Szakmai állásfoglalások

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértői Bizottságának közérdekű szakmai állásfoglalásai

1. Könyvvizsgálat

11. Könyvvizsgálói összeférhetetlenség
12. Könyvvizsgálati kötelezettség gazdasági társaságnál
13. Könyvvizsgálati kötelezettség alapítványnál
14. A könyvvizsgálat hatóköre
15. A teljességi nyilatkozat
16. A könyvvizsgálói engedély érvényessége
17. A könyvvizsgálói jelentés

2. Könyvvizsgáló

21. Könyvvizsgáló választása és visszahívása
22. Könyvvizsgáló bejelentése APEH-hez, Cégbírósághoz
23. Könyvvizsgáló díjazása, a díj minősítése
24. Könyvvizsgáló felelőssége
25. Könyvvizsgálói megbízás és annak felmondása
26. Könyvvizsgáló könyvvizsgálaton kívüli munkavállalása
27. Könyvvizsgáló feladatának kiterjesztése
28. Könyvvizsgálói tevékenység mellett vállalható feladatok
29. Könyvvizsgáló záradékának meghatározása, módosítási lehetősége

3. Kamarai tagság, egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos kérdések

30. Könyvvizsgálói gyakorlat megszerzése társaság tevékenysége
32. Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos kérdések

4. Társaságok

41. Társaságok átalakulása
42. Társaságok konszolidációja
43. Közhasznú társaság tevékenységének meghatározása
44. Társaságok apportja
45. Társaságok tőkerendezése

5. Számviteli törvénnyel kapcsolatos kérdések

51/1. Aktiválható-e a bérbe adott ingatlanon a felújítás költsége?
51/2. Hogyan lehet állományba venni a lakásszövetkezet tulajdonában álló tárgyi eszközöket?
51/3. Hogyan kell könyvelni a szoftver vásárlásával és bevételezésével kapcsolatos költségeket?
51/4. Kisajátítás esetén a kártalanítás mikor számolható el?
51/5. Az ELÁBÁ fogalmába tartoznak-e az étel, ital előállításához felhasznált anyagok?
51/6. Hogyan kell elszámolni a használtcikk kereskedelemben az áruk állagjavító munkáit?
51/7. Fejlesztési tartalék képzés miatt lehet-e negatív az eredménytartalék?
51/8. Dönthet-e a könyvvizsgáló az értékhelyesbítés választásáról?
51/9. Hogyan kell meghatározni a szokásos piaci árat?

1. Könyvvizsgálat

11. Könyvvizsgálói összeférhetetlenség

11/1. Vállalhat-e megbízást a könyvvizsgáló korábbi munkáltatójánál?

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 41. § (5) bekezdése, valamint a Könyvvizsgálói Kamara Etikai Szabályzatának összeférhetetlenségre vonatkozó pontja szerint a könyvvizsgáló korábbi munkáltatójánál, megbízójánál a jogviszony megszűnését követő 3 éven belül nem vállalhat könyvvizsgálói megbízást.
(5) Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja (részvényese). Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottság tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa, továbbá a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig.

11/2. Melyek a könyvvizsgáló függetlenségére és a könyvvizsgálói összeférhetetlenségre vonatkozó törvényes előírások?

A könyvvizsgálói függetlenséget a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 2007. évi LXXV. törvény (továbbiakban Kk tv.) fogalmazza meg.
A könyvvizsgálat során elvárás, hogy a könyvvizsgáló minden tekintetben független legyen a vizsgálat alanyától. A törvény ezért előírja, hogy a könyvvizsgáló semmilyen formában nem vehet részt megbízója döntéseinek meghozatalában. Ezen kívül felsorolásra kerül, melyek a függetlenség veszélyeztetésének tipikus esetei, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezek: önellenőrzés, önérdek, elfogultság, magánjellegű kapcsolat, fenyegetettség. A függetlenség veszélyeztetése esetén meg kell tenni a szükséges óvintézkedéseket a függetlenség fenntartására. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a könyvvizsgálói megbízást nem szabad elvállalni, illetve a már elfogadott megbízást nem szabad teljesíteni. Nemcsak a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) és a vizsgálat alanya között követeli meg a függetlenséget a törvény: a könyvvizsgáló egész hálózatának függetlennek kell lennie a vizsgált gazdálkodótól.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban Gt.) könyvvizsgálói összeférhetetlenséggel foglalkozó 41. § (5) bekezdése leszögezi, hogy nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, tagja, részvényese. Nem választható könyvvizsgálóvá a gazdasági társaság tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, valamint a gazdasági társaság munkavállalója, e minőségének megszűnésétől számított három évig.
A fenti kiemelt idézetek mellett a hivatkozott törvények és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai szabályzata részletes tájékoztatást ad e témában.

12. Könyvvizsgálati kötelezettség gazdasági társaságnál

12/1. Mikor kötelező a könyvvizsgálattal foglalkozó társaság éves beszámolóját könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni?

Könyvvizsgálattal foglalkozó gazdasági társaságok beszámolójának auditálására az általános szabályok vonatkoznak, vagyis:
A 2006. évi IV. törvény III. a törvény legfontosabb, koncepcionális jellegű szabályozási kérdéseinek 18. ponja szerint
A törvény egyik fontos - koncepcionális szempontból is jelentős - kérdése a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok ésszerű szétosztása a társasági, a számviteli és a könyvvizsgálói törvény között. Ennek megfelelően törvény a számviteli törvényre bízza mind a könyvvizsgálattal szembeni tartalmi követelmények, mind pedig a könyvvizsgálat kötelező igénybevétele esetének a meghatározását (41. §). A könyvvizsgáló „személyére” (összeférhetetlenség stb.) vonatkozó szabályokat a könyvvizsgálói törvény rögzíti.
A választott könyvvizsgáló társasági törvényben történő szabályozásának az indoka az, hogy a társaság és az auditálási szolgáltatást nyújtó könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) között sajátos társasági jogi jogviszony jön létre. Ez a jogviszony keletkezésében, tartalmi jellemzőit illetően, valamint megszűnése körülményeit tekintve is különbözik attól az esettől, amikor a gazdasági társaság egy könyvvizsgálóval köt valamilyen polgári jogi megállapodást.
A Gt. 12. §-ának (1) bekezdése felsorolja azokat az adatokat, információkat, amelyeket a társasági szerződésnek tartalmaznia kell. Az idézett bekezdés f) pontja alapján, ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló, a társasági szerződésnek tartalmaznia kell az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét). A zártkörűen működő részvénytársaságok esetében a Gt. 208. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az alapszabályban meg kell határozni a részvénytársaság első könyvvizsgálójának nevét (lakóhelyét, székhelyét). Ez a rendelkezés azonban nem jelenti azt, hogy a zártkörűen működő részvénytársaságok esetében mindig kötelező lenne a könyvvizsgálat. Értelemszerűen a zártkörűen működő részvénytársaságok alapszabályában akkor kell meghatározni a könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), ha a részvénytársaság a számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra kötelezett, vagy az alapítók így rendelkeznek, illetve ha a kötelező könyvvizsgálatot valamely törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja.
Ezt támasztja alá a Gt. 2008. január 1-jén hatályba lépett módosításának indokolása is. A jogalkotói szándék az volt a Gt.-ben előírt kötelező könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezésével, hogy az - akár zártkörűen, akár nyilvánosan működő - részvénytársaságok könyvvizsgálata csak akkor legyen kötelező, ha azt a számviteli törvény előírja, vagy az alapítók az alapszabályban így rendelkeznek, illetve ha törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja.
[2006. évi IV. törvény 12. § (1) f), 41. § (1)-(2), 208. § (1) e)]

A számvitelről szóló 2000 évi C. tv.155. § (3) bekezdése szerint:
(3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
(4) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor –, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:
a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
b) a takarékszövetkezet,
c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.
(6) Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles a (7) bekezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget - az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt - választani.
(7) A (6) bekezdés szerinti könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható.

12/2. Kötelező-e a könyvvizsgálat felszámolás alatt lévő társaságnál?

Nem kötelező, de nem is tiltják a vonatkozó jogszabályok.

12/3. Mikor szükséges szakértő munkáját igénybe venni?

Könyvvizsgáló által igénybevett szakértő szükségességének meghatározása (Hiv620.7. bekezdés)

Könyvvizsgáló által igénybevett szakértőre lehet szükség annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a könyvvizsgálónak az alábbiak közül egy vagy több kérdésben:

• a gazdálkodó egység és környezetének megismerése, beleértve annak belső kontrollját
• a lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása és felmérése
• a pénzügyi kimutatások szintjén fennálló becsült kockázatokra adandó átfogó válaszok meghatározása és végrehajtása
• az állítások szintjén fennálló becsült kockázatok megválaszolását szolgáló további könyvvizsgálati eljárások megtervezése és végrehajtása, amelyek a kontrollok teszteléseit vagy alapvető vizsgálati eljárásokat foglalnak magukban
• a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény kialakítása során megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendőségének és megfelelőségének értékelése.
• Az olyan gazdálkodó egységek könyvvizsgálata terén szerzett tapasztalat, amelyek pénzügyi kimutatásaik elkészítéséhez ilyen szakértelmet igényelnek.
• Az adott területen elvégzett képzés vagy elért szakmai fejlődés. Ez formális képzéseket vagy a releváns területen szakértelemmel rendelkező személyekkel abból a célból folytatott megbeszéléseket is magában foglalhat, hogy a könyvvizsgáló saját maga egyre inkább képessé váljon ezen terület kérdéseivel foglalkozni. Az ilyen jellegű megbeszélés eltér a könyvvizsgáló által igénybevett szakértővel a megbízás során felmerült konkrét körülményekre vonatkozóan folytatott konzultációtól, amikor a szakértőt minden olyan releváns tényről tájékoztatják, amely lehetővé teszi a szakértő számára, hogy informált tanácsot adjon az adott kérdéssel kapcsolatban. (1)
• Olyan könyvvizsgálókkal folytatott megbeszélések, akik hasonló megbízásokat hajtottak végre.

 Amennyiben a könyvvizsgáló tevékenysége során olyan kérdés megválaszolására is megbízást kap, amely nem, vagy nem kizárólag könyvvizsgálói kompetenciába tartozik és nincs megfelelő ismerete, akkor a kérdés megválaszolásához szakértőt kell igénybe vennie.

12/4. Milyen esetben jelentkezik ismételt közzétételi kötelezettség?

Ismételt közzétételi kötelezettségre akkor van szükség, ha a feltárt hibák a megbízható, valós képet is lényegesen befolyásolják, azaz a saját tőkére gyakorolt hatásuk jelentős. (Számviteli törvény 3. § (3) bekezdés 5. pontja szerint)
Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek . Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken).

12/5. Mikor kötelező a könyvvizsgálat átalakuló társaság esetében?

a.) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele meghaladta a 200 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt..

12/6. Végezhető-e utólagosan könyvvizsgálat?

A beszámoló utólagos könyvvizsgálatának nincs akadálya, erről könyvvizsgálói jelentés kiadható, amelynél azonban figyelembe kell venni a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban foglaltakat.
Az utólagos könyvvizsgálatnál hatóköri korlátozás lehet, ha a könyvvizsgáló nem tudja, vagy a késői megbízás következtében, nem lehetséges elvégezni azokat az eljárásokat, amellyel véleményét megalapozhatná.

12/7 végezhető-e megismételt könyvvizsgálat?

Elvileg lehetséges, de a megbízás elvállalása előtt, javasoljuk, hogy hívja fel a megbízó figyelmét a következőkre:
A beszámolóról hitelesítő záradék nem adható.
A könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezési célokra nem használható fel, mivel

• a beszámolóról már egy jelentés letétbe helyezésre került
• az adott időszakban a könyvvizsgáló nem volt a vállalkozás bejegyzett könyvvizsgálója.

13. Könyvvizsgálati kötelezettség alapítványnál

13/1. Van-e könyvvizsgálati kötelezettség az alapítványoknál?

224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
19. § (1) Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál az egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
(2) Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható (ár)bevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni.
(3) Ha kötelező a könyvvizsgálat az (1) bekezdésben foglaltak vagy más jogszabály előírása alapján, illetve, ha azt saját elhatározásból választja az egyéb szervezet, akkor az üzleti évről készített 6. § (4) bekezdése szerinti beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére a Tv. 155. §-ának (7) bekezdésének megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell - az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt - választani.
(4) Jogelőd nélkül alapított, vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet - az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál - a Tv. 155. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni.

20. § (1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet beszámolójának nyilvánosságra hozatalára a Tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, továbbá amely beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja.
(3) A civil szervezet a beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Ectv. szerint hozza nyilvánosságra.
(4) Az az egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden részén köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”
(5) Az (1)-(3) bekezdésben nem szereplő egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia

Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai
A könyvvezetés nyilvántartási szabályai (2011.évi CLXXV tv)
27. § (1) A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
A beszámolási szabályok
28. § (1) A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
(2) Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.
(3) A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
29. § (1) A civil szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
(2) A civil szervezet beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
(3) A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
(4) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
(5) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.
(6) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 32. § szerinti adatokat, mutatókat.
(7) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
30. § (1) A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
(2) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.
(3) A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
(4) Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
(5) Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.
(6) A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

Mit kell tartalmaznia a közhasznú minősítéssel rendelkező közhasznú társaság közhasznúsági mellékletének?
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény írja elő a civil szervezetnek a közhasznúsági melléklet készítését.
29. § (1) A civil szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
(2) A civil szervezet beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
(3) A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
(4) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
(5) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.
(6) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 32. § szerinti adatokat, mutatókat.
(7) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
30. § (1) A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
(2) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.
(3) A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
(4) Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
(5) Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.
(6) A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
 

13/2. Mikor kötelező a könyvvizsgálat közhasznú szervezetnél?

A 224/2000.(XII. 19.) számú Kormányrendelet 19 § (1) bekezdés értelmében-
Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

14. A könyvvizsgálat hatóköre

14/1. Része-e a könyvvizsgálatnak a költségvetési kapcsolatok ellenőrzése?

A könyvvizsgálat keretében a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardoknak megfelelően kerül sor a költségvetési kapcsolatok ellenőrzésére. A könyvvizsgálat célja a beszámoló megbízható és valós képének megítélése.
E vélemény kialakításához a könyvvizsgálónak kell eldönteni, hogy az adókötelezettségeket rendszervizsgálat, és/vagy alapvető vizsgálati eljárások keretében ellenőrzi. A könyvvizsgálatnak tehát része a költségvetési kapcsolatok ellenőrzése is, de az ellenőrzés a teljes beszámoló és a beszámoló részeinek és tételeinek a felülvizsgálatára irányul.(A költségvetési kapcsolatok ellenőrzésének elvégzéséhez segítséget nyújt az MKVK honlapján szereplő adótételek könyvvizsgálatának módszertani kézikönyve.)

15.A teljességi nyilatkozat

15/1 Milyen dátummal kell kiállítani a teljességi nyilatkozatot?

A 700. számú könyvvizsgálati standard szerint (A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény kialakítása és jelentéskészítés)

A könyvvizsgálói jelentés dátuma:

41.    A könyvvizsgálói jelentés dátuma nem lehet korábbi, mint az az időpont, amellyel a könyvvizsgáló megszerezte a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleménye megalapozásához elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot, beleértve a bizonyítékot arról, hogy: (Hiv.: A38–A41. bekezdés.)
(a)     a pénzügyi kimutatásokat alkotó összes kimutatás elkészült, beleértve a kapcsolódó megjegyzéseket is; és
(b)     az elismert hatáskörrel rendelkező személyek megerősítették, hogy felelősséget vállalnak a pénzügyi kimutatásokért.
Az írásbeli nyilatkozatok dátuma és az általuk felölelt időszak(ok) (Hiv.: 14. bekezdés)
A15. Mivel az írásbeli nyilatkozatok szükséges könyvvizsgálati bizonyítékok, a könyvvizsgálói vélemény nem adható ki korábban, és a könyvvizsgálói jelentés dátuma nem lehet korábbi, mint az írásbeli nyilatkozatok dátuma. Emellett, mivel a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátumáig bekövetkező eseményekkel foglalkozik, amelyek a pénzügyi kimutatások módosítását vagy az azokban történő közzétételt igényelhetnek, az írásbeli nyilatkozatok dátuma a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés dátumához lehető legközelebb eső, de nem azt követő időpont.
A16. Bizonyos körülmények között helyénvaló lehet, ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat során írásbeli nyilatkozatot kér a pénzügyi kimutatásokban szereplő valamely konkrét állításra vonatkozóan. Ilyen esetben szükséges lehet aktualizált írásbeli nyilatkozatot kérni.
A17. Az írásbeli nyilatkozatok a könyvvizsgálói jelentésben megjelölt valamennyi időszakra vonatkoznak, mert szükséges, hogy a vezetés megerősítse, hogy az általa a korábbi időszakokra vonatkozóan korábban tett írásbeli nyilatkozatok továbbra is helytállóak. A könyvvizsgáló megállapodhat a vezetéssel olyan írásbeli nyilatkozati formáról, amely aktualizálja a korábbi időszakokra vonatkozó írásbeli nyilatkozatokat azáltal, hogy foglalkozik azzal, változott-e valami az adott írásbeli nyilatkozatokban, és ha igen, mik a változások.
A18. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor az aktuális vezetés nem volt jelen a könyvvizsgálói jelentésben megjelölt valamennyi időszakban. Az ilyen személyek kijelenthetik, hogy nincsenek olyan helyzetben, hogy az írásbeli nyilatkozatok közül néhányat vagy mindegyiket megadják, mert nem voltak ott az adott időszakban. Ez a tény azonban nem csökkenti az adott személyek felelősségét a pénzügyi kimutatások egészéért. Ennek megfelelően a könyvvizsgálóra továbbra is vonatkozik az az előírás, hogy a releváns időszak(ok) egészére vonatkozóan kérjen tőlük írásbeli nyilatkozatokat.
Az írásbeli nyilatkozatok dátuma és az általuk felölelt időszak(ok)
14.    Az írásbeli nyilatkozatok dátumának a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés dátumához lehető legközelebb eső, de nem azt követő időpontnak kell lennie. Az írásbeli nyilatkozatoknak a könyvvizsgálói jelentésben megjelölt valamennyi pénzügyi kimutatásra és időszakra vonatkozniuk kell. (Hiv.: A15–A18. bekezdés.)
Az írásbeli nyilatkozatok formája
15.    Az írásbeli nyilatkozatoknak a könyvvizsgálónak címzett teljességi nyilatkozat formájában kell lenniük. Ha jogszabály vagy szabályozás előírja a vezetés számára nyilvános írásbeli kijelentések megtételét annak felelősségére vonatkozóan, és a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az ilyen kijelentések részben vagy teljes egészében tartalmazzák a 10. vagy 11. bekezdésben előírt nyilatkozatokat, az ilyen kijelentések által felölelt releváns kérdéseket nem szükséges belefoglalni a teljességi nyilatkozatba. (Hiv.: A19–A21. bekezdés.)

A könyvvizsgálói jelentés dátuma (Hiv.: 5. bekezdés (c) pont)
A3. A könyvvizsgálói jelentés dátuma nem lehet korábbi, mint az a dátum, amellyel a könyvvizsgáló megszerezte a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény megalapozásához elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot, beleértve annak bizonyítékát, hogy a pénzügyi kimutatásokat alkotó valamennyi kimutatást, beleértve a kapcsolódó megjegyzéseket, elkészítették, és az elismert hatáskörrel rendelkező személyek megerősítették, hogy felelősséget vállalnak ezekért a pénzügyi kimutatásokért. (2) Ennek következtében a könyvvizsgálói jelentés dátuma nem lehet korábbi, mint a pénzügyi kimutatások jóváhagyásának az 5. bekezdés (b) pontjában meghatározott dátuma. Adminisztratív okokból eltelhet valamennyi idő a könyvvizsgálói jelentésnek az 5. bekezdés (c) pontjában meghatározott dátuma és a könyvvizsgálói jelentés gazdálkodó egység részére történő átadásának dátuma között.

16. Könyvvizsgálói engedély érvényessége

A kérdés már nem aktuális.

17. A könyvvizsgálói jelentés

17/1. Elegendő-e rövid könyvvizsgálói jelentést készíteni?

A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard előírásai szerint rövid jelentést kell készíteni, de a könyvvizsgáló választása szerint készíthet hosszú jelentést is.
A standard nem zárja ki, hogy a könyvvizsgáló a rövid jelentés mellett a gazdálkodásról, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről részletes elemzést is készítsen és ezt a megbízónak átadja, de ennek megnevezése nem lehet könyvvizsgálói jelentés.

17/2. A könyvvizsgálat során vizsgálni kell-e a környezetvédelmet?

A könyvvizsgálat során vizsgálni szükséges a környezetvédelmet, hogy az ezzel kapcsolatos kiegészítések valóságtartalmáról nyilatkozhassunk. Vizsgálni szükséges e körülményeket azért is, mivel a vállalkozás folytatása attól is függ, hogy a cég betartja-e a környezetvédelmi előírásokat. Ha ugyanis nem tartja be, a Környezetvédelmi Felügyelőség akár be is szüntetheti a tevékenységét. Ezzel pedig a vállalkozás folytatása elvének érvényesülése sérülhet.
Véleményünk, hogy ezeken, könyvvizsgálati feladatokon túl más kötelezettsége nincs a könyvvizsgálónak, és nem is kötelezhető sem adatlapok kitöltésére, sem aláírására. A környezetvédelemmel kapcsolatos adatszolgáltatások ellenőrzése, mellékletek ellenőrzése/kitöltése ezért egyéb számviteli szolgáltatásnak minősíthető.

17/3. Melyek a csomagolási hulladék kezelésével kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok?

A számviteli törvény beszámolóra vonatkozó előírásai meghatározzák a kiegészítő mellékletben szerepeltetendő információkat. Ezek között szerepel az is, hogy - az EU környezetvédelmi beszámolásról szóló ajánlásával összhangban - a kiegészítő mellékletben információt kell adni a vállalkozás a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről is. A könyvvizsgálat hatókörébe tartozik ezért a kiegészítő melléklet véleményezésével kapcsolatosan a környezetvédelmi kimutatások vizsgálata is.
A gyakorlatban elterjedt, hogy a hulladékkezeléssel külső szolgáltatót bíznak meg. A hulladékkezelési feladatokat átvállaló szolgáltató jelentéskészítési kötelezettséget ír elő a kötelezett számára, melyet - auditált beszámoló esetén - könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni. A szóhasználat nem megfelelő, mert könyvvizsgálói hitelesítő záradékkal az éves beszámolót lehet ellátni. A kötelezett által készített jelentés ellenőrzéséről a könyvvizsgáló a 2400. számú „Megbízás a pénzügyi kimutatások átvilágítására" standard szerinti jelentést készít. Erre vonatkozóan a feladatot külön könyvvizsgálói megbízásban kell meghatározni.

17/4. Meg kell-e egyezni az éves beszámoló, a könyvvizsgálói jelentés és a teljességi nyilatkozat dátumának?

A 15/1 kérdésre adott válasznál részletesen kifejtésre került ’

17/5. Az igazgatósági ülésre előterjesztett éves beszámoló felülvizsgálatáról a könyvvizsgáló kiadhatja-e a végleges könyvvizsgálói jelentést?

Nem, mert az igazgatóság készíti az éves beszámolót, és a könyvvizsgálónak az utolsó bizonyítékok egyike, hogy az igazgatóság jóváhagyja az előterjesztést, azaz az éves beszámolót a közgyűlés elé terjeszti.

17/6. Az igazgatósági ülést követően a könyvvizsgáló kiadhatja-e a végleges könyvvizsgálói jelentést?

Az igazgatósági ülést követően a könyvvizsgáló kiadhatja a végleges könyvvizsgálói jelentést, amelynek a dátuma megegyezhet az igazgatósági ülés dátumával, vagy annál későbbi lehet.
(Ugyanezt az elvet lehet alkalmazni a korlátolt felelősségű társaságok esetén is, amikor az ügyvezető által a taggyűlésre készített éves beszámolóról ad ki könyvvizsgálói jelentést a könyvvizsgáló.)

17/7. A könyvvizsgáló készíthet-e könyvvizsgálói jelentést „csak" a közgyűlés (taggyűlés) részére?

A könyvvizsgáló készíthet jelentést a közgyűlés (taggyűlés) részére, ez esetben viszont a hatókörét a könyvvizsgálói jelentésben korlátozni kell. (Célszerű, ha ez a „Független könyvvizsgálói jelentés" megnevezése alatt is megjelenik). Valamint célszerű felhívni a figyelmet - vélemény (záradék után) -, hogy a közgyűlés (taggyűlés) határozatait nem tartalmazza.

17/8. Ha a könyvvizsgáló „csak" a közgyűlésre (taggyűlésre) készített könyvvizsgálói jelentést, kell-e készíteni a közgyűlés után egy másik jelentést?

Ha a könyvvizsgáló a közgyűlésre (taggyűlésre) készített könyvvizsgálói jelentést, akkor természetesen a közgyűlést (taggyűlést) követően [a közgyűlés (taggyűlés) napjával, vagy azt követő időponttal] új jelentést kell készíteni. Ez esetben a könyvvizsgálati bizonyítékok beszerzését, beleértve a teljességi nyilatkozatot is, a könyvvizsgálói jelentés dátumáig ki kell terjeszteni

17/9. Ha a könyvvizsgáló az igazgatósági ülést (ügyvezető előterjesztését) követően (a közgyűlés (a taggyűlés elé terjesztett éves beszámolóról) kiadja a könyvvizsgálói jelentését és a közgyűlés (taggyűlés) azt változatlan formában jóváhagyja, kell-e a könyvvizsgálónak új jelentést kiadnia?

Ha az igazgatóság (ügyvezetés) éves beszámolóra vonatkozó előterjesztését a közgyűlés (taggyűlés) változatlan formában jóváhagyja, a könyvvizsgálónak (ha már a végleges jelentést korábban kiadta) nem kell új jelentést készítenie.

17/10. Ha az igazgatóság (ügyvezetés) által a közgyűlés (taggyűlés) elé terjesztett éves beszámolóban szereplő osztalék javaslatát nem fogadja el, és a könyvvizsgáló kiadta a „végleges könyvvizsgálói jelentést", mi a könyvvizsgáló feladata?

Ha a társaság közgyűlése (taggyűlése) osztalék tekintetében (és csak osztalék tekintetében) megváltoztatja az éves beszámolót, akkor a könyvvizsgálónak csak az osztalék tekintetében ki kell terjeszteni a vizsgálat hatókörét a könyvvizsgálói jelentés dátumáig, (amely nem lehet korábbi mint az éves beszámolót elfogadó közgyűlés, taggyűlés) és a könyvvizsgálói vélemény (záradék) után figyelem felhívással kell élnie, amelyben felhívja a könyvvizsgáló a figyelmet, hogy korábban (milyen dátummal adott ki könyvvizsgálói jelentést) és a hatókörét csak az osztalék fizetés tekintetében terjesztette ki a könyvvizsgálói jelentés dátumáig.

17/11. Ha az igazgatóság (ügyvezetés) által a közgyűlés (taggyűlés) elé terjesztett éves beszámolót - amelyről a könyvvizsgáló már korábban kibocsátotta a „végleges könyvvizsgálói jelentést" - nem csak osztalék tekintetében (más ok miatt, vagy más ok és osztalék miatt) megváltoztatatja, mi a teendője a könyvvizsgálónak?

Ha a könyvvizsgáló az igazgatóság (ügyvezetés) közgyűlési (taggyűlése) előterjesztése alapján kiadta a „végleges könyvvizsgálói jelentést" és a közgyűlés osztalék kifizetésen kívül más vonatkozásban is megváltoztatja az éves beszámolót, akkor a könyvvizsgálónak a korábbi jelentését vissza kell vonnia, új jelentést kell kiadni (annak a minősítése is változhat), és az új jelentésében utalni kell arra, hogy a korábban kiadott könyvvizsgálói jelentését visszavonta.
A könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról az érdekelteket célszerű közvetlenül is tájékoztatni.

17/12. Minőségellenőrzési Általános kérdőív 3.10. pontja tartalmazza a következő kérdést:
Elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztek-e be a pénzeszközök létezésére, értékelésére, besorolására?”

A könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzésére irányuló külső megerősítési eljárások

2.      Az 500. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard jelzi, hogy a könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóságát befolyásolja annak forrása és jellege, és hogy a megbízhatóság a megszerzés egyéni körülményeitől függ.  (3) Az említett nemzetközi könyvvizsgálati standard a könyvvizsgálati bizonyítékokra vonatkozó alábbi általánosításokat is tartalmazza. (4)

• A könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, ha azt a gazdálkodó egységen kívüli független forrásokból szerezték be.
• A közvetlenül a könyvvizsgáló által megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, mint a közvetetten vagy következtetés levonása által megszerzett bizonyíték.
• A könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, ha dokumentumok formájában létezik, legyen az papíron, elektronikus vagy más adathordozón.

Ennek megfelelően, a könyvvizsgálat körülményeitől függően, a könyvvizsgálóhoz közvetlenül a megerősítő felektől külső megerősítések formájában beérkezett könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb lehet, mint a gazdálkodó egységen belül előállított bizonyíték. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard célja, hogy segítséget nyújtson a könyvvizsgálónak a releváns és megbízható könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzésére irányuló külső megerősítési eljárások megtervezésében és végrehajtásában.

3.      Más nemzetközi könyvvizsgálati standardok elismerik a külső megerősítések, mint könyvvizsgálati bizonyítékok fontosságát, például:

• A 330. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard a könyvvizsgáló azon felelősségét tárgyalja, hogy átfogó válaszokat tervezzen meg és hajtson végre a pénzügyi kimutatások szintjén fennálló lényeges hibás állítás becsült kockázatainak kezelésére, és hogy olyan további könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg és hajtson végre, amelyek jellege, ütemezése és terjedelme az állítások szintjén fennálló lényeges hibás állítások becsült kockázatain alapul és azokra válaszol. (5) Emellett, a 330. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja, hogy a lényeges hibás állítás becsült kockázataitól függetlenül a könyvvizsgáló alapvető vizsgálati eljárásokat tervezzen meg és hajtson végre mindegyik lényeges ügyletcsoport, számlaegyenleg és közzététel tekintetében. A könyvvizsgáló számára követelmény annak mérlegelése is, hogy elvégzendők-e külső megerősítési eljárások alapvető könyvvizsgálati eljárásként (6)
• A 330. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja, hogy a könyvvizsgáló annál meggyőzőbb könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen, minél magasabb a könyvvizsgáló által becsült kockázat. (7) Ennek érdekében a könyvvizsgáló növelheti a bizonyítékok mennyiségét, vagy relevánsabb vagy megbízhatóbb bizonyítékot szerezhet be, vagy mindkettőt megteheti. A könyvvizsgáló például nagyobb hangsúlyt fektethet közvetlenül harmadik felektől származó bizonyíték beszerzésére, vagy pedig számos független forrásból származó megerősítő bizonyíték beszerzésére. A 330. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard azt is jelzi, hogy a külső megerősítési eljárások segíthetnek a könyvvizsgálónak, hogy olyan magas szinten megbízható könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen, amely a könyvvizsgáló szerint szükséges ahhoz, hogy a csalásból vagy hibából eredő lényeges hibás állítás jelentős kockázataira válaszoljon. (8)
• A 240. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard jelzi, hogy a könyvvizsgáló további alátámasztó információ megszerzésére irányuló megerősítési kéréseket tervezhet meg, válaszként az állítás szintjén fennálló, csalásból eredő lényeges hibás állítás becsült kockázatainak kezelése érdekében. (9)
• Az 500. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard jelzi, hogy a gazdálkodó egységtől független forrásból beszerzett megerősítő információk, mint például a külső megerősítések, növelhetik azt a bizonyosságot, amelyet a könyvvizsgáló a számviteli nyilvántartásokban meglévő bizonyítékokból vagy a vezetés által tett nyilatkozatokból megszerez. (10)

17/13. A könyvvizsgálónak mérlegkészítés időpontjáig vagy az audit napjáig kell figyelembe venni az ügyvédi nyilatkozatot?

501. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard Könyvvizsgálati bizonyítékok – egyes tételekre vonatkozó speciális szempontok

 A25. A 700. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard (11) szerint a könyvvizsgáló számára előírás, hogy a könyvvizsgálói jelentés dátumaként nem határozhat meg korábbi dátumot, mint amikor a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói vélemény megalapozásához elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerzett. A peres ügyek és egyéb jogi igények állapotára vonatkozóan a könyvvizsgálói jelentés dátumáig könyvvizsgálati bizonyíték szerezhető a releváns ügyek kezeléséért felelős vezetéssel – beleértve a belső jogi tanácsadót is – készített interjú segítségével. Bizonyos esetekben a könyvvizsgálónak szüksége lehet aktualizált információk beszerzésére a gazdálkodó külső jogi tanácsadójától.

2. Könyvvizsgáló

21. Könyvvizsgáló választása

21/1. Vállalhat-e nem könyvvizsgálattal foglalkozó társaságnál tagsági, vagy választott tisztségviselői viszonyt az egyéni vállalkozóként főfoglalkozásban könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgáló természetes személy?

A Magyar Könyvvizsgáló Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 2007. évi LXXV törvény alapján nem összeférhetetlen, ha a természetes személy könyvvizsgáló egyéni vállalkozói engedéllyel végzi a könyvvizsgálatot és mellette személyesen közreműködő tagja vagy vezető tisztségviselője más könyvvizsgáló társaságnak.
Ha nem könyvvizsgálói társaságban a vezető tisztségviselői tisztséget munkaviszony keretében látja el- a Gt. átmeneti rendelkezéséig- vagy a munkaviszonnyal azonos elbírálású közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatják, akkor könyvvizsgálóként nem lehet tagja a Kamarának, illetve tevékenységét szüneteltetnie kell.

21/2. Lehet-e ugyanazon munkaviszony keretében ellátni az ügyvezetői és könyvvizsgálói teendőket a könyvvizsgálói társaságnál?

A Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosította a vezető tisztségviselők jogviszonyára vonatkozó jogi szabályozást. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 2007. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban Könyv tv.) foglaltak szerint kamarai tag csak
- a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál,
- más kamarai tagnál,
- a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál állhat munkaviszonyban.

A vezető tisztségviselő munkaviszony-létesítésének lehetősége főszabállyá vált, amely főszabály alól kivételt képez az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja és az egyszemélyes részvénytársaság részvényese, valamint a közkereseti társaság és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja, azonban ezeknél is rendelkezhet úgy az alapító okirat, illetve a társasági szerződés, hogy e személyek részére is biztosítja kifejezett rendelkezéssel a munkaviszony létesítésének lehetőségét.
A vezető tisztségviselő a feladatát önállóan látja el, és csak a jogszabályoknak, a társasági szerződés rendelkezéseinek, a társaság korábban hozott határozataiban foglaltaknak van alávetve, részére a tag (részvényes) főszabályként nem adhat utasítást. E főszabály alól csak a korlátolt felelősségű társaságnál és részvénytársaságnál van kivétel, ha a társaság egyszemélyes. Ilyen esetben az egyetlen tag, illetve részvényes írásban utasítást adhat a vezető tisztségviselőnek, aki az utasítást köteles végrehajtani, de az utasítás végrehajtása során tett vezető tisztségviselői intézkedéseivel a társaságnak okozott kártérítési felelősség (Gt. 30. §) nem terheli.
A vezető tisztségviselő és az ügyvezető testület hatáskörét a legfőbb szerv csak abban az esetben és körben vonhatja el, amennyiben ezt a Gt. vagy a társasági szerződés lehetővé teszi.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 2007. szeptember 1-jétől hatályos 22. § (2) bekezdése szerint:
"A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni."

E szakasz alapján, ha a b) pont kerül alkalmazásra, a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja törvény) szempontjából a vezető tisztségviselő díjazására és a juttatásaira a munkaviszonyból származó jövedelemre, illetve a munkáltató által adható juttatásokra megfogalmazott szabályokat kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontja szerint az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában munkaviszonynak minősül minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony is, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell. A hivatkozott b) pontban az 1992. évi XXII. törvény, a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő díjazása bérnek minősül, azaz az egyéb feltételek megvalósulása esetén érvényesíthető rá az adójóváírás. Továbbá a munkavállalóra vonatkozó szabályok szerint részesülhet minden olyan adómentes vagy a munkáltatónál adóköteles juttatásban, amelynek biztosítását a munkáltató számára az szja törvény lehetővé teszi.
A Gt. fenti szabálya és a Munka Törvénykönyvének 13. § (1)-(2) és (5) bekezdésekben található rendelkezések összevetése alapján a hivatkozott szakasz b) pontjának választása esetén munkaszerződést kell kötni. A Munka Törvénykönyvének említett szakaszai szerint törvény, törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály, kollektív szerződés tekinthető munkaviszonyra vonatkozó szabálynak. A Munka Törvénykönyve is e körbe tartozik, és a Munka Törvénykönyvének 76. § (1) bekezdése előírja, hogy a munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre. A Gt. 22. § (2) bekezdése nem értelmezhető eltérő törvényi rendelkezésként, tehát írásbeli munkaszerződés kötése ez esetben is kötelező.

21/4. A könyvvizsgálati szerződésnek mi a jellege?

A könyvvizsgálati szerződésre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó általános előírásait kell alkalmazni, melynek során figyelembe kell venni a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 2007. évi LXXV. törvény előírásait is.

21/5. Jogosult-e az átalakuló társaság könyvvizsgálója az átalakulási vagyonmérleg tervezet és végleges vagyonmérleg hitelesítésére?

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 73. § (4) bekezdése szerint a vagyonmérleg tervezeteket és végleges vagyonmérlegeket független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az átalakuló társaság könyvvizsgálója erre nem jogosult. Ugyanakkor a felülvizsgáló könyvvizsgáló nem lehet az átalakulással létrehozandó gazdasági társaság könyvvizsgálója. Ez a korlátozás 3 évig áll fenn.

21/6. Kötelező-e a könyvvizsgálót választani, vagy elegendő-e megbízást adni részére?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény könyvvizsgálatról szóló X. fejezetének 155. § (2) bekezdése szerint kötelező a könyvvizsgálat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál.
A 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező a könyvvizsgálat azon vállalkozások esetében, ahol az (éves szintre az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Jogelőd nélkül alapított vállalkozásnál - az előzőek alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.
A (3) bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik arra az esetre, ha a vállalkozás más jogszabályi kötelezettség, vagy saját elhatározása alapján a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
A paragrafus (6) bekezdése előírja, hogy ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozás legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles a (7) bekezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot - az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérleg fordulónapja előtt - választani.
A paragrafus (7) bekezdése szerint a fenti könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság választható.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 41. § (2) a következő esetekben írja elő a kötelező jelleggel
41. § (1) Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja.
A társaságnál könyvvizsgálói tevékenység igénybevétele főszabályként szabadon választható, csak a következő esetekben kötelező: részvénytársaságnál és azoknál a társaságoknál, amelyeknél azt törvény előírja a köztulajdon védelme érdekében. A 2007. évi LXXV. törvény 226. §-ával módosított Gt. 41. § (2) bekezdése értelmében 2008. január 1-jétől már részvénytársaságnál sem kötelező a könyvvizsgáló választása. A könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja meg és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő megbízási szerződés lényeges tartalmát.
Könyvvizsgálatot a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 2007. évi LXXV. törvény szerint kizárólag a könyvvizsgálói kamara tagja és a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság végezhet, akiknek nyilvántartási számát, nevét és címét a kamara évenként közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben, valamint biztosítja, hogy a nyilvános adatok internetes honlapján folyamatosan megtekinthetők legyenek
Ha a társaság a névjegyzékből nem természetes személyt, hanem könyvvizsgálói társaságot választ, akkor a megválasztott könyvvizsgálói társaság köteles kijelölni azt a természetes személy könyvvizsgálót, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős, akinek tartós távolléte esetére helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető. A könyvvizsgáló személyére vonatkozóan a Gt.41.§ (5) bekezdése összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.
Kötelező könyvvizsgáló választás esetén a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági eljárásról szóló 2006. évi IV. törvény 12. § (1) bekezdése f.) pontja írja elő, hogy a társasági szerződésben meg kell határozni az első könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét).
A fentiekből következik, hogy amennyiben valamely vállalkozás vonatkozásában a Gt. vagy valamely más jogszabály kötelezően előírja a könyvvizsgáló választását, úgy azt a vállalkozás létesítő okiratában fel kell tüntetni, a cégadatokkal együtt az illetékes cégbíróságon be kell jelenteni.
A cégnyilvántartásról szóló törvény „szükség szerint" kitétele azt jelenti, hogy nem minden esetben kötelező a könyvvizsgálót választani, ahol viszont jogszabályi kötelezettség áll fenn, ott értelemszerűen a cégbírósági bejelentés is kötelező.
 

21/7. Kell-e auditálás az önkormányzatnál, ha 300 millió Ft-ot nem éri el a költségvetési volumen, bár még hitelállománnyal rendelkezik?

Az 1990. évi LXV. törvény előírása szerint:
92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány-kimutatását, továbbá vállalkozási maradvány-kimutatását a Hivatalos Értesítőben közzétenni.
(2)
(3) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni.
(4) A könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és vállalkozási maradvány-kimutatást a polgármester a zárszámadásról szóló rendelettel együtt terjeszti a képviselő-testület elé. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzat polgármestere a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldi az Állami Számvevőszéknek.
92/B. § (1) A könyvvizsgálattal, a költségvetési beszámoló felülvizsgálatával költségvetési minősítésű könyvvizsgáló bízható meg.
(2) Nem lehet könyvvizsgáló a helyi önkormányzat polgármestere, képviselő-testületének tagja, költségvetési szervének dolgozója és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], e minősége fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított három évig.
(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult könyvvizsgáló cég is elláthatja. A könyvvizsgáló cég megbízásakor a könyvvizsgálatot elvégző természetes személyt (kamarai tag könyvvizsgálót) is meg kell nevezni. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott előírások a természetes személyre (kamarai tag könyvvizsgálóra) vonatkoznak.
92/C. § (1) A könyvvizsgáló betekinthet a helyi önkormányzat könyveibe, a polgármestertől és az önkormányzat költségvetési szerveinek dolgozóitól felvilágosítást kérhet. Feladata különösen a helyi önkormányzat befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálata. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület nyilvános és zárt ülésén. A könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban a képviselő-testület ülésére a polgármester köteles meghívni.
(2) A 92/A. § (1) bekezdésében foglalt helyi önkormányzatok körében a könyvvizsgáló köteles megvizsgálni a képviselő-testület elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelettervezeteket abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, továbbá a pénzügyi helyzetet elemezni, különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében.
(3) A képviselő-testület a könyvvizsgálóval kötött külön szerződésben más - gazdasági kihatású - előterjesztés könyvvizsgálói véleményezését is kérheti.
(4) A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(5) A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható.
(6) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely önkormányzati tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után, köteles a képviselő-testület összehívását kérni a polgármestertől. Ha a polgármester a képviselő-testület ülését nem hívja össze, a könyvvizsgáló kezdeményezésére a fővárosi és megyei kormányhivatal az ülést összehívja. Ha a képviselő-testület a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a fővárosi és megyei kormányhivatalt értesíti.
92/D. § (1) Ha a könyvvizsgáló a 92/A. § (1)-(2) bekezdésében, illetve a 92/C. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatát a megbízási szerződésben rögzített határidőre előreláthatólag nem tudja teljesíteni, köteles ezt a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal - illetve, ha az akadályozó körülmény később keletkezett, akkor ennek bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül - a helyi önkormányzatnak írásban bejelenteni. Ezt követően a helyi önkormányzat képviselő-testülete - a körülményeket mérlegelve - vagy határidőt szab az utólagos teljesítésre, vagy haladéktalanul - pályázati eljárás nélkül - új könyvvizsgálót bíz meg.
(2) Ha a könyvvizsgáló a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és feladatát a szerződésben rögzített határidőben nem teljesíti, a helyi önkormányzat képviselő-testülete a határidő lejártakor - a mulasztó könyvvizsgáló költségére - az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ezzel egyidejűleg a bejelentési kötelezettségét, illetőleg a szerződés teljesítését menthető ok nélkül elmulasztó könyvvizsgálóval szemben
a) az ebből eredő kártérítési igényét érvényesíti a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint, és
b) a költségvetési minősítés visszavonását kezdeményezi.
(3) Ha a helyi önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettségének eleget tesz, az esetleges késedelem miatt vele szemben nem alkalmazhatók a költségvetési törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulás finanszírozása feltételeinek elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények.
92/E. § (1) Ha törvény a helyi önkormányzat vagyonának az állami részére való átadásáról rendelkezik, e vagyon tekintetében a 79. § (2) bekezdés a) pontja, a 80. § (2) bekezdése, a 92. § (14) bekezdése, a 92/C. § (6) bekezdése rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2) A 80. § (5) bekezdése szerinti vagyon átruházásához a társuló önkormányzatok egyetértése szükséges.

21/8. Átalakulással létrejövő társaságban könyvvizsgálóvá választható-e az, aki könyvvizsgáló asszisztensként vett részt a vagyonmérleg tervezet és vagyonleltár tervezet ellenőrzésében?

A Gt. 73. § (4) bekezdése szerint három éven belül nem jelölhető a jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálóvá az átalakult társaságban az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonleltárt és mérleget ellenőrizte. Ez a tilalom nem vonatkozik a könyvvizsgáló asszisztensére. Ha az ellenőrzés könyvvizsgáló társaság keretében történt, akkor a könyvvizsgáló társaság sem lehet kijelölt könyvvizsgálója az átalakulással létrejött cégnek. Ennek megfelelően a volt asszisztens is csak akkor lehet a jogutód könyvvizsgálója, ha nem alkalmazottja (közreműködő tagja) a könyvvizsgáló társaságnak.

21/9. Ki jogosult a könyvvizsgáló visszahívására?

A törvény előírása nem tiltja a társaság azon jogát, hogy a könyvvizsgálót visszahívja és másik könyvvizsgálót/könyvvizsgáló társaságot válasszon.
A társasági könyvvizsgáló megválasztása, a vele kötendő szerződés lényeges tartalmának meghatározása, a könyvvizsgáló visszahívása a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik. (Ezzel szemben, ha egy társaság pl. könyvviteli tanácsadást vesz igénybe egy - társasági könyvvizsgálónak nem minősülő - könyvvizsgáló társaságtól, a cég kiválasztása, a szerződéskötés - hacsak maga a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - az ügyvezetés hatáskörébe tartozik.)
A társaság könyvvizsgálóját a társaság legfőbb szerve választja, és a legfőbb szerv határozatában foglalt lényegi feltételek alapján a társaság ügyvezetése köt vele polgári jogi megbízási szerződést. A számviteli törvény kompetenciája, hogy a könyvvizsgálói szolgáltatás igénybevételét meghatározott esetekben kötelezővé tegye.
Alapvető követelmény a könyvvizsgálók nyilvántartásában való szerepeltetése. Ennek feltételeit a könyvvizsgálói törvény határozza meg. Társasági könyvvizsgáló jogi személy és egyéni könyvvizsgáló egyaránt lehet, jogi személy esetén személyében felelős természetes személy könyvvizsgálót is választania kell a társaság legfőbb szervének. Új elem, hogy a személyében felelős könyvvizsgáló tartós távolléte esetén helyettes könyvvizsgáló kijelölésére is lehetőség van.
A Gt. 41. § (5) bekezdése összeférhetetlenségi szabályként rögzíti, hogy a társaság alapítója, tagja, részvényese, továbbá - jogviszonya fennállta alatt és annak megszűnésétől számított három évig - a társaság vezető tisztségviselője, felügyelő-bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa, továbbá a társaság munkavállalója sem lehet könyvvizsgáló.
A könyvvizsgáló függetlenségének fontos garanciáját jelentheti megbízatása időtartamának alsó és felső határa. Tekintettel arra, hogy a társasági könyvvizsgáló közérdekvédelmi funkciót lát el, és - hangsúlyozottan - nem minősül a társaság szervének, a könyvvizsgáló megbízás legmagasabb időtartama változatlanul 5 év. Garanciális jelentősége van, hogy - az 1997. évi Gt. rendelkezéseitől eltérően - a törvény a könyvvizsgálói megbízás legrövidebb idejét is meghatározza. Eszerint a megbízás időtartama nem lehet rövidebb, mint a könyvvizsgálót megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották.
A Gt. 42. § (1) bekezdésének a könyvvizsgáló függetlenségét biztosító további garanciális szabálya, hogy a társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a jelentésében tett megállapítások, illetve a könyvvizsgálói záradék magadásának elutasítása.
Megerősíti ezt a Szt. 155/A. §(1) bekezdése, miszerint a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak.
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése értelmében a vállalkozó az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta.
A Gt. 42. § (2) bekezdés - külön törvény rendelkezése alapján - lehetővé teszi az újraválasztás kizárását is.
A törvény nem ír elő a cégbíróság részéről tájékoztatási kötelezettséget a visszahívott könyvvizsgáló felé.

21/10. Önkormányzati könyvvizsgáló választható-e határozatlan időre?

A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban ajánlásként éves szerződéskötés szerepel.
Ennek számos indoka van, hogy miért célszerű éves megállapodást kötni. Így egyik legfontosabb oka, hogy ebben az esetben évente megvizsgálható, hogy akarja-e a könyvvizsgáló, hogy a cég továbbra is ügyfele maradjon.
Nem kifogásolható a határozott időre történő szerződés sem, amennyiben a szerződés időtartama megegyezik a könyvvizsgálóvá megválasztás időtartamával.
A határozatlan időtartamra szóló szerződés alapfeltétele, hogy a megbízás is ilyen időhorizontra szóljon, amit azonban a Gt nem enged meg. Ily módon a határozatlan időtartamú szerződés megkötésének jogi akadálya ugyan nincs, de nem konform a Gt előírásaival.
Önkormányzatok könyvvizsgálatára nincs kötelező előírás az időtartamot illetően, ezért könyvvizsgálati szerződés határozatlan időre is köthető.

21/11. Szükséges-e pénzügyi intézményi minősítés zálogház könyvvizsgálatához?

A saját jogon zálogházi tevékenységet végző zálogház könyvvizsgálói feladatainak ellátásához „pénzügyi intézményi minősítés" szükséges.

22. Könyvvizsgáló bejelentése APEH-hez, Cégbírósághoz

22/1. Kötelező-e a könyvvizsgáló bejelentése az APEH-hez illetve a cégbírósághoz?

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdésének (c) pontja előírja, hogy az adózó köteles bejelenteni a megválasztott könyvvizsgáló nevét, adóazonosító számát és lakhelyét az illetékes adóhatóságnak. Adatbejelentő lapon kell ezt megtenni azoknál az adózóknál, akik cégnyilvántartásban nem szerepelnek.
A cégnyilvántartásban szereplő társaságok a könyvvizsgálót a gazdasági társaság alapításakor az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) jelölik ki. Ezt követően a könyvvizsgálót a gazdasági társaság legfőbb szerve választja meg (Gt. 41.§ (1) bekezdés). A könyvvizsgálót első kijelölés esetén a létesítő okiratba foglalás és annak az illetékes Cégbírósághoz történő benyújtása útján, később pedig a változásbejegyzésre irányuló szabályok szerint kell - kötelező jelleggel - bejelenteni az illetékes Cégbírósághoz.
1. Cégek esetén a vezető tisztségviselő és könyvvizsgáló adatait a cégbejegyzési nyomtatvány, változásbejegyzési nyomtatvány alapján a Cégbíróság továbbítja az APEH-hez. A cég a vezető tisztségviselő bejelentési kötelezettségét tehát a Cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemmel teljesíti, ez az ún. egyablakos rendszer lényege és az APEH nyomtatványon cégek esetén ezért nem található a vezető tisztségviselő, illetve a könyvvizsgáló adata.
2. Cégek esetén a vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló jogviszonyának kezdő- és záró-időpontját is fel kell tüntetni a cégbejegyzési/változásbejegyzési kérelmen, ezt az adatot az Art. módosított 16. § (3) bek. c) pontja alapján a Cégbíróság továbbítja az APEH-hez. Pl. egy kft. esetén be nem jelentett szervezeti képviselőről akkor beszélhetünk, ha a korábbi ügyvezető 5 éves határozott jogviszonya már lejárt, de ezt követően új ügyvezetőt nem jelentettek be a Cégbírósághoz és ezáltal az APEH-hez sem. Mivel a módosítás alapján az egyablakos rendszerben már nem csak a szervezeti képviselő azonosítására szolgáló adatok állnak majd az APEH rendelkezésére, hanem a jogviszony időtartamának adatai is, egyértelműen megállapítható lesz, ha a jogviszony időtartamának lejártát követően újabb ügyvezetőt a cég nem jelent be (azaz nincs az adóhatósághoz bejelentett szervezeti képviselője).
3. Azoknak az adatoknak a köre, amelyet a cégek közvetlenül az adóhatósághoz jelentenek be, az Art. 17. § (3) bekezdésében szerepelnek, minden más adat, amelyet a 16. § (3) bekezdés felsorol, de a 17. § (3) bekezdésben nem szerepel, az egyablakos rendszerben (azaz a Cégbíróság útján) jelentendő be.
4. A tulajdonosok adóazonosító jelét azért kell külön bejelenteni közvetlenül az adóhatósághoz, mert a cégeljárásban ezt az adatot a Cégbíróság nem igényli, nem áll a cégbíróság rendelkezésére, így nem tudja az adatot az adóhatóságnak átadni. Az ügyvezetőt pedig azért nem kell külön az adóhatósághoz bejelenteni, mert ez az adat a cégeljárásban a Cégbíróság rendelkezésére áll, és azt az adóhatósággal a Cégbíróság közli.
5. Ha az ügyvezető-változást a cég a cégjogi szabályoknak megfelelően a Cégbírósághoz bejelentette, akkor eleget tett egyúttal az adóhatósági bejelentési kötelezettségének is, az adószáma felfüggesztésére nincsen ok.
6. Az Art. 16. § (3) bekezdése és 17. § (3) bekezdése alapján a szervezeti képviselő adóazonosító számát nem kell bejelenteni az adóhatósághoz, ezért nincsen erre a bejelentésre nyomtatványon lehetőség.

23. Könyvvizsgáló díjazása, a díj minősítése

23/1. Jogosult-e a könyvvizsgáló sikerdíj elszámolására?

Nem jogosult, mivel a könyvvizsgálati munka (auditálás) jellegével nem egyeztethető össze a sikerdíj elszámolás.
Ha a megbízás kifejezetten gazdasági tanácsadásra, adótanácsadásra, adóellenőrzésre vonatkozik, nem kifogásolható a megtakarításhoz kötött díjazás, ha a feltételeket előzetesen szerződésben rögzítették.

23/2. Minek minősül a könyvvizsgálónak fizetett megbízási díj?

A könyvvizsgáló részére fizetett megbízási díj egyéb személyi jellegű kifizetésnek minősül, amennyiben magánszemélyként megbízási szerződés alapján, és nem egyéni vállalkozóként, vagy könyvvizsgáló társaságként, annak alkalmazottjaként végzi a könyvvizsgáló a feladatát.

23/3. Köthető-e árbevételhez a könyvvizsgálói díj? Veszélyezteti-e a függetlenséget?

 A könyvvizsgálói díjjal a kamarai törvény és az etikai szabályzat foglakozik:

2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díja
54. § (1) A kamarai tag könyvvizsgálónak, a könyvvizsgáló cégnek joga van a megfelelő díjazáshoz.  
 A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díja szabad megállapodás tárgya.
(2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjazásra a feladat jellege, időigénye, a feladat elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint az egyéb kalkulálható költségei figyelembevételével ad ajánlatot.
(3) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díjának függetlennek kell lennie a megbízónak nyújtott egyéb szolgáltatásoktól, azok semmilyen módon nem befolyásolhatják a díjat.
(4) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díjazásának megállapítása nem alapulhat feltételeken.
(5) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég nem fizethet jutalékot ügyfélszerzésért, és nem kaphat jutalékot azért, hogy harmadik félnek ügyfelet ajánljon.
(6) A kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjak meghatározásának elveire, elsődleges szempontjaira ajánlást adhat ki.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzata a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról
2.4. Amennyiben a könyvvizsgálat díját az ügyfél legfőbb döntéshozó testülete (közgyűlése, taggyűlése stb.), döntéshozója határozza meg, úgy a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég csak olyan könyvvizsgálói szerződést írhat alá, amely a jóváhagyott összegtől nem tér el. Tilos a szerződésben olyan feltételt elfogadni, amely a díjazást a könyvvizsgálói jelentés tartalmához köti. A szerződéses díjakon kívül a könyvvizsgáló ügyfelétől más - a szokásos mértékű ajándékot meghaladó értéket képviselő - juttatást nem fogadhat el.
Konklúzió
A könyvvizsgálói díj szabad megállapodás tárgya. Egyetlen tiltás van, a díjazást nem lehet a könyvvizsgálói jelentés tartalmához kötni. Ugyanakkor szükséges annak végiggondolása is, hogy, az árbevétel csak egy tényező azok közül, amit a könyvvizsgálati díj kalkulációjakor figyelembe célszerű venni.
A KKT 54. paragrafusa 6. Bekezdésének megfelelően a kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati díjak meghatározásának elveire adhat ki ajánlást. A Díj Bizottság javaslatát az Elnökség már kétszer tárgyalta. A kidolgozott Segédlet- jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységért járó díjak meghatározásának szempontjai - a MKVK honlapjáról letölthető.

24. Könyvvizsgáló felelőssége

24/1. Megtámadható-e a könyvvizsgáló záradéka?

A könyvvizsgáló jelentését a 700. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény kialakítása és jelentéskészítés, a 705.témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard
a független könyvvizsgálói jelentésben szereplő vélemény minősítései, és a 706. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard
Figyelemfelhívó bekezdések és egyéb kérdések bekezdések a független könyvvizsgálói jelentésben
témaszámú standard előírásai szerint köteles elkészíteni a független könyvvizsgálói jelentését. Ebben rögzíti egyetértő, esetleg eltérő véleményét. Amennyiben a jelentésben rögzített záradék nem megalapozott, vagy elfogultságot tükröz, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai Bizottságánál lehet eljárást kezdeményezni.
A könyvvizsgáló a Ptk. szabályai és megkötött szerződése szerint felelős az adott véleményéért.

24/2. Hogyan kell értelmezni a könyvvizsgáló felelősségét a beszámolót alátámasztó leltár elfogadásában?

A leltár formai és tartalmi követelményeit a számviteli törvény (69. §), valamint a vizsgált társaság belső szabályzatai pontosan meghatározzák.
A könyvvizsgáló kompetenciájába tartozik annak elbírálása, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alkalmasak-e a beszámoló hitelességének alátámasztására. Ha teljes bizonyosságot e dokumentumokból nem lehet szerezni, akkor a könyvvizsgálói jelentésben kell ezt megfogalmazni.

25. Könyvvizsgálói megbízás és annak felmondása

25/1. Könyvvizsgálói megbízás felmondása esetén visszafizetendő-e a könyvvizsgálói díj?

A könyvvizsgálati megbízásra vonatkozó szerződés lejárata előtti felmondás esetén a díjazás a szerződésben rögzítettek szerint állapítható meg. Célszerű ezért már a szerződéskötéskor körültekintően eljárni.

25/2. Milyen módon bontható fel a könyvvizsgálóval kötött szerződés?

A könyvvizsgálatra vonatkozó szerződést az ügyvezetés a társaság legfőbb szervének döntése és felhatalmazása alapján a Ptk. szabályai szerint köti meg. A szerződést a Ptk. szabályai szerint lehet felbontani is, de a felmentést ebben az esetben is a közgyűlés/taggyűlés jogosult megtenni.
A szerződés felbontható a könyvvizsgáló részéről is, azonban fordulónapot követő felmondás esetén a felmondásnak egyéb (jogi-, etikai-, anyagi) kihatásai is lehetnek.

25/3. Új megbízás esetén kötelező-e a kapcsolatfelvétel az előző könyvvizsgálóval? Van-e előírás a kérhető információk körét illetve terjedelmét illetően?

Több standard illetve szabályzat foglalkozik a témával.
Ezek a következők:
 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard

Megegyezés a könyvvizsgálati megbízások feltételeiről

A24. Ha releváns, a könyvvizsgálati megbízó levélben az alábbi pontok is szerepeltethetők:

• más könyvvizsgálóknak és szakértőknek a könyvvizsgálat egyes aspektusaiba történő bevonására vonatkozó kitételek
• a gazdálkodó egység belső ellenőreinek és egyéb munkatársainak bevonására vonatkozó kitételek
• az előző könyvvizsgálóval (ha van ilyen) szervezendő kérdések első könyvvizsgálat esetén
• a könyvvizsgáló kötelezettségének bármely korlátozása, ha fennáll ez a lehetőség
• hivatkozás a könyvvizsgáló és a gazdálkodó egység közötti bármely további megállapodásra
• bármely kötelem a könyvvizsgálati munkapapírok egyéb felek számára történő hozzáférhetővé tételére

300. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard - A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezése

Első könyvvizsgálati megbízások során mérlegelendő további szempontok (Hiv.: 13. bekezdés)

A20. A könyvvizsgálat megtervezésének rendeltetése és célja ugyanaz, akár első, akár ismétlődő könyvvizsgálatról van szó. Ugyanakkor az első könyvvizsgálatnál a könyvvizsgálónak lehet, hogy szükséges kibővítenie a tervezési tevékenységet, mivel a könyvvizsgáló rendszerint nem rendelkezik olyan korábbi tapasztalattal a gazdálkodó egységet illetően, amelyet figyelembe vesznek az ismétlődő megbízások tervezésekor. Első könyvvizsgálati megbízás esetében azok a további tényezők, amelyeket a könyvvizsgáló az átfogó könyvvizsgálati stratégia és a könyvvizsgálati terv kialakításakor mérlegelhet, tartalmazzák a következőket:

hacsak jogszabály vagy szabályozás nem tiltja, az előző könyvvizsgálóval való megállapodás, például az előző könyvvizsgáló munkapapírjainak áttekintésére vonatkozóan

bármely olyan fontosabb kérdés (beleértve a számviteli alapelvek vagy könyvvizsgálati és beszámolási standardok alkalmazását is), amelyet megvitattak a vezetéssel a könyvvizsgálóként történő első jelölés kapcsán, valamint ezen kérdések kommunikálása az irányítással megbízott személyek felé, és annak felmérése, hogy ezek a kérdések hogyan befolyásolják az átfogó könyvvizsgálati stratégiát és a könyvvizsgálati tervet

a nyitó egyenlegekkel kapcsolatos elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzéséhez szükséges könyvvizsgálati eljárások (12)

a társaság minőségellenőrzési rendszere által az első megbízásokra előírt egyéb eljárások (például, a társaság minőségellenőrzési rendszere előírhatja egy másik partner vagy magasabb beosztású személy bevonását az átfogó könyvvizsgálati stratégia felülvizsgálatába még a jelentős könyvvizsgálati eljárások megkezdése előtt, vagy megkövetelheti a jelentéseknek a kiadásuk előtti felülvizsgálatát).

510. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard - Első könyvvizsgálati megbízások – Nyitóegyenlegek
A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard a könyvvizsgáló nyitóegyenlegekre vonatkozó felelősségével foglalkozik az első könyvvizsgálati megbízás során. A pénzügyi kimutatásokban szereplő összegeken kívül a nyitóegyenlegek az időszak elején fennálló, közzétételt igénylő kérdéseket, mint például a függő tételeket és az elkötelezettségeket is tartalmazzák. Ha a pénzügyi kimutatások összehasonlító pénzügyi információkat tartalmaznak, a 710. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban szereplő követelmények és útmutatás (13) szintén alkalmazandók. A 300. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard (14) további követelményeket és útmutatást tartalmaz az első könyvvizsgálat Az előző könyvvizsgáló jelentésében szereplő releváns információk

1.  Ha az előző időszak pénzügyi kimutatásait egy előző könyvvizsgáló könyvvizsgálta és a vélemény minősített volt, a könyvvizsgálónak a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokban szereplő lényeges hibás állítás kockázatainak a 315. nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban történő felmérésekor értékelnie kell a minősítésre okot adó kérdés hatását. (14)

Könyvvizsgálati következtetések és jelentéskészítés - Nyitóegyenlegek

2.   Ha a könyvvizsgáló nem tud elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a nyitóegyenlegekre vonatkozóan, a 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban szükség szerint korlátozott véleményt kell adnia vagy vissza kell utasítania a véleménynyilvánítást a pénzügyi kimutatásokról. (15) (Hiv.: A8. bekezdés.)

3.  Ha a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a nyitóegyenlegek olyan hibás állítást tartalmaznak, amely lényegesen befolyásolja a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokat és a hibás állítás hatását nem megfelelően számolták el vagy nem megfelelően mutatták be vagy tették közzé, a könyvvizsgálónak a 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban szükség szerint korlátozott véleményt vagy ellenvéleményt kell adnia.

2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről
67.§ (2) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését, ha az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, akinek/amelynek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása megszűnik, erre figyelemmel a könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásához szükséges és arányos adatszolgáltatást teljesít annak a kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek, akinek/amelynek a megbízó a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására megbízást kíván adni vagy adott.
 A könyvvizsgáló köteles a tevékenysége során tudomására jutott, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízással összefüggő minősített adatot, hivatásbeli titkot és üzleti titkot megőrizni. Nem jelenti e kötelezettség megszegését, ha a könyvvizsgáló jogszabály előírása alapján közöl a titoktartási kötelezettség körébe tartozó adatokat. Ilyen esetben a titoktartási kötelezettség azokra is kiterjed, akiknek a könyvvizsgáló ezen adatokat eljuttatta.

 A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzata a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról
6.5. (3) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését, ha az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, akinek/amelynek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása megszűnik, erre figyelemmel a könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásához szükséges és arányos adatszolgáltatást teljesít annak a kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek, akinek/amelynek a megbízó a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására megbízást kíván adni vagy adott. [Kkt. 67. § (2)]
7. Együttműködés a könyvvizsgálók között
Általános követelmény, hogy a könyvvizsgálók egymással szemben korrekt, kollegiális kapcsolatot tanúsítsanak.
7.1. Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során kapcsolatba került könyvvizsgálóknak készséggel kell egymás szakmai munkáját támogatniuk és a szükséges felvilágosítást megadniuk. Alapos ok nélkül nem lehet a kért felvilágosítást vagy véleményt megtagadni. A könyvvizsgáló nem adhat félrevezető információt. Az egymás közötti szakmai tapasztalatcsere keretében is kötelező a titoktartás.
7.3. Minden olyan esetben, amikor egy másik könyvvizsgálót, illetve könyvvizsgáló céget bíznak meg vagy választanak meg, a könyvvizsgálónak javasolt az előző könyvvizsgálónál tájékozódni és megismerkedni a vizsgálandó cégre vonatkozó információkkal. Az információkérés előtt az újonnan felkért, illetve megválasztott könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek meg kell kísérelnie felderíteni annak okát, hogy miért kíván a megbízó más könyvvizsgálót megbízni. Ilyen esetben az előző könyvvizsgáló köteles együttműködni az új könyvvizsgálóval.
Konklúzió
A 300. témaszámú standard  és az etikai szabályzat 7.1. pontja tartalmazza a kötelező kapcsolatfelvételt, de mindkét esetben csak általánosságban.  Amikor konkrét szabályozásra kerül sor (nyitó egyenlegek, adatszolgáltatás, stb.) az előírások árnyaltabban fogalmaznak, és indirekt módon szabályoznak a titoktartáson, együttműködésen keresztül.
A kérhető információk körére és terjedelmére vonatkozóan szintén indirekt a szabályozás „Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a könyvvizsgálói tevékenység ellátásához szükséges és arányos adatszolgáltatás.”
Összességében a kapcsolatfelvétel a nyitó adatok alátámasztását és az új megbízással kapcsolatos általános tájékozottságot szolgálná, de nem feltétel nélkül. Ezen adatok más módszerekkel is megszerezhetők, illetve alátámaszthatók, ezért a kapcsolat felvétele csak egy ezen módszerek közül.

26. Könyvvizsgáló könyvvizsgálaton kívüli munkavállalása

26/1. Lehet-e könyvvizsgálói tevékenységet végezni munkaviszony melletti mellékfoglalkozásban?

Könyvvizsgálói tevékenység 2002. január 1. napjától csak főfoglalkozásban végezhető. A kamarai törvény 10. § (1) bekezdése alapján a kamarai tag csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál vagy más kamarai tagnál, illetve a Kamaránál állhat munkaviszonyban.
Kivételes esetben a kamarai törvény 11 § (2) bekezdése alapján a könyvvizsgáló mentesülhet a fenti előírások alól, ha a munkavállaló munkaadója írásban nyilatkozik arról, hogy a kamarai tag a feladatát függetlenségének csorbítása nélkül el tudja látni, valamint, hogy a munkaviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a kamarai tag független könyvvizsgálói tevékenységét, akkor a könyvvizsgáló kamarai tag lehet, s így könyvvizsgálóként működhet.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara alapszabálya az alábbiak szerint szabályozza a Tagsági viszony létesítését.
Kkt. 10. § (1) Természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet a Magyar Köztársaság területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal.
(2) A kamarai tagfelvétel tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
48. A felvételt a „Kamarai tagfelvételi kérelem természetes személy könyvvizsgáló részére" adatlapon lehet kérni. Az adatlap letölthető a kamara honlapjáról és igényelhető a főtitkári hivatalnál.
11. § (1) A kamarába - kérelem alapján - tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki megfelel a következő feltételeknek:
a) a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,
b) rendelkezik az e törvényben meghatározott okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel,
c) a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül sikeresen teljesítette a szakmai kompetencia vizsgát, ha e kötelezettség alól a 104. § (2) bekezdése alapján nem mentesül,
d) büntetlen előéletű,
e) vállalja, hogy más kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél létesített munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, továbbá közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem áll [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],
f) vállalja, hogy könyvvizsgáló cégen kívül más gazdálkodó szervezetben (szervezetben) személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem lesz kötelezett [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],
g) a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, a Magyar Köztársaság területén végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik,
h) a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el,
i) vállalja a kamarai tagdíj megfizetését,
j) nem esik a 12. §-ban felsorolt kizáró okok alá,
k) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti feltétel teljesítésétől - indokolt esetben - el lehet tekinteni a természetes személynél, ha munkáltatója (foglalkoztatója) írásban nyilatkozik arról, hogy a kérelmező a kamarai tag könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni, valamint, hogy az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását.
63. Az alapszabály 62/a. pontja alapján, a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazásával aktív kamarai tagsága mellett fenntartott, a Kkt. 11. § (1) bek. e) és/vagy f) pontja szerinti jogviszonyban álló kamarai könyvvizsgáló e jogviszonya fennállása alatt kiadott első könyvvizsgálói jelentését követő 3 évben két alkalommal minőségellenőrzésen esik át. Az alapszabály hatálybalépését megelőzően, a Kkt. 11. § (1) bek. e) és/vagy f) pontja szerinti jogviszonyoknak megfelelő jogviszonyban álló kamarai tag könyvvizsgálóknál lefolytatott minőségellenőrzések beleszámítanak a jelen pont szerinti minőségellenőrzésbe.
64. Az alapszabály 63. pontja szerinti minőségellenőrzés eredményét a felvételi bizottságnak meg kell küldeni. Ha mindkét minőségellenőrzés eredménye „megfelelt", akkor a Kkt. 11. § (1) bek. e) és/vagy f) pontja szerinti jogviszony nem akadályozza a könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását, a kamarai tag a könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni. Ha bármelyik minőségellenőrzés eredménye „nem felelt meg" minősítés, akkor felvételi bizottság a 62/b. pont szerinti határozatot hoz. Egyéb esetekben a minőségellenőri jelentések és a nyilatkozatok tartalmának vizsgálatával a felvételi bizottság mérlegelési jogkörében dönt a Kkt. 11. § (2) bekezdése szerinti kedvezmény további fenntartásáról.
65 Ha a kamarai tag könyvvizsgáló az alapszabály 60. és/vagy 63. pontjában foglaltakat nem teljesíti, a kamara felvételi bizottsága a Kkt. 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján hivatalból megállapítja tagsági viszonyának megszűnését.

26/2. Lehet-e könyvvizsgálói tevékenységet főfoglalkozású tagsági viszonyban végezni?

A könyvvizsgálatról szóló 2007. évi LXXV. törvény (kamarai törvény) alapkoncepciója, hogy a Kamara tagja vagy egyéni vállalkozóként, vagy könyvvizsgáló cég tagjaként, alkalmazottjaként végezze tevékenységét. A könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő cég személyesen közreműködő tagja - e jogviszonyára tekintettel - végezhet könyvvizsgálatot.

26/3. Mi a teendő akkor, ha a könyvvizsgáló nem könyvvizsgálói munkaviszonyát fenn kívánja tartani?

Amennyiben a könyvvizsgáló munkaviszonyát fenn kívánja tartani, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarától tagsági viszonyának szüneteltetését kell kérnie, amellyel egyidejűleg kamarai igazolványát le kell adnia. A kamarai tagsági viszony szüneteltetésének ideje alatt könyvvizsgálói tevékenység nem folytatható.
Amennyiben azonban a 26/1-nél kifejtettek szerint rendelkezik az MKVK engedélyével, akkor lehetősége van a munkaviszonyának a fenntartására.

27. Könyvvizsgáló feladatának kiterjesztése

27/1. A megbízók támaszthatnak-e külön kívánságokat a könyvvizsgálókkal szemben?

A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján kell elvégezni. E munka során a könyvvizsgáló független szakértőként köteles eljárni. A feladat ellátása során megbízója nem utasíthatja őt. A könyvvizsgálat célja a beszámolóról való véleményalkotás. Ha a könyvvizsgálat körébe tartozó egyes részfeladatokról külön jelentés készül, ez a könyvvizsgálói megbízási szerződésben foglaltak szerint végezhető. Egyéb - a függetlenséget veszélyeztető - feladatot a könyvvizsgáló nem vállalhat.

27/2. Vállalhat-e belső ellenőrzési feladatokat az önkormányzat intézményeinél az önkormányzat választott könyvvizsgálója?

Az átfogó belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat elkülönült ellenőrzési rendszerek, melyeknek egy személy által történő végzése összeférhetetlen. A választott könyvvizsgáló belső ellenőrzési feladatokat nem végezhet annál a cégnél, ahol ő a kijelölt könyvvizsgáló.

27/3. Végezhet-e könyvvizsgálói társaság igazságügyi könyvszakértői tevékenységet?

Igazságügyi szakértői tevékenységet az a társaság végezhet, amelyet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság - kérelemre - felvett a névjegyzékbe és van igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel, ill. nincs felfüggesztve.
Az igazságügyi szakértői tevékenységet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság - a névjegyzékbe, meghatározott szakterületre történő felvétel útján - kérelemre annak a társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.
Igazságügyi szakértői tevékenységet a társaság csak azon a szakterületen és azon tagja vagy alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben az adott szakterületre bejegyzett szakértőként szerepel.
A társaság tagja vagy alkalmazottja a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett, a társaság nevében adja. A társaság vezetője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény a társaság tevékenységi körében és az eljárási jogszabályok betartásával készült. A szakvéleményt a szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét.
(lásd. 2005. évi XLVII. törvény”az igazságügyi szakértői tevékenységről”)                      
Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről a 9/2006. (II. 27.) IM rendelet tartalmaz részletes előírást.
 27/4. Uniós támogatások elszámolásánál a könyvvizsgálói ellenőrzési feladatokat vállalhatja-e a társaság bejegyzett könyvvizsgálója?
A könyvvizsgáló ügyfelétől való függetlenségét a könyvvizsgálatról szóló 2007. évi LXXV. törvény, a Kamara alapszabálya, az Etikai Szabályzat, valamint a Gt. is rögzíti.
Az Etikai Szabályzat megfogalmazása ezzel kapcsolatosan:
„1.2. A könyvvizsgáló nem végezhet olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a független könyvvizsgálói vélemény kialakítását, a kötelezettségek betartását, korlátozná tárgyilagosságát, függetlenségét, befolyásolná szakmai meggyőződését. Ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújt az ügyfélnek, akkor ügyelnie kell arra, hogy a szakmai szolgáltatás során ne vegyen át vezetői feladatokat, és ne hozzon az igazgatóság, a vezetés felelősségi körébe tartozó vezetői döntéseket."
Az auditálási munka során a támogatások ellenőrzése a könyvvizsgálat tárgyát képezi. Ha ezzel kapcsolatosan részletesebb ellenőrzési feladatokkal is megbízzák a könyvvizsgálót - s ebben az esetben a támogatás elszámolásához kapcsolódó külön megbízás szerinti ellenőrzési feladatok ilyennek minősíthetők - ennek elvégzésével többletbizonyítékokhoz jut, ami nem veszélyezteti a függetlenségét. E munka során sem vállalhat át azonban vezetői feladatokat, a támogatás kiírása pedig pontosan tartalmazza a könyvvizsgálati ellenőrzési előírásokat.
A Gt. 40. § (2) bekezdése megfogalmazza továbbá, hogy a könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a szerződésben foglalt feladatait.
Ezzel az előírással sem ellentétes azonban az, ha a könyvvizsgáló az egyébként is elvégzett ellenőrzéseit adott területen részletesebben, külön kérés szerint elvégzi, és erről ellenőrzési jelentésben ad számot.
Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy - amennyiben a támogatás kiírása nem tiltja azt - a bejegyzett könyvvizsgáló függetlenségének sérelme nélkül vállalhatja a könyvvizsgált társaságnál az uniós támogatások ellenőrzési feladatait.
Ezen ellenőrzés kereteiben végzett feladatokra célszerű a könyvvizsgálati szerződés keretében kitérni.

28. Könyvvizsgálói tevékenység mellett vállalható feladatok

28/1. Jogosult-e a könyvvizsgáló vállalkozása keretében lakásbérbeadási tevékenységet folytatni?

A könyvvizsgálatról szóló 2007. évi LXXV. törvény (kamarai törvény) 18. §értelmében kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújtani. A kamarai tag könyvvizsgáló folytathat minden olyan egyéb tevékenységet is, amely nem ütközik a törvény, a kamara alapszabálya, valamint etikai szabályzata rendelkezéseibe. Ezek közé tartozik kizárólag saját ingatlan vonatkozásában a
6820. Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
          Ebbe a szakágazatba tartozik:
- a saját tulajdonú, bérelt (lízingelt) ingatlan bérbeadása és üzemeltetése:
• lakások, lakóépületek
• nem lakóépületek, beleértve a kiállítási csarnokokat, a kiállítótermeket,
a bérbevevő        saját árujának tárolására szolgáló létesítményeket és
a bevásárlóközpontokat is
• föld, lakótelek
- lakóházak és bútorozott vagy bútorozatlan lakások vagy apartmanok bérletbe adása tartós használatra, jellemzően havi vagy éves jelleggel
Ebbe a szakágazatba tartozik még:
- épület beruházás saját üzemeltetés céljából
- a lakásként használt lakókonténerek és egyéb mobil lakóterek telepének üzemeltetése
- a használatban lévő állami, kormányzati tulajdonú ingatlan bérbeadása és üzemeltetése

28/2. Hogyan értelmezhető az egyszemélyes Kft könyvvizsgáló tulajdonosának a munkaviszonya?

Az egyszemélyes Kft egy olyan speciális vállalkozási forma, mely lényegét tekintve egyéni vállalkozás, formáját tekintve azonban társaság A vezető tisztségviselő munkaviszony-létesítésének lehetősége főszabállyá vált, amely főszabály alól kivételt képez az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja és az egyszemélyes részvénytársaság részvényese, valamint a közkereseti társaság és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja, azonban ezeknél is rendelkezhet úgy az alapító okirat, illetve a társaság szerződés, hogy e személyek részére is biztosítja kifejezett rendelkezéssel a munkaviszony létesítésének lehetőségét.

29. Könyvvizsgálói záradék meghatározása, módosításának lehetősége

29/1. Milyen könyvvizsgálói jelentéssel lehet ellátni az auditált felszámolási mérlegeket?

Könyvvizsgálatot felszámolás alatt lévő szervezetek esetében is a számviteli törvény és a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok előírásai alapján kell elvégezni.
A könyvvizsgáló felszámolás alkalmával a felszámolás alatt lévő szervezetek közbenső és zárómérlegét is ellenőrizheti a felszámoló megbízása alapján. Az ellenőrzésről készült jelentésben a vizsgált beszámolóról kell nyilatkoznia, véleményezve, hogy azok mennyiben felelnek meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ha tehát a felszámolási beszámoló megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak,tiszta jelentés adható ki. A vállalkozás folytatásával kapcsolatos kérdés korlátozó vélemény kiadását önmagában nem indokolja, hiszen a megfelelő toldat (FA) használata a beszámolót olvasókkal tudatja a tevékenység várható befejezését, Ezen tényre figyelemfelhívó megjegyzéssel is célszerű figyelmeztetni.

29/2. Az éves beszámoló közzététele során a független könyvvizsgálói jelentést, vagy annak csak vélemény/záradék részét kell közzétenni?

A könyvvizsgáló könyvvizsgálatát a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok előírásai szerint köteles elvégezni, és dokumentálni.
Véleményét független könyvvizsgálói jelentésbe kell foglalnia, mely tartalmazza a záradékot is.
A Számviteli törvény 156. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a könyvvizsgáló az éves beszámoló felülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli független könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni, és azt megbízójának átadni. A könyvvizsgálói jelentés a beszámolóval együtt teljes terjedelmében közzétételre kell, hogy kerüljön.
A Számviteli törvény 156. § (5) alapján:
A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbá címzettjét;
b) a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt;
c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését;
d) az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;
e) a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;
f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;
g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés);

29/3. Mikor jogosult a könyvvizsgáló a korábban kiadott jelentését visszavonni?

A könyvvizsgáló jelentésével kapcsolatos eljárási szabályokat a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok tartalmazzák. Külön iránymutatásokat fogalmaz meg az 560. témaszámú standard a fordulónap utáni események kezelésével kapcsolatosan. Ennek megfelelően, ha a beszámoló elfogadásáig a könyvvizsgáló tudomására jutnak olyan információk, amelyek lényegesen befolyásolják a könyvvizsgáló jelentését, az abban megfogalmazott záradékot, akkor a standardban megfogalmazottak szerint köteles eljárni. (Beszámoló módosítás kérése, jelentés visszavonás, módosítás, új jelentés átadása, tájékoztatás, stb.)

29/4. Mi az eljárási rend, ha a könyvvizsgáló az általa korábban kiadott és a társaság legfőbb szerve által tudomásul vett jelentését visszavonja?

A korábban kiadott független könyvvizsgáló jelentés visszavonásával kapcsolatosan külön iránymutatásokat fogalmaz meg az 560. témaszámú standard a fordulónap utáni események kezelésével összefüggően.
Ha a társaság legfőbb szerve által elfogadott beszámoló nyilvánosságra hozatala után úgy ítéli meg a könyvvizsgáló, hogy könyvvizsgálói jelentése visszavonására kényszerül, akkor erről mindazokat tájékozatni kell, akik e korábbi könyvvizsgálói jelentésről tájékozódhattak.
Ha ezt a tájékoztatást a gazdálkodó szervezet legfelső vezetése nem teszi meg, a könyvvizsgáló gondoskodik ennek megtételéről, értesítve a tulajdonosokat és hitelezőket, valamint a cégbíróságot, továbbá kezdeményezi rendkívüli köz/taggyűlés összehívását is.

29/5. Milyen előírások vonatkoznak a beszámoló, valamint a független könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezésére?

A letétbehelyezés megtörténtével kapcsolatosan a könyvvizsgálóra vonatkozóan törvény nem ír elő kötelezettséget. Azonban a könyvvizsgáló - különösen minősített jelentés esetén - juthat arra a következtetésre, hogy meg kell győződnie a letétbehelyezésről, illetve ennek kötelezettségére fel kell hívnia ügyfele figyelmét.
A következő évi könyvvizsgálat során a könyvvizsgálónak célszerű meggyőződnie a beszámoló, valamint a független könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezéséről.

3. Kamarai tagság, egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos kérdések

30. Könyvvizsgálói gyakorlat megszerzése

30/1 Könyvvizsgálói bejegyzéshez szükséges gyakorlatot mikor és hogyan lehet megszerezni?

A mentori  szabályzat alkalmazásában kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég könyvvizsgáló vállalkozás az, akinél/ahol a könyvvizsgáló jelölt a szakmai gyakorlatot megszerezheti.
3.1. E szabályzat alkalmazásában kamarai tag könyvvizsgáló lehet az az egyéni könyvvizsgáló, aki:
a) -legalább 5 éve – megszakítás nélkül – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytat,
b) -legalább 3, a kkt 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott könyvvizsgálói megbízása van,
c) -büntetlen előéletű és a kamara fegyelmi bizottsága által lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeképp a megelőző 5 évben elmarasztalásban nem részesült,
d) -amennyiben minőség-ellenőrzési vizsgálatra kijelölésre került, a legutolsó vizsgálaton „megfelelt” minősítést kapott,
e) -jelen szabályzat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és aláírja a mentori megállapodást.
3.2. E szabályzat alkalmazásában könyvvizsgáló cég lehet az a könyvvizsgáló cég, amely
a) -társaságnak legalább egy, a jelen szabályzat 3.1. a) és c) pontjainak megfelelő természetes személy könyvvizsgáló tagja/alkalmazottja van, aki személyében is vállalja e szabályzatban a könyvvizsgáló cégre vonatkozó kötelmeket,
b) -legalább 3, a kktv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott könyvvizsgálói megbízása van,
c) -a kamara fegyelmi bizottsága által lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeképp a megelőző 5 évben elmarasztalásban nem részesült,
d) -amennyiben minőség-ellenőrzési vizsgálatra kijelölésre került, a legutolsó vizsgálaton „megfelelt” minősítést kapott,
e) -jelen szabályzat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és aláírja a mentori megállapodást.

30/2. Foglalkoztatható-e könyvvizsgáló asszisztens vállalkozói szerződéssel?

A könyvvizsgáló jelölt vállalja, hogy a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag
könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel a képzési programnak megfelelő - a kamara mentori szabályzata szerinti - munkaviszonyt, munkaviszony jellegű jogviszonyt létesít.

31. Könyvvizsgáló társaság tevékenysége

31/1 Mikor végezhet könyvvizsgálói tevékenységet egy könyvvizsgáló társaság?

A könyvvizsgálatról szóló 2007. évi LXXV. Törvény alapján könyvvizsgálói társaság könyvvizsgálói tevékenységet abban az esetben folytathat, ha:
a) a társaság cégnyilvántartásban szereplő, könyvvizsgálati tevékenységet folytató cég
b) kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet,
c) a szavazati jogok többségével a kamarai tagok rendelkeznek,
d) vezető tisztségviselői között többségben vannak a nem szüneteltető kamarai tagok
A könyvvizsgáló társaság akkor végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, ha a fenti feltételek maradéktalanul teljesülnek, valamint a Kamara a társaságot nyilvántartásba veszi és erről igazolást ad.

31/2. Átruházható-e másra a könyvvizsgálói jelentés aláírási joga, ha a munkát egy könyvvizsgáló cég vállalta, meghatározva az auditáló természetes személyt?

A cégjegyzékben bejegyzett könyvvizsgáló társaság és a személyében felelős természetes személy bejegyzett könyvvizsgáló nem ruházhatja át az aláírási jogot a könyvvizsgálati szerződésben vállalt megbízás teljesítésére vonatkozóan.
Gt.41. §
(4) Ha a társaság legfőbb szerve jogi személyt választ a társaság könyvvizsgálójává, úgy a jogi személynek ki kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló helyettesítésére - tartós távolléte esetére - helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.
Ha a társaság a névjegyzékből nem természetes személyt, hanem könyvvizsgálói társaságot választ, akkor a megválasztott könyvvizsgálói társaság köteles kijelölni azt a természetes személy könyvvizsgálót, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős, akinek tartós távolléte esetére helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.
42.§(1) A társaság legfőbb szervének a társaság könyvvizsgálóját határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása.
(2) Külön törvény a társasági könyvvizsgáló újraválasztását kizárhatja.

31/3. Környezetvédelmi szakértői feladatok elvégzésére vállalkozhat-e könyvvizsgáló társaság?

EU környezetvédelmi programok előkészítésében, lebonyolításában, valamint minőségbiztosítási-, szervezetfejlesztési-, humánerőforrás-gazdálkodási, és kommunikációs kampány kidolgozási tanácsadási feladatok, valamint környezetszennyezés felmérési, tényfeltárási szakanyag készítése, kockázatelemzés, tervezés, valamint szakanyagok, háttéranyagok készítése, kidolgozása a TEAOR 84.12 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás alá tartozik, melynek ellátása nem ellentétes a 2007. évi LXXV. Törvény (kamarai törvény) előírásaival.

32. Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos kérdések

32/1. Önkormányzat által közalapítvány részére fejlesztési célú pénzátadás útfelújításra való felhasználását hogyan kell kezelni?

Az önkormányzati kezelésében lévő utak felújításának elvégzésére az önkormányzat közalapítványt bíz meg, melyhez támogatást nyújt.
Az önkormányzat által nyújtott támogatások elszámolására, felhasználásra vonatkozóan az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: áht.) 13/A. §-a tartalmaz kötelező érvényű előírást, mely szerint
„ (1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - a (8) bekezdésben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli.
(2) Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli."
Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak vizsgálnia kell, hogy az alapítvány a kapott támogatást a megállapodásban foglalt feladatra, illetve célra használta-e fel.
Amennyiben a támogatás felhasználása és elszámoltatása megfelel az áht. előírásainak, úgy azt rendezettnek kell tekinteni, az önkormányzatnak az elvégzett felújítást a nyilvántartásában nem kell szerepeltetni.

4. Társaságok

41. Társaságok átalakulása

41/1. Mikor kezdheti meg működését az átalakult társaság?

Az átalakuló gazdasági társaság (ok) jogutód társasága az átalakulás bejegyzésének időpontjával jön létre. A Gt 69. § (4) bekezdése szerint a jogutód társaság működését legkorábban a cégbejegyzést követő napon kezdheti meg, ezt megelőzően a jogelőd(ök) a korábbi formájukban tevékenykedhet(nek).

41/2. Egyszemélyes Kft átalakulásakor szükséges-e könyvvizsgáló közreműködése?

Az egyszemélyes Kft. a Gt. szerint a korlátolt felelősségű társaságok speciális fajtája. Átalakulására vonatkozóan nincsenek eltérő - Kft-re általában vonatkozó - szabályoktól különböző előírások.

41/3. Átalakulás után jogutódlással létrejövő Rt vagyonmérlegében lehet-e saját termelésű készlet?

Az átalakulás után kialakuló részvénytársaság vagyonmérlegében lehet saját termelésű készlet.

41/4. Átalakult társaság köteles-e átalakulás után nyitómérleget készíteni?

Igen, az átalakulással létrejött társaság a cégbejegyzést követő 90 napon belül köteles nyitómérleget készíteni.

41/5. Hogyan számolandó el az átalakulási vagyonmérleg tervezetben az esetleges vagyonvesztés?

A Számviteli Törvény 140. § (5) bekezdése szerint az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőkén belül a lekötött tartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell képezni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre.

41/6. Milyen indokolt eltérések lehetnek a vagyonmérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg között?

A két időszak között bármilyen gazdasági esemény számviteli elszámolása okozhat eltérést.
A vagyonmérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg között a saját tőke vonatkozásában indokolt eltérést csak a két fordulónap közötti időszak eredménye jelenthet. Ez alól kivételt képezhet a jogszabály alapján tőketartalékba helyezendő támogatás, amely a végleges vagyonmérlegben a saját tőke módosításaként elszámolandó el.
A Szvt. 141. § (4), (5) bekezdése szerint, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke eltér a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke értékétől, a különbözettel - a változás tartalmának és előjelének megfelelően - a tőketartalékot, az eredménytartalékot, illetve a lekötött tartalékot kell módosítani a végleges vagyonmérlegben. A tőketartalék módosítása során, ha emiatt a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni.
Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke, lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt, összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani.

41/7. A vagyonvesztés korlátozhatja-e az átalakulást?

A vagyonmérleg-tervezetben szereplő saját tőke nagyságára vonatkozóan az általános előírások érvényesek. Ennek megfelelően, ha két egymást követő évben a társaság nem rendelkezik a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével, akkor a társaságnak gondoskodnia kell meghatározott időn belül a saját tőke biztosításáról pótbefizetéssel, vagy az alaptőke leszállításával. Az átalakulás során ezekre a körülményekre is tekintettel kell lenni.

41/8. Milyen időpontra vonatkozóan kell elkészíteni az átalakulási vagyonmérleg tervezetet?

A Számviteli Törvény 136-140. §-ai figyelembe vételével kell a vagyonmérleg tervezetet és a vagyonleltár tervezetet elkészíteni, az általános beszámoló készítési előírások szerint.
A vagyonmérleg-tervezet fordulónapját az átalakulásról hozott első döntéskor kell a társaság legfőbb szervének meghatározni. A második döntést az így meghatározott fordulónaptól legfeljebb 90 napon belül meg kell tenni.
A Gt. 71. § (1) bekezdése - főszabályként - úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulást két lépcsőben határozhatja el. Az 1997. évi Gt. merev előírásaihoz képest rugalmasabb szabályozást tartalmaz a törvény 71. § (1) bekezdése, amely lehetőséget ad arra, hogy ilyen tartalmú társasági szerződési felhatalmazás esetén a vezető tisztségviselők saját belátásuk szerint, a legfőbb szerv ülésének ilyen tartalmú döntése nélkül is elvégezhessék az átalakulás érdemi eldöntését segítő dokumentumok összeállítását. Ezt nyilván a tagság körében végzett felmérés, információgyűjtés eredményeképpen vállalja fel a társaság ügyvezetése, és értelemszerűen a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját is neki kell meghatároznia. A „kétlépcsős" döntési folyamatban előírtakhoz hasonlóan itt is ad a jogalkotó egy ésszerű időpontot, melynél régebbi az átalakulási alapdokumentáció fordulónapja nem lehet.
Kivételt képez fentiek alól az az eset, ha a Gt 73. § (2) bekezdése alapján, a vagyonmérleg tervezet alapjául a Számviteli Törvény szerinti éves beszámoló mérlegét fogadják el, feltéve, hogy annak fordulónapja az átalakulásról szóló második döntés időpontját legfeljebb 6 hónappal előzte meg és ha a társaság az átértékelés lehetőségével nem él.

41/9. Milyen kapcsolatban kell állnia a társaság könyvvizsgálójának és az átalakulást ellenőrző könyvvizsgálónak, figyelemmel a számviteli törvény 141. § (3) bekezdésében foglaltakra?

A számviteli törvény 141. § (3) bekezdése szerinti, az átalakulás napjára, mint fordulónapra elkészített beszámoló az általános szabályok szerint könyvvizsgálatra kötelezett. Ugyanakkor az átalakulás miatt a jogutód társaság vagyonmérlegét is el kell készíteni, melyet független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
A záró-beszámoló auditálása a bejegyzett könyvvizsgáló feladata, és a könyvvizsgálatra vonatkozó magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok előírásai szerint kell elvégezni azt.
Az átalakulási vagyonmérleg elkészítése a társaság feladata, melyet nem a bejegyzett könyvvizsgáló, hanem a társaságtól független, más könyvvizsgáló ellenőriz. Az ellenőrzés során támaszkodik az auditált beszámolóra, és a bejegyzett könyvvizsgáló munkáját, mint külső szakértő jelentését veheti figyelembe.
Mindkét könyvvizsgáló azért a munkáért tartozik felelősséggel, ami feladatkörébe tarozik.

41/10. Átalakulás után van-e könyvvizsgálati kötelezettség, ha a beolvadás előtt a beolvadó társaságnál az fennállt, de a beolvasztónak a beolvadás előtt nem volt ilyen kötelezettsége.

A számviteli törvény 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg a 100 millió forintot és az átlagos állományi létszám az 50 főt. Mivel a beolvasztó Kft jogutódja mind a két beolvasztás előtti társaságnak, ezért adataik összeadásával kell meghatározni, hogy mentesülhet-e a könyvvizsgálat alól. Feltehetően az összevont adatok meghaladják a 100 millió Ft-ot, hiszen a beolvadónál már eleve 100 millió Ft felett volt az árbevétel, a beolvasztó árbevétele pedig ezt növeli tovább.
A törvény ilyenképpen való értelmezését támasztja alá az is, hogy amennyiben jogelőd nélkül alakult volna a cég, akkor is számításba kellene vennie, hogy részesülhet-e mentességben, a törvény (4) bekezdésében foglaltak szerint.
A számítás szerint, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek a nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni.

42. Társaságok konszolidációja

42/1. Befolyásolja-e a konszolidációt az anya- vagy leányvállalat részére adott minősített záradék/vélemény?

A számviteli törvény 10. §-ában foglalt előírásoknak megfelelően - ha a feltételek fennállnak - konszolidált éves beszámolót kell készíteni. A számviteli törvény csak a 116.-117. §-ban foglalt esetekben ad ez alól felmentést. Nem lehet eltekinteni a konszolidálástól, ha ezt az anya- vagy leányvállalat elutasító záradéka indokolná.

43. Közhasznú társaság tevékenységének meghatározása

43/1. A közhasznú társaság bevétel elszámolását (közhasznú és vállalkozási tevékenységének elkülönítését) mi határozza meg?

A közhasznú társaság tevékenységi körét - annak közhasznú, és vállalkozási tevékenységre történő elhatárolását - az alapító okiratban kell meghatározni. Az elhatárolásra csak tartalmi előírásokat fogalmaz meg a törvény, pontos megfogalmazása az alapító okirat feladata. A közhasznú tevékenység mentes a társasági adó fizetése alól, míg az egyéb tevékenység társasági adó fizetésére kötelezett.
Az új Gt. 2006. július 1.-én lépett hatályba, de úgy rendelkezett, hogy a nonprofit társaságokra vonatkozó rendelkezések csak fél évvel később lesznek hatályosak. Így csak 2007. július 1-től hozható létre nonprofit társaság. Azt is előírja az új Gt. hogy 2007. július 1-je után közhasznú társaság nem alapítható.
A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaságok pedig 2009. június 30-ig közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhetnek tovább.
Milyen választási lehetőségei voltak ezeknek a kht.-knek ebben az átmeneti két évben?
A közhasznú társaság a 2007. július 1-jét követő két éven belül
- társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább (vagyis nem kell lefolytatnia egy átalakulási eljárást, elegendő, ha a társasági szerződést módosítja, ha tulajdonképpen azonos nonprofit korlátolt felelősségű társasági formát választja)
- más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át (pl., ha nonprofit részvénytársasági forma mellett döntenek) vagy
- jogutód nélküli megszűnését határozhatja el.
Minden kht. 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál a nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. Ha egyik lépést sem teszi meg, e határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a kht.-val szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza.
Az új Gt. átmeneti szabályai egyértelművé teszik azt is, hogy ahol törvény közhasznú társaságot említ, azon 2009. július 30-ig közhasznú társaságot, illetve nonprofit gazdasági társaságot kell érteni.(Kivételt állapít meg az új Gt. 365.§-ának (6)bekezdése, amelynek értelmében közhasznú társaságon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve jogi személy nonprofit gazdasági társaságot kell érteni a 365.§ ( 6 ) bekezdésében felsorolt jogszabályhelyeken. Vagyis a felsorolásban, szereplő törvényekben a nonprofit betéti társaság vagy nonprofit közkereseti társaság nem érthető a nonprofit gazdasági társaság alatt.)
Az új Gt. 366. §-ának (1) bekezdése 2007. július 1-jével a Kszt. 2. §- ának (1) bekezdését kiegészíti, így akkortól közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett nonprofit gazdasági társaság is.
Így 2007. június 30-ig a közhasznúsági nyilvántartásban (az alapítványok, egyesületek stb. mellett) kht.-k szerepelhetnek,
2007. július 1. és 2009. június 30. között kht.-k és nonprofit gazdasági társaságok egyaránt,
2009. július 1.-je után pedig csak nonprofit gazdasági társaságok.
2009. július 1-jén hatályát veszti a Ptk. kht.-t szabályozó 57-60. §-a, valamint a gazdálkodó szervezet fogalmát meghatározó 685. §-a c) pontjában a „közhasznú társaság" szövegrész.
A 2009-ben átalakuló közhasznú társaság
2009. július 1-jétől a társasági adóban a nonprofit gazdasági társaságok közül csak azokra vonatkozik a különleges adózás (adómentesség), amelyek rendelkeznek az adóév végén közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással. Így a közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit gazdasági társaság az adóév egészére a következők szerint fizeti az adókat:

• a társasági adóban nem érvényesítheti a közhasznúsági időszakára az adómentességet;
• az adóév egészére különadót kell fizetnie, bár a közhasznú társaság nem volt a különadó alanya;
• a helyi adóban a közhasznú társaságot megillető mentesség az éves elszámolású adónál nem érvényesíthető, azaz az adót az adóév egészére meg kell fizetni;
• az adóév egészére fizet innovációs járulékot, bár nem volt a közhasznú társaság a járulék alanya.

Az átmeneti rendelkezés szerint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit kft.-vé átalakuló közhasznú társaság a Tao. tv. előírásai alapján az adóév egészére megállapított társasági adót csökkentheti, választása szerint:

• a 2009. adóévben a közhasznú társaságként történő működése alatt a Tao. tv. 6. számú mellékletének 2009. június 30-án hatályos C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységének az adóévi összes bevételhez viszonyított arányos részével, a bevételi arányt két tizedes jegyre számítva, vagy
• a közhasznú társasági formában történő működés utolsó napjára készített közbenső mérleg alapján a 2009. június 30-án hatályos Tao. tv. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján számított adómentességnek megfelelő adót levonva állapítja meg;

a Htv. alapján a helyi iparűzési adó alapját, a különadó törvény szerinti különadó-alapot, továbbá az innovációs járulékalapot (együtt: adóalap), választása szerint

• az adóév egészére megállapított adóalapnak a nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vétel napjától az adóév utolsó napjáig eltelt működés naptári napjai arányában, két tizedes jegyre számítva, vagy
• az adóév egészére megállapított adóalapból a közhasznú társasági formában történő működés utolsó napjára készített közbenső mérleg alapján számított adóalapot levonva állapítja meg.

A második lehetőség választása esetén a közhasznú társasági formában történő működés utolsó napjára - az Szt. szerinti - közbenső mérleget kell készíteni, amelyet könyvvizsgálóval nem kell auditáltatni, de amelyet az adókötelezettség megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni.
Növelni kell az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 2009. június 30-án hatályos 13. §-ának (2) bekezdése szerint nyilvántartott adómentes saját tőke összegével annak a közhasznú társaságnak, amelyik 2009-ben ilyen tevékenységet folytatott, de az adóév végén olyan nonprofit kft., amely nem rendelkezik közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással, továbbá ha olyan gazdasági társasággá alakult át, amely nem rendelkezik közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással.
Hatálybalépés: 2009. január 1-jén, rendelkezéseit a 2008. adóévi adókötelezettségre is lehet alkalmazni.
Módosítások
A Tao tv. 5. számú mellékletének 4. és 5. pontjában az
„illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság" szövegrész helyébe az
„illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társság" szövegrész lép.
A módosítás a tartalékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságokat kiveszi a társasági adóalanyok közül.

44. Társaságok apportja

44/1. Van-e lehetőség a cégbírósághoz bejelentett apportlistában szereplő eszközök kicserélésére?

A tőkeemelés apport-szolgáltatás révén az eszközök átadásával, és a cégnyilvántartás módosításával hajtható végre. Az apportot a társasági szerződésben foglaltak szerint kell a társaság rendelkezésére bocsátani, és az alaptőke emelést bejegyeztetni. A Cégbíróság felé megküldött apportlistától utólag eltérni nem lehet.
Az apportként kapott eszközök „cseréje" a szokásos üzletmenet keretében történhet, értékesítési-, csere-szerződés alapján, az általános szabályok szerint, azzal, hogy az apportot szolgáltató az eszközök értékéért 5 évig felelősséggel tartozik.

44/3. Ki írhatja alá a megszűnt társaság beszámolóját?

Beolvadás esetén a beolvadó társaság - az átalakulás cégbírósági bejegyzésének napjával - megszűnik, jogutódlással. Jogutódja az átvevő társaság.
A beolvadás folytán megszűnő társaság az átalakulás cégbírósági bejegyzésének napjára készíti záró beszámolóját, amelyet kötelező könyvvizsgálat esetén könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 20. § (5) bekezdése alapján a beszámolót a vállalkozás képviseletére jogosult vezetője köteles aláírni. Erre az jogosult, akit a vállalkozás alapító okiratában felruháztak, aláírását az aláírási címpéldányban megjelölt módon kell gyakorolnia
A megszűnő társaság beszámolóját csak az előbbiekben leírt képviselő írhatja alá, erre vonatkozó kötelezettségének még a törlést követően is eleget kell tennie.
A könyvvizsgálói feladatokat a megszűnő beszámolóval kapcsolatosan is csak a társaság választott könyvvizsgálója láthatja el, akinek megbízása a záró beszámoló elfogadásáig szól. Mind a tisztségviselők, mind a könyvvizsgáló megbízása csak ezt követően szűnik meg.
Abban az esetben, ha beolvadás napját követően a beolvadó társaság tisztségviselői - nem tudván a bejegyzés tényéről - jognyilatkozatot tesznek, jóhiszeműen járnak el, mivel az átalakulás bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést még nem kapták meg.
Az átalakulásról hozott végső döntést (második döntést) követően a vállalkozás nevében tett jognyilatkozat, szerződés, számla, stb. dokumentumaiban minden esetben hivatkozni kell az átalakulásra, vagyis a cégnév mellett fel kell tüntetni az „átalakulás alatt" megjelölést. Ebből a külső felek tudomást szereznek az átalakulásról (a cégközlönyben való közzététel mellett).
Az átalakulást követő második döntés alkalmával az egyesülő felek megállapodhatnak a megszűnő társaságnak a beolvadás időpontjáig tartó időszakra vonatkozó jognyilatkozataira, azok korlátaira is. A megszűnő társaság tisztségviselői által tett jognyilatkozatok azonban a jogutódra kötelezettséget jelentenek.

45. Társaságok tőkerendezése

45/1. Az Rt. tulajdonosai végleges pénzbefizetéssel növelhetik-e a társaság tőketartalékát?

1998. évtől, ha az Rt tulajdonosok nem a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolva teljesítenek végleges pénzbefizetést, akkor azt az Szvt. előírásai szerint támogatásként kell elszámolni (költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatást egyéb bevételként, fejlesztésre kapott támogatást rendkívüli bevételként) az átvevőnél.
A társaság tőketartalékát a tulajdonosok csak az Szvt. 36. § (1) bekezdésének megfelelően a tőkeemeléssel egyidejűleg növelhetik, ami a tulajdonosoknál befektetési bekerülési értékként könyvelendő.
Egyéb módon tőketartalékba történő átadás nem végezhető.
Ettől eltérő a pótbefizetés elszámolása, mivel a kapott pótbefizetés összegét lekötött tartalékba kell helyezni, az átadónál pedig az eredménytartalék terhére kell elszámolni, a pénzmozgással egyidejűleg.
45/2. Kft saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének összhangját milyen módon kell biztosítani, és ezzel kapcsolatban mi a könyvvizsgáló feladata?
A Gt. 143. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a társaság, működőképességének helyreállítása történhet pótbefizetéssel, a jegyzett tőke leszállításával, más társasági formába való átalakulással.
A könyvvizsgálónak a tervezett intézkedéseket véleményeznie kell. Ha a társaság a beszámolóját követő második évben a beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodik, a gazdasági társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását.
Amennyiben a társaság tőkehiányos működésének megszüntetésére a Kft nem intézkedik, a könyvvizsgáló köteles észrevételt tenni a cégbíróságnál.

5. Számviteli törvénnyel kapcsolatos kérdések

51/1. Aktiválandó-e a bérbe adott ingatlanon a felújítás költsége?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 26 § (2) bekezdése rögzíti az ingatlan fogalmát, valamint előírja, hogy az egységes épületet egy egységként kell aktiválni.
Az épület egészére vagy egyes részeire vonatkozó felújítási költséget aktiválni kell. Az értékcsökkenési leírás alapja a felújítási költség aktivált összegével növelt bekerülési érték.

51/2. Hogyan lehet állományba venni a lakásszövetkezet tulajdonában álló tárgyi eszközöket?

A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a lakásszövetkezet tulajdonában álló, a lakásszövetkezet gazdasági tevékenységét szolgáló ingatlanokat (telkek és épületek) a tárgyi eszközök között a jegyzett tőkével szemben állományba lehet venni. A rendelet nem foglal állást az értékeléssel kapcsolatban, tehát az állományba vétel lehet könyvszerinti-, vagy piaci értéken.
Az állományba-vételt követően a könyvszerinti érték helyesbítését piaci értékre csak az értékelési tartalékkal szemben lehet elszámolni.

51/3. Hogyan kell könyvelni a szoftver vásárlásával és bevezetésével kapcsolatos költségeket?

A szoftverek ellenértékét-amelyek nem saját tulajdonúak, nem kapcsolódnak ingatlanhoz- 2005.01.01-től az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kell kimutatni.
A bevezetéssel kapcsolatban felmerülő (oktatás, bevezetés, stb.) költségek esetében az alábbiak figyelembevételével kell eljárni:
A törvény az eszközök beszerzési és előállítási költségei helyett bevezette az eszközök bekerülési értékének fogalmát. A törvény meghatározása szerint minden, az eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembe helyezéséhez felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható beszerzési, előállítási költség a bekerülési érték részét képezi. Nagyon fontos jellemzője a bekerülési értéknek az, hogy azokat a felmerült tételeket kell a bekerülési érték meghatározása során figyelembe venni, amelyek az eszközhöz közvetlenül kapcsolódnak, továbbá amelyeknek az eszközhöz való kapcsolódása megfelelő mutatók, jellemzők segítségével biztosított.
A bekerülési érték szabályozásával a törvény az összemérés számviteli alapelv követelményének teljesülését segíti elő. A cél az, hogy a beszerzéshez kapcsolódó költségek abban az időszakban csökkentsék az eredményt, amikor azok fedezete - az adott eszköz használata során - az (ár)bevételben megjelenik.
A rendszerkövetési díj, folyó évi költségként, szükség szerint átmenő passzívaként könyvelendő.
A Szvt. 25. § (6) bekezdése szerint 2005.01.01-től a korábbi években szellemi termékként elszámolt szoftverekre vonatkozóan átrendezésre nincs lehetőség.

51/4. Kisajátítás esetén a kártalanítás mikor számolható el?

Az 2007.évi CXXIII tvr. 8. § (1) bekezdése szerint kisajátítás esetén kártalanításra van lehetőség.
8. § (1) A kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ingatlan tulajdonjogának tehermentes megszerzésére kerül sor
A kártalanításért kapott pénzösszeget, vagy a csereingatlant csak a határozat jogerőre emelkedése után lehet a könyvekben a megfelelő számlákon könyvelni. Ameddig a határozat nem jogerős, addig előlegnek tekintendő a kártalanításként kapott juttatás.

51/5. Az ELÁBÉ fogalmába tartoznak-e az étel, ital előállításhoz felhasznált nyersanyagok?

Az étel, ital előállításához felhasznált nyersanyagok a vendéglátás alapanyagköltségeként számolandók el és nem tartoznak az ELÁBÉ fogalmába.

51/6. Hogyan kell elszámolni a használt cikk kereskedelemben az áruk állagjavító munkáit?

Használt termékek beszerzésével és továbbértékesítésével kapcsolatosan gyakran felmerülhet a javítás, reparálás, adjusztálás szükségessége, hogy ezáltal a termék kedvezőbb, jobb megjelenésű, eladhatóbb legyen.
Az elszámolás módját az határozza meg, hogy az áruval kapcsolatos tevékenység milyen módon változtatja meg az áru eredeti használhatóságát. Ha a termék eredeti beszerzési formájábanhasználhatatlan volt,akkor az eladásra késztermék saját tevékenység eredményeképpen jön létre. Ebben az esetben az import beszerzés anyagköltségként számolandó el, és a többi - a forgalomba hozhatóság érdekében felmerült - költséggel együtta saját termelésű készlet önköltségében jelenik meg
Amennyiben a megvásárolt termék eladható lenne vásárolt állapotában is, az elvégzett munkák a termék megjelenését teszik szebbé, eladhatóbbá, a terméket a végzett munkák ellenére is árunak kell tekinteni, és így minősíteni. A beszerzést ebben az esetben árubeszerzésként kell könyvelni, míg a felmerülő egyéb költséget saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell könyvelni.
Az eladott áruk beszerzési értékeként az általában változatlan formában értékesített vásárolt anyagok, áruk (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt) bekerülési értékét kell számításba venni. Az általában változatlan forma arra utal, hogy az adott vállalkozónál azon értéknövelő tevékenységet, műveleteket közvetlenül nem végeznek, de nem zárja ki azt, hogy azon mások - például bérmunkában - ne végezzenek értéknövelő munkákat, akár olyat is, amelynek eredményeként maguk az áru jellemzői is megváltoznak. A törvény szerint - az eddigiektől eltérően - nem szabad az eladott áruk beszerzési értékében kimutatni a saját kereskedelmi egységbe kiszállított saját termelésű készletek értékét, ugyanis az áruvá minősítés torzítja a megbízható és valós összképet (valójában kétszer kerül a költségek között elszámolásra). Az eladott áruk beszerzési értékét növeli az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke, de csökkenti a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke. Nem része az eladott áruk beszerzési értékének az áruk leltározási hiányainak, többleteinek beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítmények, a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értéke, továbbá az áruk, az alvállalkozói teljesítmények értékvesztésének összege.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény (2006.01.01-től) bevezette a hulladékkereskedelemben a fordított adózást. Ennek az a lényege, hogy a hulladék belföldi értékesítése után nem az eladónak, hanem a hulladékot saját nevében beszerzőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége. A vevő a fizetendő adót önadózás keretében vallja be. Amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, a levonási jog ugyanabban a bevallásban gyakorolható. A hulladékot adóalanyként értékesítő az általa kibocsátott számlában ÁFA-t nem tüntethet fel. Azonban a számlában szövegesen utalnia kell arra, hogy az adó fizetésére a vevő kötelezett. A hulladékot beszerző visszatérítésnél a megfizetettség szabály a nettó érték megfizetésére vonatkozik.
Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezték azokat a rendelkezéseket, amelyek a hulladékkereskedelem különbözeti adózására vonatkozik. A különbözeti adózás fejezetében lévő termékforgalomból kikerült a jogszabály vagy hatóság által minősített hulladékra való utalás, valamint a kifejezetten hulladék továbbértékesítésére vonatkozó szabályok is kikerültek a törvényből

51/7. Fejlesztési tartalékképzés miatt lehet-e negatív az eredménytartalék?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény előírásai szerint az adózó azon adóév adóalapjának megállapításánál, amelynek első napja 2002-ben volt, az adózás előtti eredményt csökkentheti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegével. Az adóalap csökkentési lehetőség legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 20 százaléka 2003-tól 25 %-a , 2008-tól 50%-a és legfeljebb 500 millió forint lehet. (E rendelkezést az adózó utolsó adóévében és a végelszámolás időszaka alatt nem alkalmazhatja.)
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 38. § (3) bekezdés g) pontja alapján az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni - többek között - a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló - tartalékot.
E paragrafus (5) bekezdése szerint a (3) bekezdés szerinti lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő.
A saját elhatározáson alapuló lekötött tartalék-képzésre - tiltó rendelkezés hiányában - az általános előírások vonatkoznak, amely nem tiltja, hogy az eredménytartalék emiatt negatív összegűvé váljon.
A törvények további feltételt nem szabnak, így a fenti feltételek fennállása esetén a társasági adóalap csökkenthető. Ugyanakkor ez az értelmezés összhangban áll azzal a jogalkalmazói szándékkal, mely azt kívánja kikényszeríteni, hogy a beruházásra elkülönülő forrás ne válhasson osztalék-kifizetéssel tulajdonosi jövedelemmé. A vonatkozó előírás szerint így akkor jár az adókedvezmény, ha a felhasznált eredmény is a társaságban marad.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ez az adóalap kedvezmény a későbbi adóalap csökkenés előrehozását jelenti, hiszen ezen beruházási tartalékból megvalósított tárgyi eszközöknél a társasági adóalap csökkentéseként érvényesíthető értékcsökkenés elszámoltnak tekintendő.

51/8. Dönthet-e a könyvvizsgáló az értékhelyesbítés választásáról?

Nem a könyvvizsgáló, hanem a cég joga és kötelessége dönteni az értékhelyesbítés választásáról. Az értékhelyesbítés módját, kötbér, stb. a számviteli politikában rögzíteni szükséges.

51/9. Hogyan kell meghatározni a szokásos piaci árat?

Az adóalap módosítására vonatkozó szabályok

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó rendelkezéseket az adózónak akkor kell figyelembe vennie, ha a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében a szokásos piaci árnál magasabb, vagy alacsonyabb (általános forgalmi adó nélkül számított) ellenértéket alkalmaz. E rendelkezés alkalmazására bármilyen szerződés esetében sor kerülhet, azaz a módosítási kötelezettség nem függ attól, hogy az adott szerződésnek mi volt a tárgya (például termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás). A törvény külön nevesíti, hogy a következő esetben is alkalmazni kell a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására irányadó rendelkezéseket
a) jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő felemelése esetén mind a tőkét befogadó adózónak (a jegyzett tőkéjét emelő jogi személynek, egyéb szervezetnek), mind többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tagjának, részvényesének
b) a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása esetén mind a vagyont kiadó adózónak (a jegyzett tőkéjét leszállító jogi személynek, egyéb szervezetnek), mind többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tagjának, részvényesének
c) a jogutód nélküli megszűnés esetén mind a megszűnő adózónak, mind többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tagjának, részvényesének.

A szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között alkalmaznak, vagy alkalmaznának . Az adóalap-módosítás mindig a kapcsolt vállalkozások között ténylegesen alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbözetére vonatkozik. A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó rendelkezéseket minden más adóalap-korrekciótól függetlenül alkalmazni kell, azaz a törvény kimondja, hogy - az azonos ténybeli alapon történő többszöri szabályozásra vonatkozó alapelv ellenére - ezt az adóalap-módosító jogcímet akkor is alkalmazni kell, ha az adóalapra ugyanolyan módon hat, mint a törvényben foglalt más (általános vagy különös) adóalap-módosító jogcím.

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. E rendelkezés alapján az adóalap-korrekciót (akár adóalap-növelési, akár adóalap-csökkentési kötelezettséget eredményez a szokásos piaci ártól eltérő ellenérték alkalmazása) olyan módon kell alkalmazni, hogy az adóalap ne térjen el attól az adóalaptól, amely a szokásos piaci ár alkalmazása mellett kialakult volna (ez például tárgyi eszköznek a szokásos piaci árnál magasabb, vagy alacsonyabb ellenérték fejében történő beszerzése esetén bírhat jelentőséggel, mivel az adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenési leírást mindig a szokásos piaci árnak megfelelő bekerülési értéket feltételezve kell kiszámítani).

Nem lehet alkalmazni a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására irányuló rendelkezéseket, ha az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással kötnek tartós szerződést, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot, és e kapcsolt vállalkozások közötti tartós szerződések révén a versenyhátrány megszüntetését kívánják elérni. Ilyen esetben ugyanis az ügyletkötés és a teljesítés körülményei a rendes piaci körülményekkel nem hasonlíthatók össze.

Nem kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó rendelkezéseket a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és a belföldi illetőségű adózó más kapcsolt vállalkozása közötti jogügylet esetében, feltéve, hogy a külföldi telephely tevékenységének betudható nyereség nemzetközi szerződés rendelkezése alapján Magyarországon mentesül a társasági adó alól.
[Tao. 18. § (1), (3), (6) és (8) bek.; 2003. évi XCII. tv. 1. § (8) bek.]

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó rendelkezés csak meghatározott feltételek mellett eredményezheti az adózás előtti eredmény csökkentését. E feltételek a következők:
a) Az adózó adóévi adózás előtti eredménye a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésben alkalmazott (a szokásos piaci ártól eltérő) ellenérték következtében nagyobb, mint a szokásos piaci áron történő ügyletkötés mellett lenne. Ez azt jelenti, hogy az adózó az általa teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás keretében magasabb ellenértéket számított fel, mint a szokásos piaci ár (vagyis az adózó „drágán adott el”), vagy kapcsolt vállalkozása az adózó részére teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során alacsonyabb ellenértéket számított fel, mint a szokásos piaci ár (vagyis az adózó „olcsón vásárolt”). Ha az adózó olyan eszközt szerzett be a szokásos piaci árnál alacsonyabb ellenérték mellett, amely vállalkozási tevékenységét egy adóévnél hosszabb ideig szolgálja (például tárgyi eszköz), akkor adózás előtti eredményét - az adózás rendjéről szóló törvény már idézett rendelkezése alapján - mindig csak a szokásos piaci ár és a tényleges ellenérték különbözetének arányos részével (például az elszámolt értékcsökkenéssel arányos részével) csökkentheti.
b) Az adózó kapcsolt vállalkozása belföldi illetőségű adózó (vagyis más, belföldi illetőségű társaságiadó-alany), vagy olyan külföldi személy, amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint a társasági adónak megfelelő adó alanya. Az adózó azonban nem csökkentheti az adózó adózás előtti eredményét a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével, ha a vele szerződő kapcsolt vállalkozás ellenőrzött külföldi társaságnak minősül. Ellenőrzött külföldi társaságnak minősül az a személy, vagy annak más államban lévő telephelye, amelyben akár az adózó, akár az adózó kapcsolt vállalkozása részesedéssel rendelkezik, ha az adójogi illetősége, vagy a székhelye, illetve a telephelye szerinti államban jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az adóévre fizetendő, a társasági adónak megfelelő adó és az adózás előtti eredmény százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a társasági adó kulcsának kétharmadát (2008-ban a 10,67 százalékot). Nem kell azonban alkalmazni ezt a rendelkezést, ha az illetőség szerinti állam, vagy a székhely, illetve a telephely fekvése szerinti állam az Európai Unió tagállama, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállama, vagy olyan állam, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. (Azoknak az államoknak a felsorolását, amelyben jellemzően ellenőrzött külföldi társaság székhellyel rendelkezhet, a 4. számú melléklet tartalmazza.)
c) Az adózó rendelkezik a kapcsolt vállalkozása által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a szokásos piaci ár és az ellenérték különbözetének megfelelő összeget.
[Tao. 18. § (1) bek. a) pont] A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására irányuló rendelkezések akkor eredményezik az adózás előtti eredmény növelését, ha az adózó adóévi adózás előtti eredménye a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésben alkalmazott (a szokásos piaci ártól eltérő) ellenérték következtében kisebb, mint a szokásos piaci áron történő ügyletkötés mellett lenne. Ez azt jelenti, hogy az adózó az általa teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás keretében alacsonyabb ellenértéket számított fel, mint a szokásos piaci ár (vagyis az adózó „olcsón adott el”), vagy kapcsolt vállalkozása az adózó részére teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során magasabb ellenértéket számított fel, mint a szokásos piaci ár (vagyis az adózó „drágán vásárolt”). Az adóalap-növelési kötelezettség az adózót minden további feltétel nélkül terheli, vagyis például magánszeméllyel vagy ellenőrzött külföldi társasággal kötött szerződés esetén is alkalmaznia kell a korrekciót, ha adózás előtti eredménye a szokásos piaci ártól eltérő ellenérték következtében alacsonyabb a szokásos piaci körülmények között kialakuló adózás előtti eredménynél. Szintén nem feltétele az adózás előtti eredmény növelésének, hogy az adózó rendelkezzen a vele szerződő másik fél által aláírt olyan okirattal, amely tartalmazza a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetét. [Tao. 18. § (1) bek. b) pont]

A szokásos piaci ár meghatározása

A törvény meghatározása szerint a szokásos piaci ár az olyan (általános forgalmi adó nélkül számított) ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének . A meghatározás első eleme („független felek”) nem igényel különösebb magyarázatot, hiszen azok a felek tekinthetők függetlennek, amelyek nem állnak egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban. A második elem („összehasonlítható körülmények”) viszont már bővebb magyarázatot igényel. E magyarázatnál - figyelembe véve, hogy a társaságiadó-törvény erre vonatkozóan kifejezett utalást tartalmaz - az OECD által kidolgozott iránymutatást indokolt követni.
Az iránymutatás szerint az összehasonlíthatóság azt jelenti, hogy az összehasonlított helyzetek között
a) nincs eltérés, vagy
b) nincs olyan eltérés, amely lényeges befolyást gyakorolna a szokásos piaci ár meghatározása során alkalmazott feltételekre (például az árra, vagy a határhaszonra), illetve
c) kidolgozhatók olyan módszerek, amelyekkel a szokásos piaci ár meghatározása során alkalmazott feltételekre befolyást gyakorló eltérések hatását ki tudják küszöbölni.
[Tao. 18. § (1) bek., 31. § (2) bek. b) pont]

A körülmények összehasonlíthatósága

Az összehasonlításnak ki kell terjednie mind a jogügylet, mind a felek (a szerződéses kapcsolatban álló személyek) mindazon jellemzőire, amelyek a szokásos piaci feltételek mellett kötött ügyletek feltételeit is befolyásolhatják. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni, hogy a független felek között létrejött jogügylet összehasonlítható-e a kapcsolt vállalkozások közötti szerződéssel, össze kell vetni az egyes ügyletek alapján értékesített termék, a nyújtott szolgáltatás jellemzőit, a feleknek a szerződésben játszott szerepét, valamint a szerződési feltételeket, a gazdasági körülményeket és a felek által követett üzleti stratégiát.
a) Az értékesített termék, a nyújtott szolgáltatás jellemzőinek vizsgálata során termék értékesítése esetén a termék fizikai jellemzőit, minőségét, megbízhatóságát és rendelkezésre álló mennyiségét (kínálatát) kell figyelembe venni. Szolgáltatásnyújtás esetében a szolgáltatás jellege, összetettsége a meghatározó. Immateriális javak tárgyában kötött jogügylet esetében a jogügylet típusát (például csak jog használatának engedélyezéséről, vagy végleges átengedéséről van szó), az adott immateriális jószág típusát (például védjegy, gyártási eljárás) és a jogvédelem időtartamát és fokát, valamint az adott eszköz használatából származó várható előnyöket kell megvizsgálni. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet kifejezetten kimondja, hogy a szokásos piaci ár meghatározása érdekében meg kell vizsgálni (és be kell mutatni) a jogügylet tárgyát képező eszköz vagy szolgáltatás jellemzőit (például az eszköz fizikai jellemzőit, minőségét, mennyiségét, illetve a szolgáltatás jellegét, terjedelmét), valamint a teljesítés módját és feltételét.
b) A felek szerződésben játszott szerepének vizsgálata az úgynevezett funkcionális analízisen alapul, amely a gazdaságilag jelentős, a felek által végzett tevékenységek, illetve a felek által viselt felelősség meghatározását, és ennek alapján a független felek között létrejött jogügylet és a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés összehasonlítását jelenti. A felek által végzett, illetve elvégzendő, gazdaságilag jelentős tevékenységnek minősül például a tervezés, az előállítás, az összeszerelés, a kutatás és fejlesztés, a kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, az értékesítés, a marketing és reklámtevékenység, a szállítás, a finanszírozás és a szervezés. A független felek közötti szerződés, illetve a kapcsolt vállalkozások között létrejött jogügylet összehasonlításához mindenképpen meg kell határozni, hogy milyen alapvető tevékenységeket végeznek az egyes felek, és ennek alapján - ha a független felek közötti szerződés és a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés között lényeges eltérés áll fenn - megfelelő kiigazításokat is lehet tenni az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében. Az összehasonlíthatóság megállapításánál szintén alapvető fontosságú lehet az egyes felek által vállalt, illetve viselt kockázatok összevetése, hiszen szokásos piaci körülmények mellett a várhatóan magasabb kockázatot jellemzően a várható jövedelem emelkedése ellentételezi. A kockázatok közül elsősorban a piaci kockázatok és a pénzügyi kockázatok bírnak jelentőséggel, ennek megfelelően figyelembe kell venni - többek között - az alapanyagárak, illetve a végtermék (a nyújtott szolgáltatás) árának gyakori változásával kapcsolatos kockázatokat, valamint az árfolyamváltozásokkal és a kamatláb-változással kapcsolatos kockázatokat. Az összehasonlíthatóság vizsgálatakor szintén lehetősége lehet annak, hogy a szokásos piaci feltételek mellett kötött jogügyleteknél a felek jellemzően azokat a kockázatokat viselik, amelyekre befolyást tudnak gyakorolni, illetve amelyet megfelelő (például határidős) ügyletekkel minimalizálni tudnak. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet külön rendelkezik arról, hogy a szokásos piaci ár meghatározása érdekében be kell mutatni a felek vagy az egyik fél által végzett tevékenység elemeit, jellemzőit (például kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing, fuvarozás), valamint a felhasznált erőforrásokat (például költségek, ráfordítások, beruházások) és a vállalt üzleti kockázatot (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat).
c) A szerződési feltételek vizsgálata során tekintettel kell lenni arra, hogy független felek közötti jogügylet esetében e feltételek (akár nyíltan, akár burkoltan) általában meghatározzák, hogyan osztják meg a felek egymás között a felelősséget, a kockázatokat és a hasznot. A feltételek meghatározásánál nem csupán a tényleges, írásbeli szerződést lehet figyelembe venni, hanem például a szerződés előkészítésével kapcsolatos levelezést, tárgyalásokat, valamint a felek tényleges magatartását is. Szintén tekintettel kell lenni arra, hogy a független felek szerződéses kapcsolataiban (éppen saját érdekeik érvényesítése érdekében) mindig arra törekszenek, hogy a másik fél pontosan teljesítse vállalt kötelezettségeit, és csak akkor egyeznek bele valamely szerződési feltétel figyelmen kívül hagyásába, módosításába, ha ez a saját érdekeiket is szolgálja. Ennek megfelelően abban az esetben, ha a felek nem ilyen módon járnak el valamilyen feltétellel kapcsolatban, akkor azt nem lehet valódi szerződéses feltételnek tekinteni, azaz a szerződés tényleges feltételeinek meghatározásához további vizsgálatra van szükség. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet a szerződési feltételek közül a vizsgálat szempontjából - a már említett feltételeken túlmenően - külön kiemeli a szerződés tárgyát (tárgyait), a szerződés megkötésének és módosításának időpontját, valamint a szerződés időbeli hatályát.
d) A gazdasági körülmények vizsgálata elsősorban a piac összehasonlíthatóságának megállapításánál bír jelentőséggel, amelyre azért van szükség, mert különböző piacok esetében még az azonos termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos jogügyletek is eltérő feltételeket tartalmazhatnak szokásos piaci körülmények esetén is. Különböző piacok összehasonlíthatóságának vizsgálatakor, a földrajzi fekvés mellett, figyelembe kell venni például a piac méretét, a piacon fennálló versenyhelyzetet, valamint az eladó, illetve a vevő relatív versenyhelyzetét az adott piacon, a szállítási költségeket, továbbá a piacra vonatkozó szabályozást, a kormányzati beavatkozás hatásait. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet szerint nem vehető figyelembe összehasonlítható piacként az a földrajzi terület, ahol az eszközt, a szolgáltatást nem, vagy csak jelentősen kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet beszerezni (igénybe venni), illetve értékesíteni.
e) A felek által követett üzleti stratégia összevetésekor például az adott vállalat termékfejlesztési politikáját, kockázatvállalási hajlandóságát, valamint piacra jutási stratégiáját kell figyelembe venni.
[18/2003. (VII. 16.) PM rendelet 4. § (2) bek.]

A szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek

A törvény a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozóan öt módszert nevesít:
a) Az összehasonlító árak módszerének alkalmazása során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon. A módszert elsősorban akkor lehet alkalmazni, ha található olyan vállalkozás, amely ugyanazt (vagy lényegileg ugyanazt) a terméket értékesíti, szolgáltatást nyújtja független felek részére, mint amely termék, szolgáltatás a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés tárgyát képezi. Természetesen a körülmények csak akkor összehasonlíthatók, ha független felek és a kapcsolt vállalkozásnak minősülő felek közötti ügyletkötésre nagyjából ugyanazon időben, a termelési, értékesítési láncban ugyanazon a fokozaton, hasonló körülmények között került sor. Különösen alkalmas lehet ez a módszer a tőzsdén forgalmazott árukkal, értékpapírokkal kapcsolatos ügyletek esetében a szokásos piaci ár meghatározására, de a szerződéskötés sajátos körülményei nem biztos, hogy minden esetben lehetővé teszik annak egyértelmű megállapítását, hogy az adott időszakban érvényesülő tőzsdei ár a szokásos piaci ár. [Tao. 18. § (2) bek. a) pont]
b) A viszonteladási árak módszerének alkalmazása során a szokásos piaci ár a terméknek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. A módszer alkalmazása akkor indokolt, ha a kapcsolt vállalkozástól megvásárolt terméket, szolgáltatást a vevő, a szolgáltatás igénybe vevője továbbértékesíti egy független vállalkozás részére. Ilyenkor a termék, a szolgáltatás megszerzésekor alkalmazott árat a viszonteladási ár viszonteladási költségekkel és szokásos haszonnal csökkentett összegével kell összevetni. Szokásos haszonnak az a haszon minősül, amelyet az összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek. Ily módon szokásos haszon például ugyanannak a viszonteladónak a nem kapcsolt vállalkozástól vett és eladott termékből, szolgáltatásból származó haszna, vagy egy független vállalkozás összehasonlítható ügyletéből származó haszna. [Tao. 18. § (2) bek. b) pont, 18. § (4) bek.]
c) A költség és jövedelem módszer alkalmazásában a szokásos piaci ár az önköltség szokásos haszonnal növelt értéke. Ez a módszer elsősorban saját előállítású készletek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazható. Szokásos haszon e módszer alkalmazása során is az a haszon, amelyet az összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek. [Tao. 18. § (2) bek. c) pont, 18. § (4) bek.]
d) Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer esetében az adózó által a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyleten elért nettó nyereséget kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy az megfelel-e a független felek által összehasonlítható körülmények között elért ügyleti nettó nyereségnek. Az ügyleti nettó nyereséget egy megfelelő alapra vetítve kell megállapítani, amelyek lehetnek például az ügylethez kapcsolódó költségek, vagy az ügylettel elért árbevétel. [Tao. 18. § (2) bek. d) pont]
e) A nyereség-megosztásos módszer alkalmazása esetében a legalább kettő kapcsolt vállalkozás által az egymás közötti jogügyletükön-együttesen elért nyereséget olyan arányban kell felosztani az ügyletben résztvevő felek között, ahogyan ezen a nyereségen független felek összehasonlítható körülmények között osztoznának. A nyereségnek a kapcsolt vállalkozások közötti felosztásához, ebből következően, szükség van annak meghatározására, hogy a felek a jogügyletben milyen gazdasági funkciókat töltenek be (így például milyen kockázatokat viselnek). [Tao. 18. § (2) bek. e) pont]

A törvény ugyanakkor lehetővé teszi, hogy - akár az adózó, akár az adóhatóság - egyéb módszert alakítson ki a szokásos piaci ár meghatározására. Ennek azonban az a feltétele, hogy bizonyítsa, hogy a szokásos piaci ár a törvény által nevesített három módszer alapján nem határozható meg, továbbá, hogy az általa alkalmazott módszer alapján ténylegesen meghatározható a szokásos piaci ár. [Tao. 18. § (2) bek. f) pont]

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő külön nyilvántartási kötelezettség

Annak érdekében, hogy az adózók széles köre alkalmazza kellőképpen részletesen az előbbiekben ismertetett ár-meghatározási módszereket, a társaságiadó-törvény előírja, hogy a szokásos piaci árra, a szokásos piaci ár meghatározásánál alkalmazott módszerre és a szokásos piaci ár kialakítása során figyelembe vett tényekre és körülményekre vonatkozóan a törvény felhatalmazása alapján kiadott, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet szerinti nyilvántartást kell vezetni. A miniszteri rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség azonban csak a gazdasági társaságokra, egyesülésekre, európai részvénytársaságokra, európai szövetkezetekre, szövetkezetekre és külföldi vállalkozókra vonatkozik, de közülük sem terjed ki az adóév utolsó napján mikro- és kisvállalkozásnak minősülő adózókra (a mikrovállalkozás meghatározását a 13. számú melléklet 3. pontja, a kisvállalkozás meghatározását a 13. számú melléklet 2. pontja mutatja be), valamint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező non-profit gazdasági társaságokra. Szintén nem terjed ki a külön nyilvántartási kötelezettség arra az adózóra, amelyben az állam rendelkezik, közvetlenül vagy közvetve, többségi befolyással. Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint, ha az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás vezetését elmulasztja, a nyilvántartást hiányosan vagy a miniszteri rendeletben foglalt előírásoktól eltérően vezeti, vagy e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségét megsérti, akkor 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő adózóknak sem kell nyilvántartást készíteniük abban az esetben, ha a szerződés, a jogügylet
a) az adózó és nem egyéni vállalkozókénti magánszemély között jött létre
b) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó és olyan kapcsolt vállalkozása között jött létre, amelyet kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók a közös beszerzés és értékesítés érdekében hoztak létre, és amelyben a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot
c) a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött tőzsdei ügylet
d) meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazását jelenti
e) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és a belföldi illetőségű adózó más kapcsolt vállalkozása között jött létre, feltéve, hogy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a külföldi telephely tevékenységének betudható nyereség Magyarországon mentes a társasági adó alól
f) esetében a szokásos piaci árat az állami adóhatóság határozatával előzetesen megállapította
g) tárgya az adózóval kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló vállalkozástól megvásárolt terméknek, igénybe vett szolgáltatásnak továbbértékesítése, de nem az adózó főtevékenysége keretében, az adózó kapcsolt vállalkozása részére, feltéve, hogy az adózót a beszerzés, illetőleg a szolgáltatás igénybevétele miatt terhelő ellenérték és az adózót kapcsolt vállalkozásával szemben a továbbértékesítés miatt terhelő ellenérték összege megegyezik
h) tárgya ingyenes pénzeszköz-átadás
i) alapján történő teljesítések értéke (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban (az értékhatár megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - a pénzügyminiszteri rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni).
A bennfentes kereskedelem vagy tisztességtelen árfolyam-befolyás esetében az adózó tőzsdei ügylet esetében sem mentesül nyilvántartási kötelezettsége alól, továbbá a jogszabály megsértésével alkalmazott ár esetében a nyilvántartást hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetén is el kell készíteni a nyilvántartást.
A miniszteri rendelet kimondja, hogy adózó a nyilvántartás elkészítése, módosítása során köteles figyelembe venni minden olyan tényt és körülményt, amely
- az ellenőrzött ügylet (vagyis a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződése, más jogügylete, például a kapcsolt vállalkozás alapítása, jegyzett tőkéjének leszállítása) megkötése, a szerződés módosítása, illetve legkésőbb a teljesítés időpontjában rendelkezésére álló és a tőle elvárható gondosság mellett megismerhető,
- a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős.
Ugyanakkor a rendelet arról is rendelkezik, hogy az adózótól nem várható el, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás elkészítésére, de ez nem mentesíti az adózót a rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség teljesítése alól.
[Tao. 18. § (5) bek., 30. § (8) bek.; 2003. évi XCII. tv. 172. § (1) bek. f) pont, 172. § (16) bek.; 22/2009. (X. 16.) PM rendelet 1. § (5) bek., 2. §, 8. § a) pont]
A nyilvántartást az adózónak ellenőrzött ügyletenként (vagyis az adózó és kapcsolt vállalkozása között létrejött jogügyletenként) kell elkészítenie. Ugyanakkor a miniszteri rendelet megengedi azt is, hogy meghatározott esetekben az adózó saját döntése alapján két, vagy több szerződésről készítsen egy nyilvántartást. Erre az adózónak akkor van lehetősége, ha
a) az összevonandó szerződések tárgya azonos és a szerződések teljesítésének minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos (vagy ha eltérés van, akkor az eltérés nem jelentős) és az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, vagy
b) az összevonandó szerződések egymással szorosan összefüggnek és az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, valamint
c) a nyilvántartás tartalmazza az összevonás indokait.
[22/2009. (X. 16.) PM rendelet 3. § (1)-(3) bek., 8. § a) pont]

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) a kapcsolt vállalkozás neve (elnevezése) és székhelye, továbbá adószáma, adószám hiányában cégjegyzékszáma (nyilvántartási száma) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezése és székhelye
b) a szerződés tartalma, és azzal összefüggésben, a szokásos piaci ár megállapítása érdekében
- a szerződés tárgya (tárgyai), a szerződés megkötésének és módosításának időpontja és időbeli hatálya, továbbá az eszköz, a szolgáltatás jellemzői (például az eszköz fizikai jellemzői, minősége, mennyisége, illetve a szolgáltatás jellege, terjedelme), a teljesítés módja, feltétele
- a funkcionális elemzést, vagyis a kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során végzett tevékenységek (például kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing, fuvarozás), a felhasznált erőforrások (például költségek, ráfordítások, beruházások) és a vállalt üzleti kockázatok (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat) elemzését
- a lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározása és jellemzői (például piacnagyság, a piac liberalizáltsága, az eladók viszonylagos versenyhelyzete, helyettesítő áruk, szolgáltatások elérhetősége)
c) a szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszer megnevezése (egyéb módszer alkalmazása esetén annak jellemzőit), továbbá a módszer kiválasztásának indokai, valamint az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározása, forrása és a felhasznált adatok kiválasztásának menete, ezek indoka, továbbá az összehasonlítható eszköz(ök)re, szolgáltatás(ok)ra vonatkozó tények, körülmények
d) az összehasonlított ügyletek és az ellenőrzött ügylet közötti eltérések és az emiatt szükséges kiigazítás, ha az összehasonlíthatóságot meghatározó tényezők tekintetében az árat befolyásoló eltérések vannak, és az eltérések a választott módszer keretei között megbízható módon számszerűsíthetők
e) az összehasonlítható eszköz(ök), szolgáltatás(ok) alapján - a választott módszertől függően - számított ár, árrés, haszon, egyéb érték vagy azok tartománya
f) a szerződés tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban a bíróság, a hatóság megnevezése, székhelye (külföldi állam esetén annak megnevezését is) és az ügy száma, továbbá az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontja, valamint a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci ár (ár).
g) a nyilvántartás elkészítésének és a módosításának időpontja.
[22/2009. (X. 16.) PM rendelet 4. §]
A miniszteri rendelet olyan vállalatcsoport esetében, amelynek tagjai az Európai Unió valamely tagállamában rendelkeznek illetőséggel lehetővé teszi közös nyilvántartás elkészítését is. A jogszabály alkalmazásában vállalatcsoportnak minősül a kapcsolt vállalkozások (ideértve a telephelyeket is) csoportja. A közös nyilvántartás két fő részből áll:
- a fődokumentumból, amely a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező tagjára vonatkozó közös, szabványosított információkat tartalmazza;
- az egy vagy több specifikus nyilvántartásból, amely minden olyan szerződés bemutat, amely az adózó és kapcsolt vállalkozása között áll fenn.
A fődokumentum, amelyet az Európai Unió érintett tagállamaira vonatkozóan kell elkészíteni (ideértve a harmadik országban illetőséggel rendelkező vállalkozások és az Európai Unión belül illetőséggel bíró csoporttagok közötti ellenőrzött ügyleteket is), legalább a következő elemeket tartalmazza:
a) az üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia általános leírása (így különösen az üzleti stratégiában az előző adóévhez képest bekövetkező változásokat);
b) a vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános leírása (így különösen a szervezeti ábrát, a csoporttagok felsorolását és az anyavállalat leányvállalatok működésében való részvételének leírását);
c) az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel bíró csoporttagokkal ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások megnevezése;
d) az ellenőrzött ügyletek általános bemutatása (így elsősorban a jelentősebb ellenőrzött ügyletek felsorolását, azok értékének megjelölését);
e) az elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok általános leírása, valamint a feladatokban és a kockázatokban az előző adóévhez képest bekövetkezett változások;
f) az immateriális javak tulajdonosának megnevezése, valamint a fizetett és kapott jogdíjak ismertetése;
g) a vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politika vagy a transzferár-képzési rendszer leírása;
h) a költség-hozzájárulási megállapodások;
i) a szokásos piaci árat megállapító határozatok (az eljáró hatóság megnevezése, székhelye - külföldi állam esetén az állam megnevezése - és az ügy száma, valamint az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontja, továbbá a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci ár);
j) a szokásos piaci árra vonatkozó bírósági döntések (az eljáró bíróság megnevezése, székhelye - külföldi állam esetén az állam megnevezése - és az ügy száma, valamint az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontja, továbbá a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci ár);
k) az elkészítés és a módosítás időpontját.
A specifikus nyilvántartás legalább a következő elemeket tartalmazza:
a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás neve (elnevezése) és székhelye, valamint adószáma vagy annak megfelelő azonosítója, ezek hiányában cégjegyzékszáma (nyilvántartási száma) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezése és székhelye;
b) az adózó üzleti vállalkozásának és üzleti stratégiájának általános leírása (így különösen az üzleti stratégiában az előző adóévhez képest bekövetkező változások bemutatása);
c) a szerződés tárgya, az ügylet bemutatása és értékének feltüntetése, valamint az ügylet megkötésének és módosításának időpontja és időbeli hatálya;
d) az összehasonlító elemzés (a termék, vagy a szolgáltatás jellemzőinek, a szerződéses feltételeknek, a gazdasági körülményeknek és egyedi üzleti stratégiáknak a bemutatása), ideértve a kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során végzett tevékenységek (például kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing, fuvarozás), a felhasznált erőforrások (például költségek, ráfordítások, beruházások) és a vállalt üzleti kockázatok (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat) elemzését is;
e) az összehasonlítható adatok bemutatása;
f) a vállalatcsoport transzferár-képzési politikája (rendszere) átvételének és alkalmazásának - különösen a szokásos piaci ár meghatározásához alkalmazott módszernek - a bemutatása;
g) az elkészítés és a módosítás időpontja.
A vállalatcsoport - választása szerint - a specifikus nyilvántartásban kötelezően szerepeltetendő bármely adatot jogosult a fődokumentumban is szerepeltetni, de csak ezt ugyanolyan részletességgel teszi, mint amilyen részletességgel azt a specifikus nyilvántartásnak kellene tartalmaznia.
[22/2009. (X. 16.) PM rendelet 5. §, 8. § c) pont]
A miniszteri rendelet lehetővé teszi, hogy az adózó a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő külön nyilvántartási kötelezettségét az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások tekintetében szűkített tartalmú nyilvántartás elkészítésével teljesítse, ha az adóévben
- a szerződés alapján történő teljesítések értéke (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron a 150 millió forintot nem haladja meg,
- a szerződés alapján a nyilvántartást készítő adózó által nyújtott szolgáltatások teljesítésének értéke (általános forgalmi adó nélkül számítva) nem haladja meg nettó árbevételének 5 százalékát, vagy az általa a szerződés alapján igénybe vett szolgáltatások teljesítésének értéke (szintén az általános forgalmi adó nélkül számításba véve) nem haladja meg üzemi költségeinek 10 százalékát.
Az említett értékhatárok megállapításánál - az összevonás tényétől függetlenül - a miniszteri rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni, de a különböző jellegű, alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások nem tekintendők összevonhatónak.

Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak minősülnek a kapcsolt vállalkozások közötti alacsony kockázattal járó, rutinjellegű olyan szolgáltatások, amelyeket a vállalatcsoport egyik tagja a vállalatcsoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja, vagy az igénybevevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik, feltéve, hogy értéke az említett értékhatárt nem haladja meg, de az igénybevevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír. A miniszteri rendelet példálózó jelleggel (nem teljes körűen) meg is határozza, hogy mely szolgáltatások tartoznak az említett körbe:

a) Információs-technológiai szolgáltatások:

-IT-alkalmazás tervezés, fejlesztés (TESZOR 62.01.11)
-IT-hálózatrendszer tervezése, fejlesztése (TESZOR 62.01.12)
-Hardver-szaktanácsadás (TESZOR 62.02.10)
-Rendszer-, szoftver-szaktanácsadás (TESZOR 62.02.20)
-IT műszaki támogatás (TESZOR 62.02.30)
-Számítógép üzemeltetés (TESZOR 62.03.1)
-Hálózatüzemeltetés (TESZOR 62.03.11)
-Egyéb információ-technológiai szolgáltatás (TESZOR 62.09)
-Adatfeldolgozás, hosztingfelhasználási és egyéb IT-infrastrukturális szolgáltatás (TESZOR 63.11.1)

b) Ingatlanügyletek

-Ingatlankezelés (TESZOR 68.32)

c) Szakmai, tudományos, kutatási, műszaki tevékenység

-Jogi tevékenység (TESZOR 69.10.1)
-Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység (TESZOR 69.2)
-Fordítás, tolmácsolás (TESZOR 74.3)
-Piackutatás: mennyiségi felmérés (TESZOR 73.20.12)
-Piackutatás: minőségi felmérés (TESZOR 73.20.11)

d) Oktatási tevékenység

-Nyelvoktatás (TESZOR 85.59.11)
-Informatikai oktatás (TESZOR 85.59.12)
-Egyéb szakmai oktatás (TESZOR 85.59.13)
-Oktatást kiegészítő tevékenység (TESZOR 85.6)

e) Adminisztratív szolgáltatások

-Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás (TESZOR 82.1)
-Egyéb postai, futárpostai tevékenység (TESZOR 53.20.1)

f) Szállítás, szállítmányozás, rakományozás, raktározás, tárolás

-Raktározás, tárolás (TESZOR 52.1)
-Rakománykezelés (TESZOR 52.24)
-Közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1)
-Egyéb közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.19)
-Szállítmányozás (TESZOR 52.29.1)
-Szállítást kiegészítő tevékenység (TESZOR 52.2)
-Egyéb szállítmányozás (TESZOR 52.29.1)
-Egyéb rakománykezelés (TESZOR 52.24.19)

g) Egyéb

-Egyéb szálláshely-szolgáltatás (TESZOR 55.9)
-Üzemi étkeztetés (TESZOR 56.29.2)
-Őrző-védő szolgáltatás (TESZOR 80.10.12)

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
-az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét;
-a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát;
-a szokásos piaci árat (összehasonlító elemzés nélkül rendelkezésre álló információk alapján), amelyet az adózó köteles a költség és jövedelem alkalmazásával meghatározni (feltéve, hogy az alkalmas a szokásos piaci ár meghatározására), mégpedig olyan módon, hogy a módszer során a szokásos piaci haszon mértéke 3-7 százalék, vagy ha ennél alacsonyabb, illetőleg magasabb, akkor az adózó összehasonlító adatokkal alátámasztja az alkalmazott mértéket;
-az elkészítés és a módosítás időpontját.
Ha az adózó az adóévben, vagy az adóévet megelőző két adóévben alacsony hozzáadott értékű szolgáltatást összehasonlítható körülmények között nem kapcsolt vállalkozása részére nyújtott vagy nem kapcsolt vállalkozásától vett igénybe, és a szolgáltatás ellenértéke alapján megállapítható, hogy a miniszteri rendeletben meghatározott szokásos piaci haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne, az adózónak nincs lehetősége az egyszerűsített adattartalmú nyilvántartást elkészíteni.
[22/2009. (X. 16.) PM rendelet 6. §]

Tájékoztatás: Állásfoglalásaink nem tekinthetők a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben szabályozott jogi iránymutatásnak. Az állásfoglalások szakmai véleménynek minősülnek, kötelező erővel nem bírnak, azokra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet
2011-01-13.

( 1 ) A 220. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A21. bekezdése.

( 2 ) A 700. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 41. bekezdése. Egyes esetekben jogszabály vagy szabályozás is meghatározza a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos jelentéskészítési folyamatnak azt a pontját, amikor várhatóan befejeződik a könyvvizsgálat.

( 3 ) Az 500. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A5. bekezdése.

( 4 ) Az 500. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A31. bekezdése.

( 5 ) A 330. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 5–6. bekezdése.

( 6 ) A 330. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 18–19. bekezdése.

( 7 ) A 330. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 7. bekezdés (b) pontja.

( 8 ) A 330. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A53. bekezdése.

( 9 ) A 240. témaszámú, „A könyvvizsgáló csalással összefüggő felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál” című nemzetközi könyvvizsgálati standard A37. bekezdése.

( 10 ) Az 500. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A8–A9. bekezdése.