Beszámoló az Igazságügyi Könyvszakértői Tagozat 2007. november 7-én megtartott üléséről és konferenciájáról

A taggyűlést és a konferenciát jelentős, összesen 90 fő feletti részvétellel tartottuk meg, bár az aznap reggeli vasutassztrájk miatt többen késve érkeztek, illetve el sem indultak. Először Bartha Gyula, a tagozat elnöke mondta el rövid beszámolóját, amelyet itt, a honlapunkon is olvashatnak. Ezután vita következett, amelyben a tagok elmondták a véleményüket az elmúlt négy éves munkáról. Már itt is sok észrevétel érkezett arról, hogy a bíróságokon sokszor nem készítik el a munkadíjunkról a határozatot, azt nem jogerősítik, és/vagy a szakértőnek nem küldik ki. Emiatt néha évekig nem tudjuk kiszámlázni a minket jogosan megillető munkadíjat, és így nem is tudjuk azt megkapni. Kérték a Kamarát, hogy írják meg ezeket, és más eljárásjogi hibákat az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, és kérjék az ügyben az ő intézkedésüket.

Ezután - 2 fő tartózkodással - megválasztottuk a tagozat választási, jelölő és szavazatszámláló bizottságát. Meghatároztuk, hogy minden tag kap egy jelölőlapot, amelyen összesen 5 főt jelölhet a tagozat elnökségébe (ügyrendünk szerint az elnökség tagjai maguk választják meg az elnököt egymás között).

A választási bizottság:
Elnök:  Pótorné Nagy Zsuzsanna Budapest
Tagok:  Bartucz Győző  Szolnok
            Dr. Marton István Budapest

A jelölő bizottság:
Elnök:  Dr. Sebesi Béla  Budapest
Tagok:  Kolbe Tünde  Budapest
            Détár Marianna Kecskemét

A választásra 2007. december 19-én, szintén az OKISZ székházban kerül sor, erre az eseményre minden tag meghívót kap.

Ezután megkezdődött az igazságügyi könyvszakértői konferencia, amelyen megtisztelt bennünket Dr. Turán Zsolt is, a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke.

Az első előadást Dr. Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntető kollégiumának vezetője tartotta. Előadásának legfőbb gondolatai a következők voltak:

A Btk. és a be. módosítása szerint több szakértő bevonására is lehetőség van a büntetőeljárás során. Többször találkozott ellentétes szakértői véleménnyel, ami elbizonytalanítja a bírót, és arra ösztönzi, hogy újabb szakértőt rendeljen ki az ügyben. Ez főként a legbonyolultabb ügyekben, ahol a szakértői vélemény elkészítése esetenként 8-10 hónapba is telik, meghosszabbítja a bírósági eljárásokat. Gyakori hiba, hogy az utóbb kirendelt szakértő nem a saját véleményét írja le egy ügyről, hanem az előző szakértővel vitatkozik. Mivel a gazdasági ügyek bonyolultsága egyre növekszik, a bírók rá vannak szorulva a szakértők véleményére. Nem javítja a szakértők ázsióját az, hogy ellentétesen ítélnek meg egy-egy ügyet, de nem tudják, hol van közöttük a különbség.

Sokszor találkoznak a bírók olyan esettel, hogy a kirendelt szakértő túlterheltségre hivatkozva visszautasítják az ügyet. Ennek nem mindig a sok munka az oka, hanem az, hogy az igazságügyi szakértői titulust csak a névjegykártyájukra akarják ráírni, de munkát nem vállalnak.

Ha a fél (a terhelt) magánszakértői véleményt készíttet, a bíróság dönthet, hogy a szakértőt kirendeli, és ilyenkor tényleges szakértővé válik, vagy nem, és ekkor a szakvélemény okirati bizonyíték, ami csak arra alkalmas, hogy esetleg a bíró újabb szakértőt rendeljen ki. Sok esetben a magánszakértői vélemények szükségtelenek, vagy nincs bennük elegendő tényanyag. A magánszakértői kirendeléskor nehéz az objektivitás, mert a szakértő nem jut hozzá minden adathoz, és/vagy a megrendelő befolyásolni próbálja. Ez utóbbi a könyvszakértőkre nem jellemző, de vannak szakmák, ahol már ismerik azokat a szakértőket, akik pénzért szinte bármit leírnak.

A nyomozó hatóság által kirendelt szakértő sem mindig kapja meg a teljes iratanyagot, csak azokat a dokumentumokat, amelyek a hatóság koncepcióját bizonyítják. Ezért van sokszor szükség a bírósági szakértő kirendelésére is.

A szakértő és a bíróság között jobb együttműködésre van szükség. Az iratanyagot például a bíróság kell a szakértőnek a rendelkezésére bocsássa, ami azt jelenti, hogy akár el is kell azt szállítania a szakértőhöz. Nincs minden rendben a szakértői díjra vonatkozó határozatok meghozatalával, és azok jogerősítésével sem.

A szakértő nem értékelhet tanúvallomásokat, az ilyen kérdést vissza kell utasítsa. Ugyancsak nem értékelheti jogilag a feltárt cselekményeket, valamint nem lépheti túl a kompetenciáját.

Sokszor jelezték a védők, hogy szeretnének részt venni a szakvélemény készítésénél. Ez teljesen kizárt, és el kell utasítani.

A következő előadó Szladovics Mária volt a Központi Nyomozó Főügyészségtől. Előadásában beszélt a Btk. és a Be. megváltozásáról, és ezzel a szakértő szerepének módosulásáról. Kiemelte a legfontosabb hibákat, amelyeket a szakértők el szoktak követni. Végül az ügyészség és a szakértők egyre szorosabbá váló kapcsolatát emelte ki.

Végül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője, Dr. Panik Edit és egyik munkatársa, Dr. Vitrivics Mária tartott közös előadást.

Kiemelték az igazságügyi szakértői törvényben foglalt legfontosabb változásokat, a névjegyzékbe történő bejegyzés változásait, a kötelező oktatást és a cégek szakértői munkába történő bevonását.

Elmondták, hogy a minisztérium már eddig is több végrehajtási rendeletet adott ki, kiemelve a kompetenciákat meghatározó rendeletet (9/2006. IM rendelet).

Beszámoltak a szakértői felülvizsgálat állásáról. Az országban összesen 4600 igazságügyi szakértő van, ebből 800 gazdasági területen. A könyvszakértők területén a legkevesebb a probléma. Kb. 50-60 szakértőnél még nem kezdődött meg a felülvizsgálat, és 250-en már igazolvánnyal is rendelkeznek. Problémát jelent, hogy egyes szakértők nem jelentették be a címváltozást, így őket nagyon nehéz megtalálni. Készül a jogszabály a felülvizsgálat határidejének két évvel történő meghosszabbításáról.

Bár jogi vizsgát a könyvszakértők legnagyobb részének nem kell tennie, két évenként 16 órás jogi oktatásra kell járniuk. A tanfolyamok listája az IRM honlapján található meg.

A tárca új díjrendeletet készített elő, amely szerint az óradíj 4000 Ft lesz, de a költségátalány 20 %-ra csökken. Ez az IRM honlapján megtalálható.

A polgári eljárásokban ezentúl azt a szakértőt kell kirendelni, akinek személyében a felek megegyeznek.

Az IRM egy pénz-és tőkepiaci igazságügyi szakértői testületet hoz létre.

A szakértő késedelmét ezentúl bejegyzik az IRM szakértői névjegyzékébe. Több jelentős késedelem esetén a szakértőt fel fogják függeszteni, két felfüggesztés után a harmadik alkalommal kizárják.

Ha a szakértő azért nem kapja meg a pénzét, mert az egyik fél elhalálozott, kérheti, hogy az elhalálozott fél részére ügygondnokot jelöljenek ki a letétbe helyezett szakértői díj kifizetéséig.

A www.birosag.hu honlapon megtekinthetőek az anonimizált bírósági ítéletek, a szakértő nem kaphatja meg a polgári ügyekben született ítéletet, hiába kéri.

Végül elmondták, hogy december 1-jéig a következő évi díj bejelentését a szakértők a következő módokon tehetik meg.

Írásban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth tér 4. címre kell levelet írni.

Telefaxon a 06-1-441-3642-es számon tehetjük meg a bejelentést.

E-mail-ben az igkod@im.hu címre jelenthetik be a díjaikat.

Ha valaki csak úgy jelenti be a díját, hogy „x eFt a szakértői díjam", az nem számíthat fel egyéb költségeket. A díjat a költségelszámolás érdekében óradíjnak kell nevezni.

Bármilyen kérdést, vagy érdeklődést a 06-1-441-3640 vagy 06-1-441-3641-es telefonszámokon szívesen látnak.

Az előadások után hosszas, jó hangulatú vita volt. A meghirdetett 14 óra helyett 14,30-kor is alig tudtuk a beszélgetést félbeszakítani.

Ez a konferencia is megmutatta, hogy az igazságügyi könyvszakértők igénylik az ilyen összejöveteleket, és a szakmai beszélgetéseket.

                                                                                              Bartha Gyula