Értékhatár emelés kronológiája

Előzmények

• Az Európai Bizottság (EB) 2007 tavaszán határozott úgy, hogy gazdaságélénkítő és bürokráciacsökkentő programot indít, melynek keretében az unió működésének és a cégeket érintő szabályozásnak az átalakításával 2012-re 25 százalékkal csökkenti az üzleti szereplők közösségi jogból eredő, esetenként szükségtelen adminisztrációs ráfordítását.
  
  
• A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából egy nemzetközi tanácsadó cég által 2009 nyarán elkészült egy tanulmány, mely szerint az adminisztrációval kapcsolatos költségek Magyarországon az éves bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százalékára rúgnak. Az adminisztrációs teher 2800 milliárd forintot tesz ki, ez mintegy 152 általános feladatból és előírás teljesítéséből áll össze. (A tanulmány készítői kigyűjtötték a törvény által előírt kötelezettségeket, majd egy közvélemény-kutatás keretében megkérdezték a vállalkozókat, hogy melyik tényező mekkora terhet jelent. A kötelező könyvvizsgálat a 18. legnagyobb tétel lett, s első helyen a könyvvezetési tevékenység állt.) Ebből az összegből a felmérésben részt vevő 728 cégvezető megítélése szerint mintegy 800 milliárd forint a bürokratikus „túlműködésből” eredő, valóban pusztán adminisztrációs – tehát más célokat nem szolgáló – kötelezettség. A felmérés rámutat: a vállalkozásokat terhelő kötelezettségek egy jelentős hányada abból adódik, hogy komoly különbség van a vállalkozások által alkalmazott módszerek és az állam által támasztott követelmények között. E tanulmány a könyvvizsgálattal kapcsolatban nem tesz sem értékhatár emelő, sem egyszerűsítő javaslatot. A tanulmány 111. oldalán ez található : „A Számviteli törvény 2008. évi változásakor a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások száma jelentősen lecsökkent. Ezen kívül a könyvvizsgálati kötelezettségek nemzetközi sztenderdeken alapulnak. E két okból kifolyólag nincs egyszerűsítési javaslatunk.”
   
• Az NGM által 2010-ben végzett nem reprezentatív felmérés alapján a vállalatok érdekképviseleti szervezete által delegált szakértők véleménye a könyvvizsgálatról:
  A független szakértő ellenőrző és tanácsadó tevékenységének hozzáadott értéke a kkv-k esetében minimális, s ezért számukra ez fölösleges, semmiféle hasznos információt nem nyújtó, egyébként megtakarítható tevékenység és költség.
  Miért nem bízzák a tulajdonosra, hogy eldöntse, szüksége van-e a saját érdekében könyvvizsgáló alkalmazására, megéri-e számára vagy ugyanezt a funkciót más módon (például belső ellenőr alkalmazásával), esetleg hatékonyabban is el tudják látni?
  Az állami ellenőrzés kockázatai (esetleges szabálytalanságok feltárása, bírságok kiszabása), tehát az elkerülhető veszteségek mértéke alacsonyabb, mint a biztonságért a könyvvizsgálók alkalmazásával fizetendő költségek.

Az eddigi történések idősorrendben

1. 2010. november 28. A kamara elnöke bizalmas értesülést és betekintést kap arról, hogy elkészült a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy munkaanyag a könyvvizsgálat értékhatárának azonnali megemelésével kapcsolatosan, amelyben a javasolt árbevétel határ 8,8 millió Euró.
2. 2010. november 30. Sor került az Adminisztrációcsökkentő projekt első szakértői megbeszélésére az NGM-ben, melyre sem a kamara, sem a Számviteli főosztály nem kapott meghívást.
3. 2010. december 2-8. Egyeztető megbeszélésekre került sor a kamara elnöke részéről az NGM-mel (miniszteri, államtitkári, helyettes államtitkári és főosztályvezetői szinten), a Bankszövetséggel, az Iparkamarával, az APEH-hel, a KKB-val és a big four-ral az értékhatár emelésének megakadályozása érdekében.
4. 2010. december 8. A főtitkári hivatal brüsszeli kapcsolatain keresztül különböző statisztikai adatokat gyűjtött be az Unió országai vállalkozásainak számáról és a kötelező könyvvizsgálat értékhatárának mértékéről.
5. 2010. december 9. A kamara elnöke több órás parázs vitát folytat Dr. Csernenszky Lászlóval, az NGM Parlamenti és Gazdaságstratégiai Államtitkárság osztályvezetőjével, aki a kötelező könyvvizsgálat értékhatárának felemelése ügyében készíti az előterjesztést az államtitkár és a kormány számára. A megbeszélésen jelenlévő Pankucsi Zoltán véleménye szerint „az első csatát megnyertük”, de már ekkor is világos volt az előterjesztő megmásíthatatlan szándéka. Alkudni maximum a mértékről lehetett.
6. 2010. december 11. A kamara elnöksége a küldöttgyűlés előtti rendkívüli ülésén tárgyalja először a várható értékhatár emelés ügyét. Döntöttek abban, hogy egy héten belül össze kell állítani egy érvrendszert, amivel kivédhető vagy csökkenthető lenne az értékhatár felemelése.
7. 2010. december 13. Elkészült Csernenszky úr anyaga az értékhatár felemelésével kapcsolatosan, amely már rézben tartalmazza a kamara költségvetési bevételeke kiesését előrevetítő ellenvetéseit is. A tanulmány az értékhatár jövőbeni felemelését attól teszi függővé, hogy milyen a tapasztalati véleménye az adóhivatalnak a legutóbbi, 50-ről 100 millió forintra történő értékhatár emelés adókiesését illetően.
8. 2010. december 14. A kamara megküldte az NGM-nek a hivatalos véleményét Csernenszky úr összeállításával kapcsolatosan.
9. 2010. december 15-28. Az elnökségtől és a megyei szervezetektől érkező észrevételeket az értékhatár várható felemelésével kapcsolatosan a kamara folyamatosan továbbította az NGM Számviteli főosztályára.
10. 2010. december 28. Megszületett az NGM Számviteli főosztályának hivatalos álláspontja, mely szerint a főosztály a könyvvizsgálati értékhatár emelését nem támogatja.
11. 2011. január 27-én értesültünk az APEH a helyettes államtitkár úr (2010. december 11-i) megkeresésére adott (2010. december 17-i) válasza lényegéről:
    
    "Az ellenőrzési adatok szerint a könyvvizsgálati értékhatár emelést követő évekre (2008. és 2009.) az egy vizsgálatra eső adókülönbözet nagyságrendje az előző időszakhoz képest nem nőtt, inkább csökkent. "
12. 2011. január 28. Az elnökség megtárgyalta a kialakult 200, illetve 300 millió forintos értékhatár emelés tervezetével szembeni teendőket.
13. 2011. február 1. A kamara elnöke elküldte a miniszterelnöknek és a kormány többi tagjának a kötelező könyvvizsgálat értékhatárának megemelése ellen érvelő levelét.
14. 2011. március 11. Megérkezett a miniszterelnök úr válasza, mely szerint csak akkor lesz értékhatár emelés, ha annak kedvező hatásai meghaladják a kedvezőtlenét.
15. 2011. március 28. Több médiában is megjelent az OPTEN egyik tanulmánya arról, hogy a könyvvizsgálat értékhatárának felemelésével rosszul járhat az állam. A tanulmány összehasonlította a 80-100 M Ft közötti árbevételű nem könyvvizsgált cégeket és 100-120 M Ft közötti árbevételű könyvvizsgált cégekkel, és az alábbi megállapításokra jutott:
    -az alkalmazotti létszám +50%-kal magasabb a könyvvizsgált cégeknél,
    -az 1 főre jutó személyi jellegű ráfordítások 29%-kal magasabbak a könyvvizsgált cégeknél,
    -az átlagos adózott eredmény 3,5-szerese a könyvvizsgált cégeknél (Cserébe ők több adókedvezménnyel élnek),
    -a felszámolások száma fele annyi a könyvvizsgált cégeknél,
    -az EU pályázatot nyert cégek száma több, mint 1,5-szer annyi a könyvvizsgált cégeknél.
16. 2011. április 20. Kormányülés után Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette a kormány döntését a könyvvizsgálat értékhatárának megemeléséről.
17. 2011. április 22. A kamara elküldött egy megkeresést az NGM-be a konkrét lépések megtételét szorgalmazva a várhatóan kieső megbízások kompenzálására, a piacvesztés ellensúlyozására.
18. 2011. április 25. Megnyitottunk a kamara honlapján egy fórumot, ahol bárki elmondhatja véleményét az értékhatár tervezett felemelésével kapcsolatosan, és megteheti javaslatait.
19. 2011. május 4-én megérkezett az NGM válaszlevele, amely szerint megvizsgálják, hogy milyen területeken hasznosítható mindaz a szaktudás, ami az értékhatár-emelés miatt munka nélkül maradó könyvvizsgáló kollégáknál felhalmozódott, és – amennyire lehet – megpróbálják tompítani az emelés könyvvizsgálókat érintő hatásait.
20. 2011. május 5. Körlevelet küldtünk ki a kamara valamennyi tagjának a kompenzációs intézkedésekkel kapcsolatosan, amelyre eddig összesen 80 javaslat érkezett.
21. 2011. május 14-én a kamara Küldöttgyűlése az egyebek napirendi pontban két órán át tárgyalta az értékhatár-emelés ügyét, és határozatot hozott (20/2011.Kgy.számú határozat) arról, hogy a kamara elnöksége harminc napon belül készítsen intézkedési tervet és arról tájékoztassa a kamarai tagságot.
22. 2011. május 20. A kamara elnöke egyeztető tárgyalásokat folytatott Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár úrral és Szepesi Balázzsal, az adminisztrációcsökkentő projekt vezetőjével az értékhatár emelés kompenzációs lehetőségeiről.
23. 2011. június 1. A kamara és a Számviteli főosztály is meghívást kapott az Adminisztrációs Tehercsökkentő Munkacsoport újabb ülésére.
24. 2011. június 2. A Népszabadságban megjelenik egy interjú a kamara elnökével a könyvvizsgálat értékhatárának várható következményeiről.
25. 2011. június 7. Rendkívüli elnökségi ülésen a küldöttgyűlés határozatának megfelelően a kamara elnöksége megtárgyalta az értékhatár emelése körül kialakult helyzetet, és döntött az elkövetkező intézkedésekről: a kamara elnöke elkészíti és elküldi a megyei elnökök részére azt az útmutatót, amely alapján a Konzultációkon elvárja a hozzászólásokat; a kamara elnöke válaszcikket ír a Szakma június számában a minisztérium munkatársai által írt értékhatár-emelést indokoló cikkére; a kamara elnöke időrendben összefoglalja az elnökség eddigi intézkedéseit az értékhatár-emelés megakadályozása ügyében, a főtitkári hivatal kidolgozza azokat a kamara gazdálkodását érintő intézkedési elképzeléseket, amelyeket az értékhatár-emelés várható következményeinek ellensúlyozása érdekében meg kell hozni.
26. 2011. június 3-30. A területi szervezetek vezetői részt vettek és a kamarai tagok érdekében hozzászóltak a kormány által kezdeményezett Konzultációkon.
27. 2011. június 14. A kamara elnöke elküldte figyelemfelhívó levelét a FIDESZ frakcióvezetőjének és frakcióvezető helyetteseinek azt kérve, hogy a frakció ne támogassa a könyvvizsgálat értékhatárának felemeléséről szóló törvénymódosító javaslatot.
28. 2011. június 15. A Parlamentben megkezdődött a könyvvizsgálat értékhatárának megemeléséről szóló törvény vitája.
29. 2011.június 15-20. Több médiában is megjelenik a kamara EU27-es konferenciája, és a FEE elnökével készült riport, amelyben Philip Johnson hangsúlyozza, hogy nem ért egyet a kormány által tervezett értékhatár emeléssel.
30. 2011. június 20. A kamara fővárosi elnöke javasolja Rogán Antal frakcióvezető helyettesnek, hogy a Parlament most csak a 200 millió forintos értékhatár emeléséről döntsön és a 2014-es 300 milliósról ne.
     

 A kamarához beérkezett javaslatok letöltése

Kapcsolódó anyagok

• Értékhatár emelés – a Széll Kálmán terv bürokrácia-csökkentő programjából
• Könyvvizsgálat jövője – javaslat az érdekegyeztető tárgyalásokhoz
• Nagyot bukhat az állam a kötelező könyvvizsgálat határának emelésén