Kamarai részvétel a kecskeméti jogásznapon
2016.02.10.Február 5-én rendezte meg a Kecskeméti Jogásznapot a Magyar Jogász Egylet Bács-Kiskun Megyei Szervezete, a Kecskeméti Törvényszék, a Közép-Magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium, a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal a Kecskeméti Törvényszék Dísztermében. A Magyar Könyvvizsgálói Kamarát Dr. Hegedűs Mihály oktatási alelnök képviselte.
Dr. Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke, a MJE Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Dr. Sárközy Tamás, a Magyar Jogász Egylet elnöke nyitotta meg az ülést. A szakmai beszélgetéseket „a költségvetési csalások közjogi és magánjogi vetületei" illetve „a közigazgatási eljárások jogorvoslati rendszere" témakörökben tartották. A vitaindító előadók Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, Dr. Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke, Dr. Vezekényi Ursula, a Kúria bírája, Dr. Kopasz Zsolt, a Csongrád Megyei Főügyészség vezetője, és Dr. Hegedűs Mihály, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara oktatási alelnöke voltak.
A kamara alelnöke előadásában kifejtette, hogy a számvitel rendjének megsértése, a költségvetési csalások, a csőd-bűncselekmények veszélyeztetik hazánk gazdasági teljesítőképességének növekedését. Mint mondta, a gazdasági jellegű bűncselekmények mértékét a statisztikai adatok nem biztos, hogy híven tükrözik, ugyanis az ismerté vált bűncselekmények számának csökkenése az elkövetők kifinomultabb módszereivel is magyarázható.
Hangsúlyozta, hogy a könyvvizsgáló (mint külső ellenőrző szervezet) részvételét a gazdasági folyamatok ellenőrzésében erősíteni kell, mellyel – a törvényi előírásoknak történő megfelelés mellett – növekedhet a könyvvizsgálók átvilágító, illetve tanácsadó szerepe is.
Átgondolásra ajánlotta az önkormányzati szektorban a könyvvizsgálati kötelezettség visszaállítását, illetve azt, hogy valamennyi támogatás kifizetését könyvvizsgálói audithoz kössék.
Véleménye szerint az egyes törvények összhangja és az eltérő értelmezések megnehezítik a jogalkalmazók munkáját, így szükség van a számviteli, az adótörvények, az Art., a Ptk., valamint a cégeljárásról szóló törvény összhangjának fokozottabb összehangolására.
Rámutatott, hogy a vállalakozások jelenlegi száma, annak összetétele a gazdasági fejlődés egyik gátja lehet, a közhiteles nyilvántartások hézagai pedig csökkentik a tisztességes, körültekintő adózó lehetőségeit.
Célszerű lenne – ahogy fogalmazott – megteremteni annak a lehetőségét, hogy az egyéni vállalkozók és az őstermelők is közhiteles nyilvántartásban közölhessék le bevallásaikat, továbbá szükség lenne az eddigi közhiteles nyilvántartásokban felfedezhető problémák kiküszöbölésére is.
Hangsúlyozta, hogy a könyvvizsgálat értéket teremt, az elvégzett tevékenység következtében a társadalmi normák megerősödnek, ezért a hatóságok és a külső ellenőrzési rendszerek közti összefogás, valamint egymás tapasztalatainak megosztása elősegítheti a költségvetési jellegű bűncselekmények számának további csökkenését.
Az ülést Dr. Zombor Attila, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal főigazgatója, a MJE Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnökhelyettese zárta.