Figyelem! Archivált cikk. Lehet, hogy már nem aktuális.

A Pénz- és Tőkepiaci Tagozat tájékoztatása a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások könyvvizsgálói számára a forintosítás számviteli kezeléséről

2014. december 6-ától hatályos az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény („forintosítási törvény”), amely előírja egyrészt a deviza és devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések bizonyos körének forintkövetelésre történő átváltását, másrészt e kölcsönszerződések kamatfeltételeinek módosítását. A törvény többek között meghatározza a forintra váltás árfolyamát („rögzített árfolyam”), az alkalmazandó referencia-kamatlábat, a kamatfelár legkisebb és legnagyobb mértékét, a kamatfelár-periódus időtartamát.

A forintosítás menetrendje

  • 2015. január 1-jétől már az új, rögzített árfolyam alapján esedékesek a törlesztőrészletek (CHF: 256,47, EUR: 308,97, JPY: 2,163 forintos árfolyam).
  • Március-áprilisban megkapják az ügyfelek a postai tájékoztatást az elszámolásokról és a forintosításról.
  • 30 napjuk lesz az ügyfeleknek, hogy jelezzék: devizában szeretnének maradni (4 feltétel egyikének teljesítése szükséges).
  • Február 1-jei visszamenőleges hatállyal forintosítják a jelzáloghitelüket.
  • A szerződés az értesítés kézhezvételét követő 31. napon, vagyis legkésőbb május 31-éig automatikusan módosul, a február 1-je óta (a még vissza nem állt kamat miatt) fizetett többlet-törlesztőrészletet a banknak át kell utalnia.
  • Az új törlesztőrészletet első alkalommal májusban (a banki tájékoztatás határidejét követő hónapban) kell fizetni, a szerződések a devizanem és a kamatozás kivételével a forintosítás révén változatlanok maradnak.

Ha valaki az említett 30 napos határidőn belül jelzi bankjának, hogy devizában maradna, és meg is felel valamelyik feltételnek, akkor visszaáll a devizahitel eredeti kamatszintje (és kamatfelára).

Ki maradhat devizában?

  • Aki megfelel a január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozásnak, így például frankhitel esetében nem éri el a törlesztőrészlet a nettó jövedelem 10, illetve 400 ezer forintos jövedelemtől 15 százalékát, forinthitel esetén 50 illetve 60 százalékát, euróhitel esetén 25 illetve 30 százalékát; vagy
  • akinek a törlesztőrészletet meghaladó devizajövedelme van; vagy
  • akinek 2020 végéig lejár a devizahitele; vagy
  • akinek a forintosítás következtében megnőne a kamatszintje.

A fenti előírások számviteli kezelése tekintetében a Pénz- és Tőkepiaci Tagozat a következő tájékoztatást fogalmazta meg a magyar számviteli törvény és az IFRS szerinti beszámoló készítés céljaira:

1. A forintosítás számviteli elszámolása a számviteli törvény és az IFRS szerint készülő 2014. december 31-i beszámolóban

Számviteli elszámolás az IFRS előírásai alapján:
A törvény hatályba lépése több szempontból is veszteséget okoz a bankoknak, amely veszteséget már a 2014-re vonatozó pénzügyi kimutatásokban is el célszerű számolni.
A veszteség részben azért következik be, mert az eszköz forintosítást követő fedezete a forintosított új eszköz valós értéke (várható cash flow-k jelenértéke piaci kamattal diszkontálva) lesz. A forintra konvertált jelzáloghitel esetében a forintosítási törvény maximalizálja a kamatfelárakat, míg a 2009. évi CLXII. törvény („fair bank törvény”) csak részletes szabálykeretet ad: tehát ha egy új forint hitelt folyósítana a bank, akkor egy kockázatosabb ügyfélnek a keretek, iránymutatások mellett akár magasabb kamatot is fel tudna számítani. Ha a maximált kamatfelár alacsonyabb, mint a piaci kamat lenne, a valós érték a maximált kamatfelárral számolt cash flow-knak a magasabb piaci kamattal diszkontált jelenértéke lesz, amely így alacsonyabb lesz, mint a kintlévőség nominális értéke.
További veszteség keletkezik a forintosítás miatt is, mivel az eszközt az IAS 21 alapján a spot árfolyamon kellene értékelni, de a 2014. december 31-i spot árfolyam (261,85 HUF/CHF, 314,89 HUF/EUR, 2,1686 HUF/JPY) magasabb volt, mint a rögzített átváltási árfolyam, ezért a különbséget el célszerű számolni (azaz az eszközt a rögzített árfolyamon célszerű értékelni).
Nem ajánlott a forintosításra vonatkozó kötelezettséget önálló derivatívaként kezelni, mivel minden pénzügyi instrumentum szerződéses kötelmet vagy jogot kell megtestesítsen, és ez a feltétel nem teljesül, mivel a kötelmet a forintosításra törvény, és nem szerződés keletkezteti.

Számviteli elszámolás a számviteli törvény előírásai alapján:
A forintosított hitelállományon veszteség keletkezhet, mivel azt a pénzügyi intézmény választása szerint át lehet értékelni a rögzített árfolyamra. A rögzített árfolyamon való értékelés javasolt. Az MNB által a felügyeleti jelentésekre vonatkozóan kiadott iránymutatásban a forintosításnak „implicit forward ügyleteknek” különálló eszközként vagy kötelezettségként való megjelenítésével történő kezelése a számviteli beszámolóban nem alkalmazható. Természetesen a forintosításhoz kapcsolódóan az MNB-vel kötött CIRS-eket az általános szabályok szerint kell értékelni.

2. A forintosítás számviteli elszámolása a számviteli törvény és az IFRS szerint a 2015-ös évben

Számviteli elszámolás az IFRS előírásai alapján:
Az IAS 39 alapján, analógiaként alkalmazva a pénzügyi kötelezettségek kivezetésére vonatkozó szabályokat (IAS 39.40, IAS 39 AG62) a régi eszköz kivezetése és az új eszköz felvétele célszerű, ha a szerződés feltételei lényegesen módosulnak. A lényeges módosulás lehet mennyiségi (10%-os teszt) vagy minőségi. Minőségileg lényeges módosulásnak tekintendő a denominációs deviza változása, mivel ilyen esetben a pénzügyi instrumentum kockázati profilja lényegesen módosul (ez alól kivételt csak az képez, ha az eredeti és az új deviza átváltási árfolyama a módosulás időpontjában már rögzítve volt). Ennek megfelelően a régi devizás eszközöket ki célszerű vezetni és az új forintos eszközöket fel célszerű venni a könyvekbe. Az új eszközt annak valós értékén célszerű felvenni a könyvekbe, és bármely különbözetet, amely ebből keletkezik, az eredménnyel szemben célszerű elszámolni.

Számviteli elszámolás a számviteli törvény előírásai alapján:
A magyar számviteli törvény szerinti beszámolóban nem célszerű új eszközt keletkeztetni, így ezzel kapcsolatos teendő nincs.

Kérjük a könyvvizsgálókat, hogy konkrét szakmai kérdésekkel a lenti e-mail címen vegyék fel a kapcsolatot a tagozattal.

Kérjük, észrevételeiket, javaslataikat juttassák el a következő címek valamelyikére: e-mail: ptt@mkvk.hu , fax: 1/473-4510, postacím: MKVK PTT 1063 Szinyei Merse u. 8.

Jelen tájékoztatás nem minősül a Magyar Könyvvizsgálói Kamara hivatalos vagy szakértői véleményének, kiadásával a tagozat az Alapszabály 412. d) pontja szerinti tájékoztatásnak tett eleget.

Agócs Gábor
Pénz- és Tőkepiaci Tagozat elnöke

Betöltés...
X