"A 2013. évi CLXXVI. tv. (Átalakulási tv.) 4. § (5) bekezdése szerint az átalakulások vagyonmérleg- és vagyonleltár tervezetének könyvvizsgálatára nem biz ható meg az a könyvvizsgáló, aki a fordulónapot megelőző két üzleti évben a jogi személy részére könyvvizsgálatot vagy apportértékelést végzett, valamint három éven belül nem jelölhető ki könyvvizsgálóvá a jogi személynél az, aki az átalakulásnál könyvvizsgálóként részt vett.

Kérdés
Abban az esetben, ha egy könyvvizsgáló társaság végezte egy jogi személy átalakulási vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetének könyvvizsgálatát, de a személyében felelős és aláíró könyvvizsgáló személyétől eltérő másik könyvvizsgálót választanak meg állandó könyvvizsgálóként ugyanattól a könyvvizsgáló társaságtól az átalakulással érintett jogi személynél, akkor ez nem tekinthető-e összeférhetetlennek a megválasztott könyvvizsgáló részéről mind az Átalakulási tv., mind a könyvvizsgálatra vonatkozó standardok alapján? A jogi személyek átalakulásánál az összeférhetetlenség a természetes személy könyvvizsgálóra vonatkozik-e vagy a könyvvizsgáló társaságra?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint az Átalakulási tv. 4. § (5) bekezdése a könyvvizsgáló természetes személy esetében fogalmaz meg összeférhetetlenséget, azaz az átalakulásban érintett természetes személy könyvvizsgáló nem jelölhető ki az átalakulással érintett jogi személynél könyvvizsgálati feladatok elvégzésére, de a könyvvizsgáló társaságon belül más természetes személy könyvvizsgáló igen."

2019. február


A kérdésre adandó válasz szempontjából ebben az esetben is az okoz némi nehézséget, hogy nem csak azt az egy törvényt (jelen esetben az Átalakulási törvényt) kell nézni, amelyben lévő konkrét előírást akarjuk értelmezni, hanem az ehhez kapcsolódó más jogszabály(ok) előírásaival való összefüggésében kell és lehet ezt az előírást értelmezni.
Ha csak az Átalakulási törvény 4. § (5) bekezdésében írtakat önmagában nézzük, akkor elismerem, hogy akár arra is lehetne jutni, hogy az itt megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályok a természetes személy könyvvizsgálóra vonatkoznak. Azonban, véleményem szerint, nem lehet figyelmen kívül hagyni a Ptk. és a kamarai törvény (Kkt.) előírásait sem, valamint, a kamara etikai szabályzatára is figyelemmel kell lenni.

A Ptk. megfogalmazza, hogy mi a gazdasági társaság állandó könyvvizsgálójának a feladata (a számviteli törvényben előírtakkal összhangban). Továbbá úgy rendelkezik, hogy „az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet” (utóbbi esetben a könyvvizsgáló cégnél ki kell jelölni a személyében felelős természetes könyvvizsgálót). Ha tehát egy gazdasági társaság könyvvizsgáló céget választ az éves beszámoló könyvvizsgálatára, akkor a könyvvizsgáló cég (is) állandó könyvvizsgálója lesz a társaságnak. Ezt azért fontos kiemelni, mert az Átalakulási törvény előzőekben hivatkozott összeférhetetlenségi előírásának, álláspontom szerint, az a mögöttes szándéka és lényegi értelme, hogy az átalakulás könyvvizsgálója nem lehet azonos az átalakuló társaság állandó könyvvizsgálójával, de a jogutód társaság állandó könyvvizsgálójával sem (az előírt időszakok tekintetében). Ebből az következik, hogy ha az átalakuló társaság állandó könyvvizsgálója egy könyvvizsgáló cég, akkor ugyanez a könyvvizsgáló cég nem lehet az átalakulás könyvvizsgálója, illetve ha könyvvizsgáló cég végezte az átalakulás könyvvizsgálatát, akkor ugyanezt a könyvvizsgáló céget a jogutód társaság nem választhatja meg állandó könyvvizsgálójának az előírt 3 éven belül.

Ezt az álláspontot erősíti meg a kamara etikai szabályzata, amelynek 49. pontja így rendelkezik:
„49. A könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, aki/amely gazdálkodó(k) átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor a vagyonmérleg-tervezetet, a vagyonleltár-tervezetet, illetve a végleges átalakulási vagyonmérleget, a vagyonleltárt hitelesítette, az átalakulás nyilvántartásba vételétől számított 3 üzleti évig nem lehet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója a jogutód gazdálkodónak.

Az etikai szabályzat alapján tehát egyértelmű, hogy az Átalakulási törvény 4. § (5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabály nem csak a természetes személy könyvvizsgálóra vonatkozik, hanem a könyvvizsgáló cégre is. Így az a könyvvizsgáló cég, amely az átalakulás könyvvizsgálatát végezte, nem választható és nem bízható meg a következő 3 éven belül a jogutód társaság állandó könyvvizsgálójának.

Hozzáteszem még, hogy amikor bármely jogszabály „könyvvizsgáló”-ra vonatkozó előírást tartalmaz, így például könyvvizsgálóra ró valamilyen feladatot, vagy ír elő valamilyen követelményt, akkor nem szükséges az adott jogszabályban tovább pontosítani, hogy a természetes személy könyvvizsgálóra vagy a könyvvizsgáló cégre vonatkozik az előírás, mert a Kkt. (2007. évi LXXV. törvény) rendelkezik arról, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem csak természetes személy kamarai tag, hanem a kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgáló cég is végezheti. Ezért amennyiben az adott jogszabály a fogalmat tovább nem pontosítja, a „könyvvizsgáló” fogalma alatt a Kkt. szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatására jogosult természetes személy könyvvizsgálót és a könyvvizsgáló céget is érteni kell, véleményem szerint.

Betöltés...
X