Jelentős változások az igazságügyi szakértői tevékenységben

Az Országgyűlés elfogadta a 2009. évi LXXV. törvényt, amely az igazságügyi szakértőkre vonatkozó több törvényt is jelentősen megváltoztatott.
Ezen belül a szakértők számára kiemelt jelentőségű az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosítása. Ebben megváltoztatják, szigorítják az etikai eljárást, annak következményeit, és részletesen újraszabályozták a szakértői tevékenység szüneteltetésének fogalmát. Ezzel együtt az az alapelv, hogy a szakértő által elkövetett szakmai hiba csak akkor etikai vétség, ha eljárási hibát követett el, továbbra is megmaradt.
Talán még fontosabb az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása, amely jelentősen megváltoztatta a természetes személy igazságügyi szakértők felvételét, nyilvántartását, és az igazságügyi szakértői társaságok bejegyzésének feltételeit a következők szerint (120.§): „Az igazságügyi szakértői tevékenységet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság – a névjegyzékbe, meghatározott szakterületre történő felvétel útján – kérelemre annak a társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.” Ez a rendelkezés nagyon megkönnyíti az igazságügyi szakértői társaságok bejegyzését, ezáltal ezek presztízse nem lesz túl magas.
A törvény szabályozta a kirendelések tartalmát, valamint az igazságügyi szakértők működésének ellenőrzését. Módosította a szakértői intézményekkel, intézetekkel kapcsolatos rendelkezéseket, megkönnyítette az igazságügyi szakértői testületek létrehozását, valamint lehetővé tette a szakértői módszertani levelek készítését.
A két fenti törvényen kívül ez a vaskos jogszabály jelentősen módosította még az ügyvédi törvényt, a közvetítőkről szóló törvényt, a jogi segítségnyújtással kapcsolatos törvényt, a polgári perrendtartásról szóló törvényt, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről szóló törvényt, valamint a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényt is.
Javaslom, hogy mindenki olvassa el ezt a jogszabályt, amely a Magyar Közlöny 2009. évi 94. számában, július 8-án jelent meg.

Bartha Gyula
az igazságügyi szakértői tagozat elnöke