"Új megbízás elfogadásának mérlegelésekor derült ki, hogy a Megbízó már a megelőző üzleti évben is könyvvizsgálatra kötelezett lett volna az árbevétele alapján, de téves jogszabály értelmezés miatt nem bízott meg könyvvizsgálót a beszámoló vizsgálatával.

Kérdés
A megbízás elfogadását ez a körülmény befolyásolja-e? Amennyiben a megbízást elfogadjuk, akkor erről a záradékban valamilyen formában említést kell-e tenni?
 
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint ettől a megbízás még elfogadható. A megbízás elfogadása esetében úgy gondolom, hogy az első üzleti év beszámolójának záradékában figyelemfelhívás keretében kell erről a mulasztásról említést tenni."

2019. április


A leírtakból arra következtetek, hogy a társaság utólag nem kívánja az elmaradt könyvvizsgálat miatti mulasztását a megelőző üzleti év vonatkozásában pótolni, tehát a most szóban forgó könyvvizsgálati megbízás csak a tárgyév könyvvizsgálatára vonatkozik. Kétségtelen tény, hogy a jelenleg érvényben lévő jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy az e-beszámoló portálon a már közzétett beszámolóhoz utólag könyvvizsgálói jelentést lehessen önmagában benyújtani, mivel a jogszabály meglehetősen leszűkíti azon esetek körét, amikor egy adott üzleti évről már közzétett beszámoló lecserélhető, kijavítható az ugyanazon üzleti évre vonatkozóan később benyújtott, javított beszámolóval. Ettől függetlenül a társaság megsértette a jogszabályban előírt kötelező könyvvizsgálatra, valamint a beszámolóval együtt a könyvvizsgálói jelentés közzétételére vonatkozó jogszabályi előírásokat, amelyek miatt egyrészt az adóhatóság, másrészt a cégbíróság esetlegesen bírságot vethet ki a társaságra.
Mindezekről a társaságnak tudomással kell bírnia, és erről az előző évvel kapcsolatban elkövetett jogszabályi meg nem felelésről, valamint ennek esetleges jövőbeni következményeiről a tárgyévi beszámoló kiegészítő mellékletében szükséges információt adnia. A tárgyévi könyvvizsgálati megbízás természetesen elvállalható, de a megbízás elfogadása során vizsgálni és rögzíteni szükséges azokat a körülményeket és lehetséges kockázatokat, amelyeket a könyvvizsgáló azonosít az elkövetett jogszabálysértéssel összefüggésben (pl. a belső kontroll rendszerek gyengeségei, a vezetés felkészültsége és tisztessége, a jogszabályoknak megfelelő működés terén magasabb könyvvizsgálói kockázattal indokolt számolni, mintha nem történt volna ilyen jogszabálysértés). És a könyvvizsgáló számára a szakmai szkepticizmus fokozottabb gyakorlására is felhívja a figyelmet ez a körülmény, azaz a megbízás végrehajtása során ébernek kell lennie más esetleges hiányosságok feltárása iránt is.
Helyénvalónak gondolom, ha a könyvvizsgáló a jelentésében figyelemfelhívással él az előző évi beszámoló jogszabály szerinti könyvvizsgálatának elmaradása miatt, de mint említettem azt is szükségesnek tartom, hogy a társaság maga írja le az ezzel kapcsolatos tényeket és a várható következményeket a beszámoló kiegészítő mellékletében.
Megjegyzem még, hogy első évi könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentés „egyéb kérdések” bekezdésében szokás megemlíteni, hogy az előző évi adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. A kérdés szerinti eset azonban ettől eltér, mivel itt a könyvvizsgálat elmaradása egyben jogszabálysértést is eredményezett. Ezért ebben a jelentésben nemcsak „a könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva” tényt kell közölni, hanem figyelemfelhívást indokolt tenni az ezzel összefüggésben elkövetett jogszabálysértésre. A könyvvizsgálói jelentésben nem szükséges ugyanarról a témáról két helyen írni, ezért elegendő, ha ezt az egész kérdést csak a figyelemfelhívásba foglalja bele a könyvvizsgáló, a kiegészítő mellékletben a társaság által közölt információra való hivatkozással.

 

Betöltés...
X