Közlemény az új Ptk. szerinti könyvvizsgálói szerződések megkötéséről
2014.05.20.A szakértői bizottság a kamara honlapján 2014. április 9-én közzétett aktualizált megbízási szerződés, valamint elfogadó nyilatkozat minták kapcsán több megkeresést kapott abban a tárgyban, hogy miként célszerű eljárni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) hatálybalépését megelőzően megkötött könyvvizsgálói szerződések vonatkozásában.
Előző kérdéskör kapcsán felhívjuk a kamarai tagság szíves figyelmét arra, hogy a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a Ptk kötelmi jogot szabályozó 6. könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések között a következőket rögzíti:
"50. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik."
A fentiekre tekintettel a 2014. március 15-ét megelőzően kötött könyvvizsgálati szerződések a lejáratukig eredeti formájukban - a megkötéskor hatályos jogszabályi hivatkozások mellett - is érvényesek és hatályosak; ugyanakkor a szerződő felek szabad akaratán múlik, hogy akár a korábbi szerződés hatályon kívül helyezése és új megállapodás megkötése, akár a korábbi szerződés módosítása (Ptk. hatálya alá helyezése) révén a jogviszonyukat az új szabályozáshoz igazítsák. Könyvvizsgálói szempontból e döntés meghozatalánál érdemes számításba venni, hogy a Ptk-ban rögzített szerződésszegési kártérítési felelősségi rendszerben a korábbi felróhatóságon alapuló kártérítési felelősséget felváltotta a szerződésszegésért való objektív felelősség, amely fokozottabb szolgáltatói (könyvvizsgálói) felelősségi formát jelent. Ennek legfontosabb következménye, hogy szerződéses kötelezettség nem szerződésszerű teljesítése miatt az ügyfél akkor is igényt tarthat a kárának megtérítésére, ha a szerződésszegő szolgáltató úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A szerződésszegő csak abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
Álláspontunk szerint – a koherencia érdekében – a korábbi szerződés Ptk. hatálya alá helyezését akkor célszerű továbbá választani, ha az adott ügyfél (illetve annak legfőbb szerve) már döntést hozott a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről.
dr. Ladó Judit
szakmai alelnök