Összefoglaló a Pmt. szerinti belső szabályzat módosulásáról

A 3/2021. (II.2.) PM rendelet 2021. március 19-ei hatállyal több ponton módosította a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt,), valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.) alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendeletet (továbbiakban: NGM rendelet).

Előzőeken túlmenően a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. számú törvény (a továbbiakban: Afad tv.) számos kérdésben pontosítja a tényleges tulajdonosi nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségeket.
A releváns módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze:

I.   A belső szabályzatot érintő módosulások

A szolgáltatók a Pmt. 65. § (1) bekezdése alapján a törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére kötelesek belső szabályzatot készíteni.

A kamara felügyeletet ellátó szervként - a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 4. § (8) bekezdése alapján - a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző szolgáltatók (szolgáltató) részére kötelező jellegű kamarai útmutatót (továbbiakban: útmutató) ad ki. Az útmutató 2. számú mellékletét képező egységes belső szabályzatot a Pmt. és a Kit. szerinti belső szabályzatként fogadhatják el.

A jelen közleményben bemutatott változásokat a kamara elnöksége 2021. június 18-i ülésén az útmutatóban és az egységes belső szabályzatban átvezeti, ezt követően az útmutató és az egységes belső szabályzat kiegészített szövegét a kamara honlapján közzétesszük.

Az útmutató és az egységes belső szabályzat kiegészül továbbá az Afad tv. szerinti belső szabályzat tartalmi elemeivel; e körben jelen közlemény III. pontja tartalmaz részletesebb tájékoztatást.

1. Az NGM rendelet 1. § b) pontja értelmében a belső szabályzatnak egy kialakított belső eljárásrendet kell tartalmazni arra vonatkozóan, hogy:

   • a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás keretében az üzleti kapcsolat létesítése esetén az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását elvégzi; továbbá
   • ezt a nyomon követési eljárás során ellenőrzi, szükség esetén a besorolást megváltoztatja és megteszi az ennek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
      

   A kamara által kiadott hatályos útmutató és egységes belső szabályzat az ügyfél-átvilágítási feladatoknál – így a kockázati besorolás és az alapján történő további teendőknél – jelenleg is tartalmaz belső eljárásrendet, melynek megfelelően e körben nem lesz szükség a belső szabályzat jelentős módosítására.

2. Az NGM rendelet 1. §-a két további elemmel bővíti a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit. Ennek értelmében, 2021. március 19-étől a belső szabályzatnak tartalmaznia kell:

   •  a speciális ügyfél-átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét; továbbá
   •  a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendjét.

     
   A speciális ügyfél-átvilágítás esetköreit a Pmt. tartalmazza. Ezek közül a könyvvizsgáló szolgáltatókat a Pmt. 24/B. § rendelkezései érinthetik, amely értelmében: „Olyan összetett üzleti kapcsolatok létesítése során, ahol a szerződéses kapcsolatban egyszerre több, ügyfél-átvilágítással érintett ügyfél található, a szolgáltató ügyfelenként elvégzi az ügyfél-átvilágítást, valamint a kockázati besorolásuk tekintetében figyelemmel van a kapcsolat együttes kockázati jellegére.” A módosuló belső szabályzat az ehhez kapcsolódó belső eljárásrendet részleteiben határozza majd meg.

   A pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendjét a módosításra kerülő egységes belső szabályzat részleteiben határozza majd meg; a kamara előzőek megtörténtéig jelen közlemény II. pontjában foglaltak szerint kíván segítséget nyújtani.

3. Az NGM rendelet 2020. március 19-én hatályba lépett rendelkezéseinek értelmében a felügyeleti ellenőrzés során a szolgáltatónak bizonyítania kell, hogy:

   • a belső szabályzatban foglalt intézkedések terjedelme, valamint
   • az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei, az alkalmazandó intézkedések köre és belső eljárási rendje meghatározott esetkörök a szolgáltató belső kockázatértékelése alapján kerültek meghatározásra.

  
II.    Pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzése és igazolása

A leginkább jelentősnek nevezhető, 2021. március 19-én hatályba lépett változás értelmében fokozott ügyfél-átvilágítás esetén, amennyiben a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzése és igazolása szükségességét állapítja meg a szolgáltató a belső szabályzatban foglalt esetkörökben, akkor:

•  vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat formájában kell ezen információkat rögzíteni,
• ezen nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit NGM 3. számú melléklete meghatározza.

Az egységes belső szabályzat módosításáig is szeretnénk a könyvvizsgáló szolgáltatók munkáját megfelelően segíteni, így az alábbi linken letölthető egy, az NGM rendelet szerinti kötelező tartalmi elemek szerint összeállított, vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat minta táblázat. Ezen táblázat a módosuló egységes belső szabályzat mellékletét fogja képezni.

Vagyonforrás Nyilatkozat Minta letöltése

III.    A tényleges tulajdonosi központi nyilvántartás működése

A)    A 2021. május 21-én kihirdetett Afad tv. meghatározza

• a kapcsolódó nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezett alanyi kört (akiket a törvény adatszolgáltatónak nevez);
• a nyilvántartás adatokkal történő feltöltésének és módosításának módját;
• a nyilvántartásban szereplő adatokat;
• az adatszolgáltatók kötelezettségeit;
• a nyilvántartáshoz való hozzáférés módját;
• az adatokban való eltérések jelzésének mikéntjét, és az eltérések alapján bekövetkező tényleges tulajdonosi adatok megbízhatósági indexe (ún. TT index) kialakulásának módját;
• a TT index változásának jogkövetkezményeit, a kapcsolódó teendőket; a jogorvoslat lehetőségeit.

Az Afad tv. két aspektusból vonatkozik a könyvvizsgáló szolgáltatókra:

• egyrészről, amennyiben a könyvvizsgáló szolgáltató Magyarország területén nyilvántartásba vett olyan szervezet, amelyet az Afad tv. 1. §-a felsorol, akkor adatszolgáltatóként;
• másrészről a könyvvizsgáló szolgálató pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása körében végzett szolgálatói kötelezettsége körében. A kamara Pmt. szerinti felügyeleti tevékenysége e körben valósul meg.

B)    Az Afad tv. hatálya az 1. § (3) bekezdés értelmében az alábbi rendelkezések körében terjed ki a könyvvizsgálókra, mint Pmt. szerinti szolgáltatókra

• Az Afad. tv-ben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amely a Pmt.-ben meghatározott belső szabályzatnak a részét képezheti. A belső szabályzatra a Pmt. szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ez a rendelkezés az Afad. tv. hatályba lépésétől, 2021. május 22-től alkalmazandó. Az Afad törvény 26. § (1) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésekor már működő szolgáltató belső szabályzatát a törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles kidolgozni. Az Afad törvény 26. § (1) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésekor már működő szolgáltató belső szabályzatát a törvény hatálybalépését – 2021. május 22-ét – követő kilencven napon belül köteles kidolgozni.
  
  A kamara elnöksége 2021. június 18-i ülésén az útmutatót és az egységes belső szabályzatot kiegészíti az Afad tv. szerinti belső szabályzat tartalmi elemeivel, melynek megtörténtét követően az útmutató és az egységes belső szabályzat kiegészített szövegét a kamara honlapján elérhetővé tesszük.
    
• A könyvvizsgáló szolgáltató a Pmt. 7-12.§ szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása céljából 2022. február 1-től közvetlen hozzáféréssel, ingyenesen adatot igényelhet a tényleges tulajdonosi központi nyilvántartásból. {Afad tv. 8. § (3) bekezdése}.
     
• A könyvvizsgáló szolgáltató 2022. február 1-től köteles bejelentést tenni a tényleges tulajdonosi központi nyilvántartást vezető hatóságnak, ha eltérést észlel a központi nyilvántartásban található és a rendelkezésére álló tényleges tulajdonosi információk között. (Afad tv. 11. §).
    
• Amennyiben a tényleges tulajdonosi nyilvántartást vezető szerv közzététele alapján az adott tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltató „megbízhatatlan” minősítésű, úgy a szolgáltató a Pmt. 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján magas kockázatúnak tekinti, és végrehajtja a Pmt. 16. §-a szerinti magas kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket 2022. július 1-től. {Afad tv. 13 § (1) bekezdése}.

C)    Az Afad. tv. rendelkezései a könyvvizsgáló szolgáltatókra, mint Afad. tv. szerinti adatszolgálatókra vonatkozóan (nem teljeskörűen, csak tájékoztató jelleggel)

• Amennyiben könyvvizsgáló szolgáltató Magyarországon bejegyzett Bt., Kft. vagy esetleg egyéb, az Afad. tv. 1. § (1) bekezdése szerinti szervezet, úgy nyilvántartja a tényleges tulajdonosaira vonatkozó Afad tv. 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatokat, gondoskodik az adatok naprakészen tartásáról és változása esetén tizenöt napon belül tájékoztatja az adatszolgáltatót a megváltozott adatokról. (Afad tv. 5. § és 6. §).
   
• 2021. szeptember 1-től az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos jogosult egyedi adatszolgáltatás keretében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt 4.  § (1) bekezdés szerinti saját tényleges tulajdonosi adatait, valamint a 10. § (2) bekezdés és 11. § (2) bekezdés szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját. (Afad tv. 8. § (4)).
     
• A nyilvántartásba az adatokat az adatszolgáltató által fizetési számla vezetéséhez kapcsolódóan Pmt. szerint teljesített adatszolgáltatást adatmegerősítést követően a számlavezető fogja megküldeni a nyilvántartó szervnek, aki az első adatfeltöltés alkalmával nemzeti nyilvántartási számot rendel az adatszolgáltatóhoz. Az első adatfeltöltés alkalmával, az adatszolgáltatók esetében, a következő pontban bemutatásra kerülő TT index értéke 10. Ezen rendelkezések 2021. október 1-jétől hatályosak. (Afad tv. 7. § (1)-(2), (4).
    
• A tényleges tulajdonosi központi nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1–10 közötti értékű mutatószám a TT index. Amennyiben a nyilvántartó szervhez bejelentés érkezik, hogy eltérés látható a nyilvántartásban szereplő és a valódi tényleges tulajdonos adatok között, úgy a bejelentő személyének típusától függően, 2, illetve 1 ponttal csökken a TT index.
     
  Ha 8 pont alá csökken a TT index, úgy az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai „bizonytalan” minősítést kapnak; míg, ha 6 pont alá csökken, úgy az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai – az adatszolgáltató részére megküldött tájékoztató adatszolgáltató általi átvételét követő 60 nap eredménytelen elteltét követően – „megbízhatatlan” minősítést kapnak.
     
  A nyilvántartó szerv tájékoztatójában az adatszolgáltatóval nem közli a jelzést küldő személyét.
    
  Ha az adatszolgáltató megerősíti vagy módosítja a tényleges tulajdonosi adatait, a nyilvántartást vezető szerv a TT index értékét 10 pontra módosítja (Afad tv. 12. §).
  Ezen rendelkezések 2022. február 1-től hatályosak.
   
• A TT index „bizonytalan” és „megbízhatatlan” minősítés szerinti jogkövetkezményeit és a lehetséges jogorvoslati lehetőségeit az Afad tv. 13. §-16. § szakaszai részletezik, amelyek 2022. július 1-től hatályosak.

Főtitkári Hivatal