Összefoglaló a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosításáról

A könyvvizsgáló szolgáltatókat és a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát (továbbiakban: kamarát) érintő módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze azzal, hogy az általános hatályba lépési időponttól (2020. január 10.) eltérő időpontban hatályba lépő rendelkezéseket külön jelezzük:

1. Értelmező rendelkezések

A Törvény számos helyen pontosította és kiegészítette a Pmt. Értelmező rendelkezéseit (amely a törvény alkalmazása szempontjából legfontosabb kategóriák, fogalmak magyarázatát tartalmazza), így többek között:

• a dinamikus, kockázati szintekhez igazodó ügyfél-átvilágítás végrehajtásának elősegítés érdekében a Pmt. kiegészült a kockázati szintre és a pénzeszközök forrásának igazolására irányuló magyarázattal (Pmt. 3. § 19a. és 28a. pont);
• a tényleges tulajdonos fogalmának pontosítása keretében
  • a Pmt. módosított 3. § 38. pontja egyértelműen kimondja, hogy alapítványok esetében csak a Pmt. 3. § 38. pont d) alpontban meghatározott természetes személyek hiányában minősül tényleges tulajdonosnak az alapítvány képviseletében eljáró személy;
  • a bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében egyértelműsíti a Pmt., hogy tényleges tulajdonos csak természetes személy lehet azzal, hogy adott esetben (ha ez külföldi vagyonkezelési konstrukció esetében releváns) a vagyonkezelést ellenőrző személy is tényleges tulajdonosnak minősül.
• az értelmező rendelkezések kiegészültek az ügyfél-átvilágításhoz kapcsolódó intézkedések konkrét meghatározásával (Pmt. 3. § 42. pont);
• a Pmt. 3. § 45. pont a) alpontja egyértelműsíti, hogy az összetett tevékenységű szolgáltatók vonatkozásában nem minden tevékenység tartozik a Pmt. hatálya alá, csak a szoros értelemben vett szakmai alaptevékenységek.

  

2. Kiemelt közszereplői fogalom

A Pmt. módosított 4. § (1) bekezdése szerint a törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el (a kockázatalapú megközelítésnek megfelelően a szolgáltató erre irányuló döntése alapján akár hosszabb ideig is kiemelt közszereplőnek minősül egy korábban fontos közfeladatot ellátó személy). Előzőek mellett a nemzetközi szervezet vezetőjén, vezető helyettesén, vezető testületének tagján kívül az ezekkel egyenértékű feladatot ellátó személy is fontos közfeladatot ellátó személynek minősül.

  

3.    Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség

A Pmt. újonnan beépített 6. § (1) bekezdés h) pontja egyértelműsíti, hogy az adatokban bekövetkezett változás is alapjául szolgálhat az ismételt ügyfélátvilágítási kötelezettség elvégzéséhez (a dinamikus ügyfélátvilágítás megvalósítása megköveteli, hogy a lényeges adatváltozások ismételt ügyfél-átvilágítási intézkedésekre kötelezzék a szolgáltatókat, a szolgáltató megítélése alapján).

A Pmt. szintén új 6/A. §-a az üzleti kapcsolat létesítésénél rögzíti az ügyfél kockázati besorolásának kötelezettségét. A szolgáltatóknak a dinamizmus megvalósításához szükséges egy olyan ügyfelekhez kapcsolt indikátor meghatározása (ügyfél kockázati szint), amely folyamatosan képes iránymutatást adni azzal kapcsolatban, hogy milyen ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtását kell elvégezni az egyes ügyfelek esetében (a magasabb kockázat mélyebb és összetettebb, az alacsonyabb jelentősen egyszerűbb ügyfél-átvilágítási intézkedéseket indukál).

  

4. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések

A Pmt. 7. § (1) bekezdése a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult és képviselő azonosítását és személyazonosságát igazoló ellenőrzését írja elő, egyértelművé téve, hogy a szolgáltató nem köteles valamennyi rendelkezésre jogosultat vagy képviselőt átvilágítani, kizárólag a szolgáltatónál eljáró (gyakorlatban egy-két) rendelkezésre jogosult vagy képviselő vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.

A Törvény pontosítja, hogy a Pmt. 7. § (2) bekezdés b) pont be) alpontjában foglalt kézbesítési megbízottnak mely adatait köteles rögzíteni a szolgáltató (családi és utónevét, valamint lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét).

A Pmt. 7. § (3) bekezdése a korábbi szabályozással lényegében azonos tartalommal felsorolja, hogy a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzés érdekében mely okiratok bemutatását köteles megkövetelni, vagy jogosult közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni azzal, hogy pontosításra került: lakcímet igazoló hatósági igazolványt magyar állampolgár abban az esetben köteles bemutatni, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található; külföldi állampolgár pedig abban az esetben köteles magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványt bemutatni, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található.

A Pmt. 7. §-ának újonnan beépített (3a) és (3b) pontja kimondja, hogy a születési név, az állampolgárság és az anyja születési neve adat ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza (esetenként külföldi hatóság által kiállított okiratok). A szolgáltató köteles azonban az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy ezen adatok rögzítésére az ellenőrzés mellőzésével került sor. Kiemelendő, hogy ezen rendelkezéssel a Pmt. kizárólag az ellenőrzésre vonatkozó kötelezettség elhagyását célozza és fenntartja a valamennyi adat rögzítésére vonatkozó kötelezettséget.

A Pmt. 7. § (5) bekezdésének pontosítása szerint az okirat érvényességének ellenőrzése keretében a szolgáltató az okirat hitelességéről is köteles meggyőződni.

A Pmt. 7. § módosított (7) bekezdése rögzíti, hogy a szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján nem csupán a (2)-(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően, hanem azok helyett is elvégezheti a személyazonosság igazoló ellenőrzését közhiteles adatbázisból is.

  

5. Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozattétel

A Pmt. 9. § újonnan beépítésre került (1a) bekezdése egyértelműsíti, hogy a jogi személy ügyfél képviselője a Pmt.-ben előírt nyilatkozatában köteles valamennyi, a 3. § 38. pontban foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.

Amennyiben kétség merült fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban a szolgáltatónak a korábbi szabályozással ellentétben – melynek értelmében az ügyfelet ismételt nyilatkozattételre kellett felszólítani – minden további, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést meg kell tennie mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is.{Pmt. 9. § (3) bekezdése}. Az indokolás szerint „E rendelkezések célja, hogy kizárja azt a rossz gyakorlatot, miszerint a szolgáltatók a nyilatkozatok mennyiségi beszerzésére törekedjenek és mellőzzék a tulajdonosi struktúra tényleges feltárását.”

A Pmt. 9. § Törvénnyel beépített (7)-(8) bekezdése egyértelműsíti, hogy a szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a Pmt. vonatkozó rendelkezései alapján megtett intézkedésekről. Ha a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa (a Pmt. Értelmező rendelkezései között meghatározott tényleges tulajdonos fogalom alapján) a vezető tisztségviselő, a szolgáltató köteles a vezető tisztségviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, valamint köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.

  

6. tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásának módosított előírásai

(hatályos 2020. december 1-jétől)

A Pmt. 25. §-ának módosult, illetve újonnan beépült (1) és (1a) bekezdése értelmében

• a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél köteles a tényleges tulajdonosára vonatkozó, a 9. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat az adatok tárolása céljából létrehozott központi nyilvántartásnál bejelenteni legkésőbb tevékenységének megkezdését követő 5 munkanapon belül, ezt követően pedig a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változást követő 5 munkanapon belül;
• szolgáltató és a felügyeletet ellátó szerv köteles bejelentést tenni a központi nyilvántartást vezető hatóságnak, ha eltérést észlel a központi nyilvántartásban található és a rendelkezésére álló tényleges tulajdonosi információk között. A nyilvántartást vezető hatóság a bejelentés tartalmának mérlegelését követően a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül a központi nyilvántartásban szereplő adatot javítja, vagy helyben hagyja
• a felügyeletet ellátó szerv a Pmt.-ben foglalt kötelezettségei ellátása érdekében korlátlan hozzáférési jogot kap a központi nyilvántartáshoz, míg a szolgáltató továbbra is a Pmt. 7-12. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása érdekében jogosult közvetlen hozzáféréssel adatot igényelni a központi nyilvántartásból.

Előzőekkel párhuzamosan a Pmt. 9. § (2a) bekezdése előírja, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél köteles a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatoknak a 25. § (1) bekezdés szerinti központi nyilvántartás számára történő továbbítását okirattal igazolni.

A nyilvántartások 2020. december 1-i létrehozása mellett a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok, valamint a bankszámla- és széfszolgáltatási adatok első feltöltésére 2021. március 1-i határidőt állapít meg a Pmt 80. § (5) bekezdése.
Frissítés 2021.02.24: A tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása felállításának határideje 2021. június 1-ére módosult. (Közlemény)
Frissítés 2021.05.27: Összefoglaló a Pmt. szerinti belső szabályzat módosulásáról (Közlemény)

  

7. Az üzleti kapcsolattal összefüggésben rögzítendő adatok (Pmt. 10. §)

Az üzleti kapcsolat létrejöttekor a szerződés típusa, tárgya és időtartama mellett szükséges az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt is rögzíteni, hogy az ügyfél (üzleti kapcsolat) kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony, valamint az üzleti kapcsolat céljára és tervezett jellegére vonatkozó információt.

Adatváltozás esetén – beleértve a kockázati szint besorolás módosítását is –  a szolgáltatónak csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfélátvilágítási intézkedést kell elvégeznie, amennyiben egyéb körülmény nem merül fel, amely a teljes ügyfél-átvilágítást indokolná.

  

8. Monitoring tevékenység (Pmt. 11. §)

A Pmt. 11. § (1) bekezdés (1) bekezdése kiegészítésre került, mivel az üzleti kapcsolatok folyamatos figyelemmel kísérésének nem csak a tárolt adatok naprakészségének biztosítása a célja, hanem az, hogy a kiszűrt szokatlan ügyletek a pénzügyi információs egység részére továbbításra kerüljenek.

Kiegészült/pontosításra került azon feltételek listája, amelyek fennállása esetén a szolgáltató köteles különös figyelmet fordítani az ügyletekre és pénzügyi műveletekre: összetett; szokatlan, így különösen szokatlanul nagy értékű, illetve szokatlan ügylettípusban végrehajtott; vagy gazdasági, vagy jogszerű cél nélküli ügyletek és pénzügyi műveletek.

A Pmt. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe (a szolgáltató az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését a belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre) 2020. október 1-jei hatállyal az az előírás lép, hogy a szolgáltató a folyamatos figyelemmel kísérés során ellenőrzi, hogy az ügyfél kockázati szintje a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően lett-e rögzítve. A szolgáltató a kockázati szint változásának megállapítása esetén haladéktalanul lefolytatja az ügyfél tényleges kockázati szintjének megfelelő még végrehajtásra nem került ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és a teljesített ügyletek elemzését a kockázati szinthez igazítja.

   

9. A naprakészség biztosítása (Pmt. 12. §)

A Pmt. konkrét esetköröket határoz meg, amely szerint a szolgáltató különösen a következő esetekben köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat:

• az adatok és okiratok megváltozásáról történő tudomásszerzés esetén;
• a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok jogszabály alapján történő ellenőrzése céljából;
• vagy az adózás területén történő együttműködés teljesítése érdekében.

A Pmt. külön előírja az ügyfél kockázati szintjének naprakészen tartását is (az adatokon, iratokon túlmenően) azzal, hogy a szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítése alapján magas kockázat esetén évente, alacsony kockázat esetén legalább ötévente a szolgáltató köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat.

Az ügyfél mellett a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő is köteles a szolgáltatót értesíteni öt napon belül az adatváltozásokról, tekintettel arra, hogy ők is az üzleti kapcsolat résztvevői.

  

10. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás (Pmt. 5. fejezet)

A szolgáltató a belső szabályzatában meghatározott, alacsony kockázatú esetekben a következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles – akár előzetesen auditált hírközlő eszköz útján, illetve postai úton megküldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján – elvégezni:

• a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatok rögzítése;
• a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok másolatának beszerzése a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében;
•  a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban meghatározott eljárások elvégzése;
• a monitoring kötelezettségek elvégzése.

A Pmt. egyértelműsíti, hogy magasabb kockázati faktor, illetve az ügyfél vonatkozásában eltérő kockázati szintre vonatkozó adat felmerülése esetén a további Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket is el kell végezni (dinamikus ügyfél-átvilágítási koncepció).

  

11. Fokozott ügyfél-átvilágítás (Pmt. 16. és 16/A. §)

A szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, ha az ügyfél magas kockázatú. Az ügyfelet magas kockázatúnak kell tekinteni az alábbi esetekben:

1. az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik;
2. a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített egyéb esetekben;
3. a 17. §-ban meghatározott távoli azonosítás esetén;
4. az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy, valamint
5. az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban meghatározott egyéb esetekben.

A szolgáltató a b)-e) pontjában meghatározott esetekben a 7-12. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően az alábbi ügyfél-átvilágítási intézkedéseket is köteles elvégezni (minimum intézkedések):

• az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerül sor,
• az üzleti kapcsolat 11. § (1) bekezdésében meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre.

Az előzőek mellett elvégezhető további ügyfél-átvilágítási intézkedések:

• az ügyfél vagyonának forrására vonatkozó információk beszerzése;
• a tényleges tulajdonos vonatkozásában személyesen vagy az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, továbbá a 17. § (2) bekezdésében meghatározott távoli azonosítás útján közjegyző, külképviselet, vagy okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatóságának közreműködésével a 7. § (3) bekezdésében és (8) bekezdésében meghatározott személyazonossági igazoló ellenőrzésre irányuló intézkedések elvégzése;
• a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése.

A Pmt. új 16/A.§-a kiegészíti a fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezéseket a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat érintő üzleti kapcsolatok vagy ügyletek vonatkozásában végrehajtandó konkrét ügyfél-átvilágítási intézkedések meghatározása érdekében.

Kötelező intézkedések:

• a belső szabályzatban meghatározott további információk rendelkezésre bocsátásának kérése  (az ügyfélre és a tényleges tulajdonosra; az üzleti kapcsolatra; az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és a vagyona forrására; a végrehajtandó vagy végrehajtott ügyletek indokaira vonatkozóan);
• az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítésének vezető jóváhagyásához kötése; valamint
• az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének megerősített eljárásban történő végrehajtása.

Alkalmazható intézkedése:

• a belső szabályzatában meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése;
• jelentéstételi kötelezettség bevezetése; vagy
• a belső szabályzatában meghatározott korlátozások alkalmazása.

  

12. A távoli azonosítás (Pmt. 17. §)

A szolgáltató az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében köteles megkövetelni a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát, ha az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.

A szabályozás egyértelművé tette, hogy előző előírás abban az esetben alkalmazandó, amennyiben az átvilágításra nem a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján került sor.

Megszűnt annak lehetősége, hogy az okirat hiteles másolata bekérését a szolgáltató mellőzze, és helyette az ügyfél-átvilágítás során a belső szabályzatában rögzített fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végezze el.

  

13. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések (Pmt. 22-24. §)

A Pmt. 22. §-a a kiegészült az (1a) bekezdéssel, amelynek célja annak egyértelművé tétele, hogy az ügyfél-átvilágítás eredménye elfogadásának nem jelenti akadályát, ha a vonatkozó okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal.

  

14. Speciális ügyfél-átvilágítási intézkedések (Pmt. 7/A. fejezete)

A Pmt. új 24/B. §-a előírja, hogy olyan összetett üzleti kapcsolatok létesítése során, ahol a szerződéses kapcsolatban egyszerre több, ügyfél-átvilágítással érintett ügyfél található, a szolgáltató ügyfelenként elvégzi az ügyfél-átvilágítást, valamint a kockázati besorolásuk tekintetében figyelemmel van a kapcsolat együttes kockázati jellegére.

  

15. Kockázatértékelés

A szolgáltató belső eljárásrend meghatározására vonatkozó – a kockázatok csökkentésére és kezelésére irányuló – kötelezettsége kiegészül egy külső ellenőrzési funkció működtetésére vonatkozó kötelezettséggel a belső eljárásrend megfelelőségének ellenőrzése céljából (ha mindezt a szolgáltató jellege és mérete indokolja).

  

16. Bejelentési kötelezettség (30-37. §)

A Pmt. pontosítja, hogy a bejelentést írásban kell megtenni.

A Pmt. kiegészül annak rögzítésével, hogy jogellenes minden, a bejelentés következtében meghozott, a bejelentő – ideértve a szolgáltató alkalmazottait és képviselőit – számára hátrányos intézkedés, így különösen a munkavállaló szempontjából hátrányos vagy megkülönböztető munkáltatói intézkedés. A Pmt. előző intézkedésekkel szemben jogorvoslati lehetőséget biztosít az érintetteknek (panasz, illetve jogorvoslati kérelem).

  

17. Nyilvántartás

A Pmt. kiegészült az 59/A. §-sal, amely szerint a szolgáltató által alkalmazott eljárás, valamint az általa vezetett nyilvántartás biztosítja a Pmt-ben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt előírások teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.

  

18. Csoportszintű politikák és eljárások (Pmt. 15. fejezet)

A Pmt. 60. § (2) bekezdése akként módosult, hogy az adatvédelmi rendelkezéseken, valamint a bejelentési, felfüggesztési és adatszolgáltatási kötelezettség során rögzített személyes adatokon túlmenően a csoportszintű rendelkezéseknek ki kell terjedniük az ügyfél-átvilágítási intézkedések során rögzített személyes adatok csoporton belüli megosztására is. Ezen túlmenően a csoportszintű politikák és eljárások ki kell, hogy terjedjenek a Pmt.-ben meghatározott követelmények végrehajtását biztosító vezető kinevezésére, a képzésre, a külső ellenőrzési funkció meghatározására, továbbá a csoportszintű kockázatértékelés és a belső szabályzat elkészítésére.

  

19. Felügyeleti intézkedések (Pmt. 18. és 19. fejezet)

A kamara, mint felügyeleti hatóság által a vizsgálatot lezáró határozatban alkalmazható intézkedések köre kiegészült azzal, hogy határidő tűzésével kötelezheti a szolgáltatót az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére.

A Törvény hatályon kívül helyezte a Pmt. azon szigorú előírását és megkötését, amely szerint, amennyiben a Pmt. mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezések (Kit) megsértése is megállapítható,

• a pénzbírság összegére a pénzbírság középmértéke (a pénzbírság alsó és felső határa összegének fele) irányadó;
• a pénzbírság maximális mértéke a pénzbírság középmértékével emelkedik, de nem érheti el a Pmt. és a Kit. megsértése miatt kiszabott pénzbírság együttes összegét.

A Pmt. 76/A. § értelmében a kamarának a tárgyévet követő év június 30. napjáig, anonim módon éves jelentést kell közzétennie, amely információkat tartalmaz:

• a kamara, által felügyelt szolgáltatóknak a Pmt-ben foglalt rendelkezések súlyos, ismétlődő, rendszeres vagy e módokat ötvöző megsértéséért történő felelősségre vonásával összefüggésben hozott intézkedésekről;
• a Pmt-ben foglalt rendelkezések lehetséges vagy tényleges megsértéséről szóló értesítések számáról a Pmt. 72. § (1) bekezdése alapján;
  • a kamarához érkezett bejelentések számáról, valamint a pénzügyi információs egységnek továbbított bejelentések számáról;
  • azon intézkedések számáról és leírásáról, amelyeket - a 66-72. § értelmében - annak figyelemmel kísérése céljából hajtanak végre, hogy a kötelezett szolgáltatók megfelelnek-e a 6-24. §, a 30-37. §, az 56-59. §, valamint a 63-64. § szerint fennálló kötelezettségeiknek.

  

20. Belső szabályzat

A Pmt. 65. § (1) bekezdése alapján a szolgáltatók a törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére kötelesek belső szabályzatot készíteni.

A Kkt 4. § (8) bekezdése alapján a kamara felügyeletet ellátó szervként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző szolgáltatók (továbbiakban: szolgáltató) részére kötelező jellegű kamarai útmutatót (továbbiakban: útmutató) ad ki. Az előzőek szerinti útmutató 2. számú mellékletét képező egységes belső szabályzatot a szolgáltatók a Pmt. és Kit. szerinti belső szabályzatként fogadhatják el.

A Törvény hatálybalépésekor már működő szolgáltatók kötelesek a hatálybalépést követő 90 napon belül a belső szabályzatukat átdolgozni. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Törvény hatályon kívül helyezte a Pmt. által előírt azon kötelezettséget, amely szerint a szolgáltatók a belső szabályzataik átdolgozásának megtörténtéről kötelesek írásban tájékoztatni a felügyeletet ellátó szerveiket. Az átdolgozott szabályzat a kamara részéről jóváhagyást a korábbi szabályozással ellentétben nem igényel; a kamara a belső szabályzatot a Pmt. rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrzésére irányuló felügyeleti tevékenysége keretében ellenőrzi.

A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet a Törvény 2020. január 10-i hatálybalépése után kezdő – aktív tagsági jogállású – szolgáltatók a tevékenység megkezdését követő negyvenöt napon belül köteles belső szabályzatot készíteni és azt a kamara illetékes területi szervezete részére jóváhagyás céljából benyújtani.

A könyvvizsgáló szolgáltatók Pmt. szerinti belső szabályzattal kapcsolatos teendőit külön közleményben részletezzük.

  

Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Főtitkári Hivatala