Összefoglaló a XVII. Országos Könyvvizsgálói Konferenciáról

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a hagyományokhoz híven idén szeptemberben is megrendezte éves, országos könyvvizsgálói konferenciáját, melynek címe idén 'Recesszió és könyvvizsgálat' volt. A szeptember 3-4-én megrendezett konferenciának ezúttal Balatonalmádi adott otthont. A bevált recept szerint idén is a 0. napi grillpartyval vette kezdetét a rendezvény, melyet másnap a szakmai programok követtek. A csütörtök délelőtti plenáris ülést követően tematikus szekcióüléseken folytatódott a munka. Az esti gálavacsora után pénteken ismét a könyvvizsgálaté lett a főszerep.

A hagyományt folytatva a rendezvény plenáris üléssel kezdődött, melynek első előadója Dr. Oszkó Péter. A pénzügyminiszter a válságkezelésről, a reformokról és Magyarország javuló pozícióiról beszélt. Mint mondta, hazánk mára az EU-s középmezőnyben van a 6,7 %-os gazdasági visszaesést tekintve, s jó jel, hogy elemzők ipari fellendülést prognosztizálnak nálunk. S abban is bízni lehet, hogy az EU-n belül Németországban a legnagyobb a gazdasági fellendülés, s a magyar gazdaság leginkább a némettől függ.

Az alapvető célok között a rövid távú válságkezelést, a stabilizáció megteremtését, a versenyképesség javítását és a bizalom helyreállítását említette. Ez utóbbi a piaci finanszírozásra való visszatérést is jelentené, hiszen – mint fogalmazott – szégyenfolt, hogy Magyarország volt az első, aki IMF-hitelért folyamodott. Gazdasági visszaesésünk egyúttal lehetőség is a kilábalásra – tette hozzá -, az államadósságot ugyanis lehetetlenség tovább növelni, tehát takarékos államháztartást kell megvalósítani. Ez önmagában versenyképességi előnyt jelent. Ami a pénzügyi egyensúly megbillenését illeti, nálunk volt a legnagyobb, vagyis mi nem romolhatunk tovább – hangsúlyozta. Az idei évre 3,9 % államháztartási hiányt terveztek, jövőre pedig 3,8 %-ot. A pénzügyminiszter megítélése szerint az ősz óta meghozott intézkedések hatására javuló versenyképesség várható az élőmunka költségeiben, mérséklődik a foglalkoztatás csökkenése, lassan ugyan, de csökken az államadósság. Mindez a pénzügyi stabilizáció irányába hat.

Dr. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke Sajátos könyvvizsgálói kérdések a recesszióval összefüggésben címmel tartott előadásában a válság hatásai között említette, hogy kevesebb megrendelés, a termelés visszaesett, a beruházásokat halasztják, a készleteket felélik. S hogy mi a könyvvizsgáló feladata recesszió idején? A kérdésre adott válaszából kiderült, hogy mindenek előtt tartania kell magát a számviteli törvényhez, a Gt-hez és a standardokhoz. Fokozott figyelemmel kell kísérnie az adott gazdálkodót, az ugyanis megváltoztathatja (vagy nem) a számviteli politikáját, eredményjavító intézkedéseket tehet, előfordulhat, hogy nem számol el értékvesztést, viszont eltitkol pert, kötbért stb., előnyös transzferárat alkalmaz. Mindezt annak érdekében, hogy minél előnyösebb képet mutasson, vagyis javítsa az eredményt, ami nem mindig felel meg a valós képnek. A kamara elnöke arra szólította fel a könyvvizsgálókat, hogy fokozottan ügyeljenek a minőségre. Végezzenek évközi, folyamatos vizsgálatokat, legyenek hangosabbak, ha hiányosságokat észlelnek, folytassanak elemző eljárásokat, ésszerűen kövessék a szabályokat, ha szükséges, vonjanak be szakértőket és a könyvvizsgáló cégen belül kérjenek felülellenőrzést. Úgy látja, a válság következtében megnőhet a könyvvizsgálók szerepe, megnőhet ugyanis az ellenőrzés szerepe és jelentősége úgy a központi költségvetés, mint a gazdálkodók, illetve partnereik számára.

A könyvvizsgálói konferencia három – az általános, a módszertani és a költségvetési - szekcióban folytatódott tovább.

Összefoglaló a szekciók előadásairól:

I. ÁLTALÁNOS SZEKCIÓ
Szekcióvezető: Dr. Szebellédi István, az MKVK Budapest Fővárosi Szervezetének elnöke

A szekció előadói bemutatták a makrogazdasági helyzetet, átnézték, hogyan lehet kezelni a problémákat a magyar és a nemzetközi szabályok szerint, a különféle ügyleteket, derivatívákat boncolgatták a standardok és a gyakorlat szerint, végigvették a válságra adott és adandó szakmai válaszokat.
Dr. Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a pénzügyi, gazdasági válságra megszületett jegybanki válaszokat ismertette az Árfolyamok, árfolyamváltozások, hitelezési kockázatok a válság körülményi között című előadásában. A kaszinókapitalizmusnak vége − jelentette ki, utalva az eddigi kockázatos fiskális és monetáris politikára.
Dr. Róth József a devizás értékelés számvitelével foglalkozott. Beszélt a devizában történő könyvvezetésről, a devizás tételek nyilvántartásáról és értékeléséről, illetve a tavaly nyári „bivalyerős” és az őszi „harmatgyenge” forint számviteli kezeléséről.
Tardos Ágnes, a Pricewaterhouse igazgatója a kockázatkezelés és a számvitelei eredmény összefüggéseit elemezte, előtérbe helyezve a származékos ügyleteket.
Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnöke a válság tanulságait összegezte felügyeleti szempontból, bemutatva az intézményrendszer − válságban erősen megmutatkozó gyengeségeit és ismertette a hazai felügyeleti rendszer átalakításának kritériumait. Arra figyelmeztetett, hogy a válság még nem ért véget, s leküzdésében a könyvvizsgálóknak is nagy a szerepe.
Madarasiné Szirmai Andrea, a Budapesti Gazdasági Főiskola adjunktusa az uniós szabályzó testület, az IASB − globális pénzügyi válság kapcsán megtett − lépéseiről tájékoztatott. Az IASB által kiemelt területek között említette a valós értékelést, a pénzügyi instrumentumokat, a közzétételt, a konszolidációt.
Rózsa Ildikó, a Budapesti Gazdasági Főiskola adjunktusa az IFRS-ek és a US GAAP rendszere (az Amerikai Egyesült államok számviteli szabályozása) közötti jelenleg aktuális főbb különbségeket foglalta össze a standardok szintjén.

II. MÓDSZERTANI SZEKCIÓ
Szekcióvezető: Kállay Ferenc, az MKVK Szakértői Bizottságának tagja

A legnagyobb közönséget vonzó módszertani szekcióban főleg a könyvvizsgálattal, számvitellel kapcsolatos előadások hangzottak el.
Vidra István igazságügyi adó- és járulékszakértő a pénzmosás megelőzéséről, a könyvvizsgálói törvény előírásairól, a könyvvizsgálói teendőkről, a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának hatáskörébe tartozó bűncselekményekről beszélt.
Fekete Imréné, a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság tagja ismertette a bizottság ez évi feladatait, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóira vonatkozó előírásokat, kiemelte a minőség, a minőség-ellenőrzés jelentőségét, s arról is tájékoztatott, hogy a bizottság javasolja a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körének jogszabályi bővítését.
Dr. Adorján Csaba, az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület elnöke nagy létszámú hallgatóság előtt számolt be az átalakulási vagyonmérlegek könyvvizsgálatáról. Összefoglalta az átalakulások általános szabályait, a vagyonmérleg-tervezetekkel kapcsolatos tudnivalókat, a tervezetek összeállítását követő teendőket.
Boros Judit, a KPMG Hungária Kft. igazgatója a jövőről, a nemzetközi könyvvizsgálati standardok módosításáról, újrafogalmazásáról, átstrukturálásáról, a változásokról, új standardokról, a tervezett eljárás idén és jövőre várható menetrendjéről tartott előadást.
Siklós Márta, az MKVK adótagozatának elnöke szintén sok hallgató előtt hívta fel a kapcsolt ügyletek kockázatára és a transzferár-dokumentáció jelentőségére a figyelmet, s mutatott rá, hogy az APEH-vizsgálatok célkeresztjében a dokumentációs hiányosságok állnak.
Dr. Rocskai János, az MKVK költségvetési tagozatának alelnöke a könyvvizsgálat aktuális problémáival foglalkozott. Szólt a könyvvizsgálói piac helyzetéről, a rá ható állami döntésekről és jogszabályokról, a könyvvizsgálat társadalmi, gazdasági környezetéről, az ellenőrzési rendszerben elfoglalt helyéről és a könyvvizsgálói minőség-ellenőrzésről.
A pódiumvitában Dr. Lukács János, a kamara elnöke részletesen reagált a felvetésekre.

III. KÖLTSÉGVETÉSI SZEKCIÓ
Szekcióvezető: Beszeda István, az MKVK Minőség-ellenőrzési Bizottságának tagja

A szekció első előadója Győrffi Dezső, az MKVK Költségvetési Tagozatának alelnöke. Előadásának témája a könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok és költségvetési szervek könyvvizsgálóinak minőség-ellenőrzését támogató − a terület sajátosságait figyelembe vevő − kérdőív, illetve a kitöltéséhez szükséges módszertani útmutató.
Dr. Aradi Zsolt, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a költségvetési intézményrendszer átalakulásának hatásait ismertette, sorba véve az irányítási struktúrák újraszabályozásának időszerű kérdéseit és válaszait az államháztartás alrendszereiben.
Lilliné Fecz Ildikó, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője a mérleg valódiságára és a reális értékelés fontosságára hívta fel a figyelmet, melynek különös aktualitást ad a jelenlegi recessziós környezet. Többek között beszélt a valódiság elvének érvényesítéséről az államháztartási folyamatokban, értelmezte az értékelési szabályokat és az összes értékelési lehetőségre felhívta a figyelmet.
Dr. Printz János, az MKVK Költségvetési Tagozatának elnöke részletesen ismertette az önkormányzatok könyvvizsgálatának sajátosságait, nehézségeit, kockázatait változó gazdasági környezetben. A könyvvizsgálói munka középpontjában az önkormányzatoknál is a valós és hű kép megállapítása okozta a legnagyobb nehézségeket, hiszen itt is megnőttek a pénzügyi kockázatok.
Kemenszky Sándor, a Magyar Államkincstár igazgatója ismertette az Államkincstár ellenőrző szerepét az államháztartás alrendszereiben. Megítélése szerint az ellenőrzési területen szükség van további hatalmi koncentrációra.
Dr. Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék főigazgatója A közvagyon az államháztartás alrendszereiben című előadásában részletesen foglalkozott az ÁSZ ellenőrzési tapasztalataival.
Mag Zoltán, a Debreceni Egyetem gazdasági főigazgatója egy felsőoktatási intézmény szemszögéből vizsgálta a költségvetési intézmények feltételrendszereinek változását a jelenlegi recessziós gazdasági környezetben.

* * *

Mindhárom szekcióban pódiumvitával folytatódott a konferencia, majd a záró plenáris ülésen a szekcióelnökök beszámoltak a szekciókban folyó munkáról.
A konferencia a kamara elnökének zárszavával fejeződött be.
 

Az egyes szekciókban elhangzott előadások letöltése

Letöltés	Előadó	Előadás címe
I. szekció
	Dr. Király Júlia	Árfolyamok, árfolyamváltozások, hitelezési kockázatok a válság körülményei között
	Dr. Róth József	Devizás értékelés számvitele
	Farkas Ádám	Monetáris intézmények a válság időszakában
	Madarasiné Szirmai Andrea	Változások az IFRS-ben
	Rózsa Ildikó	IFRS versus US-GAAP

Letöltés	Előadó	Előadás címe
II. szekció
	Fekete Imréné	A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság tevékenysége, célkitűzései, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóival kapcsolatos teendőkre
	Dr. Adorján Csaba	Az átalakulási vagyonmérlegek könyvvizsgálata
	Siklós Márta	Kapcsolt ügyletek kockázata, a transzferár dokumentációi, adózási vonatkozásai

Letöltés	Előadó	Előadás címe
III. szekció
	Győrffi Dezső	A könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok és költségvetési szervek könyvvizsgálóinak minőségellenőrzését támogató kérdőív és módszertana
	Dr. Aradi Zsolt	A költségvetési intézményrendszer átalakulásának hatása az irányítási struktúrák újraszabályozásának időszerű kérdései az államháztartás alrendszereiben
	Lilliné Fecz Ildikó	A mérlegvalódiság és a reális értékelés fontossága recessziós környezetben
	Mag Zoltán	A költségvetési intézmények feltételrendszereinek változása recessziós gazdasági környezetben, egy felsőoktatási intézmény szemszögéből
	Kemenszky Sándor	Az Államkincstár ellenőrző szerepe az államháztartás alrendszereiben
	Dr. Lóránt Zoltán	A közvagyon az államháztartás alrendszereiben
	Dr. Printz János	Az önkormányzatok könyvvizsgálatának sajátosságai változó gazdasági környezetben

Galériák: