Összefoglaló a Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2015. szeptember 4-i rendkívüli küldöttgyűléséről

Mint ismeretes, a 2014. szeptember 26-i rendkívüli küldöttgyűlés konkrét határozatok meghozatala mellett – esetenként változtatásokkal – elfogadta a kamara működésének racionalizálására irányuló elnökségi javaslatot, egyúttal felkérte az elnökséget arra, hogy az előző küldöttgyűlési határozatok megvalósításához szükséges törvény-és szabályzatmódosítási javaslatokat dolgozza ki. A 2015. szeptember 4-i rendkívüli küldöttgyűlés a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott egyeztetések eredményének ismeretében egyrészről akként határozott, hogy a 2014. szeptember 26-i küldöttgyűlési határozatokban elfogadott javaslatok közül a minisztérium által nem támogatott – ugyanakkor törvénymódosítást igénylő – kamarai indítványokat nem tartja fenn. A küldöttgyűlés a fennmaradó – kamarai belső szabályozás módosítását igénylő – javaslatokat ismételten megvitatta, majd a kamarai alapszabályban a nemzetközi alelnöki tisztség megszüntetését átvezette, a kamarai bizottságok létszámát egységesen 5 főben határozta meg, egyúttal valamennyi kamarai tisztségviselő és szervezeti tag megválasztásának időtartamát egységesen 5 évre növelte. (A bizottsági létszám csökkentése miatt a választási szabályzat módosítására is sor került.) A küldöttgyűlés egyéni írásbeli módosító indítványra a korábbi határozatának módosításával, a régiós alapú elnökségi tagjelölési és választási rend változatlanul hagyása mellett az országos elnökség létszámát a soron következő választásokra kiterjedő hatállyal 15 főben állapította meg, melynek megfelelően az alapszabály vonatkozó, 268. pontját is módosította. A küldöttgyűlés előzőekkel párhuzamosan – szintén egyéni indítványra – az alapszabályban előírta, hogy a régiós alapon jelölt elnökségi tagok kötelesek a jelölő területi szervezet(ek) éves rendes taggyűlésén részt venni és azon tevékenységükről beszámolni.

Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény több pontban módosította a kamarai törvényt, mely változtatások szintén a kamarai alapszabály számos rendelkezésének módosítását tették szükségessé. E körben a minősítésekkel kapcsolatos eljárási és tartalmi törvényváltozásokat, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó kamarai tagok és könyvvizsgáló cégek felelősségbiztosítása biztosítási összegének törvényi meghatározását, valamint a közfelügyeleti minőségellenőrzés során alkalmazható hatósági intézkedések kibővítését szükséges kiemelni azzal, hogy a törvénymódosítások részleteit a kamarai honlapon megjelent főtitkári hivatali közlemény már ismertette. (https://mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/kamarai_torveny_modositas)

Az előzőek szerinti törvénymódosításra tekintettel a küldöttgyűlés a kamara minősítési szabályzatát, valamint a felvételi szabályzat VI. fejezetét hatályon kívül helyezte azzal, hogy a 2015. augusztus 31-éig előterjesztett minősítési kérelmek elbírálása, illetve a minősítés visszavonása tárgyában az előző időpontig megindított kamarai hatósági eljárások során a kamara minősítési szabályzatának előírásait kell alkalmazni.

A küldöttgyűlés egyéb körülmények miatt módosította a kamarai alapszabály egyes rendelkezéseit. Az alapszabály 59. pontja utolsó mondatának törlését az indokolta, hogy a kamarai törvény hatályos rendelkezése értelmében az egyéni vállalkozók nem minősülhetnek könyvvizsgáló cégnek; a kamara 2014. december 31-ei hatállyal hivatalból törölte a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából az egyéni vállalkozókat, akik természetes személy könyvvizsgálóként folytathatják tevékenységüket. A küldöttgyűlés az elnökség javaslatára az alapszabály 61. pontjának olyan tartalmú módosítását szavazta meg, melynek értelmében a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága iránti eljárások során a munkavállaló cégképviseleti jogával kapcsolatos megkötéstől – a munkaidőre vonatkozó feltételekhez hasonlóan – indokolt esetben el lehet tekinteni. Az alapszabály 142. pontjának módosítását a méltányosság és a szüneteltető tagsági jogállású kamarai tagok tagdíját érintő legutóbbi alapszabály módosítás indokolta, míg a 146., és ezzel összefüggésben az eddig az előző alapszabályi pontra visszahivatkozó 191. pontjának módosítását és kiegészítését az egyéni vállalkozók nyilvántartásában bekövetkezett változások (természetes személy kamarai tag könyvvizsgálókénti rögzítés), valamint annak egyértelműsítése tette szükségessé, hogy a kamara részteljesítés esetén az új Polgári Törvénykönyv szerinti elszámolási sorrendet alkalmazza. Az Alapszabály 191. pontjának további kiegészítése a könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének adatszolgáltatás előtti engedélyezése esetére tartalmaz rendelkezést, a jelenlegi számlázási rendhez igazodva, korrekciós lehetőséggel. Az alapszabály 289. pontjának, illetve 384. pontjának módosítását célszerűségi szempontok indokolták: egyértelműsítésre került, hogy – az országos elnökségi ülés meghívójához hasonlóan – a távszavazás határozati javaslatai, illetve a területi elnökségek üléseire vonatozó meghívók is kiküldhetőek elektronikus úton. A küldöttgyűlés a kamarai tervezési eljárással összefüggésben pontosította az alapszabály 372.f) és 381.e) pontját, egyértelműsítve, hogy a területi szervezet éves pénzügyi tervjavaslatának, és a területi szervezet éves pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetének elfogadása tartozik a területi szervezet taggyűlésének hatáskörébe.

A választási szabályzat egyes rendelkezéseinek pontosítását a kamarai törvény hatályos előírásaihoz és terminológiájához történő igazodás indokolta.

A küldöttgyűlés által elfogadott szabályzatmódosítások a felelősségbiztosítással összefüggő, 2016. január 1-jén hatályba lépő rendelkezések (alapszabály 151. és 188. pont) kivételével 2015. szeptember 10-én léptek hatályba azzal, hogy az alapszabály módosított 142. pontját 2015. január 1. napjától, 24. pontját, 169. pontjának második mondatát és 178. pontját 2015. július 7-étől, 6. pontját, 169. pontjának első mondatát 171. 206. 290. és 341. pontját 2015. szeptember 1. napjától alkalmazni kell. Az alapszabály módosított 230., 268., 269., 295/A., 296., 297., 319., 321., 327., 328. és 379. pontját, valamint a választási szabályzat módosított rendelkezéseit a módosítást követő kamarai választásokra kell alkalmazni.

A küldöttgyűlés az oktatási bizottság kezdeményezésére a kamara szakmai kompetencia vizsgaszabályzatát 2015. szeptember 10-i hatállyal akként módosította, hogy amennyiben a szakdolgozat bírálóinak minősítése eltér egymástól (megfelelt – nem felelt meg), a jelölt szakdolgozatát az oktatási bizottság által felkért harmadik bíráló is elbírálja. Ebben az esetben a harmadik bíráló bírálata határozza meg a szakdolgozat végső minősítését. A módosított rendelkezéseket a hatályba lépést megelőző 6 hónapban benyújtott szakdolgozatok vonatkozásában is alkalmazni kell.

A küldöttgyűlés a megváltozott szabályozási és gazdasági környezetre is tekintettel arra az álláspontra jutott, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítás káreseményenkénti és éves kártérítési összegének alsó határát a több mint 7 éve megállapított 5 millió forinthoz képest növelni szükséges. A küldöttgyűlés egyéni szóbeli módosító indítványra a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt, ugyanakkor közérdeklődésre számot tartónak nem minősülő gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek esetében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítás káreseményenkénti és éves kártérítési összegének alsó határát 2016. január 1. napjától kezdődően 50.000.000.-Ft-ban, míg a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt, illetve a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzők körén kívüli (vagyis az összes többi könyvvizsgálatra kötelezett cégnél a) kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek esetében a felelősségbiztosítás káreseményenkénti és éves kártérítési összegének alsó határát előző időponttól 10.000.000.-Ft-ban állapította meg.

A küldöttgyűlés a kamarai tiszteletdíjak mértékére vonatkozó döntéshozatalt a 2015. decemberi választási küldöttgyűlésre halasztotta.