Mintavételi dilemmák a könyvvizsgálatban – Dr. Ország Adrienn & Sándorné Prof. dr. Kriszt Éva

Dr. Ország Adrienn és Sándorné Prof. dr. Kriszt Éva közös előadásának ideje: 2021. szeptember 14. 17.15-17.40 óra – "Kihívások – sebességváltás – irányok" című Könyvvizsgálói Konferencia

Előadó

	Dr. Ország Adrienn Budapesti Gazdasági Egyetem főiskolai docens
	• Budapesti Gazdasági Egyetemen főiskolai docens • a MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság Statisztikai Albizottságának tagja • mérlegképes könyvelő • több évtizedes felsőoktatási tapasztalat • kisvállalkozási szakmai gyakorlat
	Előadó önéletraza
Előadás leirat letöltése	Előadás dia letöltése

Előadás leirat

Mintavételi dilemmák a könyvvizsgálatban

A könyvvizsgáló egyik nagy problémája, hogyan szerezzen kellő bizonyosságot a könyvvizsgálat során úgy, hogy eltekintve az igen kis cégektől és a kis tételszámoktól, vizsgálata nem terjedhet ki minden könyvelési tételre. Elkerülhetetlen, hogy csak egy részhalmazt vizsgáljon meg, mert kapacitás-, idő- és költség- oldalról is korlátozottak a lehetőségei.

A könyvvizsgálatban jelenleg alkalmazott mintavételi módok összefoglalása.

Többféle statisztikai mintavételi mód létezik, de felhívjuk a felhasználó figyelmét, hogy akármelyiket választja is, az értelmezésnél mindig ügyeljünk a reprezentatív minta fogalmának használatára.  

A reprezentativitás, mint cél arra utal, hogy a sokaság bizonyos egységei (a minta) azzal a céllal kerülnek kiválasztásra, hogy a sokaság egységeit (sokaság egészét) megfelelő módon képviseljék. Így a minta elemzéséből a sokaság jellemzőire következtethetünk.  

A nem statisztikai mintavétel felderítő, elemző célú mintavétel. Az elemző célú (nem statisztikai) mintavételeket a kockázatelemzésnél használják a könyvvizsgálatban, segítségével azon részterületeket jelöli ki a könyvvizsgáló, amelyek nagyobb eséllyel tartalmaznak hibát.

Hogyan haladjon a könyvvizsgáló a mintavétellel?

Egyáltalán milyen esetben van szükség a mintavételre és mikor lehetne attól eltekinteni? Javasoljuk az adatállomány megismerését, elemzését egyszerűbb leíró statisztikai eszközökkel, majd utána a mintavétel megtervezését.

A pénzegység alapú mintavétel gyakorlati alkalmazásához elengedhetetlen néhány fogalom tartalmának pontos meghatározása, ilyen az elfogadható hiba, a várható hiba, a kettő arányának jelentősége, stb. Mikor hatékony a pénzegység alapú mintavétel?

A kiértékelés során meg kell határozni a lehetséges hiba felső határát, amelynek összetevői a kivetített hiba és a statisztikai mintavétel hibája.

Érdemes kitekinteni még a további mintavételi módokra is, amelyek alkalmazhatók a könyvvizsgálatban.

Végezetül pedig eljutunk a könyvvizsgálatban ajánlott mintavételi módok összefoglalásáig, alkalmazásuk korlátozott lehetőségeinek és veszélyeinek elméleti mérlegeléséig a könyvvizsgálói munka tervezésében.

Kulcsszavak: mintavétel, reprezentativitás, mintavételi módok, adatelemzés, adatvizualizáció, statisztikai hiba, mintavétel tervezése a könyvvizsgálatban.