Accountancy Europe – a megújult könyvvizsgálói szervezet

A közgyűlésen bemutatták az Accountancy Europe új logóját és az új arculati elemeket. Hangsúlyos téma volt az egyes szervezetek marketingje, nevezetesen hogy hogyan lehet vonzóvá tenni a fiatalok számára a könyvvizsgálói pályát, illetve hogyan kezeljük az egyes eseményeket és történéseket a médiában.

Több ország szervezete olyan stratégiát dolgoz ki, melyet a szervezet tagjai tudnak alkalmazni a munkatársak toborzásánál és az oktatásba való bevonásában.
A kamarák reakciójánál több szervezet részéről is elhangzott, hogy negatív médiaközlésekre azonnal kell reagálni, és erre előre stratégiával kell rendelkezni, mert a szervezet elnökségét nem lehet ilyen gyorsan összehívni. Erre azért van szükség, mert a szakma megértő, de a külvilág nagyon gyorsan elbizonytalanodik. “Sose mondj nemet és légy mindig elérhető”

Hollandiában - ahol a legmegtépázottabb a SZAKma reputációja Európában - a kamara megreformálására egy 7 főből álló és szabad kezet kapó bizottság alakult. 53 pontos javaslatot fogalmaztak meg, melyek heves reakciót váltottak ki. Kirívó megállapításuk, hogy az audit dossziék legalább 40 %-a nem megfelelő. Ott úgy tartják, hogy állandóan felkészültnek kell lenniük egy második válságra. A javaslat szerint kommunikálni kell, gyorsan – de nem túl gyorsan – kell cselekedni, nem szabad senkit azonnal felelőssé tenni, illetve jó emberekkel kell magunkat körülvenni. Az 53 pontos programot legalább 4 év alatt hajtják végre.
Ugyancsak holland részről hangzott el, hogy a világ nem érti a könyvvizsgálati standardokat és a könyvvizsgálati (számviteli) szabályozást, ezért a könyvvizsgálóknak mindig mindent az elejéről kell ügyfeleik számára elmagyarázni. Ez nem csak a könyvvizsgálók, de a kamara részéről is folyamatos kommunikációt igényel.
Az ACCA-nek jelenleg 2 krízis menedzserük van, akik külön ilyen csoportot vezetnek.
Svédországban napi szinten tartanak egyeztetést, hogy a médiában megjelent vagy az adott héten megjelenő híreket, riportokat hogyan kommentálják.

A tapasztalatok megvitatása után szó esett a 2017. március végére elkészülő vitaanyagról. Felmerült, hogy a 700-as standardban iparáganként és cégnagyság szerint különböző jelentésmintákra lenne szükség.

A standardalkotás folyamatában ugyanakkor tisztázni kell, hogy

1. Kinek kell standardokat alkotnia?
2. Ki felelős a standardalkotásért?
3. Kik a standardok végfelhasználói?