"Egy társaságnál az adó- és vámhatóság is ellenőrzést végzett ugyanarra az időszakra, 2011. évre. Mindkét vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményezett. A vámhatósági ellenőrzés eredetileg megállapítás nélkül zárult, majd egy felülellenőrzés jelentős mértékű jövedéki adóhiányt állapított meg. (A megállapítás oka a kellő körültekintés hiánya volt- a vevő nem tett eleget betárolási kötelezettségének.) A másodfok az eredeti határozatot helybenhagyta, az 2014-ben jogerőre emelkedett. A hiba a számviteli politikában rögzített jelentős értékhatárt többszörösen meghaladja.
Melyik év eredményét terheli a megállapított jövedéki adó hiány, a 2011. vagy a 2014. évét?
Véleményem szerint a 2011. év eredményét kell a megállapított adó összegével módosítani. A kérdés azért merült fel, mert egy neves adótanácsadó iroda (amelyet a 2011. évi társasági adóalap korrigálási lehetőségéről kérdeztünk) véleménye szerint az összeg a 2014. gazdasági év eseményeként könyvelendő a Szt. 19§ (3) alapján, mert az adott üzleti év beszámolójában csak a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások mutathatók ki."

2015. február


Mivel jelentős hiba keletkezett a rendszerben, a megoldás az ellenőrzés, önellenőrzés lezárt üzleti évekre vonatkozó szabályai szerint kell, hogy helyesbítésre kerüljön (Az mindegy, hogy szó szerint az Szt. miatt, vagy a cég saját számviteli politikája miatt lesz jelentős a hiba!) Jelentős hiba esetén elkülönítetten kell kezelni a számviteli nyilvántartásokban a hibákat és hibahatásokat, a mérlegben és az eredménykimutatásban pedig egy harmadik oszlopban (ellenőrzés, önellenőrzés oszlop) be is kell mutatni mindezt. Kétségtelen tény, hogy csak a 2014. üzleti évben könyvelhetik, ha az még nem lezárt üzleti évnek minősül. (Vélhetően ez így van január 9-én!) Hangsúlyozni szeretném, hogy a 2014. évi könyvelésen belül azonban ezt el kell különíteni! Praktikusan nem elegendő csak az analitikában megtenni az elkülönítést, hanem a szintetikában is célszerű ezt végrehajtani. (A vélemények e tekintetben megoszlanak a szakirodalomban. Érdemes azonban elolvasni az Szt. 161/A. § (1) bekezdését is.) Ha több évet egyidejűleg érintett a hiba, akkor évek szerinti bontásban a kiegészítő mellékletben ki kell részletezni ezt. Technikailag tehát nem lehet visszanyúlni a lezárt üzleti évekre és azokat a beszámolókat módosítani, így ebben a tekintetben igaza van a tanácsadó cégnek. Magukat a hibákat és hibahatásokat azonban úgy kell a számvitelben elszámolni, hogy a 2011. évi hibák kerüljenek helyesbítésre. A vagyonra gyakorolt hatások tehát benne lesznek a 2014. évi mérlegben, de az eredményhatások nem lehetnek a 2014. évi eredménykimutatás év végi oszlopának részei. (Kivéve azt az esetet, ha nem jelentős a hiba!) Ezért van az, hogy a zárás előtt a jelentős hibából adódó mérleg szerinti eredményt (3. oszlop vége!) át kell vezetni az eredménytartalékba. A következmények viszont a 2014. évi eredményt fogják érinteni, annak részévé válnak, bármilyen nagyságrendűek. Pl. mulasztási bírság, késedelmi pótlék. (Figyelem, a jelentős hiba ténye is a 2011. évi beszámoló adatainak figyelembe vételével kerülhet megállapításra!)
A kérdésre tehát az a válasz, hogy a megállapított jövedéki adó hiányt a 2011. év tekintetében kell elszámolni 2014-ben, azaz elkülönítve, mert nem lehet része a 2014. év záró oszlopának az eredménykimutatásban.

Betöltés...
X