Összefoglaló a kamara szabályzatainak módosításairól

A változtatásokat döntően az indokolta, hogy az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény részben 2010. november 20-i, illetve 2011. január 1-jei, részben 2011. július 1-jei hatállyal több pontban módosította a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt (továbbiakban: Kkt.), amihez az önkormányzati szabályzatok vonatkozó rendelkezéseit is megfelelően hozzá kellett igazítani. A Kkt. módosítások tartalmáról a SZAKma című lap 2010 decemberi számában részletes összefoglaló olvasható.

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatát végzők minőségellenőrzésének speciális szabályai, a független ellenőr intézményével kapcsolatos rendelkezések 2011. július 1-jével lépnek hatályba; a minőségellenőrzési eljárási szabályzat, valamint a minőségellenőrzési bizottság szervezeti és működési szabályzatának és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozásra szolgáló könyvvizsgáló tevékenység kamarai ellenőrzéséről szóló szabályzatának a módosítására 2011. májusában kerül sor.

A szabályzatok lényegesebb változtatásait az alábbiakban részletezzük:

Az alapszabály módosításai – a Kkt. módosításainak az egységes szerkezetű szabályzat szövegében történő átvezetése mellett – a következők:

• Az okleveles könyvvizsgálói képzési program részét képező vizsga, a szakmai kompetenciavizsga, valamint a különbözeti vizsga engedélyezése kikerült a kamarai hatósági eljárások köréből (6., 14., 345. és 359. pont.)
• Az újraválasztás szabályainak módosulásával a kamarai tag könyvvizsgálók részéről ugyanaz a kamarai tisztség, bizottsági tagság két alkalomnál többször is betölthető (298. és 329. pont);
• A Kkt. 171. §-a szerinti kötelezettségek figyelmen kívül hagyása esetén a minőségellenőrzési bizottság elnöke köteles fegyelmi eljárást kezdeményezni (351. pont);
• A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzését a kamara 2011. július 1-jétől kezdődően a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság közvetlen irányítása mellett működteti, a független ellenőrök intézményének bevezetésével, amely a minőségellenőrzés átszervezése mellett a kamara nyilvántartási és finanszírozási rendszerét is érinti (353., 418., 420., 422., 423., 462-464. pont);
• A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság a kamara közreműködésével, és nem a kamarával együtt működteti (461. és 465. pont);
• A más államok hatóságaival való együttműködés a kamara hatásköréből a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsághoz került át (451-455, 465., és 469-471. pont);
• A könyvvizsgáló jelöltek számára előírt szakmai gyakorlat időtartama az eddigi 3 – de legfeljebb 5 – évről legalább 3, de legfeljebb 6 évre változott, melyből legalább 2 évet kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cégnél – az eddig előírt legalább heti 36 órás munkaviszony helyett – a képzési programnak megfelelő, a kamara mentori szabályzata szerinti munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban kell teljesíteni (438-439., 440., 441 és 443. pont);
• Az átvállalás és beszámítás szabályainak pontosításával a könyvvizsgáló cégek időszakonként (első, és második félév) érvényesíthetik a hozzájárulási díjból történő levonást, mely kedvezmény időarányosan, a határidőben befizetett tagdíj után vehető igénybe, ellenkező esetben, eredménytelen felszólítás után a kedvezmény visszavonásra, a levont összeg kiszámlázásra kerül (191. pont);
• A SZAKma című lapot a tagdíjjal fedezett szolgáltatások körében továbbra is papíralapon kapják kézhez a kamarai tag könyvvizsgálók (474. pont).

Az etikai szabályzat jelentősebb módosításai az alábbiak:

• Az érintett állami szerv felkérésére kezdeményezett fegyelmi eljárás esetén mind a fegyelmi eljárást elrendelő/megindítását elutasító, mind a fegyelmi eljárást lezáró jogerős fegyelmi határozatot meg kell küldeni az érintett állami szerv részére, ezzel párhuzamosan a fegyelmi eljárást elrendelő vagy elutasító határozat az egyéb bejelentőknek nem kerül megküldésre és a bejelentők részére eddig biztosított fellebbezési jog is kikerült a szabályzatból (C/6. (7) pont);
• A fegyelmi határozat az eljárás alá vont mellett (és nem vagylagosan) az eljárás alá vont jogi képviselőjének is megküldendő (C/9. (2) pont);
• Az előírt fizetési kötelezettségek teljesítésének elmulasztása fegyelmi vétség miatti egyszerűsített fegyelmi eljárás beépítése, melynek során fegyelmi tárgyalás tartására az eljárás alávont kérelmére kerül sor (C/8 (1)-(3) pont;
• A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének meghatározott időre (legalább 12 hónapra) történő elrendelése, mint új fegyelmi büntetés bevezetése (C/3. pont);
• Az alkalmazható pénzbírság maximális összegének felemelése (a kiszabás évében esedékes éves kamarai tagdíj húszszorosa)-C/3. pont;
• A minősítés megvonása, a kötelező szüneteltetés elrendelése és kizárás esetén a felvételi bizottság tájékoztatásának törvényi szinten történő rendezése (C/9. (3) pont);
• A fegyelmi határozat kézbesítési szabályainak törvényi előírásoknak megfelelő rendezése (C/6. (17) pont);
• A fegyelmi eljárás elrendelése megtagadásának etikai szabályzatban rögzített esetei, valamint a fegyelmi eljárás felfüggesztésének, illetve az eljárások egyesítésének és elkülönítésének lehetősége kikerült a szabályzatból, a büntetőeljárás alatt indult fegyelmi eljárás azonban a Kkt. alapján továbbra is felfüggeszthető (C/6. (6), C/8. (5) és (12)-(14) pont).

A mentori szabályzat jelentősebb módosításait – Kkt. és az alapszabály módosításainak az egységes szerkezetű szabályzat szövegében történő átvezetése mellett – az alábbiakban részletezzük:

• A könyvvizsgáló jelöltek által teljesítendő immáron legalább három, legfeljebb hat év szakmai gyakorlatból kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég mellett eltöltendő legalább két évet a mentori szabályzat szerinti munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban kell elvégezni 3500 munkaórában, az eddigi szabályozás szerinti, legalább heti 36 órás munkaviszony helyett (1., 6. és 7. pont);
• A szakmai kompetenciavizsga engedélyezése kikerül a kamarai hatósági eljárások köréből, egyúttal szabályozni kellett az eljárás menetét (20. pont).

A szakmai továbbképzési szabályzat jelentősebb módosításai a következők:

• A fegyelmi büntetésként bevezetett kötelező szüneteltetés beépítése (I/6. pont);
• A felmentési kérelmek előterjesztésének és mentesítés szabályainak rögzítése (VII/3., X/7-9. pont).

A Dr. Bartók Nagy András életműdíjra vonatkozó szabályzatot érintő módosításokat az alábbiakban részletezzük:

• A díj posztumusz is odaítélhető (2. pont);
• Beérkezett ajánlatok hiányában a díjazó testület tagjai önállóan is állíthatnak jelölteket a díj odaítélése érdekében (4. és 9. pont) 

Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Főtitkári Hivatala