Vitaindító kérdések a könyvelői tagozat fórumában

A fórum használatáról, a belépés, illetve a hozzászólás mikéntjéről minden hasznos információt megtudhat az alábbi oldalon:
https://mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/forum

 Vitaindítóként dr. Sallai Csilla, a tagozat alelnöke 3 témában kezdeményezett beszélgetést a tagozat tagjai felé:

1. Könyvelő-könyvvizsgáló közötti kapcsolatok
2. Kiszervezett könyvelői szolgáltatás tartalma
3. Bevezető a láthatatlan standardokhoz

Várjuk hozzászólásaikat!

A vitaindító kérdések, melyekhez a könyvelői tagozat fórumában tud hozzászólni, az alábbiak:

1) Könyvelő-könyvvizsgáló közötti kapcsolatok

Könyvelőktől hallottam nem is túl régen, hogy még mindig vannak könyvvizsgáló kollegák, akik a standardok által előírt munkapapírokat a könyvelőkkel töltetik ki. Ez ellen persze a könyvelők hadakozni próbálnak, hiszen nem is tudják, hova mit kell írni, másrészről ezzel a könyvvizsgálat, „mint felesleges rossz” érzése erősödik.

A könyvelő és a könyvvizsgáló közötti munkakapcsolatnak – szerintem – az egymás munkájának a segítésén kell alapulnia. Mindkét felet az motiválja, hogy a közös megbízójuk elvárásainak megfelelően lássák el munkájukat. (Persze ez alatt nem azt értem, hogy azt a beszámolót, illetve jelentést produkálják, mint amit a kedves ügyfél látni szeretne!)

Mennyiben segítheti a könyvvizsgáló a könyvelő munkáját? Elvárhatja-e a könyvelő, hogy a könyvvizsgáló konkrét T-K szintig megadjon egy-egy könyvelési tételt, vagy elégséges, ha csak a számviteli törvény paragrafusaira hivatkozik, s csak annyit mond, mit is kellene egy mérlegsornak tartalmaznia, s elvárja, hogy a könyvelő találja ki a konkrét könyvelési tételt?

A mérlegkészítési időszakban úgy a könyvelő, mint a könyvvizsgáló ideje szintre percre ki van számítva. Mennyiben kellene az egyik fél időbeosztásánál a másik feladatait is figyelembe venni?

Hol célszerű a könyvvizsgálatot folytatni – a könyvelőnek mindenképpen helyet kell-e biztosítani a könyvvizsgálónak és/vagy az esetlegesen hosszabb időszakra felvonuló asszisztenciának? Könyvvizsgálóként tudjuk, milyen hatékony lehet, ha együtt javítjuk a tételeket, s rögtön látjuk az eredményt. De könyvelői oldalról is megérthető a felvetés, hogy a könyvvizsgálót kerülgetni kell, ottléte alatt nem lehet a „megszokott” módon dolgozni.

Persze tudom, hogy többéves együttműködés után már „összecsiszolódik” a könyvelő és a könyvvizsgáló. Talán csökkennek is kettőjük között a konfliktusforrások. De ilyen ideális állapotnak csak örülni kell.

A kérdés: mi lenne mindkét féltől elvárható hozzáállás.

2) Kiszervezett könyvelői szolgáltatás tartalma

A számviteli tv.150 § adja meg a számviteli szolgáltatás fogalmát.

„(1) E törvény alkalmazásában számviteli szolgáltatás az e törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége (a továbbiakban: könyvviteli szolgáltatás), valamint a könyvvizsgálói tevékenység.

(2) A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:

a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,

b) az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.”

… Ezt nagyjából mindenki ismeri.

Az igaz, hogy a könyvelő feladata számviteli szolgáltatása, de nem csinálhat a könyvelő mindent, ami a törvényben a számviteli szolgáltatás definíció alatt szerepel.

Gondoljunk csak a „főkönyvi nyilvántartások vezetésé” szövegrészre… Ide tartozik a főkönyvi könyvelés és az analitikus könyvelés. Viszont az analitikák egy része technikailag nem vezethető külső személy által. Gondoljunk például a pénztári analitikákra. Ez ellentmondana a Sztv. 165 § (3) a) pontjának, amely szerint „a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg … a könyvekben rögzíteni kell”. A Sztv. ezen előírásának a cég - kiszervezett könyvelés esetén - úgy tud eleget tenni, ha az analitikákban (Pl. időszaki pénztárjelentés) a pénzmozgással egyidejűleg rögzíti a bevételek és kiadások megtörténtét. De ezt a feladatot a külső könyvelő nem végezheti. (Arról már nem is beszélve, hogy mennyire helytelen az gyakorlat, miszerint a könyvelő a hónapot követően a könyvelési programból kinyomtatja a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokat és az időszaki pénztárjelentést.)

Tehát én vitatkoznék azzal a megközelítéssel, hogy a könyvelési szerződés (további kérdés, hogy ez megbízási szerződés, vagy vállalkozási szerződés…) nem nevesítheti a kiszervezett könyvviteli szolgáltatást tartalmazó feladatokat, vagy az oda nem sorolható feladatokat, hanem csak a Sztv. fenti részére hivatkozik.

És még sok ilyen példát lehetne felsorakoztatni …

… Akkor, hogyan célszerű megfogalmazni, körülírni a feladatot?

3) Bevezető a láthatatlan standardokhoz

A könyvelői Tagozat (KT) alakulásakor már elhangzott az igény arra, hogy ún. „láthatatlan standardok”-at alkossunk. Ezek olyan, a szakmai munkával szembeni elvárásokat, alkalmazandó eljárásokat tartalmaznának, amelyek minden könyvelő munkáját segíthetnének, illetve egyes könyvelői döntések meghozatalakor orientálhatnák őket. A láthatatlan standardok nem lennének kötelező jellegűek, hanem csak ajánlások. Úgy gondoljuk, hogy ezen iránymutatások mindenképpen hozzájárulhatnának a könyvelői szakma színvonalának emeléséhez.

A láthatatlan standardokkal nem csupán mi, könyvelési tevékenységet is végző könyvvizsgálók élhetnénk. Mérlegképes könyvelő kollegák részéről is igény mutatkozik ezekre az iránymutatásokra, segítségre. Ők tőlünk, mint a szakmát (remélhetőleg) magasabb színvonalon művelő könyvelőktől örömmel várnák és fogadnák az ajánlásokat. Az a vélemény is megfogalmazódik, hogy ezek a láthatatlan standardok számukra a mindennapi munkában - akár egy másik könyvelővel, akár egy ügyféllel szemben - eszköz, érv lehet, mert a MKVK szakmai neve és tekintélye állhat mögöttük.

Annak nincs értelme, hogy csak egy-két személy dolgozzon ezeken a standardokon, a kialakítandó eljárások a KT egészének, de legalább a jelentős többségének a véleményét kellene tükröznie. Ehhez azonban mindenképpen a KT tagjainak az aktív együttműködése szükséges. Ez a fórum lehet a közös gondolkodásunk színtere és eszköze.

Az itt közzétett véleményeket, hozzászólásokat szintetizálni fogjuk. Az így összeállítandó dokumentumot - szándékaink szerint - a Kamara Szakértői bizottságával is szeretnénk véleményeztetni, illetve más, a témával még kapcsolatban álló, vagy érintett tagozatokkal egyeztetni.

Indításképpen három témát vetnénk fel. Ezek:

1. A (kiszervezett) könyvelési szolgáltatás tartalma
2. A könyvelő és a könyvvizsgáló közötti kapcsolatrendszer
3. Fordulónapi zárlat feladatai

E kérdésekben várjuk a Kedves Kollegák hozzászólását, véleményét, tapasztalatait. A témákat pár gyakorlati gondolattal szeretném beindítani. Ezekre várjuk a hozzászólásokat. A kiinduló felvetéssel, vagy egymás véleményével bátran lehet vitatkozni – ez visz közelebb a közös vélemény kialakításához.

Természetesen bármilyen más témában is számítunk az építő gondolatokra.