Összefoglaló a kamara szabályzatainak módosításáról

A módosításokra egyrészt a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Kkt.) 2008. december 10-én hatályba lépett módosításai miatt került sor, másrészt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 2009. október 1-jén hatályba lépő módosításával összhangban a Kkt. további módosítása várható, amihez a kamara kamarai hatósági eljárással összefüggő önkormányzati szabályzatait is hozzá kellett igazítani. A Kkt.-hez és a Ket.-hez igazodó szabály-módosításokat a küldöttgyűlés összekötötte a jogalkalmazás során felmerülő, a Pénzügyminisztérium, a kamarai tagság, illetve a tisztségviselők és testületi tagok által javasolt egyéb módosításokkal.

A szabályzatok végén lévő csatolt, letölthető formátum a módosításukat is tartalmazza.

1. Az alapszabály

Az alapszabályt érintő módosítások közül a 14., 22/b., 36., 40., 41., 65., 79., 160., 161.,192., 256/A. 320., 345., 351., 355., 436. pontok módosítása a Kkt.-vel és a Ket.-tel. fennálló ellentmondás megszüntetése, illetve az időközbeni jogszabály-módosítások miatt vált szükségessé. A 22/r., 209., 278. 320, 392. pontok módosítását deregulációs megfontolásból fogadta el a küldöttgyűlés, illetve több technikai jellegű pontosításra is sor került (pl: 34., 37., 38., 39., 83., 105., 165/A, 180., 199. 204/A., 323., 361., 429., pontok).

A fentieken túlmenően, a lényegi módosítások közül ki kívánjuk emelni az alapszabály 28/A. pontját, amely a Hírlevél elektronikus formában történő megjelentetését és közzétételét rögzíti. Az alapszabály 72. pontjában átvezetésre került a vizsgabizottság létszámának háromról kettőre csökkentése.

Fontos változás: az alapszabály 112. pontja akként módosult, hogy a továbbiakban a szárazbélyegző használata nem kötelező, csupán lehetőség.

Az alapszabály 190. pontjában a könyvvizsgáló cégek hozzájárulási díja kapcsán – a kamarai tag könyvvizsgálók junior kedvezményéhez hasonlóan – bevezetésre került, hogy az újonnan nyilvántartásba vett könyvvizsgáló cégek a nyilvántartásba vétel évében a hozzájárulási díj minimális összegét fizetik, míg a rákövetkező évben a hozzájárulási díj számítása során a kamarai nyilvántartásba vételt követően folytatott tevékenységből származó teljes nettó árbevételt kell figyelembe venni.

Az alapszabály 293. pontjának módosítása az elnökségi ülés jegyzőkönyvével kapcsolatos általános irat-betekintési jog Ket.-nek megfelelő automatikus szűkítését vezeti át a kamarai hatósági eljárás, valamint fegyelmi eljárás során készített jegyzőkönyvi részek vonatkozásában azzal, hogy törvény által védett titok és hivatásbeli titok védelmének érdekében az elnökségi ülés jegyzőkönyvének részbeni titkosítása is lehetővé válik.

A kamara szervezetét érintő változtatás keretében az alapszabály újonnan beépülő 295/A. és 295/B. pontjai intézményesítik a gyakorlatban korábban is működő elnöki kabinetet, mint az elnökségi ülést előkészítő, valamint az elnökségi határozatok végrehajtásáról gondoskodó operatív testületi szervet. Az alapszabály módosított 323. és 323/A. pontja egyfelől deklarálja a feladat-és hatáskörében tartozó ügyekben, a küldöttgyűlés által elfogadott éves pénzügyi terv végrehajtása keretében a főtitkár kötelezettségvállalási és utalványozási jogát. A kiegészítés másrészről a napi munkavégzés kapcsán a munkáltatói jogkört az érintett területi szervezet elnökére testálja. A munkaviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének a kérdésében a döntési jogkör – a területi szervezet elnökének bevonásával – ugyanakkor változatlanul a főtitkárt illetné meg, a Kkt. előírásainak megfelelően, valamint arra figyelemmel, hogy a munkavállalók nem az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szervezettel, hanem a kamarával állnak munkaviszonyban.

Az alapszabály 445. pontjának módosítása értelmében a mentori díjtartozással rendelkező könyvvizsgáló jelöltek a szakmai kompetenciavizsga letételéhez szükséges igazolást nem kaphatják meg.

2. A felvételi és minősítési szabályzatok

A küldöttgyűlés a felvételi és a minősítési szabályzat szövegében – a Kkt.-vel és a Ket.-tel. fennálló koherenciazavart megszüntető egyéb módosítások mellett – 2009. október 1-jei hatállyal módosította az eljárásjogi határidőket, a Ket. időközben elfogadott változásainak megfelelően. E szerint a kérelem elbírálására nyitva álló határidő 30 nap helyett 22 munkanap (testületi ülés hiányában a 22 munkanap letelte utáni első testületi ülésen, legfeljebb azonban 45 munkanapon belül kell döntést hozni), melyet egy alkalommal, legfeljebb 22 munkanappal meg lehet hosszabbítani. A hiánypótlási felhívás kibocsátására rendelkezésre álló határidő 5 munkanapra, a fellebbezési határidő 10 munkanapra módosult azzal, hogy az elnökség a fellebbezésről 45 munkanapon belül köteles határozni, mely határidő egy alkalommal, 22 munkanappal meghosszabbítható.

A felvételi szabályzat 32. pontjának módosítását egyfelől a Kkt. időközbeni módosítása indokolja, másrészről a szüneteltetés engedélyezésénél lehetővé teszi a nemleges nyilatkozat csatolását, amennyiben a státuszmódosítást kezdeményező könyvvizsgáló nem rendelkezett olyan jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízással, melynek időtartamára kéri a szüneteltetés engedélyezését.

A minősítési szabályzat 25. pontjának módosítása az érintett állami szerv kérelme alapján indított eljárásnál szabályozza az ügyintézés menetét, a fegyelmi megbízott bevonását és az eljárás felfüggesztését előírva.

3. A minőségellenőrzési bizottság szervezeti és működési szabályzata

A minőségellenőrzési bizottság szervezeti és működési szabályzatának módosításait döntően a Kkt. előírásaival való összhang megteremtése indokolta; a 28. és 69. pont emellett módosította a minőségellenőrzési terv és a részletes adatszolgáltatás tartalmát, a 42. pont pedig ritkította a minőségellenőri pályázatok kötelező kiírását.

4. A etikai szabályzat

Az etikai szabályzat módosításai nagyrészt pontosítások. A C/7. pont módosítása értelmében a fegyelmi eljárást elrendelő határozatot is kézbesíteni kell a bejelentőnek, ellentétben a fegyelmi eljárást lezáró határozattal, amit a módosított C/9. (2) pont szerint a bejelentőnek nem kell megküldeni.

5. A szakmai továbbképzési szabályzat

A szakmai továbbképzési szabályzat módosítása kapcsán új szabályként került bevezetésre, hogy a speciális minősítéssel rendelkező kamarai tagok a központilag szervezett kötelező továbbképzésen megszerzendő 4 kreditpont mellett – a kötelezően teljesítendő 16 kreditponton belül – minősítésenként 2, de legfeljebb összesen 4 kreditpontot a speciális minősítésükhöz (minősítéseikhez) tartozó szakmai témában szervezett továbbképzéseken kell megszerezzenek.

Szintén új szabályként a kamara által elfogadott társaság, intézmény által szervezett továbbképzések engedélyezése, kreditpont értékének meghatározása az illetékes területi szervezet elnökségének hatáskörébe került. A területi szervezet elnöksége által hozott döntéssel szemben sem a képzést, előadást szervező társaságnak, intézménynek sem a kamarai tag könyvvizsgálónak fellebbezési lehetősége nincs. Egyértelműen rögzítésre került a szabályzatban, hogy a kötelező szakmai továbbképzés teljesítéséhez szükséges kreditpontok a kamara által elfogadott képzésen, a kamara által elismert témakörökben szerezhetők meg.

Változott az oktatáson való részvétel igazolásának rendje. Az új szabályok értelmében a területi szervezet feladata a továbbképzéseken való részvétel rögzítése, valamint év végén a képzéseken való részvételről szóló igazolás kiadása. Tehát a területi szervezetek év végén állítanak ki igazolást a továbbképzés teljesítéséről.

A szabályzat módosításában egyértelműen rögzítésre került, hogy a speciális szakmai továbbképzés megszervezése elsődlegesen a területi szervezet kötelezettsége.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Főtitkári Hivatala