"Egyik könyvvizsgálati ügyfelünk azzal keresett meg, hogy megbízhatja-e társaságunkat (társaságunk az érintett cég választott könyvvizsgálója) bérszámfejtési feladatokkal.
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A jogszabályi környezetből, a kamarai alapszabályból és a kamarai etikai szabályból akár azt is le tudnánk vezetni, hogy ez a párhuzamos tevékenység lehetséges meg azt is, hogy nem. Megítélésünk szerint a bérszámfejtési szolgáltatás (ami nem HR szolgáltatás, hanem szigorúan a megkapott anyagok feldolgozása és abból a havi bérszámfejtés elkészítése, ill. kapcsolódó adóbevallások összeállítása) nem olyan mértékű involváció a könyvvizsgált társaság mindennapjaiba, ami az éves könyvvizsgálat függetlenségét veszélyeztetné. Ugyanakkor a bérszámfejtés egyik végterméke a könyvelési feladás file, ami meg már érzéseink szerint a napi könyvelési munkában való részvételként is értelmezhető és így az etikai szabályzat 3.1.1 pontja alapján nem megengedett tevékenység a könyvvizsgálat mellett. Ha én szívemre teszem a kezem, akkor azt mondanám, hogy nem lehet ezt a tevékenységet a könyvvizsgálat mellett végezni, de ügyfélnek megígértük, hogy mindenképpen utána járunk a kérdésnek."

2018. szeptember


Első megközelítésben osztom a kérdező dilemmáját, és az elvállalt bérszámfejtési feladatok tényleges tartalma szerint való elhatárolást és megítélést, úgy gondolom, hogy az IESBA Kódex 290. fejezetében foglaltak alátámaszthatják. Nevezetesen a Kódexben az alábbi megközelítést lehet találni:

„290.165 Könyvvizsgálati ügyfél részére számviteli és könyvviteli szolgáltatások nyújtása, mint például számviteli nyilvántartások vagy pénzügyi kimutatások készítése, az önellenőrzés veszélyét hozza létre, amikor a társaság ezt követően könyvvizsgálatot végez a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan.

290.168 A társaság nyújthat a számviteli nyilvántartások és a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat olyan könyvvizsgálati ügyfélnek, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, ha a szolgáltatások rutin- vagy mechanikus jellegűek, feltéve, hogy az önellenőrzés bármilyen létrehozott veszélyét elfogadható szintre csökkentik. A rutin- vagy mechanikus jellegű szolgáltatások kismértékben vagy egyáltalán nem igényelnek szakmai megítélést a kamarai tag könyvvizsgálótól. Néhány példa ilyen szolgáltatásokra:

  • bérszámfejtési számítások vagy jelentések készítése ügyféltől származó adatok alapján az ügyfél általi jóváhagyás és kifizetés céljára
  • ismétlődő ügyletek rögzítése, amelyekre vonatkozóan az összegek könnyen megállapíthatók forrásdokumentumokból vagy eredeti adatokból, mint például egy közműszámla, amelyre vonatkozóan az ügyfél határozta meg vagy hagyta jóvá a megfelelő számlabesorolást
  • olyan ügylet rögzítése, amelyre vonatkozóan az ügyfél már meghatározta a rögzítendő összeget, még ha az ügylet jelentős mértékű szubjektivitással jár is
  • befektetett eszközök értékcsökkenési leírásának számítása, amikor az ügyfél határozza meg a számviteli politikát, valamint a hasznos élettartam és a maradványérték becslését
  • az ügyfél által jóváhagyott tételek beállítása a főkönyvi kivonatba
  • pénzügyi kimutatások készítése az ügyfél által jóváhagyott főkönyvi kivonatban lévő információk alapján, és a kapcsolódó megjegyzések elkészítése az ügyfél által jóváhagyott nyilvántartások alapján.

Minden esetben bármilyen létrehozott veszély jelentőségét értékelni kell és szükség esetén biztosítékokat kell alkalmazni a veszély kiküszöbölése vagy elfogadható szintre csökkentése érdekében. Ilyen biztosítékok például:

  • az ilyen szolgáltatások olyan személy által történő elvégeztetése, aki nem tagja a könyvvizsgálati munkacsoportnak, vagy
  • ha ilyen szolgáltatásokat a könyvvizsgálati munkacsoport tagja végez, az elvégzett munka megfelelő tapasztalattal rendelkező olyan partner vagy szenior munkatárs általi ellenőrzése, aki nem tagja a könyvvizsgálati munkacsoportnak.”

A Kódex alapján arra az értelmezésre lehet jutni, hogy ha és amennyiben a könyvvizsgáló csak mechanikus számításokat végez bérszámfejtési szolgáltatás címén az ügyféltől kapott adatokból, és a kapcsolódó főkönyvi feladási könyvelési tételeket nem a könyvvizsgáló határozza meg (hanem azt az ügyfél határozta meg pl. a számviteli politika részeként, a könyvvizsgáló pedig csak követi, alkalmazza a számviteli politikában rögzített könyvelési feladásokat), azaz a könyvvizsgáló nem hoz döntéseket vagy nem alkalmaz szakmai megítélést az ügyfél helyett vagy nevében eljárva, akkor a feladat elvállalható, de csak akkor, ha az önellenőrzés veszélyét csökkentő megfelelő intézkedéseket is meghozzák a könyvvizsgáló cégnél.

Mivel az IESBA Kódex nálunk háttér szabályként működik, először azt kell megnézni, hogy a kamarai törvény (Kkt.), a kamara alapszabálya, illetve a kamarai etikai szabályzat (a továbbiakban: „Szabályzat”) alapján milyen választ lehet találni a feltett kérdésre. Szigorúbb hazai szabályozás esetén a hazai szabályozást kell követni. Az IESBA Kódexben foglaltakat akkor lehet és akkor kell alkalmazni, ha a kérdésre a hazai szabályozás egyáltalán nem vagy nem olyan részletességgel tér ki, ami alapján egyértelmű lenne a válasz a kérdésre, vagy akkor, ha a Szabályzat egy adott kérdésben kifejezetten előírja az IESBA szerinti követelményeknek megfelelő eljárás alkalmazását.

A kamarai etikai szabályzat Ön által említett 3.1.1 pontját nem tudtam beazonosítani, mivel sem a 2017. július 1-jétől hatályos, sem a most 2018. augusztus 1-jétől hatályba lépő etikai szabályzat nem tartalmaz ilyen sorszámú pontot. Ebben a két Szabályzatban a III. fejezet, illetve különösen annak 46-48. pontjai (A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységgel össze nem egyeztethető tevékenységek cím alatt) irányadók a kérdésre adandó válasz tekintetében. A Szabályzat 47. b) pontja alapján, értelmezésem szerint, a könyvvizsgáló cég számára az önellenőrzés veszélyét jelentené a bérszámfejtési feladatok és a könyvvizsgálói feladatok egyidejű ellátása ugyanazon ügyfélnél ugyanazon időszak vonatkozásában, amennyiben a bérszámfejtés a „könyvelés, illetve a könyvek vezetése” körébe tartozó tevékenységet jelent. A Szabályzat 7. g) pontja tartalmazza ennek a tevékenységnek a definícióját (ami a mostani módosításkor megváltozott). A módosított Szabályzat definíciója szerint ide tartozik „Az Sztv. szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok bármelyikének ellátása.” Az Sztv. 150. § (2) bekezdése határozza meg a könyvviteli szolgáltatás fogalmát, ez alapján én úgy gondolom, hogy a bérszámfejtés is a könyvviteli szolgáltatás fogalmába tartozik, így releváns a feltett kérdést a Szabályzat 47. b) pontja alapján megítélni. Ez a pont a Szabályzat 37-38. pontjaiban rögzített előírásokra utal vissza, és kimondja, hogy a 37-38. pontokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni, azaz az ott leírtak szerint meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a könyvvizsgáló (cég) objektivitását (függetlenségét) fenyegető veszélyek elhárítására vagy elfogadható szintre való csökkentésére. A 37. pont értelmében ennek során a könyvvizsgáló (cég) az IESBA Kódex alapján köteles eljárni, azzal, hogy a könyvvizsgálati és átvilágítási tevékenységre az IESBA Kódex 290. fejezetében foglaltak irányadók, amennyiben a Kkt. vagy a Szabályzat nem mond mást. Itt jegyzem meg, hogy a feltett konkrét kérdés tekintetében sem a Kkt., sem a kamara alapszabálya nem rendelkezik a Szabályzattól eltérően.

A kérdés gyakorlati megközelítése szempontjából hangsúlyozni szeretném, hogy a bérszámfejtési tevékenység esetében gyakran előfordul, hogy az nem csak mechanikus és rutin jellegű feladatokat foglal magában, hanem olyan részfeladatokat is, amelyek szakmai megítélést, döntéshozatalt is igényelnek. Például a gyakran változó különféle bérjárulékok, a cafeteria rendszer elemei és kapcsolódó adók, munkavállalói kedvezmények ismerete, az egyes kedvezményekre való munkavállalói jogosultságok megítélése, vagy az előzőek könyvelési tételeinek meghatározása, a bérekkel és járulékokkal kapcsolatos könyvelési feladások elkészítése stb. Az ilyen fajta bérszámfejtési szolgáltatásról nem lehet kijelenteni, hogy az megfeleltethető lenne az IESBA Kódex-ből fentebb idézett (a megengedhető szolgáltatások körébe tartozó) meghatározásoknak. Másrészt, a Szabályzat 47. b) pontja alapján azt is aggályosnak tartom, hogy ugyanaz a könyvvizsgáló cég a Szabályzatban meghatározott könyvelési, könyvvezetési szolgáltatást nyújtson olyan ügyfélnek, amelynek ugyanazon időszak vonatkozásában könyvvizsgálati szolgáltatást nyújt. Véleményem szerint, ez nem megengedhető, mert ez a helyzet az önellenőrzés olyan veszélyét jelentené, amit nem lehetne elfogadhatóan alacsony szintre csökkenteni (továbbá nem lehetne a függetlenség, az objektivitás látszatát sem fenntartani) a könyvvizsgáló cég szintjén, még azzal sem, ha a könyvvizsgáló cégen belül más-más személyek lennének felelősek a könyvvizsgálat, illetve a könyvelési szolgáltatás (bérszámfejtés) elvégzéséért.

Összegezve tehát: álláspontom szerint az felel meg inkább az etikai követelményeknek és a kamara etikai szabályzatában foglaltaknak, s így akkor jár el helyesen a könyvvizsgáló cég, ha könyvvizsgálati ügyfelének nem nyújt bérszámfejtési szolgáltatásokat. Elméletileg nem lehet ugyan teljesen kizárni az olyan bérszámfejtési szolgáltatás nyújtásának az esetét, amikor a bérszámfejtési feladatokkal együtt járó valamennyi döntést és szakmai megítélést a megbízó társaság végezné el, és a külső bérszámfejtési szolgáltató megbízása csak a mechanikus adatrögzítési és adatfeldolgozási részfeladatokra terjedne ki, de a jelenlegi hazai gyakorlat jellemzően nem ezt mutatja. Ha mégis csak mechanikus adatrögzítés és adatfeldolgozás történne, abban az esetben az IESBA Kódex megengedően szabályoz, de itt is hangsúlyozza, hogy a függetlenségi veszély csökkentése iránt ebben az esetben is intézkedéseket kell tennie a könyvvizsgáló cégnek. Előzőektől függetlenül, a vonatkozó 537/2014/EU rendelet értelmében, a könyvvizsgáló szolgáltató semmilyen esetben nem nyújthat bérszámfejtési szolgáltatásokat a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó ügyfelének (tiltott tevékenység).

Betöltés...
X