A Minőség-ellenőrzési Bizottság beszámolója 2003. évi tevékenységéről

Bevezető

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara küldöttgyűlése 2002. május 25-én elfogadta a kamara minőség-ellenőrzési szabályzatát, a 2002. decemberi küldöttgyűlése megválasztotta a héttagú minőség-ellenőrzési bizottságot.

A minőség-ellenőrzési rendszer bevezetésének a következő lényeges feladatai voltak;

• A minőségvizsgálók pályáztatása, kiválasztása, ellenőrzése és felkészítése.
• Az első minőség-ellenőrzés adatszolgáltatásának az előkészítése alacsony színvonalon valósult meg, mert az egyéni könyvvizsgálók és könyvvizsgáló társaságok 50%-a küldte vissza a június 15.-i határidőre az adatlapot, 45%-a felszólításra november hónapban teljesítette és 5%-a 2003. december 31.-ig nem teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. 2004. március 31.-ig hat egyéni vállalkozó és 25 társaság nem küldte vissza az adatlapot.
• Az éves minőség-ellenőrzési terv összeállításának határideje 2003. július 20.-a volt. Az éves minőség-ellenőrzési tervet a 2003. június 15.-ig teljesített adatszolgáltatás alapján számítógépes véletlenszerű kiválasztással készítettük, és 700 fő került kiválasztásra az egyéni könyvvizsgálók és könyvvizsgáló társaságokból.
• A minőségvizsgálók felkészítését, oktatását két ütemben 2003. június és szeptember hónapban teljesítettük. A felkészítésben segítettek a Francia Könyvvizsgálói Kamara minőség-ellenőrzéssel foglalkozó kollégái.
• Az első minőség-ellenőrzést 2003. szeptember 15. és december 15. között hajtottuk végre, azonban betegség és időegyeztetési problémák miatt 10 első és 6 teljes körű vizsgálat húzódott át 2004. évre.
• A minőség-ellenőrzési bizottság a vizsgálatok lebonyolítását igyekezett rugalmasan kezelni, pl. a hónapon belüli határidők módosítását, illetve az 1 megbízással rendelkező könyvvizsgálóknál az ellenőrzést elhalasztotta a következő évre.

Összességében elmondható, hogy 2003. évben az első minőségvizsgálatok különösebb konfliktusok nélkül zajlottak le, a könyvvizsgálók elfogadták a minőségvizsgálók értékelését.

1. Az elvégzett vizsgálatok tartalma és terjedelme

Az első minőség-ellenőrzés és a teljes körű minőség-ellenőrzés tartalma és terjedelme lényegesen eltér egymástól.

A teljes körű minőség-ellenőrzést a minőségvizsgálónak jelentkező könyvvizsgálók esetében hajtottuk végre. A minőségvizsgálók mindaddig végezhetik tevékenységüket, amíg megfelelnek a minőség-ellenőrzési szabályzat 3. fejezetének 13-18. pontokban meghatározott követelményeknek.

Az első minőség-ellenőrzéskor - a rendszer bevezetésének szakaszában nem került sor a könyvvizsgálatok végrehajtásához kapcsolódó minőségbiztosítási eljárások hatékonyságának az értékelésére. (szabályzat átmeneti rendelkezések 83. pontja)

A két vizsgálat közötti tartalmi és terjedelembeli eltéréseket a következő táblázatban foglaltuk össze.

A táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy az első minőség-ellenőrzéskor nem vizsgáljuk a könyvvizsgálati munka hatékonyságát. (1-5 kérdések)

A szakmai kérdéscsoportok (6-10 kérdéscsoport) száma az első minőség-ellenőrzéskor
61 kérdéssel kevesebb a teljes körűnél. Az első ellenőrzéskor 6-10 közötti kérdéscsoportokból kimaradt két fontos fejezet, a tervezés, valamint az áttekintést szolgáló kérdéscsoport.

Az első minőségvizsgálat a könyvvizsgáló egyéni munkájának megítélésére a Nemzeti Könyvvizsgálói Standardok egyes részterületeinek a gyakorlati alkalmazásának megítélésére irányul.

Nagyon fontos felhívni a könyvvizsgálók, különösen a 2 és annál több könyvvizsgálót foglalkoztató társaságok figyelmét a teljes körű ellenőrzésre történő mielőbbi és folyamatos felkészülésre.

2. A minőség-ellenőrzés vizsgálatainak időráfordítása és költségeinek bemutatása

2.1 A minőség-ellenőrzések időráfordításai

A minőségvizsgálatok időráfordításának összetétele a következő volt:

2.2 A minőség-ellenőrzési rendszer költségei

3. A vizsgálati minta összetétele

A 2003. éves terv 700 fő első minőségvizsgálatával számolt, amelyből 500 fő egyéni és 200 fő pedig a két, illetve három és annál többszemélyes könyvvizsgáló társaságban dolgozó könyvvizsgáló.

A tervből kieső könyvvizsgálók pótlására az adatszolgáltatást határidőn túl teljesítő könyvvizsgálók közül pótlólag választottunk ki egyéni és egyszemélyes társaságban dolgozó könyvvizsgálókat.

A minőség-ellenőrzési rendszer bevezetésének első évében a következő összetételű minőségvizsgálatot végeztük el:

Első minőségvizsgálat keretében ellenőriztünk:

• 240 fő egyéni könyvvizsgálót (37,4%)
• 301 fő könyvvizsgálót, akik egyszemélyes társaságban működtek (46,9%)
• 40 fő könyvvizsgálót, akik kétszemélyes társaságban működtek (6,2%)
• 61 fő könyvvizsgálót, akik háromfős, illetve ennél nagyobb társaságban működtek (9,5%)
• 642 fő összesen (100,0%)

A minőségvizsgálók létszámát 120 főben terveztük, amely tervet érdeklődés hiányában nem sikerült teljesítenünk.

Minőségvizsgálónak jelentkező könyvvizsgálóknál 73 teljes körű ellenőrzést hajtottunk végre.

A szakértői bizottság felkérésére 2 teljes körű ellenőrzést végeztünk, az egyiket egyéni könyvvizsgálónál, a másikat pedig a „big four” egyik társaságánál.

Összesen 717 első és teljes körű minőségvizsgálatot hajtottunk végre.

Az éves tervből 2004. évre áthúzódó vizsgálatok:

• első minőség-ellenőrzésből 10 fő,
• teljes körű minőség-ellenőrzésből 6 fő.

A 2002. évre teljesített adatszolgáltatás szerint az egyéni könyvvizsgálók és könyvvizsgáló társaságok összesen 42.020 jelentést
készítettek a Kamarai törvény 26. § (2) bekezdése alapján.

Az összes jelentésből közérdeklődésnek kitett vállalkozások és önkormányzatok részére készített jelentések száma 1.473 volt.

Az összes jelentésből 1.450 jelentést ellenőriztünk (3,5%).

4. A vizsgálatok eredménye

4.1 Az első minőségvizsgálat összesített eredményét a következő táblázatban foglaljuk össze:

(adatok: főben)

4.2 A teljes körű vizsgálatok összesített eredménye:

Részarány

4.3 A szakértői bizottság felkérésére elvégzett minőség-ellenőrzés

1 fő egyéni könyvvizsgáló megfelelt, de további fejlődés szükséges minősítést kapott,

1 könyvvizsgáló társaság megfelelt minősítést kapott.

Az első minőségvizsgálat megkezdése előtt a minőség-ellenőrzési bizottság a minőségvizsgálók felkészítésekor felhívta a figyelmet arra, hogy a minőségvizsgáló segítse és vezesse rá a jó megoldásokra az ellenőrzött könyvvizsgálót.

A minőségvizsgálók döntően azoknak a kollégáknak adtak nem megfelelt minősítést, akiknek nem volt értékelhető, illetőleg egyáltalán nem volt dokumentációja.

Természetesen a minőség-ellenőrzési bizottság tagjai a minőségvizsgálók kiválasztásakor nem tehettek ilyen engedményeket.

Jelenleg a teljes körű minőségvizsgálaton megfelelt minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló kollégák száma:

5. A minőség-ellenőrzési bizottság által kezdeményezett szankciók összefoglalása

5.1 A minőség-ellenőrzési szabályzat átmeneti rendelkezéseinek a 85. pontja meghatározza, hogy a „nem felelt meg” minősítést kapott könyvvizsgáló esetében a minőség-ellenőrzési bizottság szankcióként kötelezi a könyvvizsgálót az általa kijelölt oktatáson való részvételre.

A kötelező oktatás a kamara központjában 2004. június hónapjában kerül lebonyolításra.

A gyakorlati oktatás tematikája kiterjed;

• a könyvvizsgálói munkaprogram elkészítésére,
• a bizonyítékszerzésre (annak speciális módszereire),
• a dokumentálásra,
• a jelentés készítésére.

A kötelező oktatás díja 26 ezer Ft/fő.

A kötelező oktatáson részt vehetnek önkéntes alapon az ellenőrzés előtt álló könyvvizsgáló kollégák is 13 ezer Ft/fő térítési díj befizetése ellenében. Az oktatáson való részvétel beszámít a kötelező oktatásba.

A „nem felelt meg” minősítést kapott könyvvizsgálók az oktatást követően 2004. évben ismételten ellenőrzésre kerülnek, és amennyiben az ismételt ellenőrzés után is azonos minősítést kapnak, úgy az alapszabály szerint a bizottság átadja az ügyet a fegyelmi megbízottnak.

5.2 A minőség-ellenőrzési bizottság két kolléga ellen kezdeményezett etikai eljárást az elmúlt év folyamán.

Két könyvvizsgáló esetében a minőségvizsgálat lefolytatása során megállapítást nyert, hogy a könyvvizsgálók természetes személyként bocsátottak ki elfogadó nyilatkozatot és kötöttek megbízási szerződést, azonban az elvégzett munkát a kamara nyilvántartásában nem szereplő társaságuk révén számlázták ki.

A kollégák tevékenysége ellentétes az 1997. évi LV. törvény 26. § (1) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a könyvvizsgálói
tevékenységet kizárólag a kamara tagja és a kamarai nyilvántartásban bejegyzett könyvvizsgáló társaság végezhet.

Az etikai bizottság a két kollégát egyenként 100-100 ezer Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte.

5.3 A minőség-ellenőrzési bizottság felhívja a könyvvizsgáló társaságok figyelmét a Társasági törvény 41. § (5) bekezdésének betartására, amely kimondja: „Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölni azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. Ezen személy kijelölésére csak a gazdasági társaság legfőbb szerve jóváhagyásával kerülhet sor.”

Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy egyéni könyvvizsgálók, illetve más könyvvizsgáló társaság tagjai alvállalkozóként aláírnak könyvvizsgálói jelentéseket úgy, hogy nem tagjai, vezető tisztségviselői, és nem munkavállalói a jelentést kibocsátó társaságnak.

6. Javaslat a minőség-ellenőrzési rendszer fejlesztésére a továbbképzés módjára

6.1 A minőség-ellenőrzési rendszer fejlesztésére irányuló javaslatok

• 2004. évben a minőség-ellenőrzési szabályzat 34. pontjában meghatározott adatszolgáltatást (1/a, 1/b adatlapokat) a tagnyilvántartással egyidőben és egyszerre kell teljesíteni. Mindkét adatszolgáltatás határideje június 15.
• 2003. évben a minőségvizsgálók - a minőség-ellenőrzési éves terv figyelembevételével - értesítést kaptak, hogy mikor kit és hol kell ellenőrizniük. Ennél több információval nem rendelkeztek. 2004. évben a minőségvizsgálókat fel kell készíteni úgy, hogy kellő információval rendelkezzenek a vizsgált könyvvizsgálóról, illetve könyvvizsgáló társaságokról.
• A minőség-ellenőrzési rendszer fejlesztésekor különös figyelmet kell fordítani a közérdeklődésnek kitett vállalkozások és önkormányzatok speciális feladatiból adódó kérdésekre.
• A minőség-ellenőrzési bizottság 2004. évben az első ellenőrzéshez használt kérdéslistát pontosítja és továbbfejleszti (11. sz. melléklet).
• A szakértői bizottsággal, valamint a költségvetési tagozattal egyeztetve módosításokat hajt végre a kérdéslistában, figyelembe véve az önkormányzatok könyvvizsgálatában jelentkező szakmai specialitásokat.
• Az újonnan bejegyzett könyvvizsgáló kollégák, és a nyilvántartásba vett könyvvizsgáló társaságok részére legalább három év türelmi időt szükséges adni az ellenőrzéskor, hogy az ellenőrzéshez szükséges megbízással rendelkezzenek.
• Az 1 millió Ft árbevétel alatti társaságokat hatévente egyszer elegendő ellenőrizni, mivel ezek a társaságok mikró- és kisvállalkozások részére készítenek könyvvizsgálói jelentést.

2002. évben 1 millió Ft alatti egyéni vállalkozó és könyvvizsgáló társaságok egyszemélyes társaságok száma 657 volt és átlagosan árbevételük pedig 384 eFt.

Ugyanebben az évben 216 egyéni vállalkozónak és könyvvizsgáló társaságnak nem volt bevétele.

Szintén hatévente elegendő első minőség-ellenőrzést végezni az 1-5 millió Ft közötti árbevételt elérő egyéni vállalkozóknál, illetve könyvvizsgáló társaságoknál. (2002. évben 2.671 eFt átlagos bevétellel rendelkeztek.)

6.2 Javaslat a továbbképzés fejlesztésére

A minőség-ellenőrzés első évének lezárásakor az általánosan megfogalmazott problémák a következők:

• hiányosak a munkaprogramok,
• hiányosak a lényegességi számítások,
• nincsenek kijelölve a kockázatot jelentő területek,
• a könyvvizsgálói bizonyítékok nem támasztják alá a könyvvizsgálói jelentéseket,
• hiányosak a munkalapok, a dokumentációk, többségében az ügyféltől beszerzett bizonylatok másolatai találhatók,
• a könyvvizsgáló jelentések előírásait még sokan nem a Nemzeti Könyvvizsgálói Standardok előírásainak megfelelően alkalmazzák.
• A kötelező oktatás keretén belül, akár a kredit rendszerből adódó lehetőségek kihasználásával célszerű a teljes körű minőség-ellenőrzésre felkészíteni a kollégákat.

Fel kell készíteni 3-5 fő oktatót, hogy a standardok gyakorlati alkalmazását hogyan értelmezzék, elemezzék, bizonylatolják, dokumentálják a könyvvizsgálók.

Célszerű a kamara részéről kiadni a könyvvizsgáló társaságok részére olyan minőség-ellenőrzési, mintaszabályzatot, amelynek betartásával eleget lehet tenni a 220-as „A könyvvizsgálati munka minőségének ellenőrzése” című standardban megfogalmazott követelményrendszernek.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara ismét egy jelentős lépést tett előre a minőség-ellenőrzési rendszer bevezetésével a fejlettebb uniós tagállamok könyvvizsgálóihoz történő felzárkózásban.

Mindenki előtt ismeretes volt az a feszült várakozás, ellenérzés, amely a minőség-ellenőrzési rendszer bevezetésekor sok könyvvizsgáló kollégában felmerült.

Most amikor lezárjuk a 2003. évet megállapíthatjuk, hogy zökkenőmentesen megoldottuk ezt a feladatot is.

A könyvvizsgálók többsége meg akar felelni a követelményeknek, a piacon akar maradni és igyekszik egyre magasabb színvonalon teljesíteni feladatát.

Természetesen vannak olyan kollégák is, akik nem akarják figyelembe venni környezetükben bekövetkezett változásokat, nem ismerik el a standardok alkalmazásának és ezzel együtt a minőség-ellenőrzés szükségességét. Nem járnak, vagy csak az aláírás erejéig teljesítik a kötelező oktatással kapcsolatos kötelezettségeiket.

De ezek a kollégák vannak kevesebben, és ezeket a kollégákat, fel kell kérni, - a többség érdekében - hogy ne rombolják tovább a szakma hírnevét, ne akadályozzák a többség munkáját.

Budapest, 2004. április 5.

Statisztika letöltése