Vírus Híradó és COVID-19 Tudásbázis

A világméretű koronavírus járvány miatt a könyvvizsgáló szakmának is komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és a nehézségeket még tovább fokozza a járványügyi helyzet súlyosbodásának a fő könyvvizsgálati szezonnal való időbeli egybeesése. A Könyvvizsgálói Kamara Szakértői Bizottsága ezért létrehozott egy a vírushelyzetnek dedikált COVID-19 Tudásbázis oldalt összegyűjtve a hasznos információkat, útmutatásokat, szakmai állásfoglalásokat, hogy támogassa a kamarai tag könyvvizsgálók munkáját.

  • Kérdések és Válaszok: a könyvvizsgálóktól beérkezett szakmai kérdésekkel a Szakértői Bizottság folyamatosan foglalkozik és a kialakított álláspontját időről-időre ezen az oldalon teszi közzé.
  • Nemzetközi kitekintés: Accountancy Europe és az IFAC közleményeiben összegyűjtötte az európai könyvvizsgálói szervezetek, könyvvizsgáló cégek eddig napvilágot látott tájékoztatóit a koronavírus helyzettel kapcsolatban, melyek szintén hasznos információkkal szolgálhatnak tagjainknak.

Frissítés!
2021.02.18: ICAEW publikáció „Covid-19: a Lényegesség meghatározása”
2021.02.26: Accountancy Europe kiadvány: KKV kockázatkezelés: Fizetésképtelenség címmel
2020.12.01:
Közlemény a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI.16.) Korm. rendeletről
2020.10.22: IESBA-IAASB-AICPA útmutató a szakértő bevonására vonatkozó jelentős megfontolásokról a COVID-19 miatti körülmények között
2020.10.06: IFAC webinar sorozat „A könyvvizsgálati eljárás minőségének praktikus kérdéseiről a járványhelyzetre tekintettel”
2020.10.06: IFAC ellenőrző lista kis és középvállalkozások részére a járványhelyzet átvészelésére

2020.06.04: IAASB Figyelemfelhívások: a COVID-19 járvány hatásai a könyvvizsgálati megfontolásokra
2020.05.12: Az e-aláírás ADVH hitelesítéssel témakörben bővült a "Kérdések és Válaszok" szekció
2020.05.05: Újabb szakmai állásfoglalásokkal bővült a "Kérdések és Válaszok" szekciónk válaszul a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet és az egészségügyi intézmények könyvvizsgálói jelentése kapcsán beérkezett könyvvizsgálói kérdésekre.
2020.04.17: A jogi személyek veszélyhelyzetben történő működését biztosító 102/2020. (IV. 10.) kormányrendeletről jelent meg összegzésük.
2020.04.17: A COVID-19 járvány pénzügyi beszámolásra gyakorolt hatásairól készített újabb IFAC összefoglalóval frissült nemzetközi kitekintésünk.
2020.04.09: Újabb cikkel bővült a nemzetközi kitekintés rovatunk, amelyben most egy IFAC kiadvány nem hivatalos magyar nyelvű összegzését tesszük közzé A COVID-19 hatásai miatt folyamatosan változó könyvvizsgálati környezet kulcsfontosságú területeinek kiemelése címen.

  

     

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

  

A koronavírus járvány hatásai az éves beszámolók könyvvizsgálatára
2020.03.20 14:28

A koronavírus járvány terjedése egyre inkább érezteti kedvezőtlen hatását a gazdasági élet számos területén világszerte és most már nálunk is. A világméretű járvány miatt a könyvvizsgáló szakmának is komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és a nehézségeket még tovább fokozza a járványügyi helyzet súlyosbodásának a fő könyvvizsgálati szezonnal való időbeli egybeesése.

Frissítés! Elérhető a folyamatábra a könyvvizsgálói vélemény fajtái a vállalkozás folytatása elv (going concern) érvényesülésének vizsgálatával összefüggésben.

tovább...

   

  

Kérdések és válaszok

   

Nemzetközi kitekintés

   

1. Kérdés

A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § -ában leírt fizetési moratórium miatt a 2020. 03. 18-tól 2020. 12. 31-ig esedékes törlesztő részleteket a 2019. évi beszámoló összeállításakor át kell sorolni a hosszú lejáratú kötelezettségek közé (a vállalkozás élni kíván a lehetőséggel és nem kívánja az eredeti szerződés szerint folytatni a törlesztést)?
(2020.03.31.) 

hiteltörlesztési/fizetési moratórium  hitel besorolás
hosszú lejáratú hitelek  éven belül esedékes törlesztések

  

  

2. Kérdés

A krízishelyzet miatt rohamszerűen megnövekedett az Önkéntes nyugdíjpénztárnál a nyugdíjcélú megtakarítások idő előtti kivétele, ami miatt megnő az adminisztratív munka- és munkaerőigény, többletköltséget okozva a nyugdíjpénztárnak. Lehet-e céltartalékot képezni ezekre a többletköltségekre?

(2020.03.31.)  

céltartalék  nyugdíjpénztár  jövőbeli költségek

  

  

3. Kérdés

Mi a teendő akkor, ha a könyvvizsgáló nem tud részt venni a fizikai leltárfelvételen?

(2020.04.02.)  

leltározás módja  fizikai leltárfelvétel
alternatív leltározási eljárás  részvétel leltározáson

  

  

4. Kérdés

A COVID-19 miatti krízishelyzetre és annak hatásaira tekintettel milyen kiegészítő írásbeli nyilatkozatot kérjen be a könyvvizsgáló az ügyfél vezetésétől? Megfelel-e az, ha csak a teljességi nyilatkozat kerül kiegészítésre, vagy külön nyilatkozatot kell bekérni? Jó lenne erre egy nyilatkozat mintát látni!

(2020.04.02.)  

teljességi nyilatkozat  nyilatkozat COVID-19 hatásról
fordulónap utáni események

  

  

5. Kérdés

A COVID-19 hatásait kell-e ismertetni az éves beszámoló kiegészítő mellékletében? Kell-e emiatt figyelemfelhívást tenni a könyvvizsgálói jelentésben, és ha igen, azt hogyan kellene megfogalmazni?

(2020.04.02.)  

kiegészítő melléklet  vírusjárvány hatása  figyelemfelhívás
vállalkozás folytatása  lényeges bizonytalanság

  

  

6. Kérdés

Kik lesznek a könyvvizsgálói jelentés címzettjei (ha az ügyvezetés, igazgatótanács stb. fogja elfogadni a beszámolót), illetve kell-e a veszélyhelyzet elmúltát követő 90 napon belül összehívott rendkívüli közgyűlésre új könyvvizsgálói jelentést készíteni, kiadni?

(2020.05.05.)    

könyvvizsgálói jelentés  rendkívüli közgyűlés  jelentés címzettje
beszámoló elfogadása 

  

  

7. Kérdés

A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet alapján helyes -e az az álláspont, hogy
- ha a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a beszámolóról az ügyvezetés hoz döntést, akkor a könyvvizsgálat lehetséges, de nem kötelező és azt a veszélyhelyzet elmúltát követően sem kell pótolni;
- ha nem az ügyvezetés dönt a beszámolóról, akkor a könyvvizsgálat kötelező, de azt személyes jelenlét nélkül kell megoldani.

(2020.05.05.)    

állandó könyvvizsgáló megbízatása  könyvvizsgálói megbízatás megszűnése 
könyvvizsgáló feladatának ellátása
kötelező könyvvizsgálat  ügyvezetés döntése

  

  

8. Kérdés

Mi a teendő akkor, ha a határozott időre megkötött könyvvizsgálói megbízási szerződés a veszélyhelyzet időtartama alatt lejárt (megszűnt) és eddig az időpontig a könyvvizsgáló még nem tudta kiadni a könyvvizsgálói jelentését?

(2020.05.05.)    

állandó könyvvizsgáló megbízatása  könyvvizsgálói megbízatás megszűnése 
könyvvizsgáló feladatának ellátása  megbízás lejárta 

  

  

9. Kérdés

A szakmánkban megoszlik a vélemény a kórházak, egészségügyi szolgáltatók beszámolójának könyvvizsgálói véleményezéséről. Nekem az a véleményem, hogy szó nélkül nem mehetünk el a jelenlegi helyzet mellett. Nem a szokásos gazdálkodás van náluk a COVID-19 miatti veszélyhelyzet óta. Az odaszállított eszközöket nem kell kifizetniük. A kórházi ágyak leépítése miatt pedig a NEAK a vírus előtti háromhavi finanszírozási díj átlagának megfelelő intézményi finanszírozásra tért át. Többen azon a véleményen vagyunk, hogy a könyvvizsgálói jelentésbe szükséges lenne beleírni, hogy az intézmény működése és finanszírozása a veszélyhelyzet kihirdetése óta nem az általános gazdálkodási rend szerint folytatódik, hanem a járványügyi vészhelyzet kezelésére megjelent sajátos rendelkezések szerint? Jól gondoljuk-e, hogy ezt az információt a könyvvizsgálói jelentés „egyéb kérdések” bekezdésébe bele kell foglalni?

(2020.05.05.)    

könyvvizsgálói jelentés  kórház  egészségügyi szolgáltató
vállalkozás folytatása  átlagfinanszírozás   egyéb kérdések   figyelemfelhívás

  

  

10. Kérdés

Elfogadható-e, ha a teljességi nyilatkozatot és a beszámolót az ügyfél elektronikus aláírási tanúsítvánnyal írja alá, és ezt küldi meg a könyvvizsgáló részére elektronikus úton? Ugyanígy elfogadható-e az, ha a könyvvizsgáló is elektronikus hitelesítéssel látja el és adja ki a könyvvizsgálói jelentést?
Amennyiben a beszámolót és a teljességi nyilatkozatot, illetve a könyvvizsgálói jelentést aláíró felelős személynek nincsen elektronikus aláírási tanúsítványa, akkor elfogadható-e az, ha a felelős személy a személyes ügyfélkapuját használva ún. AVDH hitelesítéssel látja el a teljességi nyilatkozatot, a beszámolót, illetve a könyvvizsgáló AVDH hitelesítéssel látja el a könyvvizsgálói jelentését?

(2020.05.12.)  

elektronikus aláírás AVDH hitelesítés beszámoló
teljességi nyilatkozat könyvvizsgálói jelentés

  

  

  

Coronavirus crisis: implications on reporting and auditing

A könyvvizsgálói kamarák európai szervezete, az Accountancy Europe most jelentette meg a COVID-19 vírusjárványnak a pénzügyi beszámolásra és a könyvvizsgálatra vonatkozó hatásaival foglalkozó közleményét, melyet a könyvvizsgálók szíves figyelmébe ajánlunk. Az európai szervezetnek a könyvvizsgálattal kapcsolatos iránymutatásában foglaltak teljes mértékben összhangban állnak a Szakértői Bizottság által múlt pénteken megjelentetett tájékoztatóban foglaltakkal. (2020.03.20.)

Accountancy Europe hírek

  

  

Coronavirus resources for European accountants

Az Accountancy Europe másik közleményben összegyűjtötte az európai könyvvizsgálói kamarai tagszervezetek, illetve néhány nagy könyvvizsgáló cég, valamint olyan jelentős más szervezetek, mint a Bank of England, az ESMA, az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság stb. eddig napvilágot látott tájékoztatóit a koronavírus helyzettel kapcsolatban, melyek szintén hasznos információkkal szolgálhatnak tagjainknak.

(2020.03.20.)

Accountancy Europe hírek

  

  

COVID-19 Resources from IFAC's Network

Az IFAC, a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége, folyamatosan frissülő Koronavírus Tájékoztatók oldalán gyűjti össze a tagszervezetek híreit, javaslatait és általános tájékoztatóit (2020.03.25.)

IFAC hírek

  

  

Nemzetközi kitekintés: iránymutatások nemzetközi szervezetektől

A CEAOB, az ESMA és az EBA nemzetközi szervezetek is közlemény adtak ki azokról a kihívásokról, melyekkel a könyvvizsgálók szembesülhetnek a koronavírus világjárvány gazdaságot érintő negatív hatásai miatt a könyvvizsgálatuk során, illetve a kormányzatok által hozott, a gazdaság számos ágazatát segítő (pl. a fizetési könnyítési, hitel- és adófizetési kedvezményekre vonatkozó) intézkedések kapcsán:

  

Praktikus ajánlások az európai KKV-k védelme érdekében

A koronavírus-járvány súlyos terhet jelent a kis és közepes vállalkozásokra (KKV-kra) is. Az Accountancy Europe, a járvány KKV-kra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében, 2 cikket tett közzé honlapján, gyakorlati ajánlásokkal a politikai döntéshozók és a KKV-k könyvelői számára.

Accountancy Europe hírek

   

A COVID-19 hatásai miatt folyamatosan változó könyvvizsgálati környezet kulcsfontosságú területeinek kiemelése

Ebben a cikkben a kiadvány nem hivatalos magyar nyelvű összegzését, illetve nem szó szerinti fordítását közöli a Szakértői bizottság, annak érdekében, hogy kamarai tagjaink széles köréhez eljuthassanak az IFAC felhívásában található hasznos gondolatok, melyek ebben a nehéz helyzetben hozzásegíthetnek bennünket ahhoz, hogy a könyvvizsgálat végrehajtása során a lehető legtöbb aspektusból vegyük figyelembe a COVID-19 járványból eredő kérdéseket és kockázatokat.

(2020.04.09.)

IFAC hírek

  

The Financial Reporting Implications of COVID-19

Az IFAC, a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége, a COVID-19 járvány pénzügyi beszámolásra gyakorolt hatásairól tett közzé újabb összefoglalót.
 (2020.04.17.)

IFAC hírek

        

IAASB Figyelemfelhívások: könyvvizsgálati megfontolások kiemelt területei a COVID-19 járvány hatása alapján

Az IAASB - a Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület - Figyelemfelhívás sorozatot tesz közzé honlapján, folyamatosan bővülő tartalommal a különböző, koronavírus járvány hatásai miatt érintett kulcsfontosságú területeket kiemelve:

IFAC hírek

   

IFAC webinar sorozat „A könyvvizsgálati eljárás minőségének praktikus kérdéseiről a járványhelyzetre tekintettel”

Az IFAC, a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége, a COVID-19 járvány kapcsán 3 részből álló webes előadás sorozatott tartott, melyben a könyvvizsgálati munka minőségével kapcsolatos praktikus megfontolásokat részletezték a járványhelyzetre tekintettel. Az egyes előadások a könyvvizsgálati eljárás egy-egy szakaszára bontva kerültek megrendezésre, és azokra a kérdésekre fókuszálnak, melyek a COVID-19 járvány miatt még inkább előtérbe kerültek az elmúlt hónapokban. Az előadásokról készült rövid összefoglalók az IFAC oldalán érhetőek el:

IFAC hírek

   

IFAC ellenőrző lista kis és középvállalkozások részére a járványhelyzet átvészelésére

Az IFAC, a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége, felismerve hogy a COVID-19 járvány aránytalanul nagy mértékben sújtja a kis- és közepes vállalkozásokat, kidolgozott egy ellenőrző listát, amely segítséget nyújthat a vállalatvezetőknek és könyvvizsgálóiknak, hogy felmérjék azokat a kulcs területeket, ahol a megfelelő lépések megtételével a vállalkozás képes lesz átvészelni a járványhelyzetet és hosszabb távon biztosítani a működését.
Small Business Cuntinuity Checklist Survive Post COVID-19

(2020.10.06.)

IFAC hírek

   

IESBA-IAASB-AICPA útmutató a szakértő bevonására vonatkozó jelentős megfontolásokról a COVID-19 miatti körülmények között

A három neves nemzetközi testület COVID-19 témához kapcsolódó közös kiadványa 2020. október 6-án jelent meg. A kiadvány útmutatást nyújt abban mikor válhat szükségessé külső szakértőt igénybe venni.

(2020.10.22.)

IFAC hírek

   

ÚJ! Accountancy Europe kiadvány: KKV kockázatkezelés- Fizetésképtelenség címmel

Európában évente mintegy 200 000 vállalat megy csődbe, ami 1,7 millió munkahely megszűnésével jár. A COVID-19 válság és gazdasági visszaesés tovább rontotta a helyzetet, és példátlanul nagy terhet rótt Európa kis- és középvállalkozásaira (KKV-k). A legrosszabb pedig még hátravan, mivel a kormányok előbb-utóbb berekesztik a jelenlegi COVID támogatási intézkedéseket.

(2021.02.26.)

Accountancy Europe hírek

   

ÚJ! ICAEW publikáció „Covid-19: a Lényegesség meghatározása”

Az ICAEW (Angliai és Walesi Bejegyzett Könyvvizsgálók Intézete) weboldalán nemrég megjelent publikáció célja, hogy hasznos emlékeztetőt adjon a könyvvizsgálati lényegesség meghatározásával kapcsolatos megfontolásokról, valamint arról, hogy ezek a megfontolások hogyan lehetnek relevánsak a jelenlegi környezetben.

(2021.02.18.)

ICAEW hírek

Kérdések és válaszok - COVID-19 Tudásbázis

  

1. Kérdés: A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § -ában leírt fizetési moratórium miatt a 2020. 03. 18-tól 2020. 12. 31-ig esedékes törlesztő részleteket a 2019. évi beszámoló összeállításakor át kell sorolni a hosszú lejáratú kötelezettségek közé (a vállalkozás élni kíván a lehetőséggel és nem kívánja az eredeti szerződés szerint folytatni a törlesztést)?

Válasz: A számviteli törvény 43. § (2) bekezdése szerint „a hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.” Az eredeti hitelszerződés alapján, a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségnek az esedékesség szerinti besorolását nem változtatja meg a kormánynak a hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatban hozott döntése, azaz az egy éven belül esedékes törlesztő részletnek rövid lejáratú kötelezettségként történt besorolása nem fog megváltozni, mivel a besorolást a mérlegfordulónapon fennálló körülmények alapján kell megítélni.  Abban az esetben, ha a 2019. üzleti év zárása, vagy a beszámoló összeállítása még nem történt meg, a kiegészítő mellékletben be lehet mutatni (illetve, ha ez az összeg jelentős, akkor be kell mutatni) a 2020. 03. 18-tól 2020. 12. 31-ig esedékes törlesztő részletek nagyságát, kiegészítve ezt a vállalkozás fizetési moratóriummal kapcsolatos várható döntésére vonatkozó információval és annak a rövid lejáratú kötelezettségeket érintő hatásával.  

  


  

2. Kérdés: A krízishelyzet miatt rohamszerűen megnövekedett az Önkéntes nyugdíjpénztárnál a nyugdíjcélú megtakarítások idő előtti kivétele, ami miatt megnő az adminisztratív munka- és munkaerőigény, többletköltséget okozva a nyugdíjpénztárnak. Lehet-e céltartalékot képezni ezekre a többletköltségekre?

Válasz: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet nem tartalmaz külön előírásokat a céltartalék képzéssel kapcsolatban, ezért arra a számviteli törvény általános előírásai vonatkoznak. A törvény 41. §-ának (2 ) bekezdése kimondja, hogy

az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé”. A 41.§ (9) bekezdése pedig meghatározza, hogy milyen időpontig ismertté vált információkat kell figyelembe venni a fordulónapra vonatkozóan. „Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, illetve várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.” Bár a vírus jelenléte már 2019 decemberében ismert volt, azonban a WHO 2020. január 30-án hirdette ki a nemzetközi járványügyi szükséghelyzetet, ezért a járvány és az azt követő pánik egyértelműen 2020. évi gazdasági eseménynek számít, ami miatti többletköltségek felmerülése így nem a mérleg fordulónapján már létezett körülményhez köthető. Céltartalék képzésére ezért nincs lehetőség. Azonban - mint mérlegfordulónap utáni eseményt -, a COVID 19 világjárványnak a beszámoló összeállításáig ismertté vált és számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be lehet mutatni, illetve be kell mutatni, ha ezek az információk a számviteli törvény 88. § (1) bekezdése értelmében „…a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően – szükségesek”.  

  


  

3. Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a könyvvizsgáló nem tud részt venni a fizikai leltárfelvételen?

Válasz: Az ISA 501. Könyvvizsgálati bizonyítékok – egyes tételekre vonatkozó speciális szempontok című standard követelményeinek megfelelően, ha a készletek jelentősek a pénzügyi kimutatások szempontjából, a könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot kell szereznie a készletek létezésére és állapotára. E követelmény alól nem ad felmentést a koronavírus járvány miatti speciális helyzet. A kérdés, hogy milyen alternatív eljárások (ISA 501.7) léteznek ahhoz, hogy a könyvvizsgáló

  • értékelni tudja a leltározási utasítás megfelelőségét,
  • meg tudjon győződni arról, hogy a leltározás az utasításnak megfelelően történik,  
  • szemrevételezni tudja a készleteket, és
  • tesztszámlálásokat hajtson végre.

Ilyen alternatív eljárások lehetnek:

  1. annak mérlegelése, hogy a fizikai leltárfelvétel végrehajtható-e egy későbbi időpontban, és un. visszaszámlálással (rollback), azaz a leltárfelvétel napja és a pénzügyi kimutatások fordulónapja közötti készletváltozások feldolgozásával ellenőrizni lehet-e a készletek létezését a mérleg fordulónapra vonatkozóan;
  2. az ISA 501. témaszámú standard A13-as bekezdésének ajánlása szerint alternatív eljárásként elfogadható a fizikai leltárfelvétel időpontja előtt megszerzett vagy vásárolt konkrét készlettételek későbbi értékesítési dokumentációjának a szemrevételezése;
  3. videotechnikával (kép- és hangrögzítő technikával) történő leltárfelvétel  alkalmazása. Az, hogy technikailag ez hogyan kivitelezhető, az adott helyzettől függ, e helyen ezért részletes útmutatást nem tudunk nyújtani. Általánosan azonban elmondható, hogy többek között az alábbi eljárásokat kell elvégezni ennél a módszernél ahhoz, hogy megszerezhetők legyenek az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékok a készletek létezésének alátámasztására.
  • a leltárutasítás átbeszélése az ügyféllel,
  • a leltározás élő időben való megfigyelése abból a szempontból, hogy az, az utasításban foglaltaknak megfelelően zajlik. Célszerű a folyamatba „élőben” többször véletlenszerűen bekapcsolódni annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen az utasítás betartása a leltárfelvételt végzők részéről.
  • fontos, hogy az ügyfél biztosítsa a könyvvizsgáló részére a teljes leltározási terület távkapcsolat formájában való megtekintését annak érdekében, hogy a könyvvizsgáló a lehetőségekhez mérten kamerán keresztül is meg tudjon győződni arról, hogy a helyszínen nincsenek olyan elkülönített vagy félreeső raktárrészben lévő készletek – beleértve különösen a göngyölegeket, a sérült készleteket -, amelyek nem kerülnek megszámolásra, felvételre.
  • az előzetesen már tesztelésre kijelölt tételeknél megbeszélni az ügyféllel, hogy biztosítsa, hogy a számolás az „élő közvetítés” során ellenőrizhető legyen a könyvvizsgáló számára.
  • a leltározás megfigyeléséről a szokásos könyvvizsgálati dokumentáció elkészítése, melyben rögzíteni kell, hogy a leltározás megfigyelésére milyen módon került sor (a készült videofelvételek megőrzése nem kötelező, de éppen ezért a dokumentációban minden fontos tényezőt rögzíteni kell, ami a leltármegfigyelés szempontjából jelentőséggel bír),
  • a távleltározás szokatlanságára és a benne rejlő nagyobb kockázatra tekintettel javasolt, hogy az asszisztenssel dolgozó könyvvizsgálók a kamerán közvetített fizikai leltárfelvétel megfigyelésével és ellenőrzésével kellő tapasztalattal rendelkező munkatársat bízzanak meg, aki nagyobb biztonsággal meg tudja ítélni, hogy a leltározási folyamat végrehajtása a helyszínen a könyvvizsgáló távollétében is megfelelően történik.   

Abban az esetben, ha alternatív módszerek végrehajtásával nem lehetséges elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a készletek létezéséről és állapotáról, a 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményeinek megfelelően hatóköri korlátozás miatt minősíteni kell a könyvvizsgálói véleményt.     

  


  

4. Kérdés: A COVID-19 miatti krízishelyzetre és annak hatásaira tekintettel milyen kiegészítő írásbeli nyilatkozatot kérjen be a könyvvizsgáló az ügyfél vezetésétől? Megfelel-e az, ha csak a teljességi nyilatkozat kerül kiegészítésre, vagy külön nyilatkozatot kell bekérni? Jó lenne erre egy nyilatkozat mintát látni!

Válasz: Az „560. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard Fordulónap utáni események” 9. bekezdése értelmében:

9. A könyvvizsgálónak írásbeli nyilatkozatot kell kérnie a vezetéstől, és adott esetben az irányítással megbízott személyektől az 580. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal [Írásbeli nyilatkozatok] összhangban arra vonatkozóan, hogy valamennyi olyan, a pénzügyi kimutatások fordulónapja utáni esemény módosításra vagy közzétételre került, amelyre a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek módosítást vagy közzétételt írnak elő.”

A kapcsolódó számviteli törvényi szabályozás így szól:
88. § (1) A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket e törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek.

A fordulónap utáni eseményeknek és ezek beszámolóban bemutatott vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmezőségi helyzetre gyakorolt hatásainak a felmérése és értékelése a vezetés feladata és felelőssége. A teljességi nyilatkozat részeként vagy akár külön nyilatkozat formájában eddig is minden esetben be kellett kérni a vezetés nyilatkozatát, hogy ezt a felmérést és értékelést elvégezte, és annak eredményét teljes körűen a könyvvizsgáló tudomására hozta, valamint a jelentős hatásokat a kiegészítő mellékletben a számviteli törvény előírásának megfelelve bemutatta.

A WHO 2020. január 30-án hirdette ki a nemzetközi horderejű járványügyi rendkívüli szükséghelyzetet, ami a 2019. 12.31-én zárult üzleti évi beszámolók szempontjából olyan fordulónap utáni eseménynek minősül, amellyel kapcsolatban a vezetésnek el kell végeznie az említett felmérést és értékelést, illetve a szükséges közzétételeket. Az egyes gazdálkodókat érintő jövőbeni, a mérleg fordulónapját követően jelentkező hatások jellege, mértéke, számszerűsíthetősége (becsülhetősége) nagyon különböző lehet. Minden esetben figyelemmel kell lenni a rendkívüli korlátozó intézkedésekre és azok következményeire (úgymint pl. a részleges vagy teljes átmeneti leállások miatti bevétel kiesés, a munkaerő elbocsátások vagy éppen a távmunka megszervezése, illetve a folyamatos működtetés biztosítása miatti intézkedések okozta többletköltségekre stb.) csakúgy, mint a vállalkozásokat megsegítő kárenyhítési központi támogatási programokra. A COVID-19 miatti események hatása befolyásolhatja például az eszközök értékvesztettségét, a valós értéket, a pénzügyi és likviditási helyzetet, a fizetőképességet, egyes szerződéses kötelezettségek teljesíthetőségét, valamint ezek következtében a vállalkozás folytathatósága is veszélybe kerülhet.

Álláspontunk szerint a COVID-19 egy olyan fordulónap utáni esemény, amely a szokásosnál nagyobb kockázatot jelent a könyvvizsgáló számára, ezért szükségesnek tartjuk, hogy a könyvvizsgáló minden esetben szerezze be a szokásos nyilatkozat kiegészítéseként a gazdálkodó vezetésének kifejezetten erre a fordulónapi eseményre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát is, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó mennyire érintett az előzőekben említett gazdasági és pénzügyi hatások által.

Ezt a speciális vezetői nyilatkozatot bele kell foglalni az ISA 560.9 bekezdésében említett, a fordulónap utáni eseményekről tett írásbeli nyilatkozatba, illetve ezzel összhangban az ISA 580 standard alapján bekért teljességi nyilatkozatban is célszerű lehet külön megemlíteni.

Egy lehetséges példa a COVID-19 miatti kiegészítő nyilatkozat szövegére (kombinálva a vállalkozás folytatására vonatkozó vezetői nyilatkozattal):  
Megerősítjük, hogy felmértük és értékeltük a mérleg fordulónapját követően a jelen nyilatkozatunk kiadásának az időpontjáig [Dátum] tartó időszakban bekövetkezett COVID-19 járványügyi helyzet hatását – figyelembe véve az ezzel összefüggésben meghozott kormányzati és egyéb intézkedéseket – is, a Társaság pénzügyi- és vagyoni helyzetére, valamint jövőbeni működőképességére.  Ennek az értékelésnek az eredményeiről tájékoztattuk Önöket, és ahol relevánsnak tartottuk, biztosítottuk, hogy az esetleges jelentős hatások megfelelően bemutatásra kerüljenek a pénzügyi kimutatásokban.
Kijelentjük, hogy előzőekkel kapcsolatos felmérésünk és értékelésünk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a beazonosított hatások nincsenek olyan jelentős vagy számottevően negatív hatással a Társaság rövid távú (a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot átfogó időszakra vonatkozó) pénzügyi- és likviditási helyzetére, az eszközök mérlegben bemutatott értékelésére, valamint a Társaság  ezen időszakon belüli üzleti működésére, amely lényegesen befolyásolná, vagy lényegesen bizonytalanná tenné a Társaságnak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességét, illetve annak a mérlegkészítés időpontjában való  megítélését ugyanezen időszak tekintetében
.”

Abban az esetben, ha a vállalkozás folytatásával kapcsolatban bármely okból lényeges bizonytalanság áll fenn, akkor a fenti nyilatkozat minta szövege ennek megfelelően, a lényeges bizonytalanságot okozó események, feltételek vagy körülmények ismertetésével módosítandó.

  


  

5. Kérdés: A COVID-19 hatásait kell-e ismertetni az éves beszámoló kiegészítő mellékletében? Kell-e emiatt figyelemfelhívást tenni a könyvvizsgálói jelentésben, és ha igen, azt hogyan kellene megfogalmazni?

Válasz: A speciális helyzet miatt szükséges vezetői nyilatkozat kérdéskörénél már kifejtettük, hogy a vezetésnek kötelessége a fordulónap utáni eseményeknek a társaság éves beszámolóban bemutatott vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmezőségi helyzetére gyakorolt hatásainak a felmérése és értékelése, valamint ezek bemutatása a kiegészítő mellékletben a számviteli törvény előírásainak megfelelően. Így a COVID-19 fordulónap utáni eseménnyel összefüggésben nem csak kiegészítő vezetői nyilatkozatot tartunk szükségesnek, hanem fontosnak tartjuk, hogy a kiegészítő mellékletben is jelenjen meg a szöveges magyarázatok között egy ezzel kapcsolatos bemutatás (közzététel) a vezetés részéről. Ez a vezetői nyilatkozatnál írtakhoz hasonló megfogalmazással megoldható. Egy ilyen közlést a kiegészítő mellékletben most célszerűnek ítélünk abban az esetben is, ha a COVID-19 hatások nem jelentősek, mert így nem hagy kétséget a beszámoló olvasójában, hogy ezeket a hatásokat a vezetés felmérte és értékelte, de úgy látta, hogy ezzel kapcsolatban további adatok, elemzések, egyéb szöveges magyarázatok stb. bemutatására a valós kép szempontjából nincsen szükség.  De ha ez a közzététel kimaradna a kiegészítő mellékletből, de ennek hiánya nem érinti a megbízható és valós kép bemutatását, akkor emiatt a könyvvizsgáló nem minősítheti a beszámolóra adott véleményét.

Amennyiben nincs jelentős COVID-19 hatás, akkor nem kell figyelemfelhívást tenni a könyvvizsgálói jelentésben. Az olyan jelentős hatások esetén, amelyek nem érintik a vállalkozás folytathatóságát, szintén nem előírás a könyvvizsgáló részéről a figyelemfelhívás, de a közzétételekben szereplő kérdés jellegétől és a körülményektől függően, ezek fontosságát és jelentőségét mérlegelve a könyvvizsgáló dönthet úgy, hogy figyelemfelhívást tesz az adott kérdésre a könyvvizsgálói jelentésében.

Mindenképpen figyelemfelhívást igényel viszont az a helyzet, ha a COVID-19 hatások következtében lényeges bizonytalanság áll fenn a vállalkozás folytathatóságával kapcsolatban. Ebben az esetben ugyanúgy kell eljárni, mint általában, amikor a vállalkozás folytatásával kapcsolatban lényeges bizonytalanságra okot adó körülményeket tártak fel. Annak megítélésében, hogy a feltárt körülmények alapján milyen következtetésre jusson a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói véleménye tekintetében, a kamara honlapján található folyamatábra (döntési fa) ad eligazítást.
A folyamatábra letöltése

A kiegészítő mellékletben közzétett lényeges bizonytalanság esetén szükséges figyelemfelhívás szövegezése megfelelő akkor is, ha abban a COVID-19 kifejezetten nem kerül megemlítésre, hiszen a figyelemfelhívásban hivatkozott pontja a kiegészítő mellékletnek megfelelően leírja a témát és a feltárt körülményeket, de a könyvvizsgáló döntése szerint a figyelemfelhívásban megemlítésre kerülhet, hogy a vállalkozás folytatásával kapcsolatos lényeges bizonytalanságot a COVID-19 hatások kiegészítő mellékletben ismertetett körülményei okozzák.

  


  

6. Kérdés: Kik lesznek a könyvvizsgálói jelentés címzettjei (ha az ügyvezetés, igazgatótanács stb. fogja elfogadni a beszámolót), illetve kell-e a veszélyhelyzet elmúltát követő 90 napon belül összehívott rendkívüli közgyűlésre új könyvvizsgálói jelentést készíteni, kiadni?

Válasz: A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV.10.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezései nem jelentenek változást a könyvvizsgálói jelentés címzése, címzettje tekintetében. A könyvvizsgáló a jelentését abban az esetben is a gazdasági társaság tulajdonosainak címezi, ha az átmeneti rendelkezések következtében a beszámoló elfogadásáról a legfőbb szerv helyett az ügyvezetés hoz döntést. A könyvvizsgáló az ügyvezetés részére a beszámoló elfogadásához a végleges könyvvizsgálói jelentését adta ki, ennél fogva nem kell kiadnia ismételten a könyvvizsgálói jelentést és nem kell „új” könyvvizsgálói jelentést sem kiadnia a Korm. rendelet alapján a veszélyhelyzet elmúltát követő 90 napon belül összehívott rendkívüli közgyűlésre.

  


  

7. Kérdés: A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet alapján helyes-e az az álláspont, hogy
- ha a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a beszámolóról az ügyvezetés hoz döntést, akkor a könyvvizsgálat lehetséges, de nem kötelező és azt a veszélyhelyzet elmúltát követően sem kell pótolni;
- ha nem az ügyvezetés dönt a beszámolóról, akkor a könyvvizsgálat kötelező, de azt személyes jelenlét nélkül kell megoldani.

Válasz: A következtetések nem helytállóak. A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), illetve az annak értelmezéséről kiadott kamarai közlemény nem tartalmaznak a könyvvizsgálat alóli mentesítést, éppen ellenkezőleg: amennyiben az állandó könyvvizsgáló megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg – kivéve a visszahívás, elhalálozás, jogutód nélküli megszűnés esetét – a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában is fennmarad a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig. Tehát az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles a feladatát ellátni.

A társaság állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kerül sor, vagyis online módon, vagy ülés tartása nélküli döntéshozatal keretében.

A Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése tartalmaz egy további értelmezést igénylő rendelkezést, mely szerint „Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozatalára az 5. § alkalmazása esetén a jogi személy ügyvezetése is jogosult.” Értelmezésünk szerint, előző előírás alapján amennyiben a számviteli törvény szerinti beszámoló ügyvezetés általi elfogadásának fennállnak a rendelet szerinti feltételei (lásd a kamarai közlemény 6. pontját), akkor a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben is a jogi személy ügyvezetése határozhat {Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése}. Ennek keretében az ügyvezetés akár visszahívhatja a könyvvizsgálót, illetve új könyvvizsgálót is választhat.

  


  

8. Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a határozott időre megkötött könyvvizsgálói megbízási szerződés a veszélyhelyzet időtartama alatt lejárt (megszűnt) és eddig az időpontig a könyvvizsgáló még nem tudta kiadni a könyvvizsgálói jelentését?

Válasz: A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV.10.) Korm. rendelet értelmében, amennyiben az állandó könyvvizsgáló megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg – kivéve a visszahívás, elhalálozás, jogutód nélküli megszűnés esetét – a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában is fennmarad a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig. Tehát az állandó könyvvizsgálói megbízatás legkésőbb eddig az időpontig érvényben marad és a könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig akkor is köteles a feladatát ellátni, ha a megbízatásának a meghosszabbításáról legfőbb szervi határozathozatalra, illetve a megbízási szerződés módosítására nem került sor.

  


  

9. Kérdés: A szakmánkban megoszlik a vélemény a kórházak, egészségügyi szolgáltatók beszámolójának könyvvizsgálói véleményezéséről. Nekem az a véleményem, hogy szó nélkül nem mehetünk el a jelenlegi helyzet mellett. Nem a szokásos gazdálkodás van náluk a COVID-19 miatti veszélyhelyzet óta. Az odaszállított eszközöket nem kell kifizetniük. A kórházi ágyak leépítése miatt pedig a NEAK a vírus előtti háromhavi finanszírozási díj átlagának megfelelő intézményi finanszírozásra tért át. Többen azon a véleményen vagyunk, hogy a könyvvizsgálói jelentésbe szükséges lenne beleírni, hogy az intézmény működése és finanszírozása a veszélyhelyzet kihirdetése óta nem az általános gazdálkodási rend szerint folytatódik, hanem a járványügyi vészhelyzet kezelésére megjelent sajátos rendelkezések szerint? Jól gondoljuk-e, hogy ezt az információt a könyvvizsgálói jelentés „egyéb kérdések” bekezdésébe bele kell foglalni?

Válasz: A vállalkozás folytathatóságának könyvvizsgálói megítélésével nem csak a kórházaknál, egészségügyi szolgáltató cégeknél, hanem minden más vállalkozásnál is hangsúlyosabban kell a mostani rendkívüli helyzetben foglalkozni. Ezzel kapcsolatban a szakértői bizottság már adott ki iránymutatást, mely a kamara honlapján megtalálható, és az minden ágazatban tevékenykedő cégre érvényes.

A kórházak esetében, amint az a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) honlapján megjelent „Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatók átlagfinanszírozásával kapcsolatosan” közleményben olvasható, „az egészségügyi szolgáltatók stabil, folyamatos működőképessége érdekében” álltak át a veszélyhelyzet időtartama alatt az átlagfinanszírozásra. Ezzel remélhetőleg elkerülhető lesz az, hogy a vállalkozás folytatása elv érvényesülése tekintetében lényeges bizonytalanság álljon elő a kórháznál, egészségügyi szolgáltatónál. De természetesen a konkrét helyzetet és körülményeket minden intézmény esetében egyedileg kell megvizsgálnia a könyvvizsgálónak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az általános eljáráshoz képest mást kellene tennie, vagy más megközelítést kellene alkalmaznia a könyvvizsgálónak. Amennyiben nincs lényeges bizonytalanság a vállalkozás folytatása tekintetében, akkor elegendő, ha ezt a tényt és a körülményeket a gazdálkodó a beszámolója kiegészítő mellékletében bemutatja. Ha a kórház beszámolójának a számviteli előírások szerint nem része a szöveges kiegészítő melléklet, akkor ezt az információt értelemszerűen nem lehet a nem létező kiegészítő mellékletbe belefoglalni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a könyvvizsgálónak kellene a jelentésében az egyéb kérdések bekezdésbe beleírnia azokat az információkat, amelyek egyébként a kiegészítő mellékletbe tartoznának. Önmagában azt az információt, hogy a 2020. március havi szolgáltatói teljesítmények elszámolásától kezdődően a koronavírus (COVID 19) járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet megszűnéséig a NEAK az általa kihirdetett átlagfinanszírozás módszerének alkalmazásával állapítja meg a finanszírozás mértékét, egyébként sem kellene a 2019. évi beszámoló kiegészítő mellékletébe kötelezően belefoglalni (akkor sem, ha előírás lenne a kiegészítő melléklet). Ez, a finanszírozás módját és mértékét érintő változás ugyanis a 2020-as évet érinti, amely nincs hatással a 2019. évi beszámolóban kimutatott vagyoni- és pénzügyi helyzetre, gazdálkodásra. Amire a finanszírozás megváltozása hatással lehet, az a vállalkozás folytatása elv jövőbeni érvényesülése az adott gazdálkodónál.

Ha nincs lényeges bizonytalanság a vállalkozás folytathatóságát illetően, akkor a könyvvizsgálónak nincs ezzel kapcsolatban tennivalója a jelentésében, figyelemfelhívást sem kell tennie. Figyelemfelhívás akkor lenne kötelező, ha lényeges bizonytalanság állna fenn a kórháznál a vállalkozás folytathatóságát illetően.

  


  

ÚJ! 10. Kérdés: Elfogadható-e, ha a teljességi nyilatkozatot és a beszámolót az ügyfél elektronikus aláírási tanúsítvánnyal írja alá, és ezt küldi meg a könyvvizsgáló részére elektronikus úton? Ugyanígy elfogadható-e az, ha a könyvvizsgáló is elektronikus hitelesítéssel látja el és adja ki a könyvvizsgálói jelentést?
Amennyiben a beszámolót és a teljességi nyilatkozatot, illetve a könyvvizsgálói jelentést aláíró felelős személynek nincsen elektronikus aláírási tanúsítványa, akkor elfogadható-e az, ha a felelős személy a személyes ügyfélkapuját használva ún. AVDH hitelesítéssel látja el a teljességi nyilatkozatot, a beszámolót, illetve a könyvvizsgáló AVDH hitelesítéssel látja el a könyvvizsgálói jelentését?

Válasz: A minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott okirat, illetve az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással (AVDH) hitelesített okirat a Pp. 325. § (1) bekezdése értelmében egyaránt teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Az AVDH vonatkozásban előző tényt a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet is kifejezetten rögzíti. Előzőekre tekintettel a válasz „igen”, az elektronikus aláírási tanúsítvány vagy az ún. AVDH hitelesítés is elfogadható és alkalmazható mind az ügyfél által aláírandó okiratokra, mind a független könyvvizsgálói jelentésre. A független könyvvizsgálói jelentés kapcsán az elektronikus aláírás alkalmazásáról nemrég külön kamarai szabályzat is készült, mely a kamara honlapján az alábbi linken tekinthető meg: Elektronikus aláírás szabályzat.

  

Szakértői Bizottság

      

Betöltés...
X