A G7 gazdasági hírportálon megjelent cikkel kapcsolatos tájékoztatás

1.

A cikk a következőket rögzíti:
 
„Felügyeleti anomália
 
Örömteli, hogy az ÁSZ alapos vizsgálatot végzett, de kellemetlen, hogy nélküle talán sosem derül ki, hogy hibás éves jelentés és rossz minőségű könyvvizsgálat született, ami jó ideig elfedte az egész, százmilliárd forintos nagyságrendű problémahalmazt.
 
A rendkívüli ellenőrzés lefolytatására joga van a köztestületi közfelügyeletnek, amit helyesen el is végzett, és visszavonatta a könyvvizsgáló jelentést. Igaz, a felügyelet joga alapvetően valószínűleg nem őket, hanem a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát illette volna meg* (részletek a csillagra kattintva).
 
„A könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény és az uniós jogszabályok szerint csak a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálata tartozik a köztestülethez, a többi jogalany esetében a Magyar Könyvvizsgálói Kamara lenne a felügyeleti szerv.
A hazai jogszabály szerint „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták”. Mivel sem a PADMA, sem az Optima részvényei, kötvényei nincsenek tőzsdére bevezetve, nem számítanak közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak.”
 
A kamara szerint azonban nekik nincs jogosultságuk az MNB-alapítványok ügyében. Pedig fontos lenne a szakmai standardokba vetett bizalom fenntartása miatt, hogy a köztestület megszólaljon és magyarázatot adjon. Már csak azért is, mert ez az eset az egész könyvvizsgálói szakmára rossz fényt vet azok körében, akik nem ismerik annak belső tagozódását.”
 
2.

A cikk idézett része valótlanul és alaptalanul állítja annak tényét, hogy a  Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (a továbbiakban: PADME) könyvvizsgálata tekintetében a felügyelet joga a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát illette volna meg.
 
Ezzel szemben az irányadó törvényi szabályozás alapján egyértelműen megállapítható, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó ügyféllel rendelkező kamarai tagok/könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzése a Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztálya (a továbbiakban: közfelügyeleti hatóság) hatáskörébe tartozik, amely szerv az adott tagnak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott megbízása mellett a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott megbízását is kijelölheti a minőségellenőrzésre.
 
Utóbbit a vonatkozó NGM rendelet egyébként kifejezetten rögzíti is, ha nem lenne elég az, hogy a törvényi szabályozás a könyvvizsgáló szolgáltató oldaláról megközelítve osztja meg a minőségellenőrzési hatáskört, és nem azt írja elő, hogy a közérdeklődésre számot tartó megbízás minőségellenőrzését a közfelügyeleti hatóság végezheti el.
 
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tagok, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzése a közfelügyeleti hatóság, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó ügyféllel nem rendelkező kamarai tagok és könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzése az MKVK hatáskörébe tartozik; előbbieknél kockázatelemzés alapján legalább 3 évente a közfelügyeleti hatóság, utóbbiaknál kockázatelemzés alapján legalább 6 évente a kamara jogosult és egyben köteles eljárni.
 
Tekintettel arra, hogy a PADME állandó könyvvizsgálója ( BDO Magyarország Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság), valamint a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős könyvvizsgáló (Gaál Edmund) az Állami Számvevőszéki jelentéssel érintett időszakban (2021-2024. évek) folyamatosan rendelkezett/rendelkezik közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó ügyféllel (pl. Kulcs-Soft Nyrt.), a minőségellenőrzésük a közfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik, melynek során a közfelügyeleti hatóság a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott megbízás mellett a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott megbízást (így a PADME 2021-2023. évi pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát)  is kijelölhet minőségellenőrzésre.
 
Előzőekből az is következik, hogy a kamarának nincs hatásköre arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyféllel rendelkező könyvvizsgáló nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott megbízását kamarai minőségellenőrzésre kijelölje, figyelemmel arra, hogy az adott könyvvizsgáló a teljes ügyfélkörével egyetemben a közfelügyeleti minőségellenőrzés hatálya alá kerül azon időszak vonatkozásában, amelyek tekintetében közérdeklődéses megbízással rendelkezik.
 
A fentiekre figyelemmel a PADME állandó könyvvizsgálójánál ( BDO Magyarország Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság), valamint a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős könyvvizsgálónál (Gaál Edmund) a 2021-2024. évek vonatkozásában a közfelügyeleti hatóság – és nem a Magyar Könyvvizsgálói Kamara – jogosult valamennyi könyvvizsgálati megbízásuk (így a PADME) tekintetében akár terv szerinti, akár rendkívüli minőségellenőrzést lefolytatni.

-
 
A kamarai törvény ilyen esetekben a fegyelmi eljárás lefolytatását is kizárja.

A PADME  2021-2023. évi pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata vonatkozásában a közfelügyeleti hatóság rendkívüli minőségellenőrzési eljárást folytatott le, melynek eredményéről és részletes megállapításairól a kamara egyébként tájékoztatást nem kapott. Az előzőekben részletezett hatáskör megosztásra tekintettel, felügyeleti (minőségellenőrzési) jogkör hiányában a PADME könyvvizsgálatával kapcsolatosan az MKVK-nak sajnos nem áll módjában véleményt nyilvánítani, „magyarázatot adni”.

3.

Az irányadó jogi szabályozás az alábbi (a kamarai szabályozáson felül):
 
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény
 
„9/D. §  (1) A 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a végső felelősséggel rendelkező illetékes hatóságnak a közfelügyeleti hatóság minősül.

(2) A kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékbe vétele, a fegyelmi eljárások és a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítása tekintetében a közfelügyeleti hatóság feladatait az e törvényben foglaltak és a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján – a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett – a kamara látja el.”

„173/B. §  (1)  Minőségellenőrzést kell lefolytatni kockázatelemzés alapján és legalább 3 évente a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél, ha az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is). A minőségellenőrzés a kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által folytatott tevékenység terjedelmének és összetettségének megfelelő, és azzal arányos.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számít bele az az időszak, amelyben a kamarai tag könyvvizsgáló szüneteltette a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.

(3)  A minőségellenőrzést a közfelügyeleti hatóság folytatja le. A minőségellenőrzés azt az időszakot fedi le, amely időszakban a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég rendelkezett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval megkötött jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízással.

(3a)  A közfelügyeleti hatóság a minőségellenőrzéseket éves minőségellenőrzési terv alapján végzi, amelyet legkésőbb a tárgyév március 31-ig nyilvánosságra hoz a kormányzati portálon

(4) Rendkívüli minőségellenőrzést kell lefolytatni, ha azt

a) a kamara elnöke, fegyelmi megbízottja, fegyelmi bizottsága, szakértői bizottsága kezdeményezi,

b) a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég saját magával szemben kéri,

c) a közfelügyeleti hatóság kezdeményezi.”
 
„175. § (5) Nem indítható fegyelmi eljárás

a) olyan fegyelmi vétség miatt, amelynek elkövetésétől számítva 5 év eltelt,

b) ha a fegyelmi vétségnek a kamara elnöke tudomására jutásától számítva 12 hónap eltelt és a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég ellen nem indult büntetőeljárás,

c) *  olyan fegyelmi vétség miatt, amelyre a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott, 173/B. § (1) bekezdése szerinti minőségellenőrzés, 173/B. § (4) bekezdés szerinti rendkívüli minőségellenőrzés kiterjedhet.”
 
 
28/2013. (VI. 29.) NGM rendelet a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggő tevékenységek szabályozásáról
 
„7. § (1) A közfelügyeleti hatóság jelöli ki az ellenőrzés alá kerülő megbízásokat. A közfelügyeleti hatóság a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgáló közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott megbízása mellett a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott megbízását is kijelölheti minőségellenőrzésre.”
 
4.

A cikk előzőek szerinti valótlan tartalmú megjelenése azért is sajnálatos, mivel előzetesen két elektronikus levélben is felhívtuk az újságíró figyelmét az irányadó törvényi szabályozásra; a kamara a mai napon a fentiek miatt előzetes helyreigazítási kérelemmel fordult a g7. hírportál szerkesztőségéhez.

Magyar Könyvvizsgálói Kamara Főtitkári Hivatala