A Szakértői Bizottság 2014. évi ülései

Szakértői bizottság 2014. december1-én ülést tartott.

Napirenden a következő témák szerepeltek:

1. „Az Uniós támogatások módszertani útmutató aktualizálása” kérdésének megvitatása.
   Meghívott vendég: Pappné dr. Nagy Ilona
2. A Szakértői bizottság 2015. évre vonatkozó költség tervének meghatározása
3. A Szakértői bizottság 2015. évi Bizottsági ülés időpontjainak, napi rendi pontjainak meghatározása.
   Lehetséges témák:
   - 2015. évre vonatkozó a Minőség-ellenőrzési Bizottság által elkészített kérdőívek, módszertani útmutatók áttekintése,
   - IFAC előírások integrálása,
   - Összefoglaló az SzB 2012-2015 időszakban elvégzett munkájáról,
   - Konzultációs szolgálat munkájának értékelése…….
4. Aktuális szakmai kérdések megvitatása
   -Szegedi Kosárlabda Egylet könyvvizsgálói jelentés
   -A tőkekivonás szabályozására vonatkozó szakmai állásfoglalás kérés előkészítése.
5. Egyebek (Módszertani útmutató)

Az első napirendi pont keretében Pappné dr. Nagy Ilona és dr. Gáti Katalin vett részt az SzB ülésen. Ismertették elképzeléseiket a Módszertani útmutató aktualizálásával kapcsolatban, melyet az SzB írásban is megkapott.

A Szakértői bizottság az alkotók által megküldött új, a tartalmában és terjedelmében jóval bővebb teljes Útmutató elkészítését nem tudja felvállalni, mivel ez-a Szakértői bizottság véleménye alapján-nem az MKVK feladata, így ennek költsége sem terhelheti a kamarát.

A Szakértői bizottság 2014.12. hó 1-én hozott döntése alapján arra kéri a szakértőket, hogy a könyvvizsgálókat érintő általános módszertani rész aktualizálásának témavázlatát készítsék el és erre tegyenek ajánlatot.

Az Útmutató aktualizálása során használt „E-megoldások” kialakítását a Szakértői bizottság támogatja. Így arra kéri a szakértőket, hogy Lukics Péterrel, az MKVK informatikusával vegyék fel a kapcsolatot.”
Természetesen az „E-megoldások”véglegesítése a szükséges technikai feltételek és a megvalósítás költségének függvénye.

A második napirendi pont az SzB 2015. évi költségvetésének megtervezése volt. A Bizottság úgy döntött, hogy a Konzultációs szolgálat működtetésére fordítható összeg egyezzen meg a 2014. évivel. Fordításra, illetve módszertani útmutatók elkészíttetésére kíván 2015. évben még költeni.

A 3. napirendi pontban a 2015. I. negyedévi SzB ülések időpontjait határozta meg a Bizottság, amely minden hónap első hétfője. Az előző évekhez képes, annyi a változás, hogy 10 órakor veszi kezdetét az ülés.

2015. 01. 12. 10 óra

2015. 02. 02. 10 óra

2015. 03. 02. 10 óra

A szakmai kérdések megvitatása után a még függőben lévő módszertani útmutató sorsáról döntött a Bizottság.

Bizottság úgy döntött, hogy a Főtitkári hivatal belátása szerint, saját hatáskörében, a szerződésben rögzítettek szerint járjon el.

A következő Bizottsági ülés időpontja 2015. január 12. 10 óra
 

Szakértői bizottság 2014. november 3-án ülést tartott.

Napirenden a következő témák szerepeltek:

1. „Az Uniós támogatások módszertani útmutató aktualizálása” kérdés megvitatása.
2. A közúti áruforgalmi engedély kiadásához szükséges könyvvizsgálói nyilatkozatok aktualizálásának kérdése.
3. Aktuális szakmai kérdések megvitatása

Az első napirendi pont keretében a Bizottság megvitatta Pappné dr. Nagy Ilona által megküldött „Módszertani útmutató az uniós támogatások könyvvizsgálói ellenőrzéséhez” szakmai anyag aktualizálására adott árajánlatát, illetve a szakmai anyag elkészítésének ütemtervét, valamint az aktualizálandó részek tartalomjegyzékét.

A Bizottság úgy döntött, hogy az adott ajánlatot elfogadja, de további pontosításokat tart szükségesnek. Így a 2014. december 1-i SzB ülésre Pappné dr. Nagy Ilonát, és Lukics Pétert, a kamara informatikusát is meghívja, hogy az Útmutatóval kapcsolatos informatikai kérdéseket tisztázza.

A második napirendi pont „A közúti áruforgalmi engedély kiadásához szükséges könyvvizsgálói nyilatkozatok aktualizálása”, melyet a Bizottság elfogadott és úgy döntött, hogy a honlapon azt megjelenteti.

Mielőtt a Bizottság rátért volna a szakmai anyagok megvitatására, áttekintette az európai uniós támogatások könyvvizsgálata tárgyában kötendő könyvvizsgálói szerződésekre vonatkozó iránymutatást, illetve az európai uniós támogatások könyvvizsgálatára irányadó szakmai és etikai előírásokról szóló összegzést, valamint az ehhez kapcsolódó levelezést.

A Bizottság tagjai együttesen elfogadták és támogatták dr. Ladó Judit véleményét, amelyet a Bizottság rendelkezésére bocsátott levelezésből megismertek.

Ezt követően az SzB megbeszélte Ladó asszony által írt „Bizonyosság vagy tény megállapítás” című megjelentetésre váró publikációját, melynek tartalmával egyetértett.

Az utolsó napirendi pont az Aktuális szakmai kérdések megvitatása volt, amelynek során a Bizottság kiválasztotta azokat, amelyeket a honlapon megjelentetni kíván.

Az aktuális szakmai kérdések megvitatása során Bizottság úgy határozott, hogy a Konzultációs szolgálathoz beérkezett „tőkekivonással” kapcsolatos kérdés megválaszolása során olyan szakmai bizonytalanságok merültek fel, amelyek tisztázása érdekében szükséges lenne a Nemzetgazdasági minisztérium Számviteli főosztályához állásfoglalásért fordulni.

Budapest, 2014. 11. 10.

A következő Bizottsági ülés 2014. december 1-én, 9 órakor lesz.
 

Szakértői bizottság 2014. október 6-án ülést tartott.

Napirenden a következő témák szerepeltek:

1. „A végelszámolás, felszámolás könyvvizsgálati sajátosságai” módszertani ajánlások szakanyag lezárása. Meghívott vendég: dr. Makai Dániel
2. "Módszertani Útmutató az Igazságügyi Könyvszakértői tevékenység elvégzéséhez” szakanyag megvitatása
3.  A Szakértői bizottság elnökének tájékoztatója a 2014. szeptember 5-ei Kibővített elnökségi ülésről, illetve 2014. szeptember 26-ai küldöttgyűlésről.
4. MER kérdőívek 2015. megvitatása
5. A 2014. szeptember 12-ei, Minőségellenőrzési bizottsággal közösen rendezett Minőségellenőrök továbbképzés rendezvény tapasztalatainak megvitatása.
6. Eu Reform magyarországi implementáció megvitatása
7.  IFAC előírások integrálása az SzB munkaprogramjába
8. Aktuális szakmai kérdések megvitatása

Az első napirendi pont megtárgyalását követően a következő Határozatot hozta:

Szakértői bizottság támogatja, hogy a Kamara Főtitkári Hivatala Vancsa Máriával kötött szerződéstől elálljon, valamint felkéri dr. Makai Dánielt, hogy az ezzel kapcsolatos jogi lépéseket tegye meg.

A második napirendi pont keretében a Bizottság Határozatában elfogadta a „Módszertani Útmutató az Igazságügyi Könyvszakértői tevékenység elvégzéséhez” szakmai anyagot, és egyúttal felkérte dr. Ladó Juditot, hogy rövid bevezetőt írjon honlapon való megjelenés elősegítése céljából.

Az SzB felkérte Pappné dr. Nagy Ilonát a „Módszertani útmutató az uniós támogatások könyvvizsgálói ellenőrzéséhez” szakmai anyag aktualizálására.
Valamint arra kéri a szerzőket, hogy részletesen írják meg az aktualizálásra vonatkozó árajánlatot, a szakmai anyag elkészítésének ütemtervét, illetve az aktualizálandó részek tartalomjegyzékét.

Mivel Ladó asszony szakmai elfoglaltsága miatt nem tudott a Bizottsági ülésen részt venni, így a 3. pont szerinti tájékoztatást dr. Lukács János tartotta meg, melyet az SzB elfogadott.

A negyedik pont megvitatásánál a Bizottság arra az elhatározásra jutott, felkéri a Minőségellenőrzési bizottságot, hogy a 2014. november 3-ai SzB ülésre, 2015. évben hatályos Minőségellenőrzési kérdőíveket, és azok segédleteit véglegesítse.
Ezen napirendi pontnál a Minőségellenőrzési bizottság munkatársa, Kalmár Emőke is jelen volt.

A Szakértői bizottság 2014. szeptember 12-én a Minőségellenőrzési bizottsággal közösen rendezte meg a Minőségellenőrök továbbképzés rendezvényt, mely 2 napos volt.

Az SzB a szakmai rendezvényt sikeresnek tartotta. A továbbképzés keretén belül szakmai „újításra” is sor került, így a 2015. évre tervezett kérdőíveket a résztvevők a helyszínen megtárgyalták, az esetleges módosításokat a gyakorló minőségellenőrökkel megbeszélték.
A Minőségellenőrzési bizottság ennek megfelelően azt javította.

A 6. napirendi pont megtárgyalásánál a Bizottság elfogadta a Pénz és Tőkepiaci Tagozat által javasolt, az Audit Reform eu rendelet alapján nemzeti hatáskörbe sorolt rendelkezés törvénybe iktatásáról.

A Szakértői bizottság a 7. napirendi pont keretében azt a Határozatot hozta, hogy az IFAC előírások integrálása az SzB 2015. évi munkaprogramjába szerepelni fog.

Mielőtt az Szb az aktuális szakmai kérdéseket megvitatta volna, a következő Határozatot hozta: A Szakértői bizottság alapvető feladata az, hogy a könyvvizsgálókat széles körben érintő szakmai kérdések értelmezésében segítse.
Egyedi kérdések megválaszolására a Szakértői bizottság felügyelete alatt álló Konzultációs szolgálat jogosult.

A Bizottsági ülést a Konzultációs szolgálatnak feltett kérdések és az adott válaszokkal kapcsolatos szakmai kérdések megvitatása zárta. A bizottság tagjai kiválasztották azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyeket a honlapon, illetve Hírlevélben kívánnak közre adni.

Budapest, 2014. 10. 16.

A következő SzB ülés időpontja: 2014. november 3. hétfő

 Szakértői bizottság ülését 2014. szeptember 2-án tartotta.

Napirenden a következő témák szerepeltek:

1. Belső Minőségellenőrzési Rendszer módosított kérdőíveinek felülvizsgálatának kérdése.
2. A Minőség-ellenőrzési bizottsággal, 2014. szeptember 11-12-én, közösen rendezendő továbbképzés anyagának megtárgyalása
3. Módszertani útmutatók helyzete.
4. Szakmai kérdések.

Az első napirendi pont megtárgyalását követően a következő Határozatot hozta:

Szakértői bizottság, a következő megjegyzéssel fogadta el a 2014. évben hatályos kérdőíveket, miután csak a standard hivatkozások változtak: .
Az egyéni kérdőív 4.7-es pontja, az asszisztenst foglalkoztató 4.8-as pontja, a 2-5-fős 6.6-os pontja, a 6+ fős társaságok 9.2-es pontja tőzsdén jegyzett cégekre vonatkozó kérdést tartalmaz, amit a bizottság szerint a kérdőívekből el kell távolítani.

A második napirendi pont keretében a Bizottság úgy döntött, hogy „workshop” jellegű rendezvényen szívesen részt vesz, ahol szakmai kérdésekben adott válaszaikkal segítik a minőségellenőrök munkáját.

A Bizottság áttekintette Módszertani útmutatók aktuális helyzetét.

„A végelszámolás, felszámolás könyvvizsgálati sajátosságai” című módszertani útmutató szerzője Vancsa Mária, 2014. szeptember 2-án megküldött e-mailban a következőt közölte, …..Biztosíthatom Önöket, hogy a héten a készreszerkesztés elkészül, melyet azt követően Adorján úrnak és Önöknek át tudok küldeni……” Így a Bizottság a következő belső
Határozatot hozta:

Amennyiben Vancsa Mária 2014. szeptember 5. 14 óráig, az általa megküldött e-mailban vállalt határidőt nem tartja be, azaz az említett időpontig a lektorált módszertani útmutatót a Szakértői bizottság címére meg nem küldi, a Bizottság 2014. szeptember 8-ai dátummal eláll a 2011. június 07-én megkötött szerződéstől.

Egyúttal a Bizottság felkéri dr. Makai Dánielt, jogi segítséget nyújtására a kérdés rendezésére.

A Bizottsági ülést a Konzultációs szolgálatnak feltett kérdések és az adott válaszokkal kapcsolatos szakmai kérdések megvitatása zárta. A bizottság tagjai kiválasztották azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyeket a honlapon, illetve Hírlevélben kívánnak közre adni.

Budapest, 2014. 09. 08.

A következő SzB ülés időpontja: 2014. október 6. hétfő

Szakértői bizottság ülését 2014. július 7-én tartotta.

Napirenden a következő témák szerepeltek:

1. Belső Minőségellenőrzési Rendszer módosított kérdőíveinek felülvizsgálatának kérdése.
   A Szakértői Bizottság Határozatában felhatalmazta dr. Ladó Juditot és Bohus Zoltánnét, hogy a Bizottság elé jóváhagyásra beterjesztett minőségellenőrzési kérdőíveket, a Minőségellenőrzési bizottság erre kijelölt tagjaival megvitassák. Erre a megbeszélésre 2014. július 10-én kerül sor.
2. A Minőség-ellenőrzési bizottsággal, 2014. szeptember 11-12-én, közösen rendezendő továbbképzés anyagának megtárgyalása
   A Szakértői bizottság úgy döntött, hogy erre a kérdésre 2014. szeptember 2-ai ülésén visszatér.
3.  Módszertani útmutatók helyzete:
   A Bizottság úgy döntött, hogy írásban felszólítja Vancsa Máriát „A végelszámolás, felszámolás könyvvizsgálati sajátosságai” módszertani ajánlások szakanyag elkészítőjét , hogy mielőbb jelölje meg és részletezze a vállalásra fordított eddigi időráfordítását, esetleges alvállalkozók a közreműködését, illetve az általa megfelelőnek tartott díjazást.
4. Dr. Bor Zoltán beszámolója a „az OECD Global Forum Peer Review - második fázisa” megbeszélésről
   A Bizottság elfogadta Bor Zoltán beszámolóját.
5. A Bizottság elnökének beszámolója a 2014. június 20-ai kibővített elnökségi ülésről.
6. Szakmai kérdések.

A Bizottság úgy határozott, hogy rendkívüli minőség-ellenőrzést kezdeményez az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettel kapcsolatosan.

A következő SzB ülés időpontja 2014. szeptember 2.

Budapest, 2014. 07. 10.
 

Szakértői bizottság 2014. június 2-án ülést tartott.

Napirenden a következő témák szerepeltek:

1. A Minőségellenőrzési bizottság által összeállított kérdőívekről a Szakértői bizottság által hozott határozat megvalósításának, ütemezési tervének megvitatása. Meghívott vendég: Takácsné dr. Grúz Erzsébet
2.  Vancsa Mária által készített módszertani útmutatóról „ A megszüntetési és Fizetésképtelenségi eljárások könyvvizsgálati sajátosságai” dr. Adorján Csaba, szakmai lektorra történő egyeztetés
3.  A  könyvvizsgálók kötelező továbbképzése 2014. „Speciális könyvvizsgálói feladatok” Oktatási anyag megvitatása
4.  A Bizottság elnökének beszámolója a 2014. május 17-ei küldöttgyűlésről
5.  Szakmai kérdések

Ladó Judit köszöntötte a Bizottság Tagjait, valamint a meghívott vendégeket, Takácsné Grúz Erzsébetet, valamint Mádi-Szabó Zoltánt.

Ezt követően megkezdődött az első napirendi pont megvitatása.

Mádi-Szabó Zoltán röviden ismertette a Minőségellenőrzési bizottság álláspontját a kérdőívek tartalmáról.

A Minőségellenőrzési bizottság tervei szerint az általuk elkészített kérdőívek közelítenek a KKB elvárásaihoz. Azt szerették volna elérni, hogy a Közfelügyeleti Hatóság az általuk elkészített kérdőíveket használja, mivel a KKB kérdőívben szubjektív elemek is vannak.
A Minőségellenőrzési bizottság számára nagyon fontos, hogy a kérdések objektívek legyenek.

Takácsné Grúz Erzsébet elmondta, hogy tulajdonképpen a minőség ellenőrzés két lépcsőben valósul meg.

Az első szint az úgynevezett önértékelés, amely saját magára, a könyvvizsgálóra, illetve a könyvvizsgáló társaság minőségellenőrzési szabályzatának tartalmára vonatkozik. A kérdések alapján követhető, hogy a szabályzatot a könyvvizsgáló, illetve a társaság az előírásoknak megfelelő tartalommal készítette-e el.

A második szint a minőség-ellenőrzés során valósul meg. A minőségellenőr a vizsgálat megkezdésekor alapvetően elfogadja a könyvvizsgáló önértékelését, annak valódiságát szúrópróba szerűen ellenőrzi, a minőségvizsgálat céljára kialakított kérdőív alapján.

Ezt követően rövid szakmai vita alakult ki a Bizottság tagjai és a meghívott vendégek között.

Ladó Judit összefoglalta, az SzB pedig határozatában következőket fogadta el:

1.)Kéri, hogy az „Önellenőrzési kérdőív” megnevezés változzon meg, mivel az nem helytálló, sokkal inkább a szabályzat elkészítéséhez segédlet. ( A MER szabályzathoz ilyen segédletet korábban Takácsné készített, de az a minőségellenőrzés honlapjára nem került fel. ) Az a célszerű ha a felkészüléshez a minpőségellenőrzés kérdőívét használják a kollégák.

2.)A kérdőívek, segédanyagok elérhetőségének széleskörűvé való tétele, arra való figyelem felhívása, a honlapon jól látható helyen legyen közzé téve,
3.)Az SzB kéri „/A” megjegyzések, kérdések kiiktatását a kérdőívből,
4.)A Szakértői bizottság azt szeretné, ha a kérdések egyértelműek, érthetőek lennének, illetve
5.)A kérdőívben szereplő hivatkozások aktualizálásra kerülnének.

Ezt követte a második napirendi pont megvitatása.

Dr. Adorján Csaba „ A megszüntetési és Fizetésképtelenségi eljárások könyvvizsgálati sajátosságai” szakmai lektora, elmondta, hogy a lektorálási folyamat befejeződött, véleményét Vancsa Máriának megküldte.

A Bizottság e kérdésben a következő határozatot hozta:
Dr Bor Zoltán bizottsági tagot arra kérte fel a Bizottság, hogy dr. Makai Dániellel, a Kamara jogászával, Vancsa Máriával a kapcsolatot felvéve, a 2011. évben megkötött szerződés teljesítésével kapcsolatban megbeszéléseket folytassanak.

Három alternatíva merült fel: 1., Az anyagot nem teszi a bizottság közzé és a késedelem miatt eláll a szerződéstől, 2., Dr. Adorján Csaba lektor kiegészítéseivel elkészül az anyag és a késedelmere tekintettel alacsonyabb díjazás mellett közzétételre kerül, 3., Vancsa Mária az elkészült anyagra díjazás mellett jogot enged annak átdolgozására, mert ez nincs az eredeti szerződésben. A tanulmány címét a pályázat szerint kell feltüntetni.

3.) napirendi pont: A Szakértői bizottság a 2014. június 2-ai ülésén áttekintette a „Speciális könyvvizsgálói feladatok – A könyvvizsgálat során alkalmazandó módszertan elméleti és gyakorlati kérdései – Oktatási anyag

A Szakértői bizottság azt ajánlja az Oktatási bizottságnak, hogy mérjék fel a könyvvizsgálók valós igényét a „A konszolidációs éves beszámoló auditja” téma oktatásához.
Valóban szükséges-e ebben a széles körben azt az igen speciális témát oktatni?

A következő észrevételeket tette az oktatási anyag konszolidációs részéhez

Általános megjegyzések:

1.A konszolidált mérleg és eredménykimutatás könyvvizsgálatával foglalkozó fejezetrész érdemben csak a tőkeváltozások vizsgálatát tárgyalja. Annál az 5 pontnál (13. oldal), amit az anyag tartalmaz, azért szerintem többet kellene írni a teljeskörű konszolidáció egyéb feladatainak könyvvizsgálatáról.

2.Az anyag egyáltalán nem foglalkozik a részesedés értékelés módszer könyvvizsgálatával, az csak egy példában, közvetett módon kerül elő.

3.A konszolidált kiegészítő melléklet könyvvizsgálatánál a bevezetésben meg kellene említeni, hogy az anyag csak néhány területtel, tétellel foglalkozik csak. Szintén jelezni kellene, hogy a kiegészítő melléklet tartalmi teljességének ellenőrzéséhez itt is alkalmazható egy ellenőrző lista. (Átgondolandónak tartana a Szakértői bizottság, hogy pont a konszolidált cash-flow kimutatás könyvvizsgálatával kellene-e ezen a szinten ilyen mélységben foglalkozni!)

4.A Bizottság véleménye szerint a példákat kicsit egyszerűbbé kellene tenni. Mivel a könyvvizsgálók jelentős hányada nem foglalkozok konszolidált beszámoló felülvizsgálattal, ezeknél a példáknál már az elején elvesztik a fonalat, s onnan kezdve értelmét veszti az egész példamegoldás. (A Bizottság jelezni szeretné, hogy a példákat nem oldotta meg.)

Konkrét megjegyzések:

5. oldal 2. pont első bekezdése: az anyag nem „az anyacég könyvvizsgálói feladataival” foglalkozik, hanem a konszolidációs folyamat könyvvizsgálatával (bár mint az általános észrevételekből kiderül, csak részben).

6. oldal alulról a 2. bekezdés: a tőketartalék 3. féltől származó növekedése is megosztásra kell, hogy kerüljön az anyavállalatot és a külső tulajdonosokat megillető összegekre, így nem helyes az a megállapítás, hogy ennek összege a leányvállalati saját tőke változás sorra kerül csak.

6. oldal utolsó bekezdése: itt azért jelezni kellene, hogy a konszolidált mérlegben szereplő ET már több okból is eltérhet az anyavállalati ET-tól, pl. konszolidáció miatti társasági adó különbözet hatása, részesedés értékelés módszer hatása.

7. oldal első bekezdése: a lekötött tartaléknál az alapgondolatnak annak kellene lennie, hogy a LV-i lekötött tartalék képzés jogcíme dönti el mindig, hogy konszernszinten megjelenjen-e a lekötött tartalék vagy sem. Pl. konszernszinten is elfogadott az eszközhöz kötött lekötött tartalékok közül az alapítás-átszervezésre és a kísérleti fejlesztésre képzett, de nem fogadható el a visszavásárolt saját részvényre, üzletrészre képzett, stb.

7. oldal 2. bekezdése: hiányzik belőle a leányvállalatok által képzett értékelési tartalék kezelése.

7. oldal utolsó bekezdése (és 8. oldali folyatatása): az LVSTV sornál is jelezni kellene, hogy a leírton kívül még néhány tétel módosíthatja annak értékét. Pl. aktív tőkekonszolidációs különbözet leírása, feltárt rejtett tételekhez kapcsolódó eredményhatások.

9. oldal középső bekezdése: a külső tulajdonosokra jutó saját tőke résznél arról mindenképpen írni kellene, hogy ezt csökkenti a közvetett külső tulajdonosokra jutó, valamely teljeskörűen bevont leányvállalat mérlegében kimutatott részesedés értéke. Csak ezzel a korrekcióval lesz helyes az ellenőrzés.

15.oldal 3. bekezdése: a befektetett eszköz mozgástábláknál meg kell jegyezni, hogy ott pl. a konszolidáció során kiszűrt közbenső eredmények is módosítást jelentenek.

„Az átvilágítási megbízások” fejezet a Bizottság véleménye szerint nehezen oktatható, valamint felhívja arra a tényre a figyelmet, hogy 2013. december 31-től már az „új 2400” standard, a „Múltra vonatkozó pénzügyi kimutatások átvilágítására szóló megbízások” az aktuális. Az oktatási anyag pedig nem a hatályos standardot dolgozza fel. Az új standard szövegét az elnökség elfogdta ? és közzététel alatt van.

A Bizottság véleménye a „A múltbeli pénzügyi információk könyvvizsgálatáról és átvilágításától eltérő, bizonyosságot nyújtó szolgáltatási megbízások”, ez a fejezet nincs kellően kidolgozva, többek között teljes mértékben hiányzik a „ Megállapodás szerinti könyvvizsgálat” kérdéskör feltárása.

„ A jövőre vonatkozó pénzügyi információk vizsgálata” oktatási rész a Szakértői bizottság véleménye szerint csak nagyon kevés könyvvizsgálót érint.
A Bizottság úgy gondolja, hogy 4400-as standard a „Megbízás pénzügyi számviteli információk megállapodás szerinti vizsgálatának végrehajtására” sokkal aktuálisabb lenne a pályázatok felülvizsgálata tekintetében.

Ezt követte, a Bizottság elnökének beszámolója a 2014. május 17-ei küldöttgyűlésről

Az utolsó napirendi pont a szakmai kérdések és válaszok megvitatása volt.

Ezen belül a Bizottság megvitatta a 261/2011. (XII.7.) Kormányrendelet alapján, amit a 800. témaszámú magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard iránymutatásában megfogalmazott könyvvizsgálati jelentés mintát, amely a honlapra is felkerül, valamint megvitatta a Konzultációs szolgálathoz beérkezett kérdéseket és válaszokat.

A Szakértői bizottság az Építőipari módszertani útmutató teljesítését abban az esetben tudja elfogadni, amennyiben a szerzők a lektorálással egyetértenek.

A konzultációs kérdéseknél 4 esetben a Bizottság véleménye nem egyezett a konzultációs szolgálat által adott válasszal.

Budapest, 2014. június 4.
 

Szakértői bizottság 2014. május 5-én ülést tartott.

Napirenden a következő témák szerepeltek:

1. A „Könyvvizsgálati szoftver szerepe a könyvvizsgálói munkában” az Informatikai tagozat elnökével történő megbeszélés
2. A Bizottság elnökének beszámolója a 2014. április 25-ei elnökségi ülésről
3. A Minőség-ellenőrzési bizottsággal, 2014. szeptember 11-12-én, közösen rendezendő továbbképzés anyagának megtárgyalása.
4. Módszertani útmutatók aktuális helyzete
5. Szakmai kérdések

A Bizottság elnöke köszöntötte Nyirati Ferencet, az Informatikai tagozat elnökét.

E napirendi pont során megvitatásra került a 2014. május 5-én a Honlapon már közzétett felhívás, amely a Közfelügyeleti Hatóság és az MKVK minőség-ellenőrzése során egyaránt felmerült szoftveralkalmazási kérdésekkel foglalkozik.

Nyirati úr vélemény szerint szerencsés lenne olyan könyvvizsgálati munkát támogató könyvvizsgálati szoftvert fejleszteni, amely mint a Közfelügyeleti hatóság, mint pedig a Minőségellenőrzésnek elvárásainak megfelel.
Ezt a törekvést a Szakértői bizottság is támogatja.

Ezt követte a második napirendi pont, melynek keretében dr. Ladó Judit, a Bizottság elnöke, beszámolt a 2014. április 25-ei elnökségi ülésen történtekről.

A harmadik napirendi pont keretében ismételten felmerült Minőség-ellenőrzési bizottság koncepciójának a belső minőségellenőrzési rendszer átdolgozásának, valamint a már módosított önértékelési kérdőíveket” kérdése.

Az SzB a MER kérdőívek kapcsán az alábbi javaslatokat fogalmazta meg, melyet Határozatában el is fogadott:

Az egyszerűsítés, a standard szerinti követelmények közérthetőbbé tétele, valamint az értékelés objektivitásának biztosítása érdekében az alábbi javaslatokat tesszük:

1.Két kérdőív (önértékelési és a minőségellenőrzési) helyett egy kérdőív használatát javasoljuk. Az önértékelési kérdőív szolgáljon alapul a minőségellenőr számára a helyszíni ellenőrzés során, ezért javasoljuk az önértékelési kérdőív kiegészítését egy további oszloppal: „A minőségellenőr megjegyzései”.
Indoklás: Jelenleg néhány helyen eltérés van a két kérdőív (önértékelési és minőségellenőrzési) követelményeket és eljárásokat megfogalmazó fejezetcímeiben. pl. a 6. főnél több könyvvizsgálót foglalkoztató társaságok önértékelési kérdőíve külön fejezetet tartalmaz az „Emberi erőforrások” biztosítására, a „ Konzultációk-Eltérő vélemények” kezelésére, míg ezek a követelmények beépülnek valamelyik fejezete a minőségellenőrzési kérdőívnek, nehezítve ezzel a minőségellenőr munkáját az önértékelésben adott válaszok ellenőrzésekor. Az sem indokolt, hogy a standard által előírt követelményre eltérő, vagy nem azonos mélységű kérdések kerüljenek megfogalmazásra a két kérdőívben.
Javaslatunk megvalósítása biztosítaná az egyszerűsítést, a követelmények egyértelműségét és az értékelés objektivitását az esetleges véleményeltérések könnyebb kezelését és nem utolsó sorban átláthatóbbá tenné az egész rendszert, könnyítené és hatékonyabbá tenné a minőségellenőr munkáját.

2.Az előző pontban részletezetteket figyelembe véve, az alábbiakat javasoljuk az önértékelési kérdőív egyes fejezetei szerkezetére vonatkozóan:
Minden egyes fejezet kérdései két kérdéskör köré csoportosuljanak, és az egyes fejezetcímek lehetőleg legyenek egyezőek a standard szövegével.

• A szabályozásra, a kialakított eljárásra vonatkozóan illetve,
• a kialakított és a szabályzatban rögzített eljárások megfelelő alkalmazásának tesztelésére

Indoklás: A jelenlegi kérdőívekben többször keveredett, hogy a standardban megfogalmazott követelmények megfelelő szabályozottságát, vagy a megfelelően szabályozott és kialakított eljárások gyakorlati alkalmazását ellenőrizzük.
Pl. 2. Releváns etikai követelmények, függetlenség (fejezetcím)

• A függetlenség megőrzésére kialakított eljárások értékelése (e kérdéskörben kerülne ellenőrzése a szabályozás megfelelősége)
• Tesztek, a kialakított eljárások megfelelő alkalmazására (itt vizsgálná az ellenőr az alkalmazás meglétét, megfelelőségének dokumentációját)

3.A standardra való hivatkozásnál, ha hivatkozik is a kérdőív az „Alkalmazási és egyéb magyarázó anyagok (A releváns követelmények alkalmazása és az azoknak való megfelelés) „A” betűjellel ellátott magyarázataira, e mellett minden esetben szerepeljen a standard megfelelő pontjára való hivatkozás is, hiszen itt kerül megfogalmazásra maga a követelmény.

A negyedik napirendi pontban a Módszertani útmutatók helyzetének megvitatására került sor, majd az aktuális szakmai kérdéseket vitatta meg a Bizottság.

A következő Szakértői bizottsági ülés 2014. június 2-án 9 órakor lesz.

Budapest, 2014. május 7.
 

Szakértői bizottság 2014. április 7-én ülést tartott.

Napirenden a következő témák szerepeltek:

1. A Szakértői bizottság 2013. évi beszámolójának megvitatása
2. A Bizottság elnökének beszámolója a 2014. március 14-ei kibővített elnökségi ülésről
3. A Minőség-ellenőrzési bizottság koncepciójának a belső minőség-ellenőrzési rendszer átdolgozásának, valamint a már módosított önértékelési kérdőíveknek, véleményezése, jóváhagyása
4. Módszertani útmutatók aktuális helyzete
5. Szakmai kérdések

A Bizottság elnöke köszöntötte a megjelent Szakértői bizottság tagjait. Siklós Márta szakmai elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az ülésen, amelyről a Bizottságot időben tájékoztatta.

A Bizottság munkáját az első számú napirendi pont megtárgyalásával kezdte, amely a Szakértői bizottság 2013. évi beszámolójának megvitatása volt.
A beszámoló tervezet az SzB tagjainak előzetesen megküldésre került, kiegészítésekkel, módosításokkal azt a Bizottság határozatában elfogadta

Ezt követte a második napirendi pont, melynek keretében dr. Ladó Judit, a Bizottság elnöke, beszámolt a 2014. március 14-ei kibővített elnökségi ülésen történtekről.

A Minőség-ellenőrzési bizottság véleményezésre megküldte a „minőség-ellenőrzési bizottság koncepciójának a belső minőség-ellenőrzési rendszer átdolgozásának, valamint a már módosított önértékelési kérdőíveket”

Fejes Etelka, aki állandó résztvevője a minőség-ellenőrzési bizottság üléseinek, részleteiben ismertette a megküldött szakmai anyagot.
Rövid áttekintést adott a jelenlegi ellenőrzési körülményekről, elmondta, hogy a Minőség-ellenőrzési bizottság mely alapelveket kívánja érvényesíteni a minőség-ellenőrzés során.

Az előzetesen megküldött kérdőíveket az SzB tagjai áttanulmányozták, és úgy döntöttek, hogy azoknak jóváhagyása, elfogadása még korai.

Egyúttal arra kéri a Minőség-ellenőrzési bizottságot, hogy a kérdőív gyakorlati alkalmazása előtt, a témához kapcsolódó módszertani útmutatót aktualizálja, valamint tegye azt közzé az ellenőrzöttek körében.

A Bizottság áttekintette Módszertani útmutatók aktuális helyzetét.

Dr. Adorján Csaba elvállalta „a végelszámolás, felszámolás könyvvizsgálati sajátosságai” című módszertani útmutató lektorálási feladatait.

„Igazságügyi Könyvszakértők Módszertani útmutatója” címmel írandó szakmai anyag megírására kötendő szerződés aláírásra került.

Az „Építőipari vállalkozások könyvvizsgálatának speciális feladatai” módszertani útmutató lektorálása folyamatban van. Már több alkalommal történt egyeztetés a szakértővel, így a szakmai munka a hamarosan befejeződhet.

A Bizottsági ülést a Konzultációs szolgálatnak feltett kérdések és az adott válaszokkal kapcsolatos szakmai kérdések megvitatása zárta. A bizottság tagjai kiválasztották azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyeket a honlapon, illetve Hírlevélben kívánnak közre adni.

Budapest, 2014. 04. 09.
 

Szakértői bizottság 2014. március 3-án ülést tartott.

Napirenden a következő témák szerepeltek:

1. A hatósági és a kamarai minőség-ellenőrzés főbb tapasztalatai alapján a legfontosabb szakmai feladatok megvitatása a feltárt szakmai hiányosságok kiküszöbölésének érdekében.
   Meghívott vendégek: Dr. Lukács János, Mészáros László, Molnár Csilla, Pál Tibor és Szabó Zsuzsanna
2. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a Magyar Nemzeti Bank között kötetett Együttműködési Megállapodás áttekintése
3. Módszertani útmutatók aktuális helyzete
4. „Könyvvizsgálat az Új Polgári Törvénykönyvben” Bor Zoltán által elkészített bővített szakmai anyag megvitatása
5. Szakmai kérdések

A Bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, valamint megköszönte Mészáros Lászlónak és Molnár Csillának, hogy elfogadták a meghívást.

Ladó asszony, a bizottság elnöke, bevezetőjében elmondta, hogy tisztázni szeretné azokat a problémás területeket, melyek a hatósági ellenőrzések során felmerültek. Súlyosnak és komolynak ítélte meg a helyzetet, szükségesnek találta, hogy a felmerült hiányosságok feltárásra kerüljenek, azokat a jövőben a Kamara segítségével ki lehessen küszöbölni.

Mészáros László szerint túl korai ez a megbeszélés, hiszen a vizsgálatok még csak most zárultak le, a vizsgálat tapasztalatai még nincsenek igazán összefoglalva.

Általánosságban elmondta, megfigyelhető volt, hogy azoknál a cégeknél, amelyek valóban „tőzsde készek”, a könyvvizsgálatnál az ellenőrzés nem tárt fel hiányosságokat, azonban azoknál a társaságoknál, ahol a tőzsdei jelenlét nem teljesen megalapozott, ott a könyvvizsgálat sem felel meg mindenben a standardok előírásainak. Az említett társaságoknál más hatóságoknak is vannak hasonló megállapításai.

A konkrét ellenőrzési tapasztalatokról Molnár Csilla beszélt.
38 vizsgálatot végeztek, egy jóval részletesebb kérdőív alapján, mint amit a Kamara minőség-ellenőrzése használ, így természetes az, hogy több a megállapítás is.
Néhány hiányosságot ismertetett, mint például:

1. A könyvvizsgálati standardok nem kellő ismerete: Példaként megemlítette, az „Előző könyvvizsgálóval való kapcsolat felvétel” standardot, valamint a 700-as és a 600-as standardokat.
2. Dokumentálás: A vizsgálat során megfigyelhető volt, hogy csupán az „ellenőrző lista kipipálásával” a könyvvizsgáló befejezetnek tekintette a könyvvizsgálatot. Nem érződik a dokumentáción a „gondolkodó” könyvvizsgáló.
3. Kommunikáció: Hiányosságként Molnár Csilla megjegyezte, hogy az ügyféllel történt kommunikáció nincs megfelelően dokumentálva
4. Kockázat: A kis- és egyéni könyvvizsgálóknál felmerült az a probléma, hogy a beazonosított kockázat és az elvégzett munka végrehajtása nem állt összhangban.
5. Belső minőségellenőr alkalmazására több esetben tözsdei cég könyvvizsgálatánál nem került sor.

Molnár Csilla elmondta, hogy a hiányosságok sora nem teljes. A hatóság minden ellenőrzési időszak után részletes írásos anyagot készít és azt a kamarának is megküldi, abban ennél több példát is felsorolnak majd.

Mészáros László elmondta, hogy azoknál a cégeknél, ahol a tőzsdei jelenlét nem megalapozott, észleltek olyan esetet, hogy a könyvvizsgáló sajnos nem tudta, hogy mire is vállalkozott. Véleménye szerint a Kamarának fel kellene hívni a figyelmet arra, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok könyvvizsgálatánál jóval nagyobb az elvárás a könyvvizsgálókkal szemben, mint egyébként.

Szabó Zsuzsanna, a Minőség-ellenőrzési bizottság elnöke elmondta, hogy a minőség-ellenőrzési rendszer 2013. július 1-ével külön vált, kétszintűvé lett. Így sem a módszertan, sem pedig az ellenőrzésre fordított óraszám nem hasonlítható össze.

Belső minőség-ellenőrzési rendszer (MER) újraszabályozása folyamatban van, amely oktatásra is kerül.

Szabó Zsuzsanna még elmondta, hogy a minőségellenőrök igénylik a 2 napos továbbképzést, amely a Szakértői bizottsággal közösen kerülne megrendezésre.

Molnár Csilla elmondta, hogy az EU-s szabályok egyre inkább szigorodnak, hatósági jelleg fontossága hangsúlyos. Kérdésre elmondta, hogy a hatóság szoros kapcsolatot tart nemzetközi szinten a társhatóságokkal és minden nemzetközi szakmai rendezvényen részt vesz.

Egyes minősítésekkel rendelkezőknél 2 napos oktatást kellene szervezni, az előadás anyagára az SZB is tegyen javaslatot.

Mészáros László elmondta, hogy a hatósági ellenőrzésnek nem feladata a számviteli helytelenségek kiszűrése. A hatósági ellenőrzés nem számviteli ellenőrzés, hanem azt ellenőrzi, hogy a könyvvizsgáló a beszámoló alátámasztását hogyan vizsgálta és azt hogyan dokumetnálta.

Mészáros László megismételte, hogy a tőzsdén jegyzett, közérdeklődésre számottartó társaságok könyvvizsgálóinak más jellegű képzést kell tartani, mint az egyéb társaságokat auditálóknak. Tudatosítani kell a könyvvizsgálókban, hogy nincs tolerancia.

Pál Tibor, az Oktatási bizottság elnöke elmondta, hogy ő is tisztában van a helyzettel, pontosan tudja, hogy a könyvvizsgálók hozzáállása más és más. Az IFRS környezetben dolgozó könyvvizsgálók továbbképzése szükséges, esetleges visszacsatolással történő befejezése elképzelhető.

A továbblépés tekintetében Mészáros László elmondta, a Hatóság elkezdi a 2014. évi ellenőrzéseket, rendszeres konzultációkat folytat, a kérdőív, illetve az eljárási rend módosítását is elvégzi. Az utóellenőrzésekre jövőben nagy hangsúlyt fektetnek.

A második napirendi pont keretében megvitatásra került a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a Magyar Nemzeti Bank között kötendő megállapodás. Jelenleg is van egy hasonló tartalmú megállapodás érvényben, mely a PSZÁF-al köttetett, de mivel a hatáskör az MNB-hez került, az MNB a megállapodás megújítását kezdeményzte. A megállapodás az egyes felügyeleti hatáskörben lehetséges intézkedéseknek a kamrai szervezetben való részleteit, valamint az együttműködést szabályozza.

E napirendi pont tárgyalásánál Dr. Makai Dániel, kamarai jogász is részt vett.
A tervezetként elkészült együttműködési megállapodás néhány szakasza még pontosításra kerül, melyet Makai Dániel végez el, azonban ezek az apró kiegészítések lényegében nem befolyásolják az együttműködés tartalmát. Az együttműködésről az Elnökség dönt.

Az SzB arról szavazott, hogy támogatja-e az Együttműködési megállapodás aláírását.

• Igennel szavazott 3 fő
• Tartózkodott 1 fő
• Végleges anyagok ismeretében kíván szavazni 2 fő
• Nem: 1 fő

A harmadik napirendi pont a Módszertani útmutatók aktuális helyzetének megvitatása volt.

Az „Építőipari vállalkozások könyvvizsgálatának módszertani” útmutatójának első lektorálási munkájával Bohus Zoltánné, SzB tag határidőre elkészült. Észrevételeket, megjegyzéseket tett a szakmai anyaggal kapcsolatban, amely a szerzőnek, Filep Irénnek visszaküldésre is került.

„Az igazságügyi szakértők módszertani útmutatója” szakmai anyag elkészítésére szóló szerződést a Bizottság jóváhagyta, így az Bartha Gyulának megküldésre került.

Vancsa Mária szakmai anyagával kapcsolatban, a Bizottság úgy döntött, hogy dr. Adorján Csaba szakmai véleményét megvárja, majd azt követően dönt az Útmutató végleges sorsáról.
Vancsa Máriát erről a döntéséről, írásban értesíti.

Siklós Márta elmondta, hogy az „Iparűzési adóval” kapcsolatos előadás kreditpontos lesz, melynek ügyintézését az Oktatási központ végzi.

Negyedik pont a „Könyvvizsgálat az Új Polgári Törvénykönyvben” Bor Zoltán által elkészített szakmai anyag megvitatása volt.

A Bizottság úgy döntött, hogy az anyag a honlapon jelenjen meg.

Ezt a szakmai kérdések megvitatása követte.

A következő SzB ülés 2014. 04. 07-én lesz

Budapest, 2014. 03. 04.

Szakértői bizottság 2014. február 3-án ülést tartott.

Napirenden a következő témák szerepeltek:

1. „A Kamara szakmai feladatai 2014.” előterjesztés megvitatása
2. A Könyvelői tagozat 2013. évi eredményei, a Tagozat 2014. évi tervei
   Meghívott vendég: dr. Sallai Csilla, a Tagozat elnöke
3. A befektetési alapok és kockázati tőkealapok könyvvizsgálatának minőségellenőrzéséhez kapcsolódó kérdőívének áttekintése.
4. A Bizottság elnökének beszámolója a 2014. január 31-ei elnökségi ülésről
5. Módszertani útmutatók aktuális helyzete.
6. Aktuális szakmai kérdések megbeszélése

A Bizottság elnöke köszöntötte a megjelent Szakértői bizottság tagjait. Dr. Fridrich Péter szakmai elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az ülésen, amelyről a Bizottságot időben tájékoztatta. A Bizottság munkáját az első számú napirendi pont megtárgyalásával kezdte, amely a „Kamara szakmai feladatai 2014. előterjesztés megvitatása” volt. Dr. Ladó Judit elmondta, hogy az előterjesztés szövege előzőleg az SzB tagjainak megküldésre került, arra észrevétel nem érkezett, valamint tájékoztatta a Bizottságot, hogy a 2014. január 31-ei elnökségi ülésen az elfogadásra került.

A Bizottság elhatározta, hogy az Adótagozattal együtt Work-shop jellegű rendezvényt szervez, 2014. március hónapban, az önkormányzati iparűzési adóval kapcsolatban.

A Szakértői bizottság Határozatában a 2014. éves szakmai feladatokról szóló előterjesztést megvitatta, és annak tartalmát elfogadta.

A második napirendi pont keretében került sor dr. Sallai Csilla, a könyvelői tagozat elnökének meghívására. A tagozat elnöke beszámolt a 2013. évi tagozat munkájáról, és kiemelte a Kamara más Tagozataival együtt szervezett előadásokat. Nagyon sikeresnek minősítette az Adótagozattal közösen szervezett előadást, valamint a Natura tagozattal közösen rendezett rendezvényt, amelynek témája a mezőgazdaság számvitele volt.
2014. évben a Tagozat előadásain foglalkozni kíván a könyvelői, ügyvezetői felelősség kérdésével, valamint folytatni kívánja azt gyakorlatot, hogy más tagozatokkal összevontan szervez előadást.

A Bizottság elnöke megköszönte dr. Sallai Csillának beszámolóját, majd sok sikert kívánt a 2014. évi tagozati munkához.

A következő napirendi pont „a befektetési alapok és kockázati tőkealapok könyvvizsgálatának minőségellenőrzéséhez” kapcsolódó kérdőívének áttekintése, melyet a Bizottság Határozatában elfogadott.

A negyedik napi rendi pontban az SzB elnökének beszámolója következett, a 2014. január 31-ei elnökségi ülésről.

Módszertani útmutatók aktuális helyzetének áttekintése volt a következő pont.

Dr. Borzi Miklós a Szakértői bizottság kérését, amelyben a Bizottság felkérte, hogy „a végelszámolás, felszámolás könyvvizsgálati sajátosságai” című módszertani útmutatót lektorálja- elutasította,
„Igazságügyi Könyvszakértők Módszertani útmutatója” címmel írandó szakmai anyag megírására kötendő szerződés aláírása folyamatban van.

Az „Építőipari vállalkozások könyvvizsgálatának speciális feladatai” módszertani útmutató jelenleg lektornál van áttekintésen. A lektor munkáját segíti az adótagozat elnöke, Siklós Márta, és Bor Zoltán, aki a jogi kérdések megítélésében nyújt támogatást.

Az előre meghatározott napirendi pontokon kívül, Bor Zoltán beszámolt az „SMP Forumon” történtekről, amelyen a Kamara képviseletében Brüsszelben 2014. január 29 –én részt vett.

A Bizottsági ülést a Konzultációs szolgálatnak feltett kérdések és az adott válaszokkal kapcsolatos szakmai kérdések megvitatása zárta. A bizottság tagjai kiválasztották azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyeket a honlapon, illetve Hírlevélben kívánnak közre adni.

Budapest, 2014. 02. 07.
 

Szakértői bizottság az év első ülését 2014. január 6-án ülést tartotta.

Napirenden a következő témák szerepeltek:

1. Az „Igazságügyi könyvszakértők módszertani útmutatójának aktualizálására” beérkezett pályázatok ismertetése.
2. Az elkészített „Építőipari vállalkozások könyvvizsgálatának speciális feladatai” című szakanyag áttekintése.
3. A Bizottság elnökének beszámolója a 2013. december 6-ai kibővített, illetve a 2013. december 21-ei elnökségi ülésről
4. 2014. évi Szakértői bizottság üléseinek és napirendi pontjainak megtervezése.
5. Aktuális szakmai kérdések megbeszélése

A Bizottság elnöke köszöntötte a megjelent Szakértői bizottság tagjait. A Bizottság munkáját az első számú napirendi pont megtárgyalásával kezdte, amely az „Igazságügyi könyvszakértők módszertani útmutatójának aktualizálására” beérkezett pályázatok ismertetése volt.

A meghirdetett pályázatra egy szakmai anyag érkezett, így a Szakértői bizottság a kiírt pályázatot nem nyilvánította eredménytelennek.

A Bizottság áttekintette a megküldött szakmai anyagot, és arra kéri a pályázat benyújtóját, hogy adja meg az általa összefoglalt „Témavázlatban” szereplő pontokat milyen terjedelemben kívánja azokat kifejteni.

Ezt követően került sor a második napirendi pont tárgyalására, mely az „Építőipari vállalkozások könyvvizsgálatának speciális feladatai” című szakanyag eddig elkészült részeinek áttekintése volt.

A Bizottság tagjai, segítve a lektor munkáját, összegyűjtötték azokat a kérdéseket, észrevételeke, amelyeket a szakmai anyaggal kapcsolatban észleltek.
Észrevételek, kérdések zöme jogi –és adózási kérdésekkel kapcsolatban merültek fel.

Az előre meghatározott napirendi pontokon kívül még szó esett a „Végelszámolás, felszámolás könyvvizsgálat sajátosságai” módszertani ajánlások szakanyag lektorálási munkájának elvégzéséről, melyre dr. Borzi Miklós lett szóban és írásban felkérve.

Az erre vonatkozó szerződés tervezetet, jogi jóváhagyást követően, dr Borzi Miklósnak megküldésre kerül.

Majd a Bizottság meghallgatta dr. Ladó Judit beszámolóját a 2013. december 6-ai kibővített elnökségi ülésen elhangzottakról.

Ezt követően a Bizottság megtervezte a 2014. I. félévi munkatervét.

A hagyományokhoz híven a Szakértői bizottság minden hónap első hétfőjén 9 órától tartja üléseit.
Így a Bizottság üléseinek időpontjai 2014. I félévében a következőképpen alakulnak:

2014. február 3. 9 óra
2014. március 3. 9 óra
2014. április 7. 9 óra
2014. május 5. 9 óra
2014. június 2. 9 óra

A Bizottság tervei között szerepel, hogy a 2014. év I. félévében a Kamara honlapján megjelenteti, a már régen várt, „Végelszámolás, felszámolás könyvvizsgálat sajátosságai”, illetve az „Építőipari vállalkozások könyvvizsgálatának speciális feladatai” módszertani ajánlások aktualizálását.

A Bizottság 2014. évben, lehetőség szerint még az első félévben közre kívánja adni az „Igazságügyi könyvszakértők módszertani útmutatójának aktualizálására” vonatkozó szakmai anyagot.

A 2014. február 3-ai ülésére a Bizottság meghívja Szabó Zsuzsannát, a Minőségellenőrzési bizottság elnökét, hogy ellenőrzési tapasztalatait a Szakértői bizottsággal megossza.

Amennyiben lehetőség nyílik rá, akkor Molnár Csillát, az NGM Számviteli és Felügyeleti Osztályának Főosztályvezető helyettesét is vendégei között szeretné köszönteni.

A Bizottság első féléves tervében szerepel még dr. Borzi Miklós, a Fegyelmi bizottság, valamint dr. Pál Tibor, az Oktatási bizottság elnökének meghívása.

Természetesen a Szakértői bizottság, a Kamara tagozatainak elnökeit is meg szeretné hallgatni. Így az Informatikai tagozat elnökét, Nyirati Ferencet még az év első felében meg kívánja hívni.

A Bizottsági üléseken kiemelt fontosságúak az éppen aktuális szakmai kérdések megvitatása, illetve a konzultációs szolgálathoz beérkezett kérdések és az azokra adott válaszok áttekintése, melyek közül kiválasztásra kerülnek a honlapra, illetve a könyvvizsgálók lapjában megjelentetésre szántak.

Így az év első ülését is az aktuális szakmai kérdések megvitatásával zárta.

Budapest, 2014. január 9.

 

Kapcsolódó anyagok

• A Szakértői Bizottság 2013. évi ülései
• A Szakértői Bizottság 2012. évi ülései