Összefoglaló az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló, 2017. június 26-án hatályba lépett 2017. évi LII. évi törvény szabályozási koncepciójáról és ezzel összefüggésben

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmánya alapján a Biztonsági Tanács (ENSZ BT) a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében bizonyos, fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok, azaz korlátozó intézkedések (szankciók) foganatosításáról határozhat, melyeket az ENSZ tagállamoknak végre kell hajtaniuk. E szankciók a nemzetközi béke és biztonság érdekében folytatott nemzeti és többoldalú külpolitikai fellépés egyik eszközét jelentik. Az egyes országokkal szembeni általános, kereskedelmi embargók mellett az 1990-es évek elejétől kezdve terjedt el az ún. célzott szankciók elfogadásának gyakorlata, amelyek közvetlenül csak azon személyeket, illetve szervezeteket sújtják szankciókkal, akik felelőssé tehetőek a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető vagy egyébként a nemzetközi jogba ütköző cselekményekért (szankciós listán szereplő személyek). Ebben a körben jelennek meg a terrorizmus és terrorizmus-finanszírozás elleni korlátozó intézkedések; a tömegpusztító fegyverek elterjedése az ún. proliferáció és proliferáció-finanszírozás elleni korlátozó intézkedések és az egyes országokban elkövetett cselekményekért felelős természetes és jogi személyek, egyéb entitások ellen bevezetett korlátozó intézkedések. Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája keretén belül dönt korlátozó intézkedések bevezetéséről, egyrészt az ENSZ BT fenti határozatainak uniós szintű végrehajtása céljából, másrészt autonóm módon, az uniós külpolitika érvényesítése érdekében. Az EU által elrendelt és közvetlenül alkalmazandó pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hazai végrehajtására már 2007-ben kidolgozásra kerültek a szükséges eljárási szabályok az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvénnyel (továbbiakban: régi Kit.). A 2017. június 26-án hatályba lépett, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben (továbbiakban: Kit. vagy Törvény) változatlanul alapvető szabályozási elv marad, hogy az uniós jogi aktusok közvetlen alkalmazandósága értelmében a tagállamok a rendeletek érvényesülését nem tehetik függővé semmilyen tagállami intézkedéstől, még olyantól sem, amely csupán megismételné az uniós jogi aktus rendelkezéseit így a törvény szigorúan a végrehajtási mozzanatra koncentrál. Tekintettel az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket tartalmazó szankciós rezsimek változásaira is a Kit. ennek a már 2007 óta létező és működő intézményi struktúrának és szabályrendszernek – az alapvető elemek megtartása melletti – megreformálására és a nemzetközi követelményekkel összhangban történő továbbfejlesztését valósítja meg.

Fentiekre tekintettel a Kit. a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényhez (továbbiakban: Pmt.) fűződő kapcsolat továbbfejlesztésével - egyértelműsíti és megerősíti a korlátozó intézkedések végrehajtásáért felelős központi hatóságnak, a szolgáltatóknak valamint a szolgáltatók felügyeletét ellátó szerveknek e törvény szerinti kötelezettségeit. Kiemelendő, hogy a Kit. szorosan és közvetlenül kapcsolódik a Pmt-hez, ugyanis az érintett alanyi kör és intézményi struktúra azonosságára tekintettel több esetben, így többek között a személyi hatály, a felügyeleti eljárás és intézkedések, a belső szabályzat készítési kötelezettség és a bejelentéstételi kötelezettség vonatkozásában visszautal a Pmt. meghatározott rendelkezéseire és felhasználja a Pmt. által biztosított eszközrendszert és intézményi struktúrát. Ezzel összefüggésben a Pmt-ben, valamint a Pmt.-ben foglaltak végrehajtására kiadott útmutatóban foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló – a minőségellenőrzési bizottság hatáskörébe tartozó – kamarai hatósági eljárás kiterjed a Kit.-ben, valamint a Kit.-ben foglaltak végrehajtására kiadott útmutatóban rögzített kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére is.

1. A szolgáltató kötelezettsége, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok valamint az ENSZ BT határozatok kiadását és változásait, kiemelten a szankciós listák – az azon szereplő személyek és szervezetek – vonatkozásában bekövetkezett változásokat, melyhez olyan szűrőrendszert kell kialakítaniuk, amely az ügyfeleik és szankciós listák folyamatos szűrését és ezáltal az elrendelt korlátozások késedelem nélküli végrehajtását képes biztosítani. Ezen kívül bejelentést kell tennie minden olyan adatról, tényről vagy körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, azaz a szankciós listán szereplő személy vagy szervezet Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (vagyonnal) rendelkezik. A szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti előírásokkal összhangban a szolgáltató a szűrés végrehajtásától számított nyolc évig köteles megőrizni. A Kamara a honlapján a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról továbbra is tájékoztatást tesz közzé és azt folyamatosan aktualizálja.
   
   A Kamara a felügyeleti eljárása során a Pmt-ben meghatározott eljárást és intézkedéseket alkalmazza (ellenőrzés és szankciók).
2. A kamara a belső szabályzat kidolgozásához kötelező tartalmú útmutatót ad ki a szolgáltatók kötelezettsége teljesítéséhez szükséges iránymutatással.
3. A Kit-ben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amely a Pmt-ben meghatározott belső szabályzatnak a részét képezheti. A belső szabályzatra a Pmt. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
   
   A Kit. hatálybalépésekor már működő szolgáltatóknak a Kit. hatálybalépését követő 90 napon belül kell kidolgozniuk a belső szabályzatukat és a szabályzat átdolgozásának megtörténtét a kamara illetékes területi szervezete felé írásban igazolják. Amennyiben a szolgáltató a kamarai útmutatóban rögzített egységes szabályzat szövegével megegyező tartalmú belső szabályzat életbeléptetése mellett dönt, úgy a hatálybaléptetésről, valamint (a kijelölt személy(ek) nevéről, beosztásáról és elérhetőségéről szóló határozatot kell a szolgáltatónak megküldenie a kamara illetékes területi szervezete elnökségéhez az előzőek szerinti határidőben. A belső szabályzat az átdolgozást (módosítást) követően végrehajtott első ellenőrzés keretében kerül jóváhagyásra. Az egységes szabályzat belső szabályzatkénti elfogadása esetén a jóváhagyás automatikus.
   
   A Kit. hatálybalépése után tevékenységüket megkezdő szolgáltatók a tevékenység megkezdését követő 45 napon belül kidolgozzák a belső szabályzatukat és a szabályzat kidolgozásának megtörténtét a kamara illetékes területi szervezete elnökégének jóváhagyásra benyújtják.
   
   Amennyiben a szolgáltató a kamarai útmutatóban rögzített egységes szabályzat szövegével megegyező tartalmú belső szabályzat életbeléptetése mellett dönt, úgy a hatálybaléptetésről, valamint a kijelölt személy(ek) nevéről, beosztásáról és elérhetőségéről szóló határozatot kell a szolgáltatónak megküldenie a kamara illetékes területi szervezete elnökségéhez a tevékenység megkezdését követő 45 napos határidőben. Az egységes szabályzat belső szabályzatkénti elfogadása esetén a jóváhagyás automatikus.
4. A Kit. hatálybalépésekor működő szolgáltató a Törvény hatálybalépését követő harminc napon belül (2017. július 26-ig!) köteles kijelölni - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy) aki a Törvény 4. § (1) bekezdése szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás Elleni Információs Iroda (a továbbiakban: FIU) felé, továbbá köteles a FIU-t tájékoztatni az 4. § alapján kijelölt személy nevéről, beosztásáról és elérhetőségéről. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet.
   
   A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a hatóságot tájékoztatni. A kijelölt személy vonatkozásában a Pmt. szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
   
   A Kit. hatálybalépése után tevékenységüket megkezdő szolgáltatók a tevékenység megkezdését követő 5 munkanapon megtenni a fentiek szerinti kijelölt személy bejelentését.
   
   A Kit. szerinti kijelölt személy lehet ugyanaz a személy, aki a Pmt. szerinti kijelölt személy, de lényeges, hogy ebben az esetben is meg kell tenni a Kit. szerinti, fent részletezett bejelentést a FIU a felé.

A Pmt. értelmében a szolgáltatónak nem szükséges újból tájékoztatni a pénzügyi információs egységet a kijelölt személyről, ha a tájékoztatást a Pmt.-nek megfelelően korábban végrehajtotta, és az adatokban változás nem történt {81. §}. Felhívjuk ugyanakkor a szolgáltatók figyelmét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás Elleni Információs Iroda azon tájékoztatására (elérhető a ezen linken), melynek értelmében a régi Pmt. alapján a kijelölt személy vonatkozásában korábban tett tájékoztatás ismételt teljesítése szükséges a VPOP_KSZ17 elektronikus nyomtatvány használatával azon okból, hogy a VPOP_KSZ17 elektronikus nyomtatvány beküldését követően a válaszüzenet részeként minden kijelölt személy részére egy egyedi azonosítószám kerül megküldésre, amely azonosítószám hiányában a szolgáltató a későbbiekben a Pmt 30. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tud eleget tenni. Előzőek alapján javasoljuk, hogy a kijelölt személy adataira vonatkozó – az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben (Kit.) előírt, 2017. július 26-ig teljesítendő – tájékoztatással együtt a Pmt. szerinti tájékoztatást is ismételten tegye meg a szolgáltató. Ez úgy valósítható meg, hogy a VPOP_KSZ17 v.11. nyomtatványon a „Jogszabályi kötelezettség” mezőbe a „Mindkettő” (vagyis Pmt. és Kit.) érték kerüljön kiválasztásra, valamint a „Tájékoztatás” mezőbe az „Új szolgáltató” érték kerüljön kiválasztásra. Ebben az esetben a pénzügyi információs egység a bejelentett kijelölt személyt mind Kit. szerinti, mind Pmt. szerinti kijelölt személyként fogja nyilvántartani. Fontos tudnivaló, hogy a szolgáltató adatainál (szolgáltatói kör) nyomtatványonként egy szolgáltatás választható ki; amennyiben a szolgáltató a Pmt. hatálya alá tartozó többféle tevékenységet végez, úgy a tájékoztatást tevékenységenként és kijelölt személyenként kell megküldenie.

A kijelölt személy bejelentéséről szóló tájékoztatást lásd itt.

Vonatkozó jogszabályok, szabályzatok:

• az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. évi törvény
• A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szabályzata a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló könyvvizsgálói tevékenység, valamint az európai unió és az ENSZ biztonsági tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásának kamarai ellenőrzéséről