Figyelem! Archivált cikk. Lehet, hogy már nem aktuális.

Nagyot bukhat az állam a kötelező könyvvizsgálat határának emelésén

Milliárdokat bukna az állam a könyvvizsgálatra kötelezett cégek számának csökkentésén, a jelenleg 100 millió forintos értékhatár tervezett emelésén – derül ki az Opten Kft. elemzéséből. A 80 és 100 millió forint közötti cégek szignifikánsan kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak lényegesen kisebb bérért, és a nyereségük is sokkal alacsonyabb, mint a 100-120 millió közöttieké. A különbség nehezen magyarázható mással, mint a folyamatos ellenőrzéssel.
/forrás: mti/

A vállalkozások adminisztrációs terhe ugyan csökkenne, az állam azonban sokat bukna, ha a kormány valóban megemelné a kötelező könyvvizsgálat jelenleg 100 millió forintos értékhatárát – derül ki az Opten Kft. hatásvizsgálatából. „Elemzésünkben összehasonlítottuk egymással a közvetlenül 100 millió forint alatti, illetve fölötti árbevételű cégek foglalkoztatási és adófizetési adatait, és arra jutottunk, hogy a könyvvizsgálati kötelem erős fegyelmező erővel bír a tiszta foglalkoztatás, a nyereség kimutatás, és az adóbefizetés terén” – összegzi az elemzés tapasztalatait Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A nettó 80-100 millió forint közötti árbevételű vállalkozásoknál az átlagos alkalmazotti létszám 7 fő, míg a nettó 100-120 millió forint közötti cégek esetében ez több mint 50 százalékkal magasabb: 11 fő. „Az átlagos 20 százalékos árbevétel különbség, nem támasztja alá a több mint 50 százalékos alkalmazotti létszám különbséget, vagyis nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy éppen a kötelező könyvvizsgálat, a folyamatos kontroll az, ami miatt ezeknél a cégeknél több a bejelentett alkalmazott” – véli az Opten igazgatója. Éppen ezért félő, hogy az árbevételi küszöb megemelése a legális foglalkoztatás ellen hat, miközben a szürke és fekete munkavállalás visszaszorítása elismert nemzetgazdasági érdek.

A 100 millió forintos határ ugyancsak vízválasztónak bizonyult az egy főre jutó átlagos személyi jellegű ráfordítások terén. Míg a könyvvizsgálat nélkül működő cégek egy főre jutó éves átlagos személyi jellegű ráfordítása 2.445.000 forint, addig a könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társas vállalkozásoknál ez 3.148.000 forint. A majd 29 százalékos különbség a létszámadatokhoz hasonlóan nem magyarázható az árbevétel különbséggel, így feltehetően ebben is szerepet játszik az állandó ellenőrzés.

Még szembeötlőbb a különbség az átlagos nyereséget szemlélve. A könyvvizsgáló által nem felügyelt cégek esetében ez 5.622.000 forint, míg a könyvvizsgált társaságoknál 19.291.000 forint. A majdnem 3,5-szörös különbséget szintén nem indokolja a némileg magasabb árbevétel. „A különbség értelemszerűen abból adódik, hogy sok kisvállalkozó szürke számla-ügyletekkel csökkenti a nyereséget, míg erre a könyvvizsgált cégeknek kevesebb lehetősége van” – véli Csorbai Hajnalka. Amíg a kisebbek a nyereséget csökkentik, addig a nagyobb cégek a nyereség után fizetendő adót optimalizálják, részben feltehetőleg éppen a könyvvizsgálók által javasolt hathatós, de mindenképpen törvényes eszközökkel. Erre utal, hogy a könyvvizsgálatra kötelezettek nyereségükből átlagosan csak 6,6 százalék adót fizetnek, ugyanakkor a könyvvizsgálattal nem rendelkezők átlagosan 14 százalékot. „Ez a különbség szerintem részben abból származik, hogy a kisebb cégek a csökkentett nyereség után már nem mernek sok adókedvezményt igénybe venni, mert félnek az ellenőrzéstől” – véli az Opten igazgatója.

A kontrollcsoportokat vizsgálva kimutatható, hogy a nem könyvvizsgált cégek esetében a felszámolások mértéke éves szinten 1,91 százalék, vagyis majdnem kétszer annyi, mint a könyvvizsgálók által felügyelt társaságoknál, ahol ez az érték 0,98 százalék. A könyvvizsgálat eszerint jelentősen csökkentheti azon cégek számát is, amelyek megszűnés esetén adósságot hagynak maguk után a cégvilágban.

A könyvvizsgálói tevékenység következtében a cégeknél fennálló rendezettebb számviteli környezet, illetve a tájékozottság egyértelműen megmutatkozik az Európai Uniós források kiaknázásánál is. Míg a könyvvizsgáló segítsége nélkül működő vizsgált cégek 9,5 százaléka jutott Európai Uniós támogatáshoz, a könyvvizsgált cégek esetében ez az arány több mint 15 százalék. „Mindezt figyelembe véve nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az egész országot lefedő, kiépített, képzett könyvvizsgálói hálózat hozzájárul a bizalom megerősödéséhez, és a gazdasági kultúra jelentős fejlődéséhez, ezért kétszer is meggondolandó, hogy érdemes-e a csökkenteni a könyvvizsgálattal rendelkező cégek számát” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.
 

Betöltés...
X