Módosultak a kamara szabályzatai

Az elnökség és a küldöttgyűlés módosításokat fogadott el a Magyar Könyvvizsgálói Kamara alapszabályában, etikai és felvételi szabályzatában, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló könyvvizsgálói tevékenység, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásának kamarai ellenőrzéséről szóló szabályzatban (a továbbiakban pénzmosásos ellenőrzési szabályzat), továbbá a minőségellenőrzési bizottság szervezeti-és működési szabályzatában. A módosított kamarai szabályzatok a kamarai honlapon letölthetőek.

A szabályzat módosítások nagy része a megváltozott hatósági eljárásjogi és kapcsolattartási szabályozásra vezethető vissza. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Kkt.) 5. § -a értelmében a kamarai hatósági eljárásokban – a Kkt.-ban foglaltak figyelembevételével – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 2018. január 1-jével hatályba lépett rendelkezéseit kell alkalmazni.

A kamara az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) rendelkezései értelmében 2018. január 1-jétől kezdődően köteles elektronikus ügyintézési lehetőséget biztosítani. A Kkt. 7. § (2) bekezdése előzőekhez kapcsolódóan szintén 2018. január 1-jei hatállyal előírja, hogy a kamarai hatósági eljárás során a kapcsolattartás kizárólag az E-ügyintézési törvényben meghatározott elektronikus úton, űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás (ügyfélkapus azonosító) igénybevételével történhet.
A Kkt. 9/B. §-a 2018. január 1-jét követően biztosítja továbbá annak lehetőségét, hogy a kamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározza azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is a 7. § (2) bekezdésének alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek (pl. fegyelmi ügyek).

Az alapszabályt érintő további lényegi módosítások a következők:

  • A Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága iránti kérelmek elbírálási szempontrendszere akként változott, hogy a másodlagos – Kkt. 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti – munkaviszonyban álló kérelmezőknél a cégképviseleti jogosultságra vonatkozó megkötéstől, a másodlagos – Kkt. 11. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti –tagi/vezető tisztségviselői jogviszonyban álló kérelmezőknél az önálló aláírási (cégképviseleti) joggal kapcsolatos előírástól nem lehet eltekinteni. Új elemként jelenik meg, hogy a vonatkozó kérelemnek elbírálása során a körülmények vizsgálatakor a másodlagos jogviszonyban való munka és leterheltség mellett a könyvvizsgálati tevékenység időigényét is deklaráltan vizsgálni lehet.
  • A felvételi eljárásokkal összefüggésben egyértelműsíti a szabályozás, hogy a kizárólag könyvvizsgáló cég nevében tevékenykedni kívánó kérelmezők esetében a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a könyvvizsgáló cég által kötött felelősségbiztosítás rá is kiterjed.
  • A 2017. évben bevezetett késedelmi pótlék intézményével kapcsolatban a II. félévi kamarai díjfizetési határidő tárgyév szeptember 15-ére módosult, egyúttal rögzítésre került, hogy amennyiben a fizetési határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a fizetési határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A fizetési határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a kamarai tag/könyvvizsgáló cég igazolja, hogy az átutalást legkésőbb a fizetési határidő utolsó napján megindította.
  • A szenior könyvvizsgáló intézménye törvényi bevezetésének és a Kkt. megfelelő módosításának hatályba lépésével azonos hatállyal az alapszabály kiegészül „A szenior könyvvizsgáló” alcímmel. A szabályozás szerint a kamara szenior tagja olyan büntetlen előéletű természetes személy lehet, aki a 65. életévét betöltötte, korábban a kamara tagja volt és kamarai tagsága a kilépésével szűnt meg, vállalja a szenior könyvvizsgálókra vonatkozó kamarai szabályzatban rögzített követelmények teljesítését, és 15 ezer forint/év összegű szenior könyvvizsgálói kamarai díj megfizetését. A szenior könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatására nem jogosult, ugyanakkor tanácskozási joggal részt vehet a lakóhelye szerint illetékes területi szervezet és meghívás alapján a kamara egyéb szerveinek tevékenységében, valamint térítésmentesen részt vehet a kamara által a kamarai tagok részére szervezett szakmai továbbképzésen.

Az etikai szabályzatban a kamara a bevezetőben hivatkozott jogszabályi előírások alapján 2018. augusztus 1-jei hatállyal a fegyelmi eljárásokra is kiterjesztette a kötelező elektronikus kapcsolattartást. Pontosításra került továbbá a könyvvezetéssel/könyveléssel és a könyvvizsgálattal össze nem egyeztethető tevékenységekkel kapcsolatos szabályozás. E körben egyrészről az etikai szabályzat könyvvezetés/könyvelés fogalom meghatározása immáron a számviteli törvényre utal vissza, másrészről – IESBA Kódex szabályozáshoz igazodva és a függetlenséget veszélyeztető körülményekhez hasonlóan – az össze nem egyeztethető tevékenységeknél is lehetőség nyílik az etikai kódex szerinti intézkedések alkalmazására az objektivitást sértő veszélyek csökkentése, elhárítása érdekében. Amennyiben a veszélyek nem csökkenthetőek/háríthatóak el, a könyvvizsgálat nem vállalható, illetve végezhető el.

A felvételi szabályzat a bevezetőben részletezett eljárásjogi szabályozás lekövetése mellett akként módosult, hogy a hallgató a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékbe vételéhez nem kizárólag az oklevél csatolásával, hanem az OKKT vonatkozó igazolásával is alátámaszthatja a szakképesítés megszerzését..

A minőségellenőrzési módszertani kézikönyv, a minőségellenőrzési bizottság szervezeti-és működési szabályzata, valamint a pénzmosásos ellenőrzési szabályzat érdemi módosításai:

  • a bevezetőben részletezett eljárásjogi szabályozáshoz és a bruttó 60 napra módosult ügyintézési határidőhöz igazodó változtatások;
  • az online minőségellenőrzési rendszer bevezetése;
  • az eljárási értesítés kiküldési határideje a helyszíni vizsgálat napjához képest 10 napról 8 napra csökkent;
  • az ellenőrzött által biztosítandó technikai feltételek kiegészültek az internet csatlakozási lehetőséggel (a feltételek fennállásának hiányában a minőségellenőrzés helyszínének az illetékes kamarai szervezet helyisége is megjelölhető);
  • a minőségellenőr köteles szóbeli tájékoztatást adni az elért pontszámról, valamint kérésre – ha a technikai feltételek adottak – a kitöltött kérdőív(ek) egy példánya nyomtatott formában átadható. Az aláírt és kitöltött dokumentumjegyzék, nyilatkozatok, valamint a helyszíni ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv(ek) egy-egy eredeti példányát már a helyszíni ellenőrzés befejezésekor az ellenőrzött rendelkezésére kell bocsátani;
  •  jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltással egyidejűleg más intézkedés nem alkalmazható;
  • a szabályozás pontosítja és egyértelműsíti a minőségellenőrrel szemben támasztott szakmai/etikai elvárásokat, a szükséges tárgyi feltételeket;
  • a minőségellenőrökre vonatkozó összeférhetetlenségi tilalmak kiegészültek az átalakulás során történő közreműködéssel;
  • a szabályozás egyértelműsíti, hogy az alapelvek betartásának megsértése esetén az érintett minőségellenőr felmenthető a feladatköréből és törölhető a névjegyzékből.

Kapcsolódó anyagok

Betöltés...
X