"Társaságunk 2009-2013 évekre könyvvizsgálati feladatok ellátására szerződést kötött ügyfelünkkel, melyet a mai napig nem bontott fel. Az ügyfél társaságunkat nem jelentette be a Cégbírósági nyilvántartásba. 2011 évben az ügyfél elmaradt a díjfizetéssel mind társaságunk, mind a könyvelő társaság felé. A könyvelő társaság megtagadta a beszámoló elkészítését. A 2011. évi auditot így nem tudtuk elvégezni, kiadtunk egy véleményt elutasító könyvvizsgálói jelentést.
A napokban tudomásunkra jutott, hogy az ügyfél mégis auditáltatta egy másik könyvvizsgálóval a beszámolóját. Az új könyvvizsgáló a társaságunkat nem kereste meg, jelentésének dátuma 2012. május 29, melyben ún. tiszta jelentést adott ki.

Milyen következményei vannak az ügyfél magatartásának, mely láthatóan rosszhiszemű magatartásról tesz bizonyságot, mivel egy érvényben lévő szerződést megszegve új könyvvizsgálót bízott meg a feladat ellátására?
Van-e lehetőség az ilyen magatartás jelentésére, hogy más kollegákat ne hozzon hasonló helyzetbe az ügyfél?
Milyen bejelentéssel élhet társaságunk jelen esetben, és hova kell benyújtani?"

2012. szeptember


ad.1. A könyvvizsgálói megbízás a gazdasági társaság legfőbb szervének döntése alapján jön létre, illetve a legfőbb szerv döntése alapján visszahívással, a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve az auditor részéről a szerződés felbontásával szűnik meg. A könyvvizsgálóval – megválasztását követően - a társaság ügyvezetése köt szerződést, a polgári jog általános szabályai szerint.
Amennyiben a könyvvizsgáló megbízása az elfogadó nyilatkozata és a szerződése értelmében még nem jár le, de a Társaság taggyűlése visszahívja, vagy a könyvvizsgáló visszalép, lemond, akkor a könyvvizsgálónak többirányú bejelentési kötelezettsége van:
- Közölni kell a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal ennek tényét, megjelölve a visszahívás vagy lemondás okát, okait. (2007. évi LXXV. Törvény, 46. § 1. bekezdés)
- Értesítenie kell a visszahívás, lemondás tényéről a megbízója tekintetében illetékes cégbíróságot (ha a megbízója cégbíróságon bejegyzett). Véleményem szerint ezt az értesítést akkor is el kell küldenie a cégbíróságnak, ha a cégjegyzékben a könyvvizsgáló nem szerepel.
Az Önök esetében tájékoztatásuk szerint sem visszahívás, sem szerződésbontás nem történt. Mivel 2013-ig rendelkeznek érvényes megbízási szerződéssel, polgári peres úton érvényesíthetik követelésüket.

ad.2. Ha Önöknek 2011-ben nem fizetett az ügyfél, úgy a mérlegkészítés időpontjáig egy évet meghaladó tartozása keletkezhetett. Ez esetben nem bocsáthattak volna ki semmilyen könyvvizsgálói jelentést.
Az etikai szabályzat függetlenségre vonatkozó fejezete a következőket tartalmazza:
2.1. (2) A könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége során függő helyzetben van, illetve függő helyzetbe kerül különösen, ha
d) ügyfelének (megbízójának) hitelezője vagy adósa – ide nem értve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói, valamint más, a jogszabályok és az etikai szabályzat alapján nem összeférhetetlen megbízással kapcsolatos, az esedékességet követő 1 éven belüli követeléseket – vagy bármelyik fél kezese a másiknak.
Tehát ez esetben a könyvvizsgáló nem adhat ki jelentést, mert függő helyzetbe kerül. Ebben az esetben a könyvvizsgálói jelentés határidőre történő kiadása kapcsán a Kkt. - összhangban az etikai szabályzat B.5.4. pontjával - az alábbi rendelkezését is figyelembe kell venni:
47. § A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység határidőre történő elvégzését akadályozó körülményt megbízójának a megbízási szerződésben vállalt határidő lejárta előtt legalább 30 nappal - ha az akadályozó körülmény később keletkezett, annak bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül - köteles bejelenteni.
A könyvvizsgálói jelentés kiadásának akadályáról (az etikai szabályzat előírásáról) az ügyfelet az 1 évet meghaladó késedelem esetén külön is tájékoztatni kellett volna.

ad.3. Ha az ad.2. pontban foglalt körülmények nem álltak volna fenn, akkor sem adhattak volna ki könyvvizsgálói jelentést, mert csak az elkészült pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan lehet a könyvvizsgálói jelentést kibocsátani, a véleményt minősíteni. A 705-ös standard szerint a könyvvizsgálónak vissza kell utasítania a véleménynyilvánítást, ha nem képes elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a vélemény megalapozásához.

ad.4. Véleményem szerint etikai vétséget követett el az újonnan megválasztott könyvvizsgáló is, mert nem tartotta be az etikai szabályzat alábbi rendelkezését:
7.3. Minden olyan esetben, amikor egy másik könyvvizsgálót, illetve könyvvizsgáló céget bíznak meg vagy választanak meg, a könyvvizsgálónak javasolt az előző könyvvizsgálónál tájékozódni és megismerkedni a vizsgálandó cégre vonatkozó információkkal. Az információkérés előtt az újonnan felkért, illetve megválasztott könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek meg kell kísérelnie felderíteni annak okát, hogy miért kíván a megbízó más könyvvizsgálót megbízni. Ilyen esetben az előző könyvvizsgáló köteles együttműködni az új könyvvizsgálóval.
Amennyiben ez a megkeresés megtörtént volna, kiderül, hogy érvényes könyvvizsgálói szerződéssel rendelkezik az érintett társaság. Az etikai szabályzat összeférhetetlenségről szóló fejezetében a következőket találjuk:
“3.1.6. Nem vállalhat jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég ugyanazon időszakra vonatkozóan az éves beszámoló hitelesítésére, ha már van a társaságnál érvényes szerződéssel rendelkező könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég”

Összességében véleményem szerint az adott társaság könyvvizsgálatával kapcsolatosan ismertetett esetben valamennyi résztvevő elkövetett valamilyen szintű szabálysértést. Ha az előírásokat a résztvevők betartották volna, sokkal hamarabb fény derül a megbízó szerződésszegő magatartására is.
 

Betöltés...
X