A Szakértői Bizottság közleménye a számviteli szétválasztásról való jelentéstételről

A Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: „MEKH” vagy „Energiahivatal”) az elmúlt években többször tájékoztatta a kamaránkat arról, hogy a könyvvizsgálók igen eltérő gyakorlati megoldásokkal tettek eleget a számviteli szétválasztással kapcsolatos, jogszabályban előírt jelentéstételi kötelezettségeiknek. Több esetben pedig a könyvvizsgálói jelentés egyáltalán nem tért ki a számviteli szétválasztás témakörére, és külön jelentésben sem nyilatkozott erről a kérdésről a könyvvizsgáló. A kiadott könyvvizsgálói jelentések olykor ellentmondásban álltak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében lévő adatokkal. A könyvvizsgálói jelentések sokfélesége és eltérő tartalma nem felel meg a MEKH ágazati törvényi előírásokon alapuló szakhatósági igényeinek, melynek igen fontos eleme lenne az, hogy az Energiahivatal megbízhatóan támaszkodni tudjon a könyvvizsgáló által a számviteli szétválasztás megfelelőségének és a keresztfinanszírozás-mentességnek a vizsgálatára is kiterjedően elvégzett munkára és a könyvvizsgáló véleményére. Az Energiahivatal megkeresése nyomán javasoltuk az egyes érintett ágazati törvények felülvizsgálatát és az e törvényekben előírt könyvvizsgálói feladatok, valamint könyvvizsgálói jelentéstételi követelmények pontosítását, melyekkel kapcsolatban jelenleg is munkakapcsolatban állunk a MEKH-el a törvénymódosító javaslataik előkészítésében. Az érintett ágazatok a földgázipar, a villamos-energia ipar, valamint a távhőszolgáltatás.

Az említett három energiaipari szektor jelenleg hatályos EU-s irányelvi, valamint magyar törvényi szabályozása alapján a szakértői bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a számviteli szétválasztásról a 2410. témaszámú magyar nemzeti standard szerinti átvilágítási típusú jelentésformában ajánlott a könyvvizsgálónak jelentést tenni, amely jelentést az éves beszámolóra kiadott könyvvizsgálói jelentésbe elkülönülten, a „Jelentés egyéb jogi és szabályozói követelményekről” alcím alatt kell belefoglalni. A külön könyvvizsgálói jelentés formájában való jelentéstétel nem elfogadható. A szakértői bizottság által ajánlott könyvvizsgálói jelentésminta a 2019-es évre jelen közlemény alján lévő linkről letölthető. Ez a jelentésminta addig marad érvényben, amíg az említett ágazati jogszabályok nem módosulnak. A jogszabály-módosítások megtörténte után a szakértői bizottság újabb közleményben fogja tájékoztatni a könyvvizsgálókat.

Könyvvizsgálói többletfeladatok

A könyvvizsgálónak a számviteli szétválasztásról és a keresztfinanszírozás-mentességről való jelentésének a megalapozásához – az éves beszámoló számviteli törvényben, illetve a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban előírt könyvvizsgálói feladatain túlmenően – az alábbi többlet feladatokat kell elvégeznie (a felsorolás tájékoztatás jellegű és csak az elengedhetetlenül fontos feladatokat tartalmazza, a teljesség igénye nélkül):

1. Annak vizsgálata, hogy a vizsgált gazdálkodó vonatkozó ágazati törvényben előírt belső számviteli szétválasztási szabályzata
   • elkészült és alkalmazásra került-e,
   • megfelel-e a vonatkozó ágazati törvényi és kapcsolódó végrehajtási rendeleti szabályozásban felállított követelményeknek,
   • a vonatkozó MEKH ajánlásban foglaltak figyelembe vételével, azzal összhangban készült-e el, amennyiben a MEKH az adott ágazatra ilyen ajánlást kiadott,
   • biztosítja-e az egyes elkülönített nyilvántartás vezetési kötelezettség körébe tartozó tevékenységek elkülönítését a vizsgált gazdálkodó belső számviteli nyilvántartásaiban, és ennek megfelelően a számviteli szétválasztási szabályzat alkalmas-e az egyes tevékenységek közötti keresztfinanszírozás-mentesség biztosítására.
       
2. Annak vizsgálata, hogy a vizsgált gazdálkodó éves beszámolójának kiegészítő mellékletében közzétett tevékenységenként szétválasztott mérlegek és eredménykimutatások a számviteli törvénynek, valamint a vállalkozás belső számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltaknak megfelelően kerültek-e összeállításra.
   • a belső számviteli szétválasztási szabályzatnak megfelelően történt-e a tevékenységenkénti szétválasztása az eszközöknek és forrásoknak, a bevételeknek és ráfordításoknak, az időbeli elhatárolásoknak stb. a belső számviteli nyilvántartásokban,
   • az egyes tevékenységenkénti mérlegeket és eredménykimutatásokat a számviteli törvénynek megfelelően állították-e össze,
   • előzőekről való következtetés levonásához megfelelő, az átvilágítás hatókörét figyelembe vevő mintavételezési eljárások alkalmazása, a kiválasztott minta tételeinek megvizsgálása.

Előzőek szerinti könyvvizsgálói feladatokkal összefüggésben emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a könyvvizsgálattal ellentétben a 2410. témaszámú standarddal összhangban elvégzett átvilágításnak nem célja, hogy kellő bizonyosságot szerezzenek arra vonatkozóan, hogy a szétválasztott mérlegek és eredménykimutatások mentesek a lényeges hibás állítástól. Az átvilágítás – elsősorban a pénzügyi és számviteli ügyekért felelős személyektől történő – információkérésből, valamint elemző és egyéb átvilágítási eljárások alkalmazásából áll. Az átvilágítás során a szétválasztott mérlegeket és eredménykimutatásokat érintő jelentős ügyek juthatnak a könyvvizsgáló tudomására, de az átvilágítás nem nyújt minden bizonyítékot, amely szükséges lenne könyvvizsgálat esetén. (Hivatkozás: 2410. témaszámú magyar nemzeti standard 9. bekezdése)

A hivatkozott standard 12. bekezdése értelmében a könyvvizsgálónak elegendő ismerettel kell rendelkeznie a gazdálkodóról és annak környezetéről ahhoz, hogy úgy tervezze meg és hajtsa végre a megbízást, hogy képes legyen:

1. azonosítani a lehetséges hibás állítás típusait, és mérlegelni előfordulásuk valószínűségét, valamint
2. kiválasztani azokat az információkéréseket, elemző és egyéb átvilágítási eljárásokat, amelyek eredményére alapozhatja jelentését arra vonatkozóan, hogy jutott-e tudomására olyan tény, aminek alapján a könyvvizsgáló meggyőződése, hogy a vizsgált pénzügyi információkat nem minden lényeges szempontból a vonatkozó pénzügyi beszámolási alapelvekkel összhangban állították össze.

Az említett energiaipari ágazatokon túlmenően a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, illetve a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról szintén tartalmaz követelményeket az e törvények hatálya alá tartozó gazdálkodó által folytatott egyes tevékenységek számviteli szétválasztásáról, a szétválasztott mérlegek és eredménykimutatások éves beszámolóban való bemutatásáról, valamint a könyvvizsgáló ezzel kapcsolatos feladatáról, jelentési kötelezettségéről. Jelen szakértői bizottsági ajánlásban és iránymutatásban foglaltak e vállalkozások körében is alkalmazhatók, megfelelő adaptálással.

 
Jelentésminta éves beszámolóra számviteli szétválasztásról való jelentéssel (nincs melléklet)

Szakértői Bizottság