Figyelem! Archivált cikk. Lehet, hogy már nem aktuális.

A Fegyelmi Bizottság beszámolója a 2016. évi tevékenységről

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fegyelmi Bizottságának működési rendjét a szabályozási követelmények és a kamara elnöksége által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata alapozza meg. Így a tisztesség, a tárgyilagosság, a szakértelem, a kellő gondosság, a titoktartás és a hivatáshoz méltó viselkedés a bizottság valamennyi tevékenységének rendező elveként szolgál.

A bizottság eljárásai és döntései minden esetben a törvényi rendelkezéseken és szabályozásokon alapulnak, azok szellemében jár el, hozza meg döntéseit. Hatásköre és illetékessége szintén a fentieknek megfelelő.

A fegyelmi eljárás lebonyolítási rendje programszerűen szervezett hatósági eljárás. Folyamata a tényállások tisztázása után (fegyelmi eljárás megindításával) a kamara fegyelmi megbízottja által a jogszabályi háttér és a szakmai ismeretek megalapozásával indul. Megkeresés, esetleg írásbeli észrevételezés után megvitatásra kerül a gondatlanság vélelme, kialakulnak a tisztázandó pontok, lezajlik a fegyelmi tárgyalás, az enyhítő és súlyosító körülmények figyelembevétele, szükség esetén szakértők közreműködését is igénybe vesszük. Minden esetben része az eljárásnak az előterjesztett fegyelmi szankciók indokolása, többségi megvitatása, az arról hozandó bizottsági döntés megszavazása.

A lefolytatott fegyelmi ügyek témái részben újszerűek és színesek, részben visszatérő jellegűek a szervezet működéséből adódóan. Tartalmában sok esetben túlmutatnak a kamara működési rendszerén. Kategorizálva az alábbi főbb pontokat figyelhetjük meg:

  • A hazai szabályozással összefüggő jogkörök, hatáskörök és feladatok ellátásának értelmezésével összefüggésben felmerülő viták, nézetkülönbségek értelmezése a különböző állami szervekkel. (Általuk kezdeményezett bejelentések, fegyelmi eljárások indításának lefolytatására és megítélésére vonatkozó indítványok kezelése.) Különösen a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység felelősségi szabályai tekintetében.
  • A könyvvizsgálói szakmai követelményrendszerrel összefüggő szakmai ismerethiány. (Önértékelési zavarok, a nem megfelelő szakmai hozzáállás, a mások által kezdeményezett szakmai ítélkezések.)
  • A törvényi és a belső szabályozással összefüggő ismerethiány. (Saját magunk ismerethiánya, a könyvvizsgálói feladatok ellátása során felmerülő mulasztások – képzésen való kötelező részvétel elmulasztása, adatszolgáltatás nem teljesítése, belső szakmai ítélkezés kezdeményezése.)
  • A társadalmi, gazdasági környezettel kapcsolatos tapasztalatok, jelenségek. (Piacszűkülésből eredő piacféltés, bejelentés, szakmaiság megkérdőjelezése, egyéni butaságokból eredő kezdeményezések.)
  • Egyéb jelenségek. (A könyvvizsgálói tevékenység felhasználása, a könyvvizsgáló felhasználása pl.: a kisebbségi jogok érvényesítésére, egyéb szolgáltatás nyújtásából eredő kezdeményezések megkérdőjelezése, új szempontok felmerülése a könyvvizsgálatban stb.)

Az éves összehasonlításból érzékelhető például, hogy a 2016-ban a hatósági bejelentések közül különösen az Állami Számvevőszék által kezdeményezett és elindított fegyelmi ügyek száma magas.
Az ügyek előző évihez viszonyított megoszlását a következő táblázat szemlélteti:

Megnevezés 2015 2016
A bizottság üléseinek száma 9 10
Hozott határozatok száma 121 219
  - megszüntetett eljárások 33 56
  -figyelmeztetés mellett megszüntetés 30 84
  -felfüggesztés 3 0
  -határozat visszavonása 1 1
  -részletfizetés engedélyezése 4 8
  -kijavító határozat 0 1
Fegyelmi büntetés
  -írásbeli megrovás 16 9
  -pénzbírság 29 48
  -kizárás 4 4
  -szüneteltetés elrendelése 1 1
  -minősítés megvonása 0 7
Érkezett fellebbezések 6 19
Kiszabott pénzbírság 6530 EFt 7802 EFt

A lefolytatott fegyelmi eljárásokban szintén visszaigazolódtak a fenti jelzések és e mellett a szervezeten belüli változások is.

A fegyelmi eljárások megoszlását az alábbiakban mutatjuk be:

Kategóriák 2015 2016
Hatóságok által kezdeményezett bejelentések 27 42
Kötelező továbbképzés elmulasztása 44 85
Újabb minőségellenőrzésből származó eljárások 20 14
Egyéb ügyekből eredő eljárások 10 32
Összesen 121 219

A kamarán kívüli változások mellett a belső szervezet is átalakult tavaly. Ez leginkább a kötelező adatszolgáltatás rendszerében érhető utol, de nagy jelentőségű a kamarai kötelező továbbképzés, az általános képzés és az e-learning terület változása vagy a belső minőségellenőrzési rendszer átalakulása. A változásokról barométerszerűen érkeztek visszajelzések a döntéshozóktól és a végrehajtóktól.

2016. évi határozatok tára
 

Kapcsolódó anyagok

Betöltés...
X