Témakör: Könyvelési tétel párok szerepeltetése az AuditXML állományban

Konzultációs kérdés:

Könyvelési modullal is rendelkező szoftverünk szeretné a lehetőségekhez képest elkészíteni az könyvvizsgálathoz szükséges audit XML fájlt, azonban a szerkezete számunkra nehézséget okoz, mivel a program nem T - K párokat rögzít a főkönyvbe, hanem "bokrokat", ahol több T oldali számlaszámmal szemben több K oldali állhat. Olvastuk például az egyik program súgójában, hogy ők az 1 a többhöz kapcsolatot úgy kezelik, hogy párokra bontják a könyvelést, pl. ebből: T311 K467 K911  Kirakják ezt: T311 - K467 T311 - K911  Nyilván ez azzal a kompromisszummal járna, hogy valójában nem a főkönyvi kartonokon eredetileg szereplő összegek kerülnek ki az XML-be. Ez mekkora gondot okoz a könyvvizsgálónak?  Ha ez megfelelő megoldás az 1 a többhöz kapcsolatokra, akkor is marad még a több - a többhöz. Ezt hogyan oldjuk meg korrekt módon, hogy a könyvvizsgálat elvárásainak megfeleljen?


Konzultációs válasz:

Az AuditXML fájl elkészítésének jelenleg érvényben lévő verziója a Magyar Könyvvizsgálói Kamara weblapjának aloldalán érhető el a https://mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/adatexport címen. Az aloldal számos támogató információt tartalmaz a programfejlesztők és a könyvvizsgálók számára. A kérdés alapján ezek ismertek lehetnek a kérdező számára is.

A tétel párok kérdésének tisztázása már az Adatexport útmutató közreadásának évében – 2010-ben – is felmerült és a fejlesztést megvalósító programok által ellenőrzésre küldött teszt állományokban meg is valósították a logikailag lehetséges megoldásokat. A tétel párokkal leírt gazdasági események elszámolása a kettős könyvvitel alapját képezik.

A tartozik, követel tétel párok szerepeltetésének hiánya a könyvvizsgálók számára nehezen pótolható információ-vesztéssel járna, ezért a kamara tagjainak szakmai érdekét szem előtt tartva, az AuditXML elkészítésekor követelmény a lehetséges tétel párok bemutatása. A több-több kapcsolat kibontása nem követelhető meg teljes részletezéssel, ezért ettől az AuditXML esetében is eltekintettünk.

A jelenleg kiadott Adatexport útmutató szerint tétel párokat kell megadni, mert az „FkTetelek” szegmensben a tartozik és a követel számla azonosítójának megadása kötelezően kitöltendő. Amennyiben egy bizonylaton csak egy tartozik, illetve egy követel található, akkor a párosítás megoldható. Az egy-több, több-egy logikai kapcsolat szintén kibontható tétel párokra. Egy kimenő számla esetében következőképpen kell átadni:

Sorszám

Tartozik

Követel

Összeg

ÁFA alap

ÁFA kulcs

1.

311

911

100

2.

311

467

27

100

27

Ha egy bizonylaton több tartozik tétel van több követel tétellel szemben, akkor a párosítás kibontása nem várható el minden könyvelő programtól. Ezekben az esetekben a több-több kapcsolatok lebontásához célszerű egy technikai számlát közbe iktatni, amelyet fel kell venni a „Szamlaszamok” szegmensbe is.

A több-több kapcsolat az alábbiak szerint mutatható be a technikai számla (pl. 499999) beiktatásával.

Sorszám

Bizonylat szám

Tartozik

Követel

Összeg

1.

BER/220131/01

541000

499999

10 200

2.

BER/220131/01

552000

499999

300

3.

BER/220131/01

563000

499999

1 300

4.

BER/220131/01

471000

499999

3 200

5.

BER/220131/01

499999

471000

10 200

6.

BER/220131/01

499999

462000

1 500

7.

BER/220131/01

499999

473000

1 900

8.

BER/220131/01

499999

463000

1 400

Könyvvizsgálati szempontok

A kérdésben megfogalmazott „..mekkora gondot okoz a könyvvizsgálónak?” kifejezésre és a kiegészítésekre adandó válasz nagyon sok szempont figyelembevételét, elemzését tenné szükségessé, mely meghaladja a konzultáció kereteit.

Önmagában az adat szerkezetek egy meghatározott útmutatónak megfelelő átadása, vagy az adatokat átadó információs rendszer adatbázisából nyert logikai összefüggések – itt a tétel párok – bemutatása esetén az ügyletek tartalma nem sérül. Az AuditXML állományokban szereplő tétel párok a szűrés, a rétegzés, az ellenőrzés eszközrendszerét kitágítják.

A több-több tételpárok - kényszerűen technikai számlával szembeni bemutatása - nem módosítják a gazdasági események, -esemény csoportok tartalmát, melyet a bizonylatra történő szűréssel és annak tesztelésével lehet ellenőrizni. A teljes részletezés elmaradása nem módosítja az egyes számlák forgalmát, azokat a valóságnak megfelelően mutatják be, ezzel segítséget adnak a mintavételezéshez, az éves forgalmak alakulásának elemzéséhez és számos egyéb funkciót is megkönnyít ennek a rendelkezésre állása, még úgy is ha csak technikai ellenszámlával szemben történt a bemutatás. A több-több tételpárok alkalmazása ugyanakkor az ügyfelek számlarendjében is megjelenítendő számlakapcsolatok technikai megvalósítását jelentik, melyek a számviteli politika részeként szintén ellenőrzési célok a könyvvizsgálat során.

Az adatexportok alkalmazásával a könyvvizsgálói kockázatok jellege változhat. A letöltött AuditXML állományoktól elvárt, hogy teljesítsék az érvényes könyvvizsgálati standardokban előírt követelményeket a könyvvizsgált időszaki ügyletcsoportokra és eseményekre vonatkozóan. A követelmények teljesülésének ellenőrzése és a következtetések levonása a könyvvizsgálók feladata.

Fontos azonban felhívni a könyvvizsgálók figyelmét, hogy az egységes adatállományok számos előnye mellett, a hibák előfordulása sem kizárt. A zárt rendszerű könyvelőprogramból történő letöltés után az AuditXML-nek már semmilyen tartalmi védettsége nincsen. Elég ismerni a formai követelményeket és a kettős könyvvitel szabályait az adatok megváltoztatásához. A letöltés után a szándékos hiba előállítása, akár a csalás leplezésére könnyedén elvégezhető az AuditXML-ben. Ebből következően kiemelten fontos ellenőrzési és dokumentálási követelményeket kell végrehajtani az egységes adatállományok alkalmazása során is.

2023.05.04.
 

Betöltés...
X