte már 2019 decemberében ismert volt, azonban a WHO 2020. január 30-án hirdette ki a nemzetközi járványügyi szükséghelyzetet, ezért a járvány és az azt követő pánik egyértelműen 2020. évi gazdasági eseménynek számít, ami miatti többletköltségek felmerülése így nem a mérleg fordulónapján már létezett körülményhez köthető. Céltartalék képzésére ezért nincs lehetőség. Azonban - mint mérlegfordulónap utáni eseményt -, a COVID 19 világjárványnak a beszámoló összeállításáig ismertté vált és számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be lehet mutatni, illetve be kell mutatni, ha ezek az információk a számviteli törvény 88. § (1) bekezdése értelmében „…a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően – szükségesek”.  

3. Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a könyvvizsgáló nem tud részt venni a fizikai leltárfelvételen?

Válasz: Az ISA 501. Könyvvizsgálati bizonyítékok – egyes tételekre vonatkozó speciális szempontok című standard követelményeinek megfelelően, ha a készletek jelentősek a pénzügyi kimutatások szempontjából, a könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot kell szereznie a készletek létezésére és állapotára. E követelmény alól nem ad felmentést a koronavírus járvány miatti speciális helyzet. A kérdés, hogy milyen alternatív eljárások (ISA 501.7) léteznek ahhoz, hogy a könyvvizsgáló

• értékelni tudja a leltározási utasítás megfelelőségét,
• meg tudjon győződni arról, hogy a leltározás az utasításnak megfelelően történik,  
• szemrevételezni tudja a készleteket, és
• tesztszámlálásokat hajtson végre.

Ilyen alternatív eljárások lehetnek:

1. annak mérlegelése, hogy a fizikai leltárfelvétel végrehajtható-e egy későbbi időpontban, és un. visszaszámlálással (rollback), azaz a leltárfelvétel napja és a pénzügyi kimutatások fordulónapja közötti készletváltozások feldolgozásával ellenőrizni lehet-e a készletek létezését a mérleg fordulónapra vonatkozóan;
2. az ISA 501. témaszámú standard A13-as bekezdésének ajánlása szerint alternatív eljárásként elfogadható a fizikai leltárfelvétel időpontja előtt megszerzett vagy vásárolt konkrét készlettételek későbbi értékesítési dokumentációjának a szemrevételezése;
3. videotechnikával (kép- és hangrögzítő technikával) történő leltárfelvétel  alkalmazása. Az, hogy technikailag ez hogyan kivitelezhető, az adott helyzettől függ, e helyen ezért részletes útmutatást nem tudunk nyújtani. Általánosan azonban elmondható, hogy többek között az alábbi eljárásokat kell elvégezni ennél a módszernél ahhoz, hogy megszerezhetők legyenek az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékok a készletek létezésének alátámasztására.

• a leltárutasítás átbeszélése az ügyféllel,
• a leltározás élő időben való megfigyelése abból a szempontból, hogy az, az utasításban foglaltaknak megfelelően zajlik. Célszerű a folyamatba „élőben” többször véletlenszerűen bekapcsolódni annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen az utasítás betartása a leltárfelvételt végzők részéről.
• fontos, hogy az ügyfél biztosítsa a könyvvizsgáló részére a teljes leltározási terület távkapcsolat formájában való megtekintését annak érdekében, hogy a könyvvizsgáló a lehetőségekhez mérten kamerán keresztül is meg tudjon győződni arról, hogy a helyszínen nincsenek olyan elkülönített vagy félreeső raktárrészben lévő készletek – beleértve különösen a göngyölegeket, a sérült készleteket -, amelyek nem kerülnek megszámolásra, felvételre.
• az előzetesen már tesztelésre kijelölt tételeknél megbeszélni az ügyféllel, hogy biztosítsa, hogy a számolás az „élő közvetítés” során ellenőrizhető legyen a könyvvizsgáló számára.
• a leltározás megfigyeléséről a szokásos könyvvizsgálati dokumentáció elkészítése, melyben rögzíteni kell, hogy a leltározás megfigyelésére milyen módon került sor (a készült videofelvételek megőrzése nem kötelező, de éppen ezért a dokumentációban minden fontos tényezőt rögzíteni kell, ami a leltármegfigyelés szempontjából jelentőséggel bír),
• a távleltározás szokatlanságára és a benne rejlő nagyobb kockázatra tekintettel javasolt, hogy az asszisztenssel dolgozó könyvvizsgálók a kamerán közvetített fizikai leltárfelvétel megfigyelésével és ellenőrzésével kellő tapasztalattal rendelkező munkatársat bízzanak meg, aki nagyobb biztonsággal meg tudja ítélni, hogy a leltározási folyamat végrehajtása a helyszínen a könyvvizsgáló távollétében is megfelelően történik.   

Abban az esetben, ha alternatív módszerek végrehajtásával nem lehetséges elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a készletek létezéséről és állapotáról, a 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményeinek megfelelően hatóköri korlátozás miatt minősíteni kell a könyvvizsgálói véleményt.     

4. Kérdés: A COVID-19 miatti krízishelyzetre és annak hatásaira tekintettel milyen kiegészítő írásbeli nyilatkozatot kérjen be a könyvvizsgáló az ügyfél vezetésétől? Megfelel-e az, ha csak a teljességi nyilatkozat kerül kiegészítésre, vagy külön nyilatkozatot kell bekérni? Jó lenne erre egy nyilatkozat mintát látni!

Válasz: Az „560. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard Fordulónap utáni események” 9. bekezdése értelmében:

„9. A könyvvizsgálónak írásbeli nyilatkozatot kell kérnie a vezetéstől, és adott esetben az irányítással megbízott személyektől az 580. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal [Írásbeli nyilatkozatok] összhangban arra vonatkozóan, hogy valamennyi olyan, a pénzügyi kimutatások fordulónapja utáni esemény módosításra vagy közzétételre került, amelyre a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek módosítást vagy közzétételt írnak elő.”

A kapcsolódó számviteli törvényi szabályozás így szól:
88. § (1) A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket e törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek.

A fordulónap utáni eseményeknek és ezek beszámolóban bemutatott vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmezőségi helyzetre gyakorolt hatásainak a felmérése és értékelése a vezetés feladata és felelőssége. A teljességi nyilatkozat részeként vagy akár külön nyilatkozat formájában eddig is minden esetben be kellett kérni a vezetés nyilatkozatát, hogy ezt a felmérést és értékelést elvégezte, és annak eredményét teljes körűen a könyvvizsgáló tudomására hozta, valamint a jelentős hatásokat a kiegészítő mellékletben a számviteli törvény előírásának megfelelve bemutatta.

A WHO 2020. január 30-án hirdette ki a nemzetközi horderejű járványügyi rendkívüli szükséghelyzetet, ami a 2019. 12.31-én zárult üzleti évi beszámolók szempontjából olyan fordulónap utáni eseménynek minősül, amellyel kapcsolatban a vezetésnek el kell végeznie az említett felmérést és értékelést, illetve a szükséges közzétételeket. Az egyes gazdálkodókat érintő jövőbeni, a mérleg fordulónapját követően jelentkező hatások jellege, mértéke, számszerűsíthetősége (becsülhetősége) nagyon különböző lehet. Minden esetben figyelemmel kell lenni a rendkívüli korlátozó intézkedésekre és azok következményeire (úgymint pl. a részleges vagy teljes átmeneti leállások miatti bevétel kiesés, a munkaerő elbocsátások vagy éppen a távmunka megszervezése, illetve a folyamatos működtetés biztosítása miatti intézkedések okozta többletköltségekre stb.) csakúgy, mint a vállalkozásokat megsegítő kárenyhítési központi támogatási programokra. A COVID-19 miatti események hatása befolyásolhatja például az eszközök értékvesztettségét, a valós értéket, a pénzügyi és likviditási helyzetet, a fizetőképességet, egyes szerződéses kötelezettségek teljesíthetőségét, valamint ezek következtében a vállalkozás folytathatósága is veszélybe kerülhet.

Álláspontunk szerint a COVID-19 egy olyan fordulónap utáni esemény, amely a szokásosnál nagyobb kockázatot jelent a könyvvizsgáló számára, ezért szükségesnek tartjuk, hogy a könyvvizsgáló minden esetben szerezze be a szokásos nyilatkozat kiegészítéseként a gazdálkodó vezetésének kifejezetten erre a fordulónapi eseményre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát is, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó mennyire érintett az előzőekben említett gazdasági és pénzügyi hatások által.

Ezt a speciális vezetői nyilatkozatot bele kell foglalni az ISA 560.9 bekezdésében említett, a fordulónap utáni eseményekről tett írásbeli nyilatkozatba, illetve ezzel összhangban az ISA 580 standard alapján bekért teljességi nyilatkozatban is célszerű lehet külön megemlíteni.

Egy lehetséges példa a COVID-19 miatti kiegészítő nyilatkozat szövegére (kombinálva a vállalkozás folytatására vonatkozó vezetői nyilatkozattal):  
„Megerősítjük, hogy felmértük és értékeltük a mérleg fordulónapját követően a jelen nyilatkozatunk kiadásának az időpontjáig [Dátum] tartó időszakban bekövetkezett COVID-19 járványügyi helyzet hatását – figyelembe véve az ezzel összefüggésben meghozott kormányzati és egyéb intézkedéseket – is, a Társaság pénzügyi- és vagyoni helyzetére, valamint jövőbeni működőképességére.  Ennek az értékelésnek az eredményeiről tájékoztattuk Önöket, és ahol relevánsnak tartottuk, biztosítottuk, hogy az esetleges jelentős hatások megfelelően bemutatásra kerüljenek a pénzügyi kimutatásokban.
Kijelentjük, hogy előzőekkel kapcsolatos felmérésünk és értékelésünk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a beazonosított hatások nincsenek olyan jelentős vagy számottevően negatív hatással a Társaság rövid távú (a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot átfogó időszakra vonatkozó) pénzügyi- és likviditási helyzetére, az eszközök mérlegben bemutatott értékelésére, valamint a Társaság  ezen időszakon belüli üzleti működésére, amely lényegesen befolyásolná, vagy lényegesen bizonytalanná tenné a Társaságnak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességét, illetve annak a mérlegkészítés időpontjában való  megítélését ugyanezen időszak tekintetében.”

Abban az esetben, ha a vállalkozás folytatásával kapcsolatban bármely okból lényeges bizonytalanság áll fenn, akkor a fenti nyilatkozat minta szövege ennek megfelelően, a lényeges bizonytalanságot okozó események, feltételek vagy körülmények ismertetésével módosítandó.

5. Kérdés: A COVID-19 hatásait kell-e ismertetni az éves beszámoló kiegészítő mellékletében? Kell-e emiatt figyelemfelhívást tenni a könyvvizsgálói jelentésben, és ha igen, azt hogyan kellene megfogalmazni?

Válasz: A speciális helyzet miatt szükséges vezetői nyilatkozat kérdéskörénél már kifejtettük, hogy a vezetésnek kötelessége a fordulónap utáni eseményeknek a társaság éves beszámolóban bemutatott vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmezőségi helyzetére gyakorolt hatásainak a felmérése és értékelése, valamint ezek bemutatása a kiegészítő mellékletben a számviteli törvény előírásainak megfelelően. Így a COVID-19 fordulónap utáni eseménnyel összefüggésben nem csak kiegészítő vezetői nyilatkozatot tartunk szükségesnek, hanem fontosnak tartjuk, hogy a kiegészítő mellékletben is jelenjen meg a szöveges magyarázatok között egy ezzel kapcsolatos bemutatás (közzététel) a vezetés részéről. Ez a vezetői nyilatkozatnál írtakhoz hasonló megfogalmazással megoldható. Egy ilyen közlést a kiegészítő mellékletben most célszerűnek ítélünk abban az esetben is, ha a COVID-19 hatások nem jelentősek, mert így nem hagy kétséget a beszámoló olvasójában, hogy ezeket a hatásokat a vezetés felmérte és értékelte, de úgy látta, hogy ezzel kapcsolatban további adatok, elemzések, egyéb szöveges magyarázatok stb. bemutatására a valós kép szempontjából nincsen szükség.  De ha ez a közzététel kimaradna a kiegészítő mellékletből, de ennek hiánya nem érinti a megbízható és valós kép bemutatását, akkor emiatt a könyvvizsgáló nem minősítheti a beszámolóra adott véleményét.

Amennyiben nincs jelentős COVID-19 hatás, akkor nem kell figyelemfelhívást tenni a könyvvizsgálói jelentésben. Az olyan jelentős hatások esetén, amelyek nem érintik a vállalkozás folytathatóságát, szintén nem előírás a könyvvizsgáló részéről a figyelemfelhívás, de a közzétételekben szereplő kérdés jellegétől és a körülményektől függően, ezek fontosságát és jelentőségét mérlegelve a könyvvizsgáló dönthet úgy, hogy figyelemfelhívást tesz az adott kérdésre a könyvvizsgálói jelentésében.

Mindenképpen figyelemfelhívást igényel viszont az a helyzet, ha a COVID-19 hatások következtében lényeges bizonytalanság áll fenn a vállalkozás folytathatóságával kapcsolatban. Ebben az esetben ugyanúgy kell eljárni, mint általában, amikor a vállalkozás folytatásával kapcsolatban lényeges bizonytalanságra okot adó körülményeket tártak fel. Annak megítélésében, hogy a feltárt körülmények alapján milyen következtetésre jusson a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói véleménye tekintetében, a kamara honlapján található folyamatábra (döntési fa) ad eligazítást.
A folyamatábra letöltése

A kiegészítő mellékletben közzétett lényeges bizonytalanság esetén szükséges figyelemfelhívás szövegezése megfelelő akkor is, ha abban a COVID-19 kifejezetten nem kerül megemlítésre, hiszen a figyelemfelhívásban hivatkozott pontja a kiegészítő mellékletnek megfelelően leírja a témát és a feltárt körülményeket, de a könyvvizsgáló döntése szerint a figyelemfelhívásban megemlítésre kerülhet, hogy a vállalkozás folytatásával kapcsolatos lényeges bizonytalanságot a COVID-19 hatások kiegészítő mellékletben ismertetett körülményei okozzák.

6. Kérdés: Kik lesznek a könyvvizsgálói jelentés címzettjei (ha az ügyvezetés, igazgatótanács stb. fogja elfogadni a beszámolót), illetve kell-e a veszélyhelyzet elmúltát követő 90 napon belül összehívott rendkívüli közgyűlésre új könyvvizsgálói jelentést készíteni, kiadni?

Válasz: A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV.10.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezései nem jelentenek változást a könyvvizsgálói jelentés címzése, címzettje tekintetében. A könyvvizsgáló a jelentését abban az esetben is a gazdasági társaság tulajdonosainak címezi, ha az átmeneti rendelkezések következtében a beszámoló elfogadásáról a legfőbb szerv helyett az ügyvezetés hoz döntést. A könyvvizsgáló az ügyvezetés részére a beszámoló elfogadásához a végleges könyvvizsgálói jelentését adta ki, ennél fogva nem kell kiadnia ismételten a könyvvizsgálói jelentést és nem kell „új” könyvvizsgálói jelentést sem kiadnia a Korm. rendelet alapján a veszélyhelyzet elmúltát követő 90 napon belül összehívott rendkívüli közgyűlésre.

7. Kérdés: A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet alapján helyes-e az az álláspont, hogy
- ha a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a beszámolóról az ügyvezetés hoz döntést, akkor a könyvvizsgálat lehetséges, de nem kötelező és azt a veszélyhelyzet elmúltát követően sem kell pótolni;
- ha nem az ügyvezetés dönt a beszámolóról, akkor a könyvvizsgálat kötelező, de azt személyes jelenlét nélkül kell megoldani.

Válasz: A következtetések nem helytállóak. A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), illetve az annak értelmezéséről kiadott kamarai közlemény nem tartalmaznak a könyvvizsgálat alóli mentesítést, éppen ellenkezőleg: amennyiben az állandó könyvvizsgáló megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg – kivéve a visszahívás, elhalálozás, jogutód nélküli megszűnés esetét – a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában is fennmarad a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig. Tehát az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles a feladatát ellátni.

A társaság állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kerül sor, vagyis online módon, vagy ülés tartása nélküli döntéshozatal keretében.

A Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése tartalmaz egy további értelmezést igénylő rendelkezést, mely szerint „Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozatalára az 5. § alkalmazása esetén a jogi személy ügyvezetése is jogosult.” Értelmezésünk szerint, előző előírás alapján amennyiben a számviteli törvény szerinti beszámoló ügyvezetés általi elfogadásának fennállnak a rendelet szerinti feltételei (lásd a kamarai közlemény 6. pontját), akkor a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben is a jogi személy ügyvezetése határozhat {Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése}. Ennek keretében az ügyvezetés akár visszahívhatja a könyvvizsgálót, illetve új könyvvizsgálót is választhat.

8. Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a határozott időre megkötött könyvvizsgálói megbízási szerződés a veszélyhelyzet időtartama alatt lejárt (megszűnt) és eddig az időpontig a könyvvizsgáló még nem tudta kiadni a könyvvizsgálói jelentését?

Válasz: A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV.10.) Korm. rendelet értelmében, amennyiben az állandó könyvvizsgáló megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg – kivéve a visszahívás, elhalálozás, jogutód nélküli megszűnés esetét – a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában is fennmarad a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig. Tehát az állandó könyvvizsgálói megbízatás legkésőbb eddig az időpontig érvényben marad és a könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig akkor is köteles a feladatát ellátni, ha a megbízatásának a meghosszabbításáról legfőbb szervi határozathozatalra, illetve a megbízási szerződés módosítására nem került sor.

9. Kérdés: A szakmánkban megoszlik a vélemény a kórházak, egészségügyi szolgáltatók beszámolójának könyvvizsgálói véleményezéséről. Nekem az a véleményem, hogy szó nélkül nem mehetünk el a jelenlegi helyzet mellett. Nem a szokásos gazdálkodás van náluk a COVID-19 miatti veszélyhelyzet óta. Az odaszállított eszközöket nem kell kifizetniük. A kórházi ágyak leépítése miatt pedig a NEAK a vírus előtti háromhavi finanszírozási díj átlagának megfelelő intézményi finanszírozásra tért át. Többen azon a véleményen vagyunk, hogy a könyvvizsgálói jelentésbe szükséges lenne beleírni, hogy az intézmény működése és finanszírozása a veszélyhelyzet kihirdetése óta nem az általános gazdálkodási rend szerint folytatódik, hanem a járványügyi vészhelyzet kezelésére megjelent sajátos rendelkezések szerint? Jól gondoljuk-e, hogy ezt az információt a könyvvizsgálói jelentés „egyéb kérdések” bekezdésébe bele kell foglalni?

Válasz: A vállalkozás folytathatóságának könyvvizsgálói megítélésével nem csak a kórházaknál, egészségügyi szolgáltató cégeknél, hanem minden más vállalkozásnál is hangsúlyosabban kell a mostani rendkívüli helyzetben foglalkozni. Ezzel kapcsolatban a szakértői bizottság már adott ki iránymutatást, mely a kamara honlapján megtalálható, és az minden ágazatban tevékenykedő cégre érvényes.

A kórházak esetében, amint az a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) honlapján megjelent „Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatók átlagfinanszírozásával kapcsolatosan” közleményben olvasható, „az egészségügyi szolgáltatók stabil, folyamatos működőképessége érdekében” álltak át a veszélyhelyzet időtartama alatt az átlagfinanszírozásra. Ezzel remélhetőleg elkerülhető lesz az, hogy a vállalkozás folytatása elv érvényesülése tekintetében lényeges bizonytalanság álljon elő a kórháznál, egészségügyi szolgáltatónál. De természetesen a konkrét helyzetet és körülményeket minden intézmény esetében egyedileg kell megvizsgálnia a könyvvizsgálónak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az általános eljáráshoz képest mást kellene tennie, vagy más megközelítést kellene alkalmaznia a könyvvizsgálónak. Amennyiben nincs lényeges bizonytalanság a vállalkozás folytatása tekintetében, akkor elegendő, ha ezt a tényt és a körülményeket a gazdálkodó a beszámolója kiegészítő mellékletében bemutatja. Ha a kórház beszámolójának a számviteli előírások szerint nem része a szöveges kiegészítő melléklet, akkor ezt az információt értelemszerűen nem lehet a nem létező kiegészítő mellékletbe belefoglalni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a könyvvizsgálónak kellene a jelentésében az egyéb kérdések bekezdésbe beleírnia azokat az információkat, amelyek egyébként a kiegészítő mellékletbe tartoznának. Önmagában azt az információt, hogy a 2020. március havi szolgáltatói teljesítmények elszámolásától kezdődően a koronavírus (COVID 19) járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet megszűnéséig a NEAK az általa kihirdetett átlagfinanszírozás módszerének alkalmazásával állapítja meg a finanszírozás mértékét, egyébként sem kellene a 2019. évi beszámoló kiegészítő mellékletébe kötelezően belefoglalni (akkor sem, ha előírás lenne a kiegészítő melléklet). Ez, a finanszírozás módját és mértékét érintő változás ugyanis a 2020-as évet érinti, amely nincs hatással a 2019. évi beszámolóban kimutatott vagyoni- és pénzügyi helyzetre, gazdálkodásra. Amire a finanszírozás megváltozása hatással lehet, az a vállalkozás folytatása elv jövőbeni érvényesülése az adott gazdálkodónál.

Ha nincs lényeges bizonytalanság a vállalkozás folytathatóságát illetően, akkor a könyvvizsgálónak nincs ezzel kapcsolatban tennivalója a jelentésében, figyelemfelhívást sem kell tennie. Figyelemfelhívás akkor lenne kötelező, ha lényeges bizonytalanság állna fenn a kórháznál a vállalkozás folytathatóságát illetően.

ÚJ! 10. Kérdés: Elfogadható-e, ha a teljességi nyilatkozatot és a beszámolót az ügyfél elektronikus aláírási tanúsítvánnyal írja alá, és ezt küldi meg a könyvvizsgáló részére elektronikus úton? Ugyanígy elfogadható-e az, ha a könyvvizsgáló is elektronikus hitelesítéssel látja el és adja ki a könyvvizsgálói jelentést?
Amennyiben a beszámolót és a teljességi nyilatkozatot, illetve a könyvvizsgálói jelentést aláíró felelős személynek nincsen elektronikus aláírási tanúsítványa, akkor elfogadható-e az, ha a felelős személy a személyes ügyfélkapuját használva ún. AVDH hitelesítéssel látja el a teljességi nyilatkozatot, a beszámolót, illetve a könyvvizsgáló AVDH hitelesítéssel látja el a könyvvizsgálói jelentését?

Válasz: A minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott okirat, illetve az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással (AVDH) hitelesített okirat a Pp. 325. § (1) bekezdése értelmében egyaránt teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Az AVDH vonatkozásban előző tényt a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet is kifejezetten rögzíti. Előzőekre tekintettel a válasz „igen”, az elektronikus aláírási tanúsítvány vagy az ún. AVDH hitelesítés is elfogadható és alkalmazható mind az ügyfél által aláírandó okiratokra, mind a független könyvvizsgálói jelentésre. A független könyvvizsgálói jelentés kapcsán az elektronikus aláírás alkalmazásáról nemrég külön kamarai szabályzat is készült, mely a kamara honlapján az alábbi linken tekinthető meg: Elektronikus aláírás szabályzat.

Szakértői Bizottság